Szeged, 1923. szeptember (4. évfolyam, 198-222. szám)

1923-09-13 / 207. szám

Egyes siáwi ára 200 korona •uíhrt/tósín te kiadóhiva­tal: KBlcsey-ulca 6. (PriWéta­•záttú, L emelet 6.) Teleion IS-83. A .Szegőd" megjele­lik hétfő kivételével minden np- Egyes szám ára 200 ko­rana. Előfizetési árak: Egy > Szegeden 4Ü0U,Buda­és vidéken 4100 kor. tüntetési AifU: P&MSttW 1 um. 86, egy kasábon 100, márt léi Hasábon 150 K. 9..wagtttat & szálakkal drágább. Apfi> ftlldetea U»,kóv« aet# vei JDÜ K. Szóvegkazti k>izkméjiy»« soronként 800 K. Nyütlér, ca­Mi ériwtte 1«00,K. Tölifc­saőn feladásnál árengedmér r IV. évfolyam. Szeged, 1923 szeptember 13, CSÜTÖRTÖK. 207-ik szám. Az uj csillag. Az uj csillag neve angolul New Stgr. Faját illetőleg sajtótermék. Minőségét illetőleg isme­retlen. Azt se tudjuk róla, heti vagy havi folyó­irat-e, vagy időhöz nem kötötten szokott meg­jelenni. Csak a korirány hivatalos kőnyomato­sának az ér:esitéséből tudjuk, hogy foglalkozott a genfi tárgyalásokkal és kedvező véleményt mondott a magyar ügyekről. A kedvező véleményt köszönettel nyugtázzuk, még Bethlen István nevében is, aki két minisz­tertársával egyetemben igyekszik a külföldi kölcsön előfeltételeit megterem eni Magyarország számára. Akkora ellentét semmiféle kormány­rendszertől nem választ el bennünket, hogy ne örüljünk neki, ha eredményt ér el az ország javára. Hasonlóan semmiféle idegen vélemény­nyilvánítást nem tartunk elég jelentéktelennek ahhoz, hogy ne kapcsoljuk hozzá egy-két em­ber meggyőzesének a reménységét. Minél job­ban szaporodnak, akik megismerik a Irianoni béke igaztalanságait, annál hasznosabb a ma­gyar ügy szempontjából. Sorsdöntő átalakulá­sokra csak a lelki előfeltételek megváltozása esetén számithatunk. A háború előtt Bécs volt a magyar politika mágikus pontja. Az a viszony, melyben poli­tikusaink és poli ikai pártjaink Bécshez állottal', állapította meg elhelyezkedésüket és cselekvései­ket. Bécsen tul sajnos módon nem terjedt a magyar politikának a látóköre és kevesen voltak, akik a magyar kérdést a világpolitikának a keretébe állították be. Bethlen Gábor idejétől a világháborúig a magyarság külpolitikai érdek­lődése elsorvadt és mig az oláhok és szerbet a sajtópropaganda minden eszközével dolgoztak ellenünk, mi megelégedtünk azzal, hogy idehaza cáfoljuk Scotus Viator vádjait, vagy a belgrádi és bukaresti sajtóirodák információit. Azok elő t bizonyítottuk a magyarság igazát, akik előtt nem volt szükség bizonyításra. Érthetetlen kézönyös­séggel viseltettünk ellenben a külföldi világ­sajtó iránt. Lebecsültük a nyomtatott betű hatalmát. Azaz még se egészen. Időrő'-időre jelentek meg cikkek a magyar kérdésről soha nem hal­lott cimü külföldi újságok hasábjain és isme­retien nevü folyóiratok közölték magyar minisz­terek nyilatkozatait. A világlapok ellenünk irtak, de a zártkörű harsonák és a széles nyi vános­ság kizárásával megjelenő makulatura-lapok szerkesztői megveregették a vállunkat. Az egy­mást követő kormányok félhivatalosai, mintha ezzel a szereposztással teljesen meg lettek volna elégedve, buzgón ismertették ismét idehaza ezeket a kedvező véleményeket Odakint senki sem törődött velünk, idehaza nyugodtan alhat­tunk tovább, vagy űzhettük kisded belpolitikai játékainkat, mialatt a legkomorabb felhők gyü­lekeztek fejünk felett. Ismételjük, nem célunk, hegy lekicsinyeljük az uj csillag kedvező véleményét, de valahogyan rettentő aránytalanságot látunk abban, hogy azok a nagy lapok, amelyeknek neve Európa­szer'e mindennap millió embernek a fülebe cseng s amelyeket millió ember olvas, legjobb esetben egy-két soros táviratokban tárgyalnak le bennünket, mi pedig anr ak vagyunk kény­telenek örülni, ha azek vesznek tudomást ró­lunk, akiknek se sulyuk, se nevük, se befolyá­suk. Valahogyan megszégyenítő az az érzés, amely elfog bennünket, mikor megfordul nálunk egy hollandi orvos, vagy svájci magántudós és a polgármes er által mellérendelt tolmácsnak a szájába rágja, hogy nagyon meg volt Magyar­országgal elégedve, meglepetéssel állapította meg, hogy Szegeden emeletes házak vannak és a nyereg alatt puhított hus már kiment a divatból. Lehet, hogy vannak, akiket boldoggá te znek az ilyen nyilatkozatok és lehet, hogy megelég­szenek az uj csillagok kedvező véleményével. Mi azonban valahogyan ugy érezzük, hagy leg­főbb ideje, hogy a külföldi sajtópolitikánk meg­változzék. Bethlen Istvánnak és az országnak is bizonyára többet használ a nagy lapoknak tiz sora, mint az ismeretlenség homályából előkotort sajtótermékeknek tiz oldala. Azoknak tiz soráért, ezeknek idehaza való ismertetését is hajlandók vagyunk elengedni. # A magyar delegáció a genfi konferencián. A Népszövetzég szerdán megtartott teljes ülésén befejezték a vitát az Ausztria újjáépíté­séről szóló jelentésről. Ezen tárgyaláson részt­vettek Lengyelország, Franciaország, Angol­ország, Olaszország, Spanyolország és Jugo­szlávia képviselői, akik elismerő szavakkal nyilatkoztak a Népszövetség működéséről és sz osztrák nép és osztrák kormány magatartásáról. Ezután vicomte hhi rövid nyilatkozatot tett az olasz-görög konfliktusról. A gyűlés ezu'án hozzáfogott a tanácsi jelentések tulajdonképeni tárgyalásához. A harmadik lefegyverzési bizottságba Berze­viczy Alber bátó magyar kiküldött javaslatot terjesztett elő. Nem fogadta el a lengyel mó­dosítást, amely az aláíró hatalmaknak módot nyújt arra, hogy az alá nem író hatalmakkal szemben támadó lépést tegyenek. Berzeviczy javaslatát az előadó magáévá tette s azt igy a főbizottság elfogadta. Darier, Cheneviere és Menőd genfi bankárok Bethlen István gróf miniszterelnök tiszteletére a Hotel des Berguesben ebédet adtak. Az ebéden résztvett Molta voit svájci köztársasági elnök, a svájci népszövetségi delegáció több tpgja is, azonkívül a genfi pénzügyi élet számos kitűnő­sége. Magyar részről ott voltak a miniszter­elnökön kivül Daruváry Géza külügyminiszter, Berzeviczy Albert, Tdnczos Gábor tábornok, Korányi Frigyes báró párisi követ, Khuea­Hédervdry Sándor gróf és dr. Baranyai Zoltán. Az összehívók nevében Darier üdvözölte Betbles István gróf miniszterelnököt és a magyar kor­mány delegációját. A tósztra Berzeviczy Albert válaszolt, mint olyan ember — mondotta —, aki nemcsak korban legidősebb, hanem akit a legrégibb barátság fűz a genfiekhez. Nyomore­ságunkban — folytatta — fel-fel nézünk a svájci nép boldogulására, nyomorúságunkban, melyet nem érdemeltünk, a svájciak boldog jóléte felé, amelyet megérdemeltek. A beszédet, ami a társaságra nagy hatást fett, meghatottan fogadták. A társaság az éjjeli órákig maradi együtt. Teleki lemondása csak napok kérdése. (A Szeged budapesti tudősitójdtól.) Megirta tegnap a Szeged, nogy Teleki Pál gróf, Szeged város I. választókerületének nemzetgyűlési kép­viselője le készül mondani mandátumáról és hogy ebbeli szándéka megmásíthatatlan, csupán az időpont bizonytalan még. A Szeged buda­pesti tudósítójának sikerült a mai nap folyamán kétségbevonhatatlan hitelességű helyen meg­tudnia, hogy a lemondás közvetlenül küszöbön áll és Teleki Pál gróf, aki különben is csak Bethlen István genfi távollétének tartamára volt hajlandó elhalasztani lemondását, még e hó­napban, de legkésőbb október elején lemond mandátumáról. Teleki Pál gróf lemondását Sze­geden fogja bejelenteni a választópolgárai előtt tartandó első képviselői beszámolóján. Különben a beszámolóról ma már hirt ad a kormányzó­párt félhivatalos könyomatosa, a Magyar Orszá­gos Tudósító is, azonban arról, hogy a beszá­molón Teleki gróf egyben bejelenti mandátu­máról való lemondását is — egyelőre hallgat. A MOT. hire egyébként a kövei kezöket mondja: Illetékes helyről nyert információnk szerint Teleki Pál gróf, veit miniszterelnök,'Szeged I. kerületének nemzetgyűlési képviselője beszámoló beszédét vagy szeptember végén, vagy október hó folyamán fogja megtartani. Az erre vonat­kozó előkészületek folyamatban vannak. Miért napolták el a nemzetgyűlést f A nemzetgyűlés elnapolásával kapcsolatban illetékes helyen a félhivatalos Magyar Távirati Iroda munkatársa előtt a következőket jelen­tették ki: Eredeti'eg arról volt szó, hogy a nemzet­gyűlés augusztus hó közepén kezdi meg két­hónapos nyári szünetét, Ez azonban lehetet­lenné vált, miután nyilvánvaló leit, hogy a napirenden lévő törvényjavaslatok tárgyalása még hosszabb időt venne igénybe és még töbö nagyfontosságú törvényjavaslat vár tárgya­lásra. Emiatt a szünet megkezdését már tovább halasztani nem lehetett. A helyzet ugyanis az, hogy .a napirenden lévő au ő-adőjavaslat lénye­gében csupán a fedezetről gondoskodik, gyakor­latilag tehát irreileváns, hogy annak törvény­erőre való emelése három héttel előbb, vagy később következik e be. Merészről a kormány a földreformnovellát sürgősen tárgyaltatni ki­vánja. Azt azonban most még napirendre 'tum nem lehetett, mivel a bizottságok még nem tárgyalták le. Egyébként a törvényjavaslat oly nagyfontosságú és a gazdasági életre oly nagy kihatással van, hogy annak tárgyalása csupán egy már kipihent nemzetgyűlésben lehetséges. Ebből a szempontból a kormány a jelen idő­pontot tartotta a legalkalmasabbnak. Szftoet után a napirenden lévő törvényjavaslatok kerül­nek tárgyalásra és ezekután a földbirtokreform­novella következik. A kormánypárt é.tekezlete. A Keresztény Kisgazda, Földmives éa Polgári párt kedden este 7 órakor Eszterházy-utcai klub­helyiségében Mayer János elnöklésével értekez­letet tartott. Az értekezleten a kormány részé­ről Vass József helyettes miniszterelnök, Ha­kovszky Iván és Nagyatádi Szabó István mi­niszterek vettek részt. fiz ülés megnyitása után napirend előtt Egri Nagy János szólalt fel. Kérdést intézett a kor­mányhoz, hogy a napirendre tűzött törvényja­vaslatok milyen sorsban fognak részesülni. Vass József helyetles miniszterelnök közölte az értekezlettel a kormánynak azt az el* határozását, hogy a kormány a javaslat legfoa­, tosabb részét a nemzetgyűlés utólagos jóvá­hagyásának reményében rendeletileg fogja élet­beléptetni. Az értekezlet ezt megnyugvással vette tudomásul. . Ezután Almdssy László ügyvezető-alelnök is­mertette a nyomorenyhitőakció ügyében eddig tett intézkedéseket. Sajnálattal állapította meg, hogy egyesek ugy a parlamentben, mint a par­lamenten kivül ugy tüntetik fel a dolgot, mintha az egységes párt ennek az akciún&k megindí­tásánál pártszempontokat tartott volna pzem előtt. Kijelentette, hogy az akció megindításá­nak pillanatában a párt hangsu'yozta, hogy az akció minden pártszemponttól távol áll. Megemlékezett az ügyvezető-alelnök a keresz­tény egyházak alsópapsága érdekében meg­indított akcióról is, amelynek vezetésére az ér­tekezlet keretén belül bizot ságot küldöttek ki. Almássy után dr. Vass József miniszterelnök­helyettes szólalt tel. Ismertette azokat a dolgo­kat, amelyek a Ház elnapolását szükségessé

Next

/
Oldalképek
Tartalom