Szeged, 1923. október (4. évfolyam, 223-248. szám)

1923-10-27 / 245. szám

SZHGHD Szeged, 1923 október 20. rendelet alapján a közüzemi pótlékot 120 szorosra — amely azonban nem esnék adó alá —, a tiszta házbért pedig 160-s:orosra emelnék. Ehhez járul a házbér 25 százalékát kitevő kincstári haszonrészesedés, mely ujabb 40 szeres emelésnek felel meg. Összesen tehát az összes lakbérek 320 szorosát kellene fizetni november l én. A 20 százalékos automatikus emelés tekintetében hajlandó ezt az emelést február hónapra 10 százalékra mérsékelni. Kijelent", hogy a rendelet értelmében 1926 november hó 1 én lép csak életbe a lakásoknál a szabadforgalom. De kivánja, hogy abban az időpontban az összes lakásokat átadják a szabadforgalomnak, a kategóriákra való tekintet nélkill. Az üzlethelyiségek tekintetében két csoportot állapit meg. A nagy üzleteknél a szabadforgalmat arra az időre tervezi, amikor az üzletek bére eléri az aranyparitás felét. A kisüzlet bérnél a szabadforgalom a lakásokkal egyidejűleg, azaz 1926 november 1 én tépne életbe. A valorizációs érték tekin'etében a miniszter kijelen i, hogy elejti a vámfel pénzekre vonatkozó szakaszt. Amennyiben a korona értéke lényegesen változnék, felhatalmazást kér arra, hogy a korona esetleges zuhanását vagy emelkedését követő évnegyede? megelőzően Csszehi. hassa a bizoitság: t, hogy a kérdésről u.ra tanácskozhassanak. Erután a bizottság szünetet t?r!oít a minisiter allal javasolt ujjbb szakaszok beiktatásának megfogalmazása céljából. Szünet után Peyer Károly a fsUzsbaditásra vonatkozólag azt az elvi kije'entést tette, hogy 1926 november 1-én se. szabadítsák fel egyszerre a lakásokat kategóriákra •aló tekintet nélkül, hanem kíméljenek meg bi onyos csop rlokat a siabadforg lomnak va ó átadástó', ugy hogy a ok t cv att ké.őbb adják át a siabadforrf-'ómnak. Szabó József ugyancsak elvi kijilentési ícz, kifotásolj-t a 280 szó*os emelés', ineil; el izemben CE k 210-sze es emelési t írt jogosnak. Biró Pál kéri, ho^y a februári házbérnegyednél még a 10 százalékos emelést is engedje el a miniszter. A mlniszler kijelen;, íio y ad referendum veszi ezt a bejelentést s a minisztertanács előtt ezt az álláspontot fogja képviselni. Farkas István ragasíkodik ahhoz, hogy 1924-ik év május elsejéig halasszák el a házbéremelésről való tanácskozást. Platty György kéri a minisztert, hogy vegye rá a pénzügyminisztert arra, hogy a folyó évi novemberi bér után fizetendő adót a háztulajdonosok szintén részletekben fizethessék, meri november 1-én a háztulajdonos nem kap annyi', amennyit a negyedévi adók kitesznsk.'A miniszter kijelentig hogy készséggel fogja a minisztertanács előtt ezt az álláspontot képviselni. Rassay Károly javasolja, hogy 280-szoros helyett csak 240-sz' res legyen az emelés. A miniszter ezt a kívánságot szintén hajlandó ad referendum venni. Egyúttal megnyugtatja a képviselőket, hogy arra fog törekedni, hogy ujabb engedményeket érjen el a minisztertanácsban* Mindezt abban a reményben teszi, hogy ebben a kérdésben a további politikai diszkusszió feleslegessé válik. A bizottság ülése este 9 órakor ért véget. Rassay a lakásrendeletről. A lükásrendeleí ügyében teljes megegyezés várható a kormány és az ellenzék közöli. A drágasági bizottság tárgyalísainak eddigi eredményéről, valamint a még hátralévő vitás kérdésekről Rassay Káio'y a következőket mondotta : — A legnagyobb eredmény, amelyei az e l nziknek sikerült tlérni, ;i7, hocy a lakások 8; ab ddáté'elének fenyegeő rémé ől sikerült a közönséget megóvni. A valorizációs íz kí.szt — am nt Vuss miniszter kijelentette —, szín én hajlandó elejtei i. Hátra van a lahbérkérdís >egsu'yosabb része, a ízozíszámok m gállapitása. Vass Jó/s f erre vonatkozóan k nyilvánította, hogy a legújabb értekezleten höjlandó 1 sz erről s tárgyalni. Az albírlők I érdésére vonatkozóan Vdss József arra az álláspontra be'yezkedett, hogy minden akceptáblis megoldás, amely egyrészt megfik; dályo^a, hojy íz albérletek megszüi jmek, másrészt az albérlőket megvédi ÍZ uzsora tll n, hajlandó elfogadni. Egy tragédia. (4 Szeged tudósítójától.) Két évv 1 ezelőtt egy olyan megrendiő tragédia játszc'duit le Szegeden, am ly ritki ja párját m<*g ezokban a házassági tragédiák króniká ban i*, amelyek a legutób i e ztendők szerencsétlen, tragiKus és elkípzclheteile: ül ros^z siociáKs viszonyaiban pedig nem egj-s cr fordultak e ő. A legtöbb ilyen házasság tragídb a közönség előtt nem egyéb pikantériánál és — mo. djuk ki — komédiánál, ez ÍZ eset szonban tu megy minden pikan érián, ez cz eset olyan tragédia, amelynél csak könnyes szemekkel tud megállni minden szemlélő. És ezt az ese e nem lehet a büntetőtörvény.könyv rideg paragrafusaival mérni, enni.k az e efnak minden részle'e túlmegy a bün'et'ügyek tárgyalótermén — ez a ház ssági tr3gédi i tiilán a legtöbbet monda példa a Krisztus s ületése után való ezerkilencszázhuszas évek társadalmi viszonyaira. A kis munkabérek és az alkohol — ez a két elem rombol és ;úz végig mindenhol és ez a két elem a7, amely u án nem csoda, ha tragédiák és ismét csak tr gédiák köve keznek. 1921 szeptemberében K. L.-né 28 eszterdős munkásasszony tizenegy hónapos gyermekével zsirszódát itatott és azután ő is megmérgezte mogát. /z egyesztendős gyermek néhány nap muiva meghalt, 28 éves anyja pedig hosszas kóiházi kezelés után meg yógyu t — és börtönbe került. K. L.-né 191'9 szeptember 28 án férjhez ment egy munkásemberhez, aki az egyik szegedi nagyüzemben dolgozott. Pár szép hónap következett, kevés kenyérrel és sok ?zere'etnmel. Aztán jött a gyerek. Az anya szeretettel nevelte és féltette. Az apa — munkásember — ivott (s kevés hetibéréből csak egy j lenték'elen összeget adott kenyérre, /-ztán egyre több alkohol és egyre kevesebb kenyér. Szí váltások következnek, veszekedések. A gyereknek tej kell — pénz nincs. Heves jelenetek jönnek, az anya pén; t kér és kérj, hogy ne ityori fi'rje annyit. A férj durva és kegyet en. Minden szómba on megismé lödnek a jelenetek, majd később minden nap. A munkásrpa durva és a szavakat vetés köve!i. Az anyát veri eiőször. aztán a gyermek következik. És nincs enyhülés. A he'yzet egyre feszül et b, ujabb heves jelenet következik, egy szombaton a íérj már alig td valamit, egyre jobban iszik és egyre léhább. Néha éjjel sem meg; haza. Szóváltás, verés. • Sok verés;. Két n pig ne;n beszélnek. A fiatal ;nya két napig sir — és a gyermek is sir, mert nincs még tejre sem pénz. Nincs kiveze ő ut. É3 egy s ürue dé'után a í ussonnyolcíves anya levelűt >r rdes. nj jának. Az életet nem bírja, nincs megé hetés, a fáre durva, nem apa ís nem férj. Nem b rja tovább a kétségbeesé&r. Öngyilkos lesz — mondja 'eveiében édesanyjának —, de nem akarja, hogy drága gyermeke mostohát oz jusson. És aztán 1 úszape üs levelét igy fejezi be : — Magammal viszem gyermekem ... Z ^r. zída követi.-; ik. Az snyát hosszas ápolás után megmentik, de a gyereken mír nem lehet segíteni. Az ügyé»:>ség vídat emel ÍZ ar ya eiíen szándékos emberölés büntette cniatt. Ki sem jön a kó házbó', — letartóztatják. A vádta«c C? elé 1 erül az ügy. Vizsga já* a paragrafusok rergetegét — és szabadlábra helyezik a gyermekgyilkos 28 éves anyöt. Vallomások hö etkeznek a vizsgáióbiró előtt. Az anya nem ud mást mondani: — Kétségbeesésemben öltem meg gyermekem .. Az ?pa mindeht tagíd. Nem ivott és nem vert. Hogy pénzt nem adott ? Hát nem volt elég keresete. Juhász törvényszéki tanácselnök ezekután december 22-ére üzíe ki a főtárgyalás. Ezzel a riportnak egyelőre véga van. És még is meg kell átlanunk egy percre. A magyar büntetőtörvénykönyv ismer felbujtót, tettest és bűnsegédet. Ezekre vannak pa?8:u ok és paragrafusok. Ezeket itéli el a biró a Btk. rendelkezései alajján, — példíul a gyermekgyilkos fnyát tízévi börtönre is ítélheti. A magyar fcünieiőtöí vény könyv azonban r.em ism er mozgatót, aki ugyan nem akarta a cselekmény bekövetkezésé*, de viselkedésével, cselekedeleivel hozzájárult a bűncselekmény bekövetkezéséhez. Nem mondjuk i», hogy ennek a gyermekölésnek az apa volt minden bizonnyal a mozgatója — lehet, hogy az anya túlságosan ekzalíált volt és túlzottan fog a fel a helyzeteket — és nem mondjuk azért fen, mert a tulajdonképeni mozgató nem más, mint a mai helyzet. A magyar bírónak nem az anyái és nem az apát kellene elitélni december 22 én, hanem megszűntetni a mai lehetetlen viszonyokat. v. gyBüntetik a kereskedőket az árak ki nem fiiggesztése miatt (A Szeged tudósítójától.) A rendőri kihágási biró előtt nap nap után egyre öbb olyan kereskedőnek kell megjelennie, akiknek nincs egyéb bünük, minthogy üzletük kirakatában a közszükségleti cikkekre nem függesztették ki az árat. A kereskedők jóformán maguk sem tudják, hogy mió'a van érvényben ez a rendelkezés és hogy tulajdonképen melyek azok a c.kkek, amelyeket meg kell jelölni az árat mutató tab'ável. It;y teljes bizonytalanságban vannak a fce eskeeiők és még a vádat sem ériették meg alapjában, amikor már a rendőrbiró ítéletet, is mond a kihágásra. Pénteken délelőtt nyolc kereskedőt ítélt el a rendőri kihágási biró hasomó kihágások miatt. Eztk a büntetések mind pénzbűnte'ések voitak és az öss>eg nem haladia tul a 20—25 000 koronát. A nndőrbiró ebekben az Ügyekben mellőzte a fogházbüntetést, mivel a beidézett keresk d5k mindegyike először állott ilyen kihágásért a r:nd5rbirós^g előtt. A bírónak azonban joga van elzárásra is itéini az árukat ki nem füsges2tő kereskedőket és ez az elzárás három órától tizenöt napig terjedhet. Az eizárást a biró átváltoztathatja naponkint 12000 korona pénzbüntétésre, igy khít, ha vaiakit tize; ötn?pi elzárásra ítélnek, az ebben bz esetben 180000 koronát fizethet, ami már elég „s. ép" büntetés „ár ki nem fíigge ztés miatt". A rendőrbiró határozza azonban meg, hogy az ítélet elzárás, va. y pénzbüntetés legyen és erméezetesen, ha a kereskedő másodszor, vagy hrrmadszor kerül a biró elé, akkor nem mellőzi az eljárást. Ebben ! ÍZ ese ben pedig egyetlen ki nem függesztett ár miatt tizenöt rapot ülni — nem i elteme?. A kihásjási biró elé pedig egyre tobb kereskedő kerül — tegnap óla huszonötén fordultak meg a rendőrség klh^gá: i osztályán és ezekit mind elitélték Az e-nett kereskedők kCzül a igtöbb rövidárus voít, de nem rg; o'yan ;s vo.t lözö ük, akiknek a Belvarotban van lagyobb é : ;ófo-galmu nyitott üzletük. Érde! es, íiogy a nei-idézett k köpött egyetlen élelmiszerkeresk tíö sem volt. Az árjdzést még egy 1917-ben kiadott kormáryre; delet irp tiő és ! szt int minden olyan kereskedő tartozik az árakat kiírni a kirakatokban levő összes árura, aki közszükségleti cikkekkel kereskedik. Tehát nemes k az élelmizereket kell megjelölni, hanem minden ruházati cikket is. Kivételi képeznek csupán a luxuscikkek. ezekre árakat nem köteles kiírni a kereskedő. Így tehát ki kell írni az árat példr ul a közönséges bőrcipCkre, azonban nem kell kiírni a lakk és antilopcipőkre. A kgulóbtú napokban ismét sürün járj'.k BZ u'cákat az árakat ellenőrző detektívek és — értesülésünk f*»nt — nem egy belvárosi kereskedő ellen tettek feljelentést „ár ki nem függesztés miau". Francia válasz Svájcnak. Mint a párisi Journal közli, a frsneia kormány tegnap délelőtt a svájci lövethez intézett levél formajában választ adott a szabad zónákra vonatkozó október 17 iki jegyzékre. A Petit Párisién ugy ludja, hogy a válasz ismét kifejezi a kormány sajnálkozását azon, hogy a siövetségi tanács a tárgyalásokat sokáig halogatta és a frarcia kormánynak nem adett vtlaszt. Poincaré kijelenti levelében, hogy a svájci francia nézeteltérésre a döntő birótági eljárás nem alkalmazható. A francia kormány reméli, hogy a szövetségi tanács letesz elbatáíozásáró', me'y szerint ügyét a hatósági nemzetközi ítélőszék elé óhajtja terjeszteni.