Szeged, 1923. október (4. évfolyam, 223-248. szám)

1923-10-02 / 223. szám

1923 október 2 SZEGED A szegedi kereskedők nem kívánnak uj adókivetést. Igaztalanul sújtja azokat, skiknek rovására EZ adókivetés alkalmával hátrányos tévedés történt és indokolatlan előnyhöz juttatja azoka', akiknek adőjlnál a kincstár a kivetés alkalmával saját kárára tévedett. De többszörös valorizációt ís jílent ez a törváay, mert az 1921. évi adókat már valorizálva állapították meg 1923-ban. A felszólamlás bizottság azzal nyugtatta meg fz adózókat, hogy adójukat úgyis rosszabb koronával fizetik, mint amilyen koronákban szerezték meg az adó alapjául Síolgáló jövedelmüke1. A törvény biztosítja az adózók számára azt a kedvezményt, hogy egyes területekre kérhetik az adók újból vaió megállapítását. A szövetség vezetősége azonban sem a kincstár, sem az adózók szempontjából nem tartja szükségesnek az adók újból való megállapítását, amely ugy sem vezetne célra, hiszen három év elmultával lehetetlen az adók igazságos és arányos megállapítása. Maradjon azonban nyitva minden adózó számára az adóhelyesbitési eljárás lehetősége, hogy ezen az uton találjon orvoslást az, aki sérelmesnek tartja a valerizáltan kive'ett adó n3gygágát. Ez ez eljárás azonban azzal a veszedelemmel jár, hogy a kérelem kedvezőtlen elintézése esetén a be nem fizetett adó után havi tiz százalék adópótlékot számit fel a kincstár. A helyesbítést kérő adózó tehát ki van tévő annak, hogy a késedelmes elintézés következtében annyi adópótlékkil terhelik meg. amely felemésztheti a Helyesbítési kérvény esetleges eredményeit. A s?*vetség dr. Kertész Béh indiíványára elhatározta, hogy felir a pénzügyminiszterhez és kéri, bogy utasítsa a pénzü£yigazg*tóságot az adóhelyesbités iránti kérelmek két hónapon belül való elintézésére, ha pedig két ftónap alatt a kérvényehet nem intéznék el, adópótlékot ne szá mithassanak fel az adózó terhére. Az ülés Ottovay Károly zárószavai után véget éri. „Egy másik háborúról van szó." (A Szeged tudósítójától.) A Szegedi KereskeSzivetsége vasárnap délelőtt tiz órakor Ottovay Károly elnökletével népes ülést tartott a Lloyd- ban az adóvalorizációról szóló törvény ügyében. Ismeretes ugyanis, hogy a szegedi pénzügyigazgatóság az adóvalorizációs t»rvény alapján elkészült már sz 1922. és az 1923. évekre esedékes jövedelem- és vagyonadó kirovásával, amely szerint a két év adója meghaladja az ötnegyedmillíárdot. A városi adóhivatal már meg is kezdte a kirovásról szóló érlesitések kikézbesítését. Az ülést Ottovay Károly nyitotta meg, ezu'án dr. Kertész Béla, a szövetség ügyésze ismertette az adóvalorizációs törvényt. Bevezetésképen előadta, hogy a legutóbbi évek óta a pénzügyi kormány most már harmadszor nyul a kivetés nélküli adóbehajtás eszközéhez. Az első ilyen kísérlet akkor töriént, amikor sz 1920—1921. évi adót együttesen vetették ki, a második akkor, amikor a vagyonváltságot kivetés nélkBl, úgyszólván önkivetés alspján kellett, a kereskedőknek befízetniök. Az aj adóvalorizációs törvény sem egyéb, mint kivetéa nélküli behajtás, joggal nevezhető ez a törvény az állami adókivetés tehetetlenségi törvényének. Ezutáa a törvény fontosabb rendelkezéseit ismertette dr. Kertész Béla. Minden adózó köteles október végéig befizetni az 1921. évben fizetett jövedelem és vagyonadójának ötszörösét az 1922 re esedékes adó cimén és a folyó évre eső tdó címén az 1921-ben fizetett adócitnén húszszorosának háromnegyed részét, a negyedik negyedet pedig az év végéig. Ha valaki a megállapított határidőig nem ftzeti be az adót, annak minden hónapi késedelemért tiz százalék adópóilékot kell fizetnie. Ez a késedelmi bírság megközelíti a pénzintézetek által szedett koszt-kamat nagyságát. Az adóvalorizációs törvény súlyos aránytalanságokra és igazságtalanságra vezet, mert állandósítja és hatványozza az 1921. évi adókivetés aránytalanságait és igazságtalanságait. Maguenet francia hadügyminiszter Clermontban beszídet mondott, amelyben- kijelentette, hogy Németországnak jizetnie kell. Egy másik háborúról van most szó, amely lehet, hogy időt és megerőltetést követel, de amelyet Franciaországnak ugy meg keli nyernie, mint az elsőt. A franciák nem elégednek meg se tökéletlen békévé', se félben maradt dologgal. Az ellenállás megszüntetése Poinearé szemében nem számit, A Páris melletti Ai y- hadiemlék lelep'e :ése alkalmával Poincaré vasárnap beszédet mondott, amelyben a következéket jelentette ki: — A franciák nem fogják magukat visszarettentetni attél, hogy a jóvátételi követelések behajlása és egyéb követeléseik terén elmenjenek a legvégső eszközökig. Németország kijelentette, hogy a Ruhr-vidéken kénytelen volt az ellenállást beszüntetni. A német kormány Idelentette, hogy a belga és francia csapatok jog és szerzédés ellenére nyomultak be. Ha a német kormány azt veti a szemünkre, hogy a lakosságot elnyomtuk és erőszakot köve ünk el, akkor ugyan olyan tetteket írnak a franciák rovására, amilyeneket az előző birodalmi kormány parancsára követtek el akkor, amikor még Franciaország volt megszállva. Poincaré még ezeket mondotta: A német kormány bizonyos lármával jeentelte be, hogy a Ruhr-vidék passziv e;lená lásának megszüntetését most már végrehajtja. Ennek oka az volt, hogy pénzügyileg nem birta tovább már az ellenállást. A kényszermegszüntetés semmit sem jelent. Németországot ezutáni cselekedeteiből fogjuk megítélni. Németország rr.ár lemon dott arról, hogy Jeltételeket kapjon. Ezulán fogja azonban megmutatni, hegy valóban hajlandó- e a megszállott területen a lefoglalt zálogok kiváltását megkezdeni. Telje* az angol-francia egyetértés a Ruhr-kórdéaben. A Sunday Times politikai tudósítója nem tartja valószínűnek, hogy Curzon lord jóvátételi jegyzékének irányát továbbra is követni fogják, vagy hogy Baldwin újólag azt az óvást intézze Franciaországhoz, hogy Angliának fenn kell tartania cselekvési szabadságát. Curzon lord mindig meg volt győződve, hogy az európai zűrzavarból kivezető egyetlen ut a Francia országgal való szoros összeköttetésben rejlik. A német kormány tárgyalni akar a franciákkal. A Petit Párisién berlini ér'esitése szerint a birodalmi kormány megkérte Franciaországot, hogy bocsátkozzanak tárgyalásokba a Ruhrvidék munkájának újrakezdéséről. Az angol birodalmi konferencia. Az angol sajtó hangsúlyozza a ma kezdődő angol birodalmi konferencia jelentőségét. Nagy feszültséggel néznek Ba'dwin miniszterelnök megnyíló beszéde elé. Mint a Times értesül, a legfontosabb probléma, ame yet az angol közönség miniszterelnökei megvitatni fognak, az angol külpolitika alapvető irányának megállapítása lesz. A Daily Telegraph is hangsúlyozza, hogy a külpolitikai megbeszélésnek legnagyobb jelen'ősége lesz. A vita kiindulópontját kétségtelenül Baidw n és Poincaré barátságos tárgyalásainak eredménye alkotja. Hétfőn reggel, a Downing- Streeten a miniszterelnöki palo ában megnyílt az angol birodalmi konferencia. Baldwin beszédében külpolitikai kérdéseket is étin', igy a beszédet nemcsak Angliában, hanem valamennyi európai államban is komoly érdeklődéssel várják. Súlyos összeütközés a szeparatistákkal, Düsseldorfban, a birodalomtól elválni akaró és a birodalomhez hü németek közölt súlyos összeütközés történt. A szeparatisták nagy tüntetést rendeztek sz elszakadás mellett, bizonyára francia ösztönzésre. A birodalmi rendőrségnek, az ugynevezelt zöld rendőrségnek harminc tagja rálőtt a tüntetőkre. A lövéseket a szeparatisták rajnai gárdája, az úgynevezett kék rendőrség viszonozta. A kétféle fegyveres őrségnek később mintegy 200 tagja jelent meg a helyszínen, akik szintén lövöldöztek. Az eddigi megállapítások szerin! mintegy 69 ember súlyosan megsebesült és több német, közöttük a rendőrség három alkalmazottja az Hetét vesztette. A térparancsnok parancsot adott ki, mellyel elrendeli az eseményekben kompromittált rendérök és magasabb rangú tisztviselők letartóztatását. Az éjszakai utcai forgalmat betiltották, a rendet járőrök biztosítják. A hivatalos német távirati iroda, a Wolfügynökség jelenti: Az Havas ügynökségnek xés a francia laptudősitóknak azzal a megállapításával szemben, hogy a düsseldorfi incidenst a rendérség szigorú és jogosulatlan e'járása okozta, amennyiben kihívás nélkül és vaktában lőtt a tömegbe, az éjszaka érkezett hivatalos német jelentések alapján megállapítható, hogy a rendőrség csak akkor lépett közbe, amikor a szeparatisták a rendőrség több tisztviselőjét a legsúlyosabban bántalmazták és az egyik rendőrtisztvis lőt lelőtték. Csak akkor tisztiotta meg a „zöld* rendőrség a teret, mire a szeparatisták francia katonaságot hívták segítségül, mely a rendőrséget lefegyverezte és lehetővé tette, hogy a lefegyverzett rendőröket a tömeg bántalmazza és részben súlyosan megsebesítse. A Berliner Zeitung am Mittag jelenti Düsseldorfból : A tegnapi zavargásokkal kapcsolatban a düsselderfi francia parancsnok kimondta a városra az ostromállapotot. Későbbi jelentés szerint a tegnapi nap áldozatainak száma 10 halott és 74 sebesülik kék rendőrségnek egy, a zöldnek két tisztviselője vesztette életét. Négy kék és nyolc zöld rendőr megsebesült. A rendőrség valamennyi tisztjét letartóztatták. A Rajna-vidék hűsége a birodalomhoz. Kölnben a különböző pártok és szakszervezetek vezetői közül több mint 100.000 tag gyűlt össze a kölni vásártéren, hogy a Rajnavidéknek a birodalom iránti hűségére esküt tegyenek. A bajor demokrata párt az elszakadás ellen. A bajor demokrata párt elnöksége egy kiáltványban kijelentette, hogy egy országnak a birodalomtól való elszakadását semmiféle ürügygyei sem lehet jogosnak mondani. Ha a bajor kormányban nincs meg az erő, hogy szükség esetén erőszakkal is megakadályozza az elszakadási törekvést, ugy Bajorország elszigetelten marad, minthogy a szomszédos német fejedelemségek nincsenek abbin a helyzetben, hogy arra az útra lépjeuek, amelyen a franciák szivesen látnák őket. ) A bajor cégek visszavonták berlini pénzletétjeibe', mert attól tartanak, hogy ha Bajorország elszakadna a birodalomtól, a berlini kormány retorzióképen a bajorok minden javát elkobozná. Az angol birodalmi konferenciát Ba'dwin miniszterelnök nagybeszéde után, melyben a külpolitikával és az egész birodalmat érintő kérdésekkel foglalkozott, elnapolták. Rupprecht hereeget mint királyt éltették a müncheni gyűlésen. Hazafias ünnep volt vasárnap a bajor fővárosban. A háziezred hősi h ilottainak emlékét ünnepelték. Megjelent Rupprecht volt trónörökös és felesége, több bajor herceg és hercegnó, Knilling miniszterelnök, Lossow és Bothmer tábornokok. A katonák a kaszárnya udvarán díszmenetfcen vonultak fel Rupprecht és Epp tábornok etőtt. A közönség igy éltelte Rupprecht hetceget és nejét: — Éljen a király! Éljen a királyné! A Ruhr-vidék vasúti forgalmának helyreállítása A Lokalanzeiger ruhrvidéki jelentése szerint pénteken, szombaton és vasárnap a vasutas szakszervezet vezetősége és a vasuiigazgatósag között tárgyalások folytak a megszállott területek forgalmának újból való megindításáról. Német oldalon csupán a kérdések előterjesztésére szorítkozhatnak. Az igazgatóság a német vasutakat csupán a köve kező feltételek mellett veszi vissza: 1. A német hivatalnokok esküt tesznek a szövetséges igazgatóságnak. 2. Csupán olyan hivatalnokokat vesznek vissza, akik helyi szítlőttek. 3. Az idősebb embereket a visszafogadásból kizárják, csupán a fiatalokra vannak tekintettel. 4. A kiutasított hivatalaokokat sem fogják újból alkalmazni. 5. Az alkalmazottak szövetséges vizelés alatt fognak dolgozni.