Szeged, 1923. szeptember (4. évfolyam, 198-222. szám)

1923-09-08 / 204. szám

A mai szám ára 250 korona SxerketrtMg és kiadóhivatal: Kölcsey-utca 6. (PrófétaBtíűló, I. emelet 6.) Telefon 13-33. A .Szeged* megjelelik hétfő kivételével minden rap. Egyes szám ára 200 korona. Előfizetési árak: Egy hónapra Szegeden 4000,Budapesten és vidéken 4100 kor. Hirdetesi árak: Félhasábon 1 mm. 50, egy hasábon 100, másfél hasábon 150 K.Szövegközi 25 százalékkal drágább. Apróhirdetés 100,kövérbetfivel2(X) K. Szövegkozti közlemények soronként 80U K. Nyilttér, családi értesítés 14(10 K. Többszöri feladásnál árengedmény IV. évfolyam. Szeged, 1923 szeptember 8, SZOMBAT. 204-ik szám. Levél Japánba. Testvérem a Felkelő nap országában, ahol millióknak nem kelt fel többet a nap, akik es e még vidáman és boldogan búcsúztak tőle, — testvérem, nem tudom, eljut-e hozzád ez a levél. Hiszen a te hazádban nincsen többé vasút, amelyik elvigye, nincs posta, amelyik megkeresse a címzettet és nem is tudnám ho^y címezni ezt a levelet. Régen volt, mikor itt jártál felénk és mint a messze kelet mindenre kíváncsi vándora, benéztél ide is, a könyvek kriptájába, magad is bibliotekárius Nippcn földén, könyvek és virágok barátja. A nevedet rég elfelejtettem azóta, furcsa betűidet a ven dégkönyvb n nem tudom elolvasni, csak barna myops szemedre emlékszem, amely bentülő és fénytelen volt a kerek pápaszem alatt — a könyvtáros-szemek hamar hervadnak keleten és nyugaton — és sárga kis kezedre, ahogy fölvetted az asztalomról a Kokoro német fordítását és aláhúztál benne egy, egyetlen egy mondatot. Ezt: — Csak törvény van a világon és semmi más nincs, csak a törvény. Erre emlékezi tlek most, szegény testvérem, aki talán elégett könyvesházad kormos üszkein ülsz, talán az asszonyodat siratod, aki tüzh Iái elől a halál vizébe menekült, talán gyermeked után sóhajtasz, aki néped hi e szerint a Lélek folyó száraz medrében játszik már apró kísértetes kavicsokkal, amelyek nem ve'nek árnyat, — de ha mindent elvesztettél is már, amiért érdemes elvitetni az életet, filofózus maradtál a halál lábainál is. Mert a könyvek eléghetnek, de a könyvek embere a fejére szálló hamufe hők alól is a bölcs szemével nézi a temetkező világot. Mondhatnám neked, testvérem, hogy ingwa: végzet és akirame : megnyugvás, amely két szó, a hogy Lafendio Hearn mondja, olyan közönséges és gyakori a te néped mindennapos beszédében, mint a miénkben a „jó", meg a „rossz", — de én csak arra em ékeztetlek, amire te lanitottál engem: csak törvény van a világon és semmi más nincs, csak a törvény. Te akkor nem arra a törvényre gondoltál, amit az emberek csinálnak és én sem arra gondolok. Az emberek vizbe irják törvényeiket és a hullámok elviszik, homokba vésik és a szelek betemetik őket. Az emberek törvényei tökéletlenek és mulandók, mint az emberek s akit az egyik törvény vérpadra hurcol, azt a másik oltárra teszi. Az emberek törvén.ei játékok, amelyek eltörnek néha még annak a nemzedéknek a kezén, amelyik csinálta őket és helyet engednek uj játékoknak. Az a törvény, ame'y igazán van és amelyen kivül nincs más a világon, a természet törvénye, a teremtés törvénye, amely örök, mint az, aki hozta. Testvérem, te ismered a te sz gethazód történetét és tudod, hogy ősidők óta örök mozgásban van Dai Nippon földe, mert két démon rengeti szüntelenül: a tüz, meg a viz. A te hazádban százhatvan esztendő óta statisztikát vezetnek a földrengésről és ez a statisztika azt mutatja, hogy a te hazád területén minden nap négyszer rázkódik meg a föld. Szent hegyetek tüze és tengeretek szökő-árja sokszor pusztította már el napfényes városaitokat és mosolygó kerteiteket, de emberáldozatoknak olyan hekatombáját még soha nem jegyezte fel a történet, mint most. A régi Japán alkalmazkodott a japán föld természetéhez: házai, palotái, templomai fából és bambuszból készültek s ha sokszor összedűltek is, mint a kártyavár, halkan omoltak össze és nem temették maguk a á emberéletek millióit. Az uj Japán megtagadta a kelet törvényét és kőbe öltözött, mint a távol nyugat, amelynek csodáit mohón tette a magáévá. Az álmok országának virágvárosaiból nagy, komoly kővárosok lettek, mint gyermeklelkű fiaiból európai katonák, diplomaták, ludósok és proletárok. A boldog kis szigetországból, ahová a nyugat fáradt költői elandalító motívumokért jártak, világhatalom lett, minden fényével és átkával ennek a pozíciónak. Az az ország, amelynek ryugatra tévedt gyermekeit félszázaddal ezelőtt még utálkozó kíváncsisággal néz ék az európai metropolisokban, mint exotikus állatokat szokás, főhelyre jutott a népek asztalánál, megszerezve magának a világ becsülését és a versengő nagyhatalmak hizelkedését, airely retegésnek szolgáit álarcul. És amikor a megt-omlott világban jóformád maga maradt egészség snek és erősnek s talán arra gondolt, hogy most már kinyújtja kezét a világhegemónia után — akkor meghasadt alatta az anyaföld és a két démon, a tüz és v z beletaszí o>ták a pokoli dágványba a világhatalmat kővárosaival, vasu'jaival, alac útjaival, kaszárnyáival, parlamentjé el, minden európ i kultúrájával együtt és amit meghagytak belőle, az a világ legszegényebb és legszánandóbb kis nemzete lett, az irgalom portáján és koldus-kenyerén. Szegény testvérem, te az európai kultura embere vagy és nem hiszel néped ősi kultuszában, amely primitiv és szegényes dogmatikáju: abban áll az egész, hogy a hobak halhatatlanok, lelkeik körüllebegnek bennünket és tisztelnünk kell őket, mert ők irányítják a mi tévelygő életünket. Te modern ember vagy tul a nagyapáid shintho-vallásán és most mégis meg kell hallanod az ősök riadó parancsát a Fuzsiyama dübörgésében, a tájfun tomtolásában, a tengerár menydörgésében: — Nincs semmi a világon, csak a föld törvénye, a természet törvénye és halála a keletnek és halála a nyugatnak, ha elszakad a számára adott törvénytől és a nem neki szabottat teszi a maga törvényévé. (m.) A genfi találkozás. Bethlen István gróf miniszterelnök és Benes cseh külügyminiszter találkozásáról gerfi j len* lés nyomán hivatalos helyről a következőket közlik: C-Ctörtök délelőtt Bethlen István gróf és Daruváry külügyminiszter öt szejöttek Benes cseh külügyminiszterrel. A megbeszélés kiterjeszkedett mindazon kérdésekre, amelyek a két ország közölt függőben vannak. A tárgyalás sz engedékenység szellemében folyt. Az elért eredmények alapján remélhető, hogy a két országot eddig egymástól elváhszió nehézségek el fognak tünn». A tanácskozás ki fog terjedni Magyarország pénzügyi talpraáltitásával kapcsolatos kérdésekre is. Ari agyar kormányféifiak és a cseh külügyminisztertalálkozásáról az MTI a következőket közli: A találkozás a Metropol-szállóban történt, Benes cseh külügyminiszter lakásán. Tárgyalásul azok a gazdasági, jogi és politikai jellegű kérdések szolgáltak, amelyekről a két állam között már eddig is folytak tanácskozások. A megbeszélés délután 4 és este 8 óra között tartott és csupán a tea szakította meg. A hangulat mindvégig barátságos volt. Cseh részről Benes és Koenzl-Jezinievszki, a külügyminisztérium po itikai osztályának vezetője, magyar részről Bethlen litván gróf és Daruváry külügyminiszter volt ott. Beható vi'ában megállapodás létesült arra nézve, hogy milyen elv szerint fogják elintézni azokat a kérdéseket, amelyek tekintetében eddig még megegyezés nem jött létre. Az összejöveteltől a magyar kormányférfiak kijelentették, hogy a tárgyaláson jobb légkört teremtettek. Megállapodás történt abban a tekintetben is, hogy a tárgyalást legközelebb folytatják. Majdnem megbuktatták a kormányt. (A Szeged budapesti tudósítójától.) A nemzetgyűlés pénteki ülésén véletlenségből kevés híján megbukiaiták a kormányt. Az ülés csendes lefolyású volt délutánig, a napirend megállapításáig. A véletlen baleset azzal kezdődött, hogy Sándor Pál minden kormánybuktató különleges szándék nélkül szőnyegre hoz'a a napirendhez történt felszólalásában a kormány svájci gabonavásárlását. Nem kételkedik — mordotta — az üzletkötés korrektségében, de okai vannak rá, hogy hozzánemértést lásson a dologban. Indítványozta, hogy tűzzék az ügyet a következő ülés napirendjére. A közélelmezési miniszter beszéde után szavazásra bocsátották a kérdést, hogy n elnök napirendjét, vagy S'ndor Pál napirendi indítványát fogadja-e el a Ház. Mivel a kormánypárti képviselők más ügyeikkel vannak most a nemzetgyűlésen kívül elfoglalva, már a felállással való szavszások összeolvasásának a kezdetén kiderült, hogy a többség ülve maradt. Ekkor Sándor Pa) nég a szavazás befejezte előtt visszavonta indítványát. „Puccs, puccs!" kiáltották erre a szélsőjobbon. Nagy kavarodás támadt, egyszerre sok^n akartak hozzászólni a házszabályokhoz, ugv hogv azóriásizajban az elnöknek hosszú időre félbe kellett szakítani az ülést. A közel kétórai sjünet után az elnök kijelente.le, hogy Sándor Pálnak a szavazás alatt is joga volt visszavonni indítványát s hogy ő, sz elnök, a zajban nem hallotta, hogy Dénes István az indítványt magáévá tette. Mikor pedig a szélsőjobbról gúnyosan kérdezték, mi célja volt Sándor Pálnak az indítvány visszavonásával, Rassay Károly a liberálisok nevében nyiitan kijelentette, hogy most, amikor Bethlen országosan fontos érdekből van külföldön, pártja nem tartaná becsületes eljárásnak Bethlen háta mögött a kormánybuktatást. Rámutatott ellenben arra, hogy a fajvédők kétszínűén viselked1 tek. Mert Gömbös Gyula, a vezetőjük hálás köszönettel vette ugyan tudomásul Bud miniszternek Sándor Pál felszólalására adott válaszát, de a fajvédők azért a szavazásnál ülve maradtak volna a kormánybuktatáshoz. Mivel Dénes. István magáévá tette Sándor indítványát, arra újra leszavaztak és az irditványt most a szociáldemokrata párt kivételével az egész Ház elvetette. Iey simult el az eset, amely könnyen kormánybuktatásra vezethetett volna. Részletes tudósításunk a következő: A létszámcsökkentési Javaslat. A nemzetgyűlés pénteki ülését háromnegyed 11 órakor Scitovszky Béla nyitotta meg. Jelenti, hogy az igazoló bizottság a benyújtott panaszok elutasításával Herczeg Béla és Rácz János mandátumát igazolta. Áttértek ezután a létszámcsökkentési javaslat tárgyalására. Rakovszky Iván belügyminiszter válaszol a 13. szakasznál történt felszólalásokra. Kijelenti, hogy helyesli őstör József felfogását, amely szerint a gyámügyet rendezni kell, kész is erre már a tervezet, de a gyámügyi eljárást egyelőre rendelettel szabályozza. A szakaszt elfogadják. A 15. szakasznál Nagy Ernő azt ajánlja, hogy a megyei ét, törvényhatósági tisztviselők létszámcsökkentesét?' egy hattagú bizottság határozz in s vé^ső fokon a belügyminiszter döntsön. A H z a* indítványt nem fogadja el. A 16. szakasznál Hegymegi Kiss Pál határozati javaslatot nyújt be, hogy azokban a a megyékben és városokban, amelyekben a képviselőtestületi választások még az idén esedékesek, a létszámcsökkentést halasszák el választás utánra. Nem fogadják el. Elfogadja ellenben a Ház Strauss Istvánnak azt az indítványát, hogy 1924 januárban a belügyminiszter köteles rész-