Szeged, 1923. szeptember (4. évfolyam, 198-222. szám)

1923-09-06 / 202. szám

Egiygss ^rni^m ái»a 200 ko^ofia. gjetkeizlöség é» kiadóhiva­jal- Kölcsey-utca 6. (Próféta­„tílló, L emelet 6.) Telefon ,j.33. A .Szeged* megjel®­aft hétfő kivételével minden aap. Egyes szám ára 200 ko­iona. Előfizetési árak: Egy Irinapra Szegeden 4000,Buda­pesten és vidéken 4100 kor. IV. évfolyam. Szeged, 1923 szeptember 6, CSÜTÖRTÖK. Hirdetési árak: Ftlhasábo. 1 mm. 50, egy hasábon 100, más­lél hasat>oiH50 K. SzövegkSzt 25 százalékkal drágább. Apró­hirdetés 100,kövér betűvel 2C0 K. Szövegközti közlemények soronként SO K. NyHttér,csa­ládi értesítés 14110 K. Több­szöri feladásnál árengedmény 202-ik szám. Genf. A, niABz-cörög konfliktus kiélesedése, majd a borzalmas japán földrengés néhány napra háttérbe szorított minden más eseményt és másról mint ezekről, nem igen esik szó a macvar lapokban sem, jóllehet a miniszterelnök, a külügy- és a pénzügyminiszter kíséretében már vagy négy napja megérkezett a Lacleman partjára, hogy lefolytassa azokat a tárgyalásokat a kft földi kölcsönről, amelyek sikerétől Ma­gyarország léte, vagy nem léte függ. Hogy eddig semmi hír sem érkezeti haza Betbtenék genfi tárgyalásairól, azt nem szabad kedvezőtlen jelnek venni és nem szabad azt hinni, hogy talán azért késik a hir, mert az csak szomorúságot és bánatot hozna magával. Mi azt hisszük, Bethlenék hallgatásának okát abban kell keresni, hogy valóban nincsen semmi sürgönyözni valójuk: egyszerűen azért, mert még szóba sem került Európa külügy­minisztereinek találkozóján a nekik negyed-, vagy ötödrangu magyar kérdés. Ma olyan kérdések foglalkoztatják csak a Q nfbe gyűlt államférfia­kat, melyek imminens veszéllyel fenyegetik a világbékét és nem marad ezektől idejük Bethle­nékke) tárgyalni. Pedig a magyar kölcsön kérdése van olyan fontos £urópa szempontjából is, mint akár az olasz-görög konfliktus, akár a borzalmas japán földrengés, ha ma talán még egyesek nem is látják ezt be. Az igazi államférfiúi bölcsesség nem abban nyilvánul meg, hogy a már be­következett katasztrófán próbál segíteni, hanem abban, bogy megkísérli elejét venni kaiasztré fák bekövetkezésének, már pedig kétségtelen, hogy Magyarország gazdasági összeomlása olyan következményekkel járna egész Európára, mely alighanem ismét fángbaboritaná a világot. Japánon ma már bajos voina segieni, de vajon akadt volna-e ember, aki ha módjában állott volna megmenteni a felkeló nap országát a katasztrófától, ölbetett kezekkel nézte volna a katasztrófa bekövetkezését? Japánban három­millió embert pusztított el a föld megmozdulása és ma az egész világ részvéte fordul a gyászba­borult szigetország felé. C onkamagyarországon nem hárommillió, hanem nyolcmilliónál is több ember vsn, akire ugyanaz a sors vár, mint a japán katasztrófa áldozataira, ha akad Genfben olyan vakmerő, aki megakadályozza a kölcsön engedélyezését Magyarország számára és szó­rnám vigasz, hogy akkor, mikor mér késő lesz, éppen ugy, mint ma a japán katasztrófa más­napján: „A sírt, hol nemzet sülyedt el, népek veszik körül s a népek millióinak szemében gyászkönny ül." Nem hisszük, hogy akadna ilyen ember, bár­milyen ellensége legyen is az Magyarországnak és hisszük, hogy Bethlenék, ha pénzt nem is, de legalább megegyezési hoznak haza a svájci bércek közül. Valószínűvé teszi ezt az is, hogy a külföldi lapok Mussolini ér Benes római ta­nácskozásainak részleteit közölve rámutatnak ?"a> h°gy elháríthatatlan akadály már nincsen többé a megegyezés tekintetében. A külföldi ?Agy vj^apoh információi szerint a dolog lényegét illetőleg nincs is ellentét a kisántánt és Magyarország között és Bethlen hajlandó teljesítem a kisántánt feltételeit, azonban a ga­ranciákmegadásának fcfiJső formái tekintetében nem sikerült még a közös plattformot megta­1 x. V iyrL18»ere,es Benes feltételei szinte ki­vétel nélkül Magyarország belső ügyeibe avat­koznak, már pedig a magyar kormányfő legalább a látszatát meg akarja óvni annak, hogy nem tűrünk beleszólást belügyeinkbe. Benes a kis­ántánt nevében azt követeli, hogy a garanciá­kat tőrvénnyel is fixirozzák, melyet mindkét alkotmányos faktor: a nemzetgyűlés és a kor­mányfő is, szankcionálna. Bethlen Mag' ar­országnak ezt a megalázésát természetesen min­denképen el akarja kerülni és nem akarja, hogy a megegyezés feltélelei a nemzetgyűlésen meginduló viia révén ország-világ előtt ismer­tekké váljanak. Éppen érért azt ajánlotta fel a kisánfántnak, hogy a követeié einek eíegattesz, azonban azokat ugy állítja be, mintha tisztán saját elhatározásából cselekedett voina. Termé­szetesen azért megadná a garanciát arra, hogy valóban eleget is tesz majd Magyarország a vállalt kötelezettségeknek, azonban ez a garan­cia nem törvény lenne, hanem egy olyan diplo­máciai okirat, amilyent annak idején a király­puccskor adott a kormány arra vonatkozólag, hogy a királykérdést nem fogja a nagyhatalmak megkérdezése nélkül megoldani. Az ilyen okirat éppen ugy kötelezi a nemzetközi jog szerint a garantáló felet, mint a becikkelyezetí törvény, sö» talán még jobban, mert a törvényt bármikor megváltoztathatja az, aki azt hozta, mig a garancia-okiratot csak mindkét fél hozzájárulá­sával lehet felbontani. Bethlen M/én gróf, a külföldi hírek szerint, még arra is kötelezte magát, hogy megszerzi erre az okiratra a kor­mányzó aláírását is, ugy hogy az a kormány vala­mennyi tagjának felelősségén ki ül még az egyik alkotmányos tényező hozzájárulását is birni fogja. A helyzet tehát ma az, hogy Mussolini, aki Magyarországot képviselte a római tárgyaláso­kon, megegyezett a feltételekre -onakozőiag Banesse), aki a kisántánt nevében beszélt, azonban a forma tekintetében még eltérések vannak. Ezt a szakadékot áthidalni utazott Bethlen D mváry és Kálíay kíséretében Genfbe, ahol reméli, hogy lord Curzon erkölcs preaz­sziójánek segítségével sikerül msjd a kisániántot rábírnia arra, hogy a garanc;a-okraánnyal is megelégedjék. Amennyiben a kisántántot azon­ban még ez sem elégítené ki, hanem továbbra is kitartana követelései raeüetr, tudniillik, hogy Magyarország a legnagyobb nyilvánosság előtt alázkodjon meg, ugy legalább mindenki lát­hatná Genfben, hogy a kisántánínak nem az w fontos, amit oly szívesen szoktak a cseh, szerb és román államférfiak hangoztatni és nem saját biztonsága érdekében követeli a garanciákat, hanem azért áll elő foly onosan ujabb éa ujabb követelésekkel, hogy a lehe e en feltételekkei kihúzza az idői addig, mikor már semmi külföldi ! kölcsön sem segíthet többé Magyarországon. Anglia olasz terjeszkedéstől tart. bizottság kiküldését indítványozza, amely azok­nak a hatalmaknak képviselőiből alakul, ame­lyek az albán haíármegállapitó bizottságban képviselve vannak. 3. A konferencia . gálla­piíja, hogy a nemzetközt jog alapelvei a: rint az államok felelősek azokért a bürcsekkmi­nyékért és merényletekértamelyeket területükön követtek el. A konferencia ezután a vizsgálat módozatai­nak tárgyalására tért át. A döntést közölték a Népszövetséggel. Az Agance Havas jelenti : Ugy látszik, hogy a nagyköveti konferencia elvben vizsgálóbizott­ság kiküldése mellett nyilatkozott, azonban a népszövetségi tanács iránti tiszteletből nem ho­zott határozatot. A nagyköveti konferencia több tagja ezenkívül annak a kívánságának adott ki­fejezést, hogy bevárja kormányának utasítását. Mussolini a külpolitikai helyzetről A szerdai olasz minisztertanácson Mussolini röviden nyilatkozott a külpolitika legutóbbi eseményeiről. Előadta, bogy az utolsó 24 ór& nem hozott különös változást. Tegnapi kijelen­tései, amint az előrelátható volt, bizonyos izgal­mat keltettek Angolorszégban és a genfi kon­ferencia körében. Ezeknek a nyilatkozatodnak az volt a céljuk, bogy bizonyos külföldi körö­ket, amelyek készpénznek vették Görögország­nak azt a kísérletét, hogy hamis-kártyával játszón, — a kérdés komoly megfontolására emlékeztessék. Olaszország igazságának tudatá­ban kitartó nyugalommal várja a Népszövetség tanácsának határozatait. Jugoszlávia magatartása. Vaionából az a különös hir érkezik, hogy a határmegálfcpitó bizottság jugoszláv delegátusa nyomatékosan felszólította & francia ezredest, bogy a Skutari közelében való határkiigazítás:­halassza el, mert a montenegrói lakosság nem hajlandó megengedni, bogy ezek a területek Albániának jussanak, másrészt a jugoszláv kor­mány képtelen volna a francia bizottság sze­mélybiztonságát garantálni. Ez a lépés Skutari­ban óriási izgalmat idézett elő és Albániában attól tartínak, hogy minden órában kitörhet valami görög szerb puccs, ar ely a helyzetei felborítaná. A szerb hivatalos Avala-ügynökség jelenti: Az olasz-görög viszály tekintetében a jugoszláv kormány megvárja, mig athéni képviseője, Balugdzsics elóbb Belgrádba érkezik és sze­mélyesen tesz jelentést a viszályról. A kormány eddig semmiféle intéz rdést nem tett Aihén kérésének támogatása tekintetében és az áitaiá­Tegnap későn érkéz'ek meg a hivatalos jelen­tések Londonba Mussolini miniszterelnök erős kifakadásairól, melyeket a íegnapi miniszter­tanácson tett. Ez a rideg állásfogla ása nagy megütközést keltett a kormányhoz közel álló körökben és még az éjszaka felyamán sü-ü távira váltás kezdődő*' « Londi fíbah tartózkodó miniszterek és az üdülő miniszterelnök, úgy­szintén lord Curzon külügyminiszter között, aki Genfben tartózkodik a Népszövetség ülésén. Az angol kormány teljes egye értésben a francia kormánnyal, el van tőkélve a Népszövetség illetékességének és tekintélyének az olasz-görög konfliktusban a legvégsőkig való megóvására. Mussolininak különösen az a sokatmondó kije­lentése keltett nagy felháborodást, hogy Korju amúgy is négy évszázadon át a velenceiek bir­tokában volt Egyes külföldi lapok félreismerve a helyzetet, arrói irnak, hogy a görögök és angolok között egyezmény van érvényben. Ezzel ellentétben meg kel! állapítani, hogy Anglia nem Görög­ország érdekeit, hanem a Népszövetségét vé­delmezi és hogy a Földközi-tengeri hasaim?k egyensúlyának helyzetét igyekszik megtartani. Ez az egyezmény anná is inkább alaptalan feltevés, mert Angolország nem is ismerte el a forradalmi alapon álló görög kormányt. A Vossische Zeitung párisi jelentése szerint a helyzetet ott igen komolynak ríják. Párisi politikai körök elképzelhetetlennek tartják; hogy Anglia soká tűrje azt, hogy az olaszok Korfu­ban legyenek. Curzon lord, hir szerint, tegnap este kijelentette az olasz nagykövetnek, hogy az angol kormány Franciaországgal teljes egyet­értésben el van szánva arra, hegy nomatékosrn megvédi a Népszövetség illetékességét és tekin­télyét. A nagyköveti konferencia határozata. Szerda délelőtt 11 órára hiv ák össze a nagy­követi konferenciát, melyen kizárólag az olasz­görög konfliktust tárgyalják. A Petit Párisién szerint a görög kormány kijelenti jegyzékében, hogy képtelenség és megengedhetlen minden vizsgálat nélkül Görögországot tenni felelőssé a véres események miatt, amikor a görög kor­mány egyáltalában nem akar kibújni a felelős­ség alól. A nagyköveti konferencia a görög válassza! foglalkozott és a következőket vette jegyző­könyvbe: 1. Görögország azonnal elfogadja a kon­ferencia által megállapított valamennyi jóvá­tételt, mihelyt a gyilkosság feletti felelősségét bebizonyítják. 2. Görögország oly vizsgáló-

Next

/
Oldalképek
Tartalom