Szeged, 1923. szeptember (4. évfolyam, 198-222. szám)

1923-09-18 / 211. szám

S ZE OBD Szeged, 1923 szeptember 18 Négy óra után néhány perccel megérkezett Friedrich István, akit felállással és éljenzéssel fogadtak hivei. Azután megkezdődött a zászló­bontás. A fajvédők, élűken Lábass Endrével fölvonultak a dobogóra. Lábass Endre üdvözölte „a keresztény eszme Szegeden tartózkodó titánjaitmegnyitotta a nagygyűlést és felkérte dr. Eckhardt Tibort elő­adása megtartására. Eckhardt Tibor kijelöli az uta). Eckhardt Tibor lépett ezután a szénoki asz­talhoz. Feltünien elegáns alakja, ragyogó francia lakkcipője, finom angol szabású zakkója, selyem­karisnyája láthatólag kellemes hatást váltott ki és ebbit a hatásból esak keveset rabolt el a dorozsmai képviselő kissé kellemetlen or­ganuma. Igen hosszú beszédében az ország gazda­sági romlásával és a romlás okaival és a belőlük származó nyomorúsággal foglalkozott. A bajok kétfélék, erkölcsiek és anyagiak. Meg akarja j-lölni azt az utat, amely kivezet ebből a lehe­tetlen helyzetből. A korona vásárló erejének romlása három főokra vezethető vissza, a kül­kereskedelmi mérleg passzivitására, az állami költségvetés passzivitására és az állam jelenlegi hitelpolitikájára. Az ország többet fogyaszt, mint amennyit termel, ezért passziv a kül­kereskedelmi mérleg, pedig m.nden fölösleges luxuscikk beengedése bünis könnyelműség, merénylet a magyar korona ellen. Nem elég a behozatali tilalom, divattá kell tenni az egy­szerűséget és a luxuscikkek forgalmát is be kell tiltani. Le kell mondani minden nélkülözhetőről. (Helyeslés; a szomszédom azonban fülembe súgja, hogy furcsa egyszerűséget prédikálni, luxus elleni háborúról és behozatali tilalomról beszélni lakkcipőben, legújabb divat szerint szabott angol szívet ruhában és selyemharis­nyában...) A hivatalos politika tengelyévé a külföldi kölcsönt tették, amiről meg van a véleménye. A kölcsönből két előny származhat, a zálog­jogok felfüggesztése és a gazdasagi helyzet reorganizációjának lehetősége — de csak akkor, ka a kölcsön megfeleli kézbe kerül. A kölcsön feltételei nevetsegessé teszik az ország kor­triányza át, mert általuk egy idegen hatalom kezébe keiül az ország sorsa. A külföldi köl­Ciön tulajdonképen öt évre állandósítja a jelen­legi kormányzatot, mert öt év alatt elfogyaszt­ják a fölveit pénzt. A mai politikai rendszer pedig a rothadást állandósítja. Anka, Friedrich, Kiás . .. EcVhardt beszédét tapssal és éljenzéssel fo­gadták. Utána Anka János lépett elő es válo­gatott zsargon-viccekkel, ízléstelen pikantériák­kal szórakoztatta hallgatóságát. A nők pirultak ugy n kissé, de azért vidám helyesléssel hono­rálták A Nép felelőtlen felelős szerkesztőjét. Utána Friedrich a jövő politikájáról beszélt. Kijelentette, bogy pesszimista, csak a Török­ország felől jövö felszabadításban bizik, mert ami a háború óla nyugatról jött, az mind csalás és ámítás volt. Kemál p?sa üzenetét tol­mácsolja, aki azt mond a, bogy „aki a szabid­ságát szereti, az nem halogatja az érte való küzdelmet, aki halogatja, az nem szereti sza­badságát, aki aem szereti szabadságát, az már el is vesztette azt". Beszél a részvényektől is és kijelenti, hogy leleplezésének volt ered ménye. Azok, akik kaptak ingyen részvényt, gyorsan ele diák és ezután biztosan nem mernek már többet elfogadni. Még zúgott a taps, amikor Friedrich helyére Kiss Menyhért lépett és szárnyaló lírával foglal­kozott a munkáskérdéssel, amelyet szerinte csak a fajvédők oldhatnak meg. A kormány hatalma csak illuzórikus, meg ven győződve arról, hogy egy uj választáson a fajvédő ceoporté lenne a többség, mert ha a nép felébred, feltétlenül észre veszi, hogy ez a halalom csak puffogás, nincs -mögötte semmi. Végül azt kivánja, hogy süssön fel végre a fajvédelem tüzes napja. „A törvény keretében . . Általános mozgolódás támadt a sürün teleült nézőtéren, amikor Lendvai István, a .ceglédi győző" lepett a szónoki asztal mellé és csípőre téve balkezét, vontatott hangon megkezdte figyelemreméltó szónoklatát, amit Lábass Endre ugy konferált be, hogy előadásának a „zsidó­kérdés mego'dása a törvény keretein belülu a címe. — Ö ötnmel beszélek a zsidókérdés meg­oldásáról itt Szegeden, ahol tizenkét évvel ezelőtt, mint fiatal újságíró, hiába akartam beszélni róla, gúnyos mosoly volt mindig a felelet. Ez a bűnös nemtörődömség az oka, bogy ma tizennégy vármegyét csúfolnak Ma­gyarországnak. Örömmel látja, hogy a gyűlésen megjelenlek a budapesti destruktív sajtó kép­viselői, talán most az egyszer megírják, ha megírhatják az igazat, hogy Lendvai István a zsidók érdekében szólalt fel. Mert igenis a zsidóság érdeke, hogy a zsidó-kérdés végre törvényes uton megoldassák, ha ezt megaka­dályozzák, maguk idézik fel a pogromot. Nem szívesen foglalkozik ezzel a kérdéssel, mert nem szereti, ha azt mondják, hogy a zsidókérdés a fajvédők kenyere, jobban szeretné a zsidó­kérdést nem ismerni és zsidót Magyarországon nem látni. A zsidóság az oka annak, hogy éi redő magyarok vannak. Reménytelen itt min­den olyan politika, amely a zsidókérdést igy vagy ugv. meg nem oldja. Az 1867. évi kiegyezéB után, amikor a ma­gyarság nagyszerű fejlődési lehetőségek előtt állott, megjelent a Kárpátokban egy néma ár­mádia és lassan leereszkedett az országba. Ez az ármádia nem volt nyilt ellenség, nem hirde­tett nyilt harcot, hanem mint hajléktalan üldö­zött náció jött, a magyar nemzet lovagiasságára hivatkozva és a krisztusi szeretet nevében be­bocsájtatást kárt. Jött bogaras fejével, haiezer­éves gyűlöletével, rettenetes fajt összetartásával, halezeréves vallásával, amely lelkébe oltotta, hogy saját külön Jehovája majd ad városokat, melyeket nem ő épített, kutakat, melyeket nem ő ásott, szőlőket, melyeket nem ő müveit, mint ahogyan Mózes könyvében meg van irva. Jött a néma, kegyellen, ravasz, hazug, de okos náció és az elmúlt 50—60 év alatt elhódította a magyarság föidjét. Ezután Lendvai István a háború alatti magatartásával foglalkozott, meg­állapítva, hogy a háborút is, a békét is, a for­radalmat is a zsidók csinálták. Lendvai nom gyűlöl... — Ha a világ bármely más faja tenné azt velünk, amit a zsidó tesz, attól is meg akar­nánk szabadulni. Amerika, a demokrácia ha­zája, ha észreveszi, hogy tul sok már a japán, a fölösleges japánokat egyszerűen hajóra rakja és eltávolítja. Pedig a japán igen derék taj, egy napon sem emiithetem azzal a mocskos fajjal, amelyről beszéltem Azt mondják, bogy mi gyűlöletet hirdetünk. A gyűlöletet a keresz tény világfelfogás és a magyar ember nem ismeri, mert csak alsóbbrendű faj gyűlölheti a felsőbbrendüt. Az anyám arra tanított, hogy ne gyűlöljem a poloskát, hanem azt mondta, hogy utáljam, hogy ne tűrjem meg, hogy tisztálkod­jam. (Éljenzés.) Azt mondják, hogy minden ember embertársunk. Lehet, hogy a zsidók is emberek valamilyen formában, de nagyon ta­láló Prohászka Ottokár megállapítása, aki azt mondotta, hogy „a tyúk is állat, a görény is állat, de a jó gazda egy ketrecbe még sem zárja őket." Elég ideig volt a szegény magyar csirke a vérszomjas zsidó görénnyel együtt, ki kell végre nyitni a ketrecet. (Hosszantartó, lel­kes éljenzés) — Most már áttérek — ami legjobban illik hozzám — a törvényesség kérdésére. (Derültség.) Ha van antiszemitizmus Magyarországon, azt nem az ébredő-szónoklatok csinálták, hanem maguk a zsidók, tőzsdés, mocskos erkölcseikkel. Már sok olyan zsidó van az országban, akinek az orr^ nem görbe és nem esett keresztül azon a bizonyos templomi területcsonkitáson, de a lelke judeaiizálva van. Ezt a kérdést nem lehet megoldani atrocitásokkal, ha ugyan vannak ilyenek, mert én csak egy atrocitásról tudok, arról, hogy a magyar gyermek már a világra sem mer jönni. A büntetőtörvénykönyv kritikája. — Az első nemzetgyűlés feladata lett volna, hogy a zsidókérdést megoldja, hogy megvál­toztassa a régi, elavult büntetötörvénykönyvet, amelyet szintén szíriai lélek csirizeit össze, hogy diktatórikusán vessen véget minden nemzetiet­lenségnek, minden dologtalanságnak. Ez azon­ban nem történt meg és ha azok tiltakoznak az atrocitások ellen, akik ezért felelősek, az arcát­lanság. En lennék az, aki elsőnek ítélné el az atrocitásokat, ha a zsidókérdés törvényesen meg lenne oldva, de amig ez nem történik meg, addig az aranyközéputasok, akik a német lovagkeresztesek elnökének megállapítása szerint a gazemberek és tökfilkók útját járják, azt az utat, amelyen fehér selyembe bujtatott ringyótt autóztatja a siberokrácia, se zsidók, se rohadt keresztények ne vegyék rossz néven, ha a mélté harag törvénytelen eszközökben robban kL A zsidóság azért kapkod, azért fél és azért lát minden megmozdulásban pogromot, mert rossz a lelkiismerete. De ha bekövetkezik a pogrom, akkor önmagukra vessenek, akik megakadá­lyozták a zsidókérdé* törvényes megoldását. Innen üzenem a zsidóknak, hogy ne akadályoz­zák meg, mert ha egyszer a lelkek nem bírják tovább a feszültséget, akkor be fog következni egy nagyon törvénytelen, de nagyon radikális megoldás, amelyért nem mi leszünk a bűnösök, a felelősek t Szeged városát néhány évtizeddel ezelőtt azért pusztította el az árvízkatasztrófa, mert nem előzték meg a Tisza szabályozásával. Most is jöhet a nagy gátszakadás és akkor egy fehér árvíz söpri el inajd az ország minden belső ellenségét. — Mi nem vagyunk forradalmárok — álla­pította meg folyton fokozódó izgalmas lelkese­déssel kisért beszéde végen Lendvai István —, mi csak meg akarjuk és minden börtön, üldö­zésen és bitófán keresztül meg is fogjuk terem­teni azt a keresztény Magyarországot, amelyért élünk és halunk 1. .. „Tüz .. A tombolás elementáris erővel tört ki. A rend­őrök feszülten figyeltek minden mozdulatra. De néhány perc múlva elcsendesültek a fölojzott szenvedélyek és Zsirkay János köszöntőjét már nyugodt derűvel hallgatták végig Zsiikay azt bizonyítgatta, hogy a Tüz tulajdonképen a ke­resztény megújhodás első gyertyalángja volt. Néhányan megmosolyogták ezt a merész állí­tást, de ez nem zavarta a szónokot. Már egészen besötétedett, amikor Lábass Endre felszólította a hallgatóságot, hogy mondja ki határozatilag a keresztény ellenzéki blokk megalakítását. Kimondták. Az ülés a Magyar Hiszekeggyel és a Himnusz éneklésé . ej ért véget. Eljárást Indítanak Lsndvai ellen. Közvetlenül a gyűlés befejezése után vitéz dr. Petkóczy Lajos ügyeletes rendőrkapitány jelentést tett dr. Bottka Sándor főunácsosnak, Hogy több olyan passzus volt Lendvai beszédé­ben, amelyek alkalmasak arra, hogy egyrészt a hitfelekezeteket egymás ellen izgassa, másrészt a közrendet veszélyeztesse, illetve megbontsa. Ma déielött a hiteles gyorsírói jegyzetek alap­ján a rendőrkapitányság vezetője megállapította, hogy Lendvai beszédének egész komplexuma alkalmas orra, hogy a tömeget felekezetek elleni harcra izgassa. Miután a beszéd politikai jellegű, a rendőrség nem indíthatja meg a képviselő e.len az eljárást azonnal, hinem előbb a fölöt­tes hatóságának kell jelentést tenni az ügyről. Ez a jelentéstétel — ertrsülésünk szerint — a mai nap folyamán már megtörtént, a kerületi főkapitányság pedig a beszéd áttanulmányozása után fog határozni az ügyben. Nem kétséges, bogy Lendvai litvánt, Ceg éd város képviselőjét ezután immáron harmadszor kikérik « nemzet­gyűléstől, hogy a biróság előtt adjon majd számot izgatásaiért. A Népszövetség e héten tárgyalja a magyar kölcsönt. Nagyon valészinü, hogy a népszövetségi tanács már ezen a héten tárgyalás alá fogja venni a Magyarországnak nyujiandó nemzet­közi kölcsön kérdését, amelyről Bethlen István gróf miniszterelnök több mint két hét óta nem­csak a kisántánt képviselőivel, hanem a népszövet­ségi tanács legtöbb tagjával behatóan tárgyal. Az Havas iroda genfi tudósítója a magyar kilcsöntárgyalásokra vonatkozó hírében meg­erősíti, hogy a kölcsönnel kapcsolatban a Nép­szövetség és a jóvátételi bizottság együttmű­ködést tervez. — Ciklon puftzittoit Jjpánoan. Miat a Matin Osakából jelenti, az a ciklon, amety teg­nap Tottori meilett dühöngött, 5000 embernek került életébe. A kár körülbelül 30 milliö jen. London főpolgármestere gyűjtött a japán föld­rengés áldozatainak feísegitésére. A gyüj.és összege meghaladja a 155.000 fontot, vagyis a huszonkét és félmilliárd magyar koronát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom