Szeged, 1923. október (4. évfolyam, 223-248. szám)

1923-10-13 / 233. szám

6 SZEQBD Szeged, 1923 október 3. annak a konstruktív politikának, amely elhárítja Németország Összeomlását s amelyről azt remélik, hogy a passziv ellenállás megszüntetését követni fogja. Az angol kormány várakozó álláspontot foglal el, de nehezen lehet megmondani, meddig terjed Anglia türelme é6 meddig marad meg a passziv magatartás mellett, miközben az események életbevágó érdekét érinti. A lap azt irja továbbá, hogy a birodalmi konferencián most folyó vita soán a kormánytól aktív és végleges politikát követelnek a Franciaországhoz való viszonyban. Az uj szász kormány bemutatkozása. A szász országgyűlés ma délelőtt ülést tartott, hogy meghallgassa a kormány nyilatkozatát. Dr. Zeigner miniszterelnök felolvasta az uj kormány programnyilatkozatát, amely többek közt ezeket mondja: Az uj kormány a köztársaság és a proletárvédekezés kormánya. Németországban a dolgozó osztályok a legsúlyosabb veszélyben forognak. A tőke offenzívába ment át. A ruhrvidéki nehéz ipari körök tízórás munkanapot diktálnak s egyidejűleg tárgyalnak a megszálló hatóságokkal azzal az eltitkolt szándékkal, bogy a német munkásság ellenében francia szuronyokra támaszkodjanak. A szász kormány ezzel szemben minden időben a dolgozó lakosság kormányaként fog működni. A munkásokra, alkalmazottakra, hivatalaokokra, szabidhivatásuakra, kis földművesekre és a sülyedő középosztályra támaszkodva, meg fogja akadályozni a katonai diktatúra veszedelmét. Emellett azonban mindent megkísérel, hogy ily diktatúrának elejét vegye és elkerülje vele a polgárháborút. A miniszterelnök azzal a kijelentéssel fejezte be beszédét, hogy a bajor kormány oldalán áll és Németország egy3ége mellett a végsőkig küzdeni fog. Hoffmann nénet nemzeti párti képviselő bizalmatlansági indítványt nyújtott be a kormány ellen. Az indítványt a kedden tartandó legközelebbi ülés napirendjére tűzték. A J-lohenzollerneknek semmi, közük Ludendorf politikájához. A berlini táviratok a német válságot ugy tüntetik fel, Hohenzollernek és elsősorban a német császár állanának a szélsőséges politikai pártok akciója mögött. A berlini kormányhoz közelálló körökben azonban megállapították, hogy a Hohenzollerneknek semmi közük Ludendorf politikájához, amelyet Hindenburg is a legnagyobb mértékben elitéi, a császár ptdig különösen szigorúan tiltakozott az ellen, hogy nevét belevonják a politikai harcokba, amelyektől teljes elzárkózottságábsn távo! áll és a német politika mai szellemével nem is engedi magát érintetni. A német kormány fegyeveresen akar fellépni a kommunisták ellen. A szász nemzetgyűlés mai ülésén napirend előtt egy kommunista képviselő felhívta a Ház figyelmét arra, hogy a birodalmi védőrség 1000 főnyi rohamsisakos katonaságát részint Aue, részint Drezda felé irányították és további 1500 volt tényleges szolgála'u birodalmi védőrséget is besoroztak. A cél az, bogy a német birodalmi kormány fegyveresen léphessen fel a kommunista párt letörésére. A képviselő követelte enné:fogva, hogy ezeket a katonákat fegyverezzék le és börlönözzék be. A szocialista képviselők nem szavazhatnak a párt határozata ellen. Mint a Vorwdrts jelenti, a szociáldemokrata párt a birodalmi ü ésen több órai tanácskozás után megmaradt eddigi gyakorlata mellett, amely szerint a párt tagjai a birodalmi ülésen nem szavazhatnak a párt határozata ellen. A párt utasította képvúelőit, hogy szombaton a birodalmi ülésen alkotmányszerü többséggel fogadja el a felhatalmazási törvényt. Mint a Vorwdrts értesült, a párt titkársága intézkedéseket tesz arra nézve, hogy a távollévő tagok szombaton Berlinben megjelenjenek. Bülow párisi nagykövetsége. Stresemann levelet irt Bülow kancellárnak Nordenalba, ahol a volt kancellár tartózkodott és sürgős találkozásra Bérli íbe hívta. Bülów a felszólításra Berlinbe érkezett és S resemann rögtön a birodalmi elnökhöz vitte, akivel együttesen arra kérték, hogy vállalja el a pátisi nagyköveti állást Bülow kitéri a felszólítás elől, de kijelentette, hogy amennyibe! más alkalmas egyént nem találnak, hazafias kötelességből vállalni fogja a pírisi aagykövet feladatát. Zavargások. Sollingenben az élelmiszerárak szorzószámának emelése következtében az izgaoít lakosság kihágásokat és fosztogatásokat követett el. A rendőrség kénytelen volt fegyvert használni. Számos könnyebb sebesülés történt. A rendőrség ura maradt a helyzetnek. — Wiesbadenben tegaap dále'őtt az ó-városban és a város nyugati részében több helyütt zavargásokra és fosztogatásokra került a sor. A munkanélküliek a városháza elé vonultak és 10 milliárd márka segélyt követeltek. Az utcai zavargások estig tarto tak. A rendőrségnek végül sikerült a rende1 8 a nyugalmat ujbil helyreállítania. Berlinben körülbelül 1000 ember kísérletet tett arra, hogy megrohanja a schönebergi váEgy hajnali szurkálás epilógusa. rosházát, hogy a polgármestert rákényszerítse az élelmicikkek árának leszállítására. A rendőrség minden nagyobb inc dens nélkül szétszórta őket. A steglidzi teherpályaudvaron a rendőrség még idejekorán szétkergetett 800 embert, akik egy burgonyával megrakott kocsit közrefogtak, hogy azt kifosszák. Azok a híresztelések, amelyek nagy berlini élelmiszerüzletek kifosztásáról szánolnak be, minden alap nélkül valók és a rendő.ség riadó készenlétéről sem lehet szó. Berlin százbilliós kölcsönt akar. Berlinben a városi képviselőtestület tegnapi ülésén Bötim Sindor főpolgármester bejelentette, hoey tárgyalást folytat a Birodalmi Búikkal 100 billiós kölcsön felvétele ügyében. A bank nem akarj i folyósítani ezt az összeget. Ha a város nem kapja meg rövidesen a százbilliót, akkor nem lehet elkerülni a városi közmüvek elpusztulását. (A Szeged tudósítójától.) Emlékezetes még az az eset, amelynek hőse Farkas Mihálv, 30 éves gyári munkás, aki az elmúlt év míjus 22 én hajnalban a Petőfi Sándor-sugáruion egy korcsmából kijövet, késével agyonszúrta Csurgó Jáios államrendőrt. Ai ü yiszség vádat emelt szándékos emberölés büntette miatt Farkas M hály ellen. Ebben az ügyben a szegedi törvényszék Wild tanácsa pénteken déle.őit tartó ta meg a fötárgyalást. Wild Károly elnök ismerteti a vádat, majd a vádlott kihallgatására került a sor. A személyi adatok bemondása után Farkas Mihály kijelenti, hogy erősen ittas volt a kérdéses éjszakán, hogy nen is tud pontosan visszaemlékezni a történtekre. — Ha nem lettem volna olyan itlas — mondja —, biztos vagyok benne, h)gy nem követtem volna el ilyent. Ezután lehajtja a fejét és sápadtan visszaül a rövid barna padra. Az elnök ismerteti Demeter György orvosszakértő véleményét Demeter megállapította, hogy több külső sérülést észlelt Csurgón. Dr. Ács Sándor orvosszakértő teszi meg ezután vallomását. A sértettnek elhalása előtt különböző sérülései voltak. A halál elvárzés folytán állott be. Mltétet kísérellek meg az orvosok, azonban ez nem sikerült, mivel a vérzó viiredényeket nem sikerű t megtalálni. Megállapítja, hogy éles, hegyes eszközzel ejtettek a sebeket. Az elnök erre felmutatja a bünjelül lefoglalt kést, amire az orvaBszakértő kijelenti, hogy ezzel a késsel ejtheiték Csurgó sérüléseit. Ezután az ügyész intéz kérdéseket az orvosszakértőhöz, majd a védelem teszi meg kérd éseit. — Volt-e dulakodás? Dr. Xcs: A kézen lévő sérülések azt ma'atják, hogy dulakodás is lehetett. A véáő mefckéidezi, hogy részeg volt-e a vádlott, ha a műtétet végző orvosra gorombán rákiáltott. — Részeg volt, — feleli az orvosszakértő. Ezután a tanukihdlgatások következtek. Nógrádi József az első tanú. A riikor kijöttek Csurgóval, Sántával és Kinnhofferrel a Császárféle korcsmából, Farkas követte ősét. Az egyik utcisarkon Farkas arculvágta Csurgót. Csurgó pedig elkapta a vádlott karját, mire elestek mindkelen. Pár percig az árokban feküdlek, hogy mi történt azalatt, azt nem tudja, mert egészen sötét volt. Néhány perc múlva Csurgó ftlalll és ordítani kezdett: ,Végem van, vegyétek el tőle a késtl" Farkas azonban azt mondta, hogy nem szúrta meg, csak megü ötte a kés nyelével. Ezulán cigerettát kért és többször reklamália a kést is, amit elvettek tőle, majd elindult h3za. Farkas tántorgott, részeg lehetett, de rendesen beszélt. Az ügyész megkérdezi a tanút, hogy Farkas mennyit ihatott. Tanú: Hogy milyen elve van Farkasnak az ivást illetőleg, azt nem tudom. Majd elmondja, hogy Csurgó felszaladt lakásába és ott összeesett az ajtóban. A védő megkérdezi, hogy honnan jött Farkas a C?ászár-korcsmába. Erre nem tudott felelni a tanu. Nógrádi ezután részletesen elmondja, hogy mi történt másnap, hogy jöttek a rendőrök és hogy kint voltak a rendőrrel még vasárnap délelőtt a helyszínen. M jd vallomása végén kijelenti, hogy Farkas olyan ittas volt, mint mindannyian. Sánta Jínos a következő tanu, aki kijelenti, hogy nem volt ott a dulakodásnál, csak együtt ittak a Császár-korcsmában. Mikor kijöttek, ő előbb elvált, mielőtt valami történt is volna. Kinhoffer János tanúvallomása következett Elmondta, hogy a vádlott először a Papp féle korcsmában ivott és ott el is aludt. Innen ment át a Császár-korcsmába, ahol találkozott Csurgóéval. R:sz!etesen elmondja, hogyan történt a dulakodás. Farkas Mihályné, a vádlott felesége nem kíván vallomást tenni. Ezután agy az ügyész, mint a ved5 a bizonyítás kiegészítésére tesz indítványt, amelyeket azonban az elnök elutasít. Dr. Balázs Sándor ügyész szándékos emberölés bűntettében emel vádat Farkas ellen, aki ne in volt olyan ittas, hogy ne tudta volna, mit csinál. O ési szándékra vall, hogy otthon migához vette a konyhakést. Ezután dr. Eisner Manó tartja meg védőbeszédét. A vádlott három liter bort ivott, 12 órán keresztül voit korcsmában. Nem volt tisztában azzal, bogy mit cselekszik, ezért nem is volt beszámítható állapotban Csurgó korábbi bántalmazásai miatt erős felindulásban jogos védelemből követte el tettéi. Farkas nem akart ölni. Felmentést kér. A bíróság háromnegyed óra hosszát tartó tanácskozás után kihirdeti sz ítéletet. Bűnösnek mondj3 ki Farkast erős felindulásban elkövetett szándékos emberölés bűntettében és ezért — jelentős enyhítő kötüimények figyelembe vételével — háromévi fegyházra itéli. Az ügyész és a védő felebbezett — és két lilasspkás börtönör elvezette a sápadt, gyűröttruhás Farkas Mihályt, aki egyre hangoztatta, hogy nem követett volna el ilyet, ha — ha nem lett volna ott az alkohol. Albánok voltak a Janinai gyilkosok. (?) A görög kormány befejezte a janinai gyilkosság felderitesére irányuló vizsgálatot. A kihallga ott emberek egybehangzóan azt vallották, hogy albánok voltak az olasz misszió gyilkosai. A gyanúba fogott három albán embert a mai napon az albán hatóságok tarlják fogva. A görög kormány most azt a kérést intéz e a nagykövetek konferenciájához, hogy intézkedjék a gyilkosok kiadása végett. A tangeri konferencia. Londont diplomáciai körökben ugy tudják, hogy a tangeri konferenciát csak a brill birodalmi konferencia után tarlják meg. Ez a tanác«kozás előreláthatóan még öt hétig is elhúzódik, a tangeri konferencia ilyen késlekedésének tulajdonképeni oka az, hogy Curzon biztosítani akarja a tangeri konferencián Anglia vezetőszerepét. Az angol diplomácia szívesen látná Amerika részvételét, de Olaszország meghivási kérelmét kétségkívül visszautasítaná. A konferenciát Parisban vagy Londonban tartják meg.