Szeged, 1923. október (4. évfolyam, 223-248. szám)

1923-10-20 / 239. szám

SZHGHD Szeged, 1923 október 20. közbeeső szerv nélkül ment végbe. A miniszter­elnök urat és a közélelmezési tanács elnOkét ma délelőtt már informáltam tanácskozásaimról, délután pedig a minisztertanácson teljes rész­letességgel féltárom az elért eredményeket. Ismétlem, bizakodva mentem ki Svájcba az ujabb tárgyalásokra s várakozásomat siker koronázta. A svájci kormány részéről most is teljes lojalitást tapasztaltam, ez természetesen nagyban hozzájárult az ügyek lebonyolításához. Tanácskozások a miniszterelnökségen. Pénteken délelőtt a miniszterelnökségen Kle­belsberg Kunó gróf kereste fel a miniszterelnö­köt. Egynegyed 12 órakor, a kultuszminiszter távozása után, Rakovszky Iván belügyminiszter jelent meg nála. Hir szerint a belügyminiszter a kOzségi választással kapcsolatban folytatott tanácskozást a miniszterelnökkel. A községi jegyzők küldöttsége a belügyminiszternél. Rakovszky Iván belügyminiszter pénteken dél­előtt a miniszterelnökségen fogadta a Jegyzők Országos Egyet ületének 10 tagu küldotíségét. A küldöttség nevében dr. Koncz János, az egyesület elnöke arra kérte a belügyminisztert, hogy emelje fel a magánmunkálati dijakat, mert a most érvényben levő dijakat a jegyzői kar magára nézve sérelmesnek és lealázónak tartja. A belügyminiszter válaszában kijelentette, hogy maga is belátja azt, hogy a magánmunkálati dijakat arányba kell hozni a vfliutáris viszo­nyokkel és hogy az idevonatkozó szabályren­deleteket az összes törvényhatóságoknak meg­felelően keli módosítani. A fegyelmi ügyek tekintetében hivatkozott srra, hogy a maga részéről sohasem hozott olyan ité'etet, amely ne lett volna tárgyilagos Amennyiben alsóbbfoku visszásságok mutatkoznak, szokat mindeneseire orvosolni fogja. A küldöttség köszönettel vette tudomásul a be ügyminiszter válaszát. Politikai gyűlések. A fajvédők vasárnap Szolnokon nagygyü!ést rendeznek, amelyen ellensúlyozni kívánják Bethlen István gróf miniszterelnöknek legutóbbi szolnoki szereplését. A szolnoki gyűlésen résztvesz Göm­bös Gyula, Ulain Ferenc, Lendvai Isiván, Zsirkay Í ános és Kádár Lehel. 0 (tóber 28-án a fejvédők lajduböszörményben is rendeznek nagygyűlést, amelyen felszólalnak Héjjas Iván, Prónay Pál, Lendvai István és Kádár Lehtl. Bethlen István gtóf miniszterelnök jövő vasár­nap, október 28 án Balassagyarmatra utazik, ahol felszólal Scitovszky Bílanak, a nemzet­gyűlés elnökének beszámolója alkalmával tar­tandó választói ülésen. A Móv. tarifaemelésére szükség van. A keresks delemügyi minisztériumban pénteken délelőtt tarifaankétot tartottak az érdekeitek be­vonásával. Az ankéton Walkó Lsjos kereskedelmi miniszter elnökölt. Résztvettek a kereskedelem­ügyi minisztérium részéről Dessewjfy Aurél államtitkár és Mátray Jenő helyette* állam­titkár, Budspest főváros részéről Vajna Jenő tanácsnok, a magyar államvasutak részéről Kelety Dénes államtitkár, az iparkamarák ré­széről Gyömrey Sándor, az OKÁB részéről Balkányi Kálmán. Az értekezletet Walkó Lajos kereskedelmi miniszter nyitotta meg, majd Ke­lety Dénes, a magyar államvasutak elnök­igazgatója szólalt fel, aki vázolta az állam­vasutak pénzügyi helyzetét. Kijelentette, hogy a tarifaemelésre szükség van. A holnapi napon az Országos Közlekedési Bizottság ujabb ülést t rt, amelyen folytatóla­gosan tárgyalják ma.d a vasúti tarifa emelésé­nek kérdé ét. Debrecen liberális polgármestert választott. Márk Endre udvari tenácsoBt, Debrecen szab. kir. város polgármesteré! 1920 október 31-én nyugdíjazták, azonban helyere mtndezideig nem választoltak polgármestert. A polgármesteri teendőket Csóka Simuel főjegyző látta el. A törvényhatósági bisottsígi ülés pénteken délelőlt 113 szavazattal 44 tllenéöen Debrecen szab. kir. város polgármesterévé Magoss QvCrgyöt válasziatta meg, aki libera'izmusáról ismerf, kiváló adminisztratív tehetség. A választás bizonyítéka annak, hegy Debrecen nem hódolt be a kurzusnak. Kivételes állapot az egész német birodalomban. A birodalmi kormány elhatározta, hogy L»s­setv tábornokot, a birodalmi védőrség bajor­országi parancsnokát visszahívja. Az intézkedés nem azért történt, hogy a tábornok megbi iha­tatlannak bizonyult vclna. A tábornok áliása ugyanis a bajor diktá'or mellett összeférhetet­len volt. A lapok azt írják, hogy a birodalmi kormány azelőtt a választás előtt állott, hogy a katonai kivételes állapotokat vagy megszün­teti, vagy megkísérli, hogy az eredeti tervhez képest az egész birodalomra kiterjeszti. A dön­tés oly irányban történt meg„ hogy a kivételes állapotokat az egész birodalomban végrehajtják. Ennek megfelelően a birodalmi kancellár két szociáldemokrata képviselő elölt kijelentette, hegy a kivételes állapotok megszüntetése ez­idöszerint nem lehetséges. A szász konfliktus. Lokalanzeiger szerint Gessler birodalmi Reichs­wehr miniszter elrendelte a szászországi pro­letárszázadok feloszlását. A rendeletet, amellyel egyidejűleg a kintlévö fegyvereket is bevonják, a szász rendörségnek keil végrehajtani. A Bi­rodalmi védörség seregeihez csak akkor folya­modnak, ha a rendőrség munkája közben nehézségekkel találkozik. A Stinnes-csoport tárgyalásai. A Petit Párisién düsseldorfi tudósítója je­lenti lapjinak, hogy Stinnes, Qlöckner és Voegeler bányatulajdonosok legutóbbi düssel­dorfi látogatásuk alkalmával óvatosan kerültek minden feltűnést, vipyáztak rá, hogy avatatla­nok fel ne ismerjék ökc». Miután távoztak a francia megszálló parancsnokság hsdiszállásá­ról, egy kis korcsmában megebédeltek, onnsn automobilon az állomásra bajtattak, a menet­rendszerű vonattal Berlinbe utaztak. A francia radikálisok hívei a Ruhr megszállásának. A francia radikális és nemzeti szocialista pártok kü'ügyi bizottságának kongreesu-án teg­nap délután a Ruhr-kérdé3t vitatták meg. Franklin Bouillon "ksjelentetíe, hogy ö hive a Ruhr-vidék megszállásának. A francia hatóság­nak mát három évvel ezelőtt a Ruhr-vidéken kellett volna lernie. A radikális párt kongresszusán a Ruhr-kér­désről szóló vita során Herriot képviselő kije­Ölni akart — mert fölmondták neki. len tette, hogy a radikális párt a Ruhr-kérdést nem teheti csupán nemzetközi tzempontból ta­nulmány tárgyává. A radikális párt elsősorban a megszállás tekintetében élt kifogásokkal, mi­után azonban a megszállás már megtörtént, ez­zel szemben nem tudnak eredményes ellenál­lást gyakorolni. A radikális párt nem fog semmi lépést tenni, hogy a kormányt cselekedeteiben ak adály ózza. Az angol munkásvezér a Ruhr-vidék elidegenítése ellen. Henderson, az angol munkáspárt egyik ve­zére beszédet rrondott és kijelentette, hogy ami ebben a pillanatban a legszükségesebb, az a követendő angol politika kétértelműség nélkül való megjelölése. Miután a német kormány a passziv ellenálláss 1 felhagyott, azonnal teljes visszavonulásoknak kell létrejönni a szövetsé­gesek és a német kormány között. A Ruhr­vidék és a rajnai tartomány német, ennélfogva az angol kormánynak ki kell jelentenie, hogy a nímet kormányhoz hasonlóan nem járul hozzá a vidéknek, vagy gazdasági szervezetének el­idegenítéséhez. Ha az angol kormánynak az a po itikája, hogy diplomác ailag tehetetlen ma­radjon és Kölnben a fiancia politika áldozatai­nak megfélemlítésére affgol csspatokat hasz­náljon fel, akkor Anglia méltóságának érdeké­ben sokkal jobb volna, ha az angol csopatokat mielőbb visszavonnák és a békeszerződés jóvá­tételi határozatait nem ismernék el. A munkaidő és a drágaság. Berlini jelentés szerint a többségi pártok szakértőket hallgattak még a munkaidő kérdé­sében. Elhatározták, hogy a bányában és enyéb földalatti műhelyekben a nyo'c órai, egyébként 8—10 órai munkaidő kötelező. Münchenben a vágómsrha piacon mindjobban rosszabbodik a helyzet. A mult heti árakhoz képest bz emelkedés 4—5 szörös, sőt a nyolcszorosát is meghaladj?. A húsárak megdrágulásával ma nár a ióhus fontja is egymilliárdba kerül. Az dlelmiszerpipcon a váfárlók töfb izben fenye­getőn csoportosullak és a rendőrségnek alapos munkába került, míg az embereket ?zét tudta oszlatni. A vaj fontja két milliárd. A zsemlye 18 millió, egv főni kenyér 100 millió. Egy féili­ter sör 150 millió, egy öttagú családnsk heti ötmilliárdra van szüksége, hogy éhen ne haljon. (A Szeged tudósítójától.) A szegedi töivény­szek Vild Károly tsnácsa pénteken tielelőtt igen érdekes bűnügyben tartotta meg s ffitár­gyalást Mihalócza János bettonyai földmives junius 15 én Battonya halárában megtámadta lakásadóját, Topasztó Mihálynét és vésővel vagy harminc helyen összeszurkálta. Ezután vissza­ment szállásár;', szalmát helyezett el a tető alá és fölgyújtotta a házat, majd pedig szobájában öngyilkossági szándékból fölakasztotta magát. Tapasztó Mihályné fölmondott ezen a napon Mihalóciának, mert állandóan részeg volt éa ez a fölmondás, hogy lakás nélkül fog maradni, érlelte meg a vádlódban azt a gondolatot, hogy végezni fog szállásadójával. Az ügyészség vá­dat eme t Mihalócza ellen szándékos em erölés bűntettének kísérlete és gyújtogatás cimén. Amikor Vild Károly elnök néhány perccel fél tiz óra után megnyitotta a tárgyalást, Mi­halócza János szürke darferuhában, teljesen egykedvűen áll a szuronyos börtönőr előtt. Szaggatottan és nagy glázattaf beszél és olyan akcentust használ, amely egészen szokatlan a tárgyalási teremben. Vonogatja a vállát, rrintha nem is róla lenne szó, hanem valami egészen lávoli eseményről. Az a benyomás róla — írni, olvasri nem tud —, mintha azok közé az em­berek közé tartozna, akik az alkoholon kivül nem tartanak semmit életnek. Vild Káro'y elnök fölveszi először a vádlott személyi adatait, m3jd ismerteti a vádit. Mihalócza: Kérem szépen én nem értem ezt az egészet... Nem tudom, hogy ütöttem, vígy szúrtam ... Meg voltam örülve ... Az elnök ekkur elébe tárja a vizsgálóbírónál tett vallomását, amelyben nem csak a szúráso­kat ismeri be, hanem azt is elmondja, hogy leskelődött Tapasztóné után. — Hát megvártam kérem, mondja, majd hssan bevallja, lv>gy egy óra hosszat kisérte fiz uton, amikor Tdpasztóné a tanyára igye­kezett. Vild Károly ismerteti ezután a rendőrségnél fett vallomását. Erre ez a megjegyzése a vád­lottnak : — Ugy mondtam, ahogy azurak mondták... Bevaiiotta, hogy miután ki keli mennie laká­sából, eltiatarozta, hogy bosszút áll ezért. Egy vésőt vett magához és utána ment a tanyára igyekvő Tapasztónénak. Amikor letértek az or­szágútról, egy fordulónál megragadta Tapasz­?óne karját és azt mondta, hogy ,na most vég­zek veled, kutyái" Ezután a vésővel többször megszúrta. Amikor látia, hogy az asszony még mindig a ssját lábán áll, a következőket mondta: * — Hát még nem döglöttéi meg! és ismét ;öbb helyen összeszurkálta. Az asszony ekkor összeesett. Mihalócza hazament, fölgyújtotta a tető alá tett szalmát és fölakasztotta magát a szobájában lévő mcstergerendára. — Őrült voltam... szól közbe a vádlott. Az elnök megmutatja ezután a vésőt. A vád­lott hangoztatja, hogy réizeg volt, nem emlék­szik semmire. Ezután dr. Gyuritza és dr. Ács törvényszéki orvosszakértő's kihallgatása következett. Gyuritza megáilapitja, hogy Mihalócza nem szenvedett elmebajban. Neki elmondotta az egész esetet részletesen, tehát nem volt túlságosan berúgva. A tudatosságot megállapítja. A pálinka nála csak bódultságot idézett elő és ezért könnyeb­ben határozta el magát tettére. Tapjsztóné sé­rülései nyolc hét és 20 nap között begyógyul­tak. Dr. i4cs megállapította, hogy Mihalócza nagy alkoholista. A vésővel nem igen lehet

Next

/
Oldalképek
Tartalom