Szeged, 1923. október (4. évfolyam, 223-248. szám)

1923-10-23 / 241. szám

SZHGHD a bizonyos „meleg ovációban". Lelépett tehát a lócáról és átengedte a terepet Gömbös Gyulának. Gömbös Gyula kényelmetlen helyzetbe került. Látszott rajta, hogy a kisteleki piacteret nem igen találja alkalmasnak arra, hogy ott vá­laszoljon a miniszterelnök szolnoki beszédire. De válaszolni akart minden áron. Az érzés és az akarat kemény harcot vívott lelkében és a huc eredménye egy nagyon gyönge válasz volt. Még a kisteleki piac tetszését sem nyerte meg vele, pedig a kisteleki piac atavisz­tikusan szereti a kemény ellenzéki váluzo­kat. Az emberek figyeltek beszédére, de éppen a néma figyelés mutatta, hogy tulajdonképen nem tudják, miről is van szó. Beszéde elején bejelentele, hogy Kisteleken fog válaszolni a miniszterelnök szolnoki beszfdére. Bethlen Szol­nokon azt mondotta, hogy a mai politikai élet nyugalmát két szélsőség zavarja, a fajvédők és a szociáldemokraták szélsősége. A nyugalmat ugy állította be, mint egyedül üdvözítő politi­kát. Nyugalom pedig nem létezik. A munka mozgást jelent, aki nyugalomról beszél, vagy nagyon faradt, vagy nem szeret már élni. Betnlcn a két szélsőség közül csak a fajvédők ellen hadakozott és elvakult dühében a nacio­nalista ellenzéket veszedelmesebbnek látta, mint az internacionalistát. A kereszténygondolkozás­ban és a magyar faj védelmében szélsőség nem létezik. A fajvédők célja, hogy kevesebb hibával több jót produkáljanak. A magyar politika nem le­het más, mint lelkiismeretes átgondolása min­den olyan kérdésnek, amely fáj, de amelynek megoldása a jövőt biztosítja. — Azért nem baj, ha a fene meg is eszi a szegény embert... — hallatszott a n?gy csen­dességben egy mélyhangu közbeszólás. A fajvédők már egy év előtt figyelmeztették a miniszterelnököt, hogy abban az esetben, ha tovább folytatja a bankokráciát támogató mer­kantil politikáját, akkor eljön az idő, Rogy kof­ferrel kezében kell elmennie Benes úrhoz, kol­dulni. Mint ellenzéki politikus mondja, hogy nagyon fél az olyan segítségtől, amit az ellen­ség ad. Azzsl fejezi be beszédét, hogy rendülel­lenül kell haladni azon az uton, amelyről hiszi, hogy a biztos győzelemhez vezet. Csak néhányan suttogták el sz udvariassági éljent. A hangulat jagyasztóan közömbös volt. Anka Jánosnak, A Nép cimü sajtótermék fe­lelős szerkesztőjének heilett jönnie, hogy faj­védő humorával megmentse a helyzetet. — Jó napot kívánok, szabad-e igazat mon­dani — pattant f3l a lócára. — E mán beszéd, e mán töszi — elevened­tek a magyarok. Anka János pedig elmondotta ugyanazokat a zsargon vicceket, amelyekkel öt­hete annyira megbotránkoztatott minden jobb érzésű embert, aki bevetődött a fajvédők sze­gedi zászlóbontására. Amikor végzett Krauszné fürdőköppenyéve! és a kacagás végig viharzott a piac közönségén, a humorista lábainál ülő Gömbös fölsugta neki, hogy: „Itt hagyd abba János." De János nem tágított, még a marcali biróválasztás históriáját is elmondta. Az olcsó humorral föllocsolt terepet utána Ulain Ferenc vette át, aki folyton fokozódó re­megés kő'.ben bizonyítgatta, hogy Bethlen, aki­nek még a zúzája is hamis, nem ért a kis­gazdasághoz, tehát el kell távoznia az ország éléről. U'ain autóe?uggeszciós izgalma a tömegnzug­geszció szabályai szerint átragadt a hallgatósá­gára is. Nem tud'ák ugyan, hogy miért harag szik az az ur ott a lócán, de látiá'f, hogy ha­ragszik és gondo'ták, oka is lehet rá. Hát ők is kezdtek haragudni A lelkek heviiését Zairkay János pathétikus demagógiája folytatta. Beveze'ésül uri huncut­ságnak minősítette B tblenék politikáját. H\bzó szenvedéllyel dühöngött később a zsidók ellen, mondván: — Att mondják, hogy vesztett háború u^án szenved ti kell. Hát nézzék meg a szegedi kor?ó potrohos zsidait — és a hatás fokozása ked­véért önpotrohára veregetett —, selyem haris­nyában sétáló H.-bron rózsáit. Nikik nem kell szenvedd ?! A kisteleki homok nyugalmához szokott sze­líd szemekben megjelent a tüz és a dühöngő szónok szavainak hatását fölfokozta mé.j a ka­rakterisztikus — majdnem azt irtuk, faji jel­Szeged, 1923 október 20. légii alakja. A fölhevített fantáziák talán ugy néztek rá, mint az általa jellemzett faj proto­típusára. • — Kisteleken is vannak olyanok — kiáltotta szenvedéllyel valaki és helyeslő zúgás támadt a közbeszóló körül. A varázs nsgyon erősen izzott már, csak egy szikra kellett volna és lángba borul minden. A fütő azonban meghökkent és lecsendesedett hangon közölte a néppel a következőket: — A fajvédők a krisztusi szeretet alapján állnak, amely szerint aki kardot ránt, kard ál­tal vész el. Mi egy zsidót sem akarunk bán­tani, egy zsidóhoz sem akarunk nyúlni, mi csak törvényes állapotot akarunk teremteni, olyant, amelyben mindenki érvényesülhessen csak az nem, akinek kajla az orra és kajla a lába. Szónoki sikereit egy reprodukál hatatlanul trá­gár anekdota elbeszélésével fejezte be és ezzel a kisteleki piacon elhangzott fajvédő beszéde­ket megkoronázta. Több szónok nem mászott föl utána a ló­cára. A népek csendesen szétszéledtek és mire kiértek a lóca bűvköréből, már el Is párolgott minden tölszitott szenvedélyük. — Ezek is olyan bolond beszédök vótak, mint a többi — állapította meg nagy komo­lyan egy Göre Gábor-szerű fétfiu és moso­lyogva tömte meg pipáját. Magyar László. Hol épüljön fel a szegedi egyetem. (A Szeged tudósítójától.) A hétfői tanácsülésen nagyon hétfői volt a hangulat. Apró-cseprő ügyek kerültek napirendre és nem is csoda, ha nem tudták lekötni a tek. tanács figyelmét. Az ülés derekán azonban a polgármester szólalt fel, de az ő szavait már kötelező figyelemmel hallgatták végig. Elmondotta, hogy Teleki Pál grófot, az első kerület képviselőjét a város érdekében három közérdekű kérdés elintézésé­nek szorgalmazására kérte tel. Elsősorban arra kérte, hogy informálja a kormányt a váro3 föld­bérpolitikájáról, nehogy a földbirtokreform alap­ján a város földjeiből is elvegyenek. Közre­működését kérte arra is, hogy a kormány kezdje meg az egyetemi épületek építését. Az egyetem jelenlegi elhelyezése ugyanis nem felel meg a viszonyoknak, sok egyetemi intézet ezért nem fejthet ki tökéletes működést. Ha felépilené a kormány EZ egyetem épületeit, felszabadulnának a lefoglalt középületek is, tehát Jelentékeny köny­nyebbség keletkezne. Elmondotta a polgármes­ter, hogy az egyetem számára legjobb hely Újszeged jelenlegi parktükrei volnának, A par­kot legfeljebb följebb tolnák és hozzávennének egy részt a villatelkekből is. Ezért ajánlatos lenne, ha a város legközelebb nem harminc, hanem legfeljebb csak három évre hosszabbítani' meg a villatelkek bérletét. Újszegedet azonban bizonyos okok miatt még sem tartja alkalmas­nak és igy a Stefániát szemelte ki helyette, még I pedig a gyermekjátszóteret és a park egy részé'. | A meddő kérdés felett — mert hiszen egyelőre még komolyan álmodni se lehet arról, hogy a kormány egyetemet épít Szegeden — erős vita támadt. A polgármesterrel szemben dr. Gadl Endre azt erősítgette, hogy az egyetem számára legalkalmasabb h«!y az a terület, amely a híd és a Bertalan-emlék közölt terül el. A polgár­mester azzal érvelt Gaál álláspontja ellen, hogy itt minden föld magántulajdon, tehát a meg­váltása sokba kerülne. * * Szóval a polgármester mindenáron parkot akar feláldozni az egyetemért. Ugy látszik, nem gondol arra, hogy Újszegeden botrányosan kevés a park, hogy a meglévők számának redukálása helyett már régen uj parkokat kellett volna létesíteni. Véleményünk szerint, ha az Újszegeden vaó egyetemépítésről nem is lehet szó, ámbár a polgármester okait nem torijuk komolyaknak — akad Szeged város belterületén, a parkokon kívül is, alkalmas terület, többek között a Gedó melletti térség — csak sor kerüljön az építésre. A polgármester harmadik kérése Telekihez az volt, hogy birja rá a kormányt a harmadik kerületi polgári iskola épületének püspöki rezidencia céljaira való átengedésére. A polgári iskolát az alsóvárosi elemi iskolába lehelne át­helyezni. A polgármester véleménye szerint ugyanis a oanádi püspök mindaddig nem köl­tözik állandó jelleggel Szegedre, amig állandó rezidenciája nincs. Választások Ausztriában. Bécsi jelentés, szerint a nemzetgyűlési vá­lasztások eredménye a következő: 79 keresztény­szocialista, 65 szociáldemokrata, 11 nagynémet és négy tartomány szövetségi. Hat stájerországi maradékszavazat eredménye még hiány/ik. — Az OMKE az fizletbérsmslést veszedel­mesnek tartja. Az OVIKÉ elnökségének tagjai felkeresték Vsalkó Lajos kereskedelmi minisz­tert és vázolták előtte a tervezett üzletbéreme­lés katasztrófális következményeit. Tudvalevő ugyanis, hogy az üzletbéreket az 1917 es bérek 900-szorosára akarják felemelni. A minisztert kérték, hogy akadályozza meg a kereskedelem elkerülhetetlen összeomlását és támogassa a ke­reskedők társadalmának érdekeit. Walkó kije­lentette, hogy a lakásrendelet a minisztertanács elé kerül és azon behatóan alkalma lesz a ren­delettel foglalkozni. — Tanuók köxeyttése. A Szegedi Tanító­egyesület folyó hó 20-án délelőtt tartotta meg évi rendes közgyűlését a városháza közgyűlési termében. A közgyűlés tárgysorozatának egyik legnevezetesebb pontja az elnökválasztás volt. Az elnöki tisztségre — Szász Gyula igazgató edd gi elnö* lemondása folytán — az egyesü­let központi választmánya Lantos Béla igazgató­tanítót, a tanítóság érdemes vezérét jelölte egy­hangúlag. A közgyűlés Lantos Béla igazgatót — az előre elkészített mozgalom melle t is — közfelkiáltással elnökké választotta, aki azonban minden rábeszélés és kérés dacára az elnöki tisztséget nem f rgadta el. A közgyűlés az ügyek vezetésével Fenyvessy Jenő alelnököt bizta meg. — Hilálozáa Néhai Unghvári Péter fog­orvos özvegye, hosszas betegség után, 74 éves koráb.in, Ujvidsk:n elhalálozott. A jótékonysá­gáról ismert uriasszonyt kiterjedt rokonság gyá szolja. Villanyát javíttassa Zavizánál. Teleton 11-94. 748 , — A Dugonics-Társaság tagavató és fel­olvasó Illése. A Dugonics-Társaság vasárnap délelőtt tartott tagavató ttéaén fiz uj tagot vá Jasrtott. Uj tagok lettek: Bartók György, Györffy Istyán, Kolozsváry Bilint, Menyhárt Gfcpir, Riegler Gusztáv, R esz Frigyes és Vidá­kovics Kamill egyetemi tanárok, C«f*ó Gyula, Szily Kálmán és Tihanyi Béla középiskolai tanárok és Thiering Oszkár, az ipariskola igazgatója. Az igazgatóság uj tagjai Csengery Jtnos, Márki Sándor, ellenőr Czimer Károly, a számvizsgáló bizottság tagjai pedig Ksrtay Viktor, Pazár Bála és Szűcs Mihály leltek. Dr. Szalay József elnök­letével vasárnap délután felolvasó ülést tartolt a társaság. Banner János fjlkloreisztikai tanul­mányát olvasta fe', u'ána Erdélyi László meg­tartotta székfoglalóját az Árpádok korának ma­gyar társadalmi osztályairól. Végül Móra Ferenc olvasta fel két humoros írását. Az egyik tárgyát a tápér históriából merítette, a másik egy da­rázsról szólt. A hallgatóság nagy tetszéssel honorálta a fe'olvasásofcai. — Rendelet a blitoaitó magánvállalatokéi. A kormány rendeletet adott ki, amelynek értelmében a biztosító magánvállalatok állami felügyeletéről kiadott rendeletbea megállapított biztosítási alapot az újonnan keletkező, vagy az országban még nem működő biz­tosító magánvállalatok számára a biztosítási ügyletek minden ágára külön-külön 5o millióra emeli fel Ugyan­ebben az összegben kell a biztosítási alapot kimutat­ni® k az ország területén már működő bizto sító magán­vállalatoknak, ha működésűket a biztosítás oly ágára kívánják kiterjeszteni, amellyel eddig nem voltak jogo­sultak foglalkozni. Vízvezetékét Feketénél készíttesse.Telefon lo-72. tu Jön! Jön I „Ő", a dicső!!! a Nagymama fiacskája legközelebb a Belvárosi Moziba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom