Szeged, 1923. szeptember (4. évfolyam, 198-222. szám)

1923-09-06 / 202. szám

Egiygss ^rni^m ái»a 200 ko^ofia. gjetkeizlöség é» kiadóhivajal- Kölcsey-utca 6. (Próféta„tílló, L emelet 6.) Telefon ,j.33. A .Szeged* megjel®aft hétfő kivételével minden aap. Egyes szám ára 200 koiona. Előfizetési árak: Egy Irinapra Szegeden 4000,Budapesten és vidéken 4100 kor. IV. évfolyam. Szeged, 1923 szeptember 6, CSÜTÖRTÖK. Hirdetési árak: Ftlhasábo. 1 mm. 50, egy hasábon 100, máslél hasat>oiH50 K. SzövegkSzt 25 százalékkal drágább. Apróhirdetés 100,kövér betűvel 2C0 K. Szövegközti közlemények soronként SO K. NyHttér,családi értesítés 14110 K. Többszöri feladásnál árengedmény 202-ik szám. Genf. A, niABz-cörög konfliktus kiélesedése, majd a borzalmas japán földrengés néhány napra háttérbe szorított minden más eseményt és másról mint ezekről, nem igen esik szó a macvar lapokban sem, jóllehet a miniszterelnök, a külügy- és a pénzügyminiszter kíséretében már vagy négy napja megérkezett a Lacleman partjára, hogy lefolytassa azokat a tárgyalásokat a kft földi kölcsönről, amelyek sikerétől Magyarország léte, vagy nem léte függ. Hogy eddig semmi hír sem érkezeti haza Betbtenék genfi tárgyalásairól, azt nem szabad kedvezőtlen jelnek venni és nem szabad azt hinni, hogy talán azért késik a hir, mert az csak szomorúságot és bánatot hozna magával. Mi azt hisszük, Bethlenék hallgatásának okát abban kell keresni, hogy valóban nincsen semmi sürgönyözni valójuk: egyszerűen azért, mert még szóba sem került Európa külügyminisztereinek találkozóján a nekik negyed-, vagy ötödrangu magyar kérdés. Ma olyan kérdések foglalkoztatják csak a Q nfbe gyűlt államférfiakat, melyek imminens veszéllyel fenyegetik a világbékét és nem marad ezektől idejük Bethlenékke) tárgyalni. Pedig a magyar kölcsön kérdése van olyan fontos £urópa szempontjából is, mint akár az olasz-görög konfliktus, akár a borzalmas japán földrengés, ha ma talán még egyesek nem is látják ezt be. Az igazi államférfiúi bölcsesség nem abban nyilvánul meg, hogy a már bekövetkezett katasztrófán próbál segíteni, hanem abban, bogy megkísérli elejét venni kaiasztré fák bekövetkezésének, már pedig kétségtelen, hogy Magyarország gazdasági összeomlása olyan következményekkel járna egész Európára, mely alighanem ismét fángbaboritaná a világot. Japánon ma már bajos voina segieni, de vajon akadt volna-e ember, aki ha módjában állott volna megmenteni a felkeló nap országát a katasztrófától, ölbetett kezekkel nézte volna a katasztrófa bekövetkezését? Japánban hárommillió embert pusztított el a föld megmozdulása és ma az egész világ részvéte fordul a gyászbaborult szigetország felé. C onkamagyarországon nem hárommillió, hanem nyolcmilliónál is több ember vsn, akire ugyanaz a sors vár, mint a japán katasztrófa áldozataira, ha akad Genfben olyan vakmerő, aki megakadályozza a kölcsön engedélyezését Magyarország számára és szórnám vigasz, hogy akkor, mikor mér késő lesz, éppen ugy, mint ma a japán katasztrófa másnapján: „A sírt, hol nemzet sülyedt el, népek veszik körül s a népek millióinak szemében gyászkönny ül." Nem hisszük, hogy akadna ilyen ember, bármilyen ellensége legyen is az Magyarországnak és hisszük, hogy Bethlenék, ha pénzt nem is, de legalább megegyezési hoznak haza a svájci bércek közül. Valószínűvé teszi ezt az is, hogy a külföldi lapok Mussolini ér Benes római tanácskozásainak részleteit közölve rámutatnak ?"a> h°gy elháríthatatlan akadály már nincsen többé a megegyezés tekintetében. A külföldi ?Agy vj^apoh információi szerint a dolog lényegét illetőleg nincs is ellentét a kisántánt és Magyarország között és Bethlen hajlandó teljesítem a kisántánt feltételeit, azonban a garanciákmegadásának fcfiJső formái tekintetében nem sikerült még a közös plattformot megta1 x. V iyrL18»ere,es Benes feltételei szinte kivétel nélkül Magyarország belső ügyeibe avatkoznak, már pedig a magyar kormányfő legalább a látszatát meg akarja óvni annak, hogy nem tűrünk beleszólást belügyeinkbe. Benes a kisántánt nevében azt követeli, hogy a garanciákat tőrvénnyel is fixirozzák, melyet mindkét alkotmányos faktor: a nemzetgyűlés és a kormányfő is, szankcionálna. Bethlen Mag' arországnak ezt a megalázésát természetesen mindenképen el akarja kerülni és nem akarja, hogy a megegyezés feltélelei a nemzetgyűlésen meginduló viia révén ország-világ előtt ismertekké váljanak. Éppen érért azt ajánlotta fel a kisánfántnak, hogy a követeié einek eíegattesz, azonban azokat ugy állítja be, mintha tisztán saját elhatározásából cselekedett voina. Természetesen azért megadná a garanciát arra, hogy valóban eleget is tesz majd Magyarország a vállalt kötelezettségeknek, azonban ez a garancia nem törvény lenne, hanem egy olyan diplomáciai okirat, amilyent annak idején a királypuccskor adott a kormány arra vonatkozólag, hogy a királykérdést nem fogja a nagyhatalmak megkérdezése nélkül megoldani. Az ilyen okirat éppen ugy kötelezi a nemzetközi jog szerint a garantáló felet, mint a becikkelyezetí törvény, sö» talán még jobban, mert a törvényt bármikor megváltoztathatja az, aki azt hozta, mig a garancia-okiratot csak mindkét fél hozzájárulásával lehet felbontani. Bethlen M/én gróf, a külföldi hírek szerint, még arra is kötelezte magát, hogy megszerzi erre az okiratra a kormányzó aláírását is, ugy hogy az a kormány valamennyi tagjának felelősségén ki ül még az egyik alkotmányos tényező hozzájárulását is birni fogja. A helyzet tehát ma az, hogy Mussolini, aki Magyarországot képviselte a római tárgyalásokon, megegyezett a feltételekre -onakozőiag Banesse), aki a kisántánt nevében beszélt, azonban a forma tekintetében még eltérések vannak. Ezt a szakadékot áthidalni utazott Bethlen D mváry és Kálíay kíséretében Genfbe, ahol reméli, hogy lord Curzon erkölcs preazsziójánek segítségével sikerül msjd a kisániántot rábírnia arra, hogy a garanc;a-okraánnyal is megelégedjék. Amennyiben a kisántántot azonban még ez sem elégítené ki, hanem továbbra is kitartana követelései raeüetr, tudniillik, hogy Magyarország a legnagyobb nyilvánosság előtt alázkodjon meg, ugy legalább mindenki láthatná Genfben, hogy a kisántánínak nem az w fontos, amit oly szívesen szoktak a cseh, szerb és román államférfiak hangoztatni és nem saját biztonsága érdekében követeli a garanciákat, hanem azért áll elő foly onosan ujabb éa ujabb követelésekkel, hogy a lehe e en feltételekkei kihúzza az idői addig, mikor már semmi külföldi ! kölcsön sem segíthet többé Magyarországon. Anglia olasz terjeszkedéstől tart. bizottság kiküldését indítványozza, amely azoknak a hatalmaknak képviselőiből alakul, amelyek az albán haíármegállapitó bizottságban képviselve vannak. 3. A konferencia . gállapiíja, hogy a nemzetközt jog alapelvei a: rint az államok felelősek azokért a bürcsekkminyékért és merényletekértamelyeket területükön követtek el. A konferencia ezután a vizsgálat módozatainak tárgyalására tért át. A döntést közölték a Népszövetséggel. Az Agance Havas jelenti : Ugy látszik, hogy a nagyköveti konferencia elvben vizsgálóbizottság kiküldése mellett nyilatkozott, azonban a népszövetségi tanács iránti tiszteletből nem hozott határozatot. A nagyköveti konferencia több tagja ezenkívül annak a kívánságának adott kifejezést, hogy bevárja kormányának utasítását. Mussolini a külpolitikai helyzetről A szerdai olasz minisztertanácson Mussolini röviden nyilatkozott a külpolitika legutóbbi eseményeiről. Előadta, bogy az utolsó 24 ór& nem hozott különös változást. Tegnapi kijelentései, amint az előrelátható volt, bizonyos izgalmat keltettek Angolorszégban és a genfi konferencia körében. Ezeknek a nyilatkozatodnak az volt a céljuk, bogy bizonyos külföldi köröket, amelyek készpénznek vették Görögországnak azt a kísérletét, hogy hamis-kártyával játszón, — a kérdés komoly megfontolására emlékeztessék. Olaszország igazságának tudatában kitartó nyugalommal várja a Népszövetség tanácsának határozatait. Jugoszlávia magatartása. Vaionából az a különös hir érkezik, hogy a határmegálfcpitó bizottság jugoszláv delegátusa nyomatékosan felszólította & francia ezredest, bogy a Skutari közelében való határkiigazítás:halassza el, mert a montenegrói lakosság nem hajlandó megengedni, bogy ezek a területek Albániának jussanak, másrészt a jugoszláv kormány képtelen volna a francia bizottság személybiztonságát garantálni. Ez a lépés Skutariban óriási izgalmat idézett elő és Albániában attól tartínak, hogy minden órában kitörhet valami görög szerb puccs, ar ely a helyzetei felborítaná. A szerb hivatalos Avala-ügynökség jelenti: Az olasz-görög viszály tekintetében a jugoszláv kormány megvárja, mig athéni képviseője, Balugdzsics elóbb Belgrádba érkezik és személyesen tesz jelentést a viszályról. A kormány eddig semmiféle intéz rdést nem tett Aihén kérésének támogatása tekintetében és az áitaiáTegnap későn érkéz'ek meg a hivatalos jelentések Londonba Mussolini miniszterelnök erős kifakadásairól, melyeket a íegnapi minisztertanácson tett. Ez a rideg állásfogla ása nagy megütközést keltett a kormányhoz közel álló körökben és még az éjszaka felyamán sü-ü távira váltás kezdődő*' « Londi fíbah tartózkodó miniszterek és az üdülő miniszterelnök, úgyszintén lord Curzon külügyminiszter között, aki Genfben tartózkodik a Népszövetség ülésén. Az angol kormány teljes egye értésben a francia kormánnyal, el van tőkélve a Népszövetség illetékességének és tekintélyének az olasz-görög konfliktusban a legvégsőkig való megóvására. Mussolininak különösen az a sokatmondó kijelentése keltett nagy felháborodást, hogy Korju amúgy is négy évszázadon át a velenceiek birtokában volt Egyes külföldi lapok félreismerve a helyzetet, arrói irnak, hogy a görögök és angolok között egyezmény van érvényben. Ezzel ellentétben meg kel! állapítani, hogy Anglia nem Görögország érdekeit, hanem a Népszövetségét védelmezi és hogy a Földközi-tengeri hasaim?k egyensúlyának helyzetét igyekszik megtartani. Ez az egyezmény anná is inkább alaptalan feltevés, mert Angolország nem is ismerte el a forradalmi alapon álló görög kormányt. A Vossische Zeitung párisi jelentése szerint a helyzetet ott igen komolynak ríják. Párisi politikai körök elképzelhetetlennek tartják; hogy Anglia soká tűrje azt, hogy az olaszok Korfuban legyenek. Curzon lord, hir szerint, tegnap este kijelentette az olasz nagykövetnek, hogy az angol kormány Franciaországgal teljes egyetértésben el van szánva arra, hegy nomatékosrn megvédi a Népszövetség illetékességét és tekintélyét. A nagyköveti konferencia határozata. Szerda délelőtt 11 órára hiv ák össze a nagyköveti konferenciát, melyen kizárólag az olaszgörög konfliktust tárgyalják. A Petit Párisién szerint a görög kormány kijelenti jegyzékében, hogy képtelenség és megengedhetlen minden vizsgálat nélkül Görögországot tenni felelőssé a véres események miatt, amikor a görög kormány egyáltalában nem akar kibújni a felelősség alól. A nagyköveti konferencia a görög válassza! foglalkozott és a következőket vette jegyzőkönyvbe: 1. Görögország azonnal elfogadja a konferencia által megállapított valamennyi jóvátételt, mihelyt a gyilkosság feletti felelősségét bebizonyítják. 2. Görögország oly vizsgáló-