Szeged, 1923. szeptember (4. évfolyam, 198-222. szám)

1923-09-15 / 209. szám

Szeged, 1923 szeptember 15. SZBQBO adhat a tanácsnak, amely nem ellenkezik a köigyü'és többségének álláspontjával és igy azt javaso'j8, hogy a bizottság Faragó Ödön mellett foglaljon áUdst. Dr. Szeless József nem Ját garanciát Faragó Ödön múltjában, mert az legfeljebb csak igéret a jövőre. Andor Zsigmond k'zében ellenben ett van minden eszköz, amellyel a szinházat minden pilUnatban megnyithatja. Javasolja, hogy a tanács tartsa fenn á'ruházó határozatát. Dr. Tóth Imre fejtette ki ezután álláspontját. Palágyi Lajos az álüalános megité'és szerint ebben a p llanatban igazgatója a színháznak, mert sem a lanács nem bontotta fel a szerző­dését, sem ö nem állt el önkénf jogai ól. Abban az esetben tehá', ha a város hatósága nem ragaszkodik az operatársulat megszerve­zéséhez és Palágyi ilyen föltétel mellett haj­landó tovább vezetni a szinházat, uj igazgató­ról nem kell gondoskodni. Javasolja tehát, hogy a bizottság engedje el a szerződésnek az ope­rára vonatkozó feltéleleit, abban az esetben azonban, ha Palágyi ilyen körülmények között sem hajlandó tovább a szegedi szinház veze­tésére, a bizottság Faragó Ödön meghívása mellett foglaljon állást. Ezután dr. Dobay Oyula szólalt fel. Véle­ménye szerint — akár az opera elengedése árán is — Pílágyihoz kell a városnak ragasz­kodnia, ha azonban ő menni ek*r, Andor Zsig­mondra kell átruházni a szinházat, mert ez a legkényelmesebb megoldás. Elárulta dr. Dob.y Oyula még azt i«, hogy a közgyűlésen csak azért tette meg indítványát, mert sérelmesnek tartotta, hogy a tanács a szinügyi bizottság meghallgatása nélkül határozott. A polgármester itt közbevetőleg közölte a bizottsággal, hogy a közgyűlés határozata nem véghatározat, tehát ellene felebbezésnek helye nincs, mivel a.tanácsot, mint elsőfokú fórunrot uj határozat hozatalára utasította. Dr. Csengery János volt a következő felszó­laló, aki rámutatott arra, hogy a szinügyi bi­zottság tanácskozásain éppen az a szempont szorul háttérbe, amelynek dominálni kellene, a művészi szempont. Ha a tanács a kérdés jogi részénél hibát követett el, nem a szinügyi bi­zottság hivatott arra, hogy a jogi és anyagi szemponttól legkényelmesebb aranyhidat felfe­dezze, sőt ezeket a szempontokat a szinügyi bizottság figyelembe sem veheti az eléje ter­jesztett kérdések elbírálásánál, mivel a szinügyi bizottság művészi ügyekben tanácsadója a vá­rosnak, tehát csak művészi szempontok szerint mondhat véleményt. A szinügyi bizottság elé csak az a kérdés tartozik, hogy kit tart legal­kalmasabbnak a szegedi szinház vezetésére. A maga részéről Faragó Ödönt tartja a legalkal­masabb színigazgatónak, mert a személye több művészi garar.ciét jelent, mint í dor Zsig­mondé, aki eddig csak egé. zui kis színházakat vezetett. A szinügyi bizottság az opera kérdés­ben nem helyezkedhetik most ellenkező állás­pontra, mint amilyent első alkalommal elfog­lalt, amikor majdnem egyhangúlag az opera­társulat megszervezése mellett foglalt állást. Csengery János szuait a többség nagy helyesléssel fogadia. Utána Rózsa Béla szólalt fel hasonló szellemben.. Leszögezte, hogy a köz­gyűlés többsége Faragó mellett foglalt állást, amikor halászatával kimoodotta, hogy Andoi Zsigmondot nem kivánja a szinház élére állítani. Az operatársulat szervezését nem engedheti el a város, mivel Szeged az ország legnagyobb városa és kuli urális érdek, hogy Szegeden opera Is legyen. Palágyi és Andor között leírejött szerződés fettételei olyan súlyosak, hogy i zt Agdor nem teljesíthetné ugy sem. Két társulatot egyesített, amit a szegedi szinház nem fcir el, ezenkívül olyan magas bért kell fizetnie a szín­házért, illetve a felszerelésért Palágyinak, hogy jóran számítás szerint nem exisztálhat. Palágyi mindig azzal érvelt, hogy jóval előnyöxbb fel­tételek mellett ráfizetett a színházra, tehát fizikai lehetetlenség, hogy Andor Zsigmond bele ne bukjon vállalkozásába. Palágyinak egyikként közömbös, hogy kire ruházza át a szerződést, igy Faragó is rendelkezik azokkal az eszközök­kel, amelyekkel Andor Zsigmond rendelkezik. Csatlakozik Ujj József indítványához és azt javasolja, hogy a bizottság Faragó meghívása mellett foglaljon állást. Gaál Endre tett ezután gyönge kísérletet ismét a lassan tisztázódó helyzet összekuszálá­Bára, de ereménytelerfll, ami annyira felinge­relte, hogy lt hetetlen állítások ,-t hrckázlatoit mrg. Többek között kijelentette, h-gy Faragó Ödön múltja nem számit, mert régi tapaszta­lata, hogy Szegeden a fényes multu direktorok nem tudtak zöldágra vergődni. A közgyűlés határozata sem számit, mert hiszen a többség befolyásolva hozta határozatát. A polgármester azonban szelíden figyelmez­tette az idegeskedő kul'urszenátort, hogy a közgyűlés mindig szabadon határozott és leg­feljeob azok az érvek befolyásolják a törvény­hatósági bizottság tagjait, amelyeket a köz­gyűlésen sorakoztatnak fel a szónokok. Dr. Ujj József és dr. Dobry Gyula rövid felszólalása után a polgármester az elhangzott felSTÓlaláfiokalapján megállspitotla.högya szinigyi bizottság dr. Tóth Imre kivételével egyhangúlag ragaszkodik az opératáisulat megszervezéséhez és hogy a bizottság többfége Faragó Ödön meghívása mellett foglalt állást. Dobay Gyula, Gaál Endre és Szeless József szavazott Andor mellett, Csengery János, Rózsi Bála, Tóth Imre és U;j József pedig Faragó Ödön mellett. B:­jelentette a polgármester azt is, hogy a bizott­ság többségének élláfpontját közölni fogja a város tanácsával. Értesülésünk szerint a tanács szombaton tárgyalja le a szinház ké'dését — a szinügyi bizottság javaslata alapján. „Stresemann a feszültséget enyhíteni igyekszik/ A Daily Telegraph pírisi tudósítója irja: Avval sz uj javaslattal, hogy a német magán­tulajdont épp ugy, rrint a többi általános ga­ranciát a jóvátételek szolgálalába álii'ja a biro­dslmi kancellár, n franciáfcnalf risgyobb meg­fon'olásra adott okot. A francia kormány vilá­gosan látjp, hogy Streseirann feszültséget enyhíteni igyekszik. Enderson Arthur angol munkásvezér választó­kéi ületében fejtegette az angol szocialista párt külpolitikáját és önnak főbb pontja ul a követ­kezőket jelölte meg: 1. A szövetségesek telje­sen kivonulnak a megszállott német területek­től és helyreállítják Németország teljes szuve­renitását. 2. Jóvátétel csak is azoknsk a fölté­teleknek alapján, amelyek mellett Németország a fegyverszünetet megkötette. 3. Németország a többi nagyhatalommal egyenrangú helyet kap a Népszövetségben, 4. Teljes elismerése az orosz szovjetkormánynnk. 5. A Népszövetséget min­den nemzetközi vitás kérdés rendezésére igény be veszi 6 Az egyea országok önkéntes lefegy­verzése. A Berliner Tageblatt szerint a legközelebb százmillió márkás bankjegyeket hoznak for­galomba. A forradalom egész Spanyolországra kiterjedt. ben Barcelona váres hódolatát fejezi H a ki­rály iránt és kifejezést adott annik az óhajá­nak, hogy a jelenlegi politikai esemtnyek Bar­celona éa Katilonia ujjíiZÜleté ére vezetnek, A beszédet élénk tetszéssel fogadták. Madridi jelentések szerint a spanyol kormány lemondott, miután XIII. Alfonz király állítólag nem volt hajtandó jóváhagyni a forradalmárok elleni megtorló rendelkezéseket. A forradalmá­rokhoz egyébként időközben a madridi helyőrség is csatlakozott. A forradalmárok kiáltványban ismertetlék programjukat, amely magában fog­lalja a kommunisták és a szeparatiáták elleni erélyes fellépést is. A kirá'y Primo de Riverát megbízta a kor­mányalakítással. A király hozzájárult a katona­ság által indítványozott direktóriumhoz, amely­nek elnöke Primo de Rí vera tábornok. A hadi­állapotot az egész országban csak nértány órára hirdetik ki. A budapesti spanyol kövelség nem kapott jelentést a forradalomról. Szeptember 27-én kiürítik ICorfut. Estella tábornok az Havas muakatácsa előtt kijelentette, hogy a barcelonai uj kormány célja megtisztítani a politikát a gyanús elemek­től, biztosítani a munka védelmét és megálla­pítani a felelősséget a marokkoi vereség miatt és hogy kit teihel a felelősség a kockázatos há­boru'rt. A mozgalom kizárólag katonai csopor­tokból irdul ki. Hozzáfűzték még azt is, hogy az uj politika, ha fennmarrd, a munkásság ja­vát szolgáló normális állapotok helyreállítására törekszik. A kormány a béke nemzeti. politiká­ját fogja követni. A párisi lapok Estella márki nyilatkozatát közlik, aki a forradalmi mozgalom kihalásairól és céljairól a következőket moadotta: — A mozgalom célja a spanyol politika meg­tisztítása. Elén kizárél g tisztek állanak. A moz­galom a barcelonai helyőrségből átterjedt Sa­ragossa, Sevilla, Zarona és Arragona vidékekre, majd Madridba is. Reméljük, hogy a király is magáévá teszi a mozgalom.célját. A barcelonai bútoripari kiállítás megnyitá­i sán Estella tábornok beszédet mondott, arrely­A nagykövetek konferenciája az olasz-görög viszály megoldására határozatot hozott, amely alkalmasnak látszik arra, hogy az olasz-görög helyzetet tisztázza. A konferencia a határoza'ot nyomban megküldte Athénbe és Genfbe. A szövetségesek a v zsgálóbizo tságnak adandó utasítások és Korfu kiüri'ésének fel lételei tár­gyában teljesen megegyeztek. Hangsúlyozzák, hogy ezeket a kérdéseket Olaszország és Görögország megelégedésére elintézték. Azon a jegyzék szerint, amelyet a nagyköveti konfetencia a görög kormányhoz intézett Koifu kiüriiésére, a kiürítés akkor következik be, h< sz e hó 8-i jegyzékben foglalt feltételeket mind teljesítették. A főtételek a köve ke? ők : 1. A szövetségesek athéni követei a görög kormány­nyal megállapítják ezt a napo*, amelyen a szö­vetségesek elölt a bocsánatkérést ki kell fe­jezni. E n p utolsó határidejét szeptember 18-ában állspitják meg. 2. Szep'einber 19-én Athénben gyászisfentí?zte!e et kell tartani a k8davini áldozatokírt. 3. Ugyané n pon érkez­nek meg a szövetségesek hjdihsjói Pnalero ba. Az erre voH&tkozó részlegeket később közlik. 4. Az áldozatok e'őtt e hó 19 én Prcvezában kell megtenni a tiszteletadást. 5. A szövetség­közi ellninőrző bizottság e hó 17 én k ;.di meg munkálatait Jan'nában és öt nap múlva táv­iratilag közli megállapításait. Az Athénbe és Genfre küldött jegyzékben a nagykövetek konferenciája Korfu kiürítését szep­tember 27-re kéri. Ha 27-re a nemzetközi vizsgálóbizo'tság megállapítja, hogy Görög­ország nem igyekezett teljes buzgósággal meg­találni és megbüntetni a gy lkosokat, akkor Olaszország jóvátétel cimén megkapja a t az 50 millió urát, amit a görög ha óságok letétbe helyeztek. A Népszövetség m;i teljes ülésén a tanács jelentését folytatólagos in tárgy. Mák. Miután a lanícs azt a kérését fejezte ki, hogy a gyűlés egyelőre ne nyi'a kozzon az o!a?z-görög viszá y­ról, megszűnt az érdeklődés a tanács munkál­kodása iránt. (MTI.) Az olasz nagykövet nyilatkozata. A nagykövsti íanács te-napi ülésén Avezzano márki olasz nagykövet Mussolini nevében a kö­vetkező nyilatkozatot tette: — Súlyt helyezek rá, hogy közöljem a nrgy­követek értekezletével, hogy az olasz kormány ma bizonyságát kivánja adni béksszeretetének eddigi magatartásával összhangban és ismételt nyilatkozatának megtel? őert el van tökéive, hogy szeptember 27 én kiüríti Korfut. Ez a fu­tár dő, a;nit a nagykövetek értckhl te a nem­zetközi vizsgálat befejesásének végső időpont­jául kitűzött. Az erkö'cciel é3 az igazságos­sággal ellenkeznék, ha Olaszország lemondana arról a zálogró', amit kezében tart, anélkül, hogy az elégtételt megkapta volna. Azt ki/ánja 1 az olasz kormány, h igy erríl a spontán elha­tározásáról, ame'ynek értelmében kísz Korfut Rzep'enber 27-én kiüríteni, a nagykövetek érte-

Next

/
Oldalképek
Tartalom