Szeged, 1923. szeptember (4. évfolyam, 198-222. szám)

1923-09-05 / 201. szám

S7.eged, 1923 szeptember 2 SZEGED 7 Olaszország kiterjeszti a megszállásokat. Londonban nagy nyugtalansággal tárgyalják azt a késő éjjel érkezett hirt, mely szerint Tan­gerben olasz katonaság szállt partra azzal a megokolással, hogy a rezidens élete veszélyez­tetve van és meg kell védeni a személybizton­ságát. Hangsúlyozzák, hogy ezzel uj veszedel­mes súrlódási felület kelelkezelt. Mussolini ujabb lépését ugy magyarázzák, mint az Olasz­ország részéről való igénybejelentést, vagy Franciaország megoldási tervének támogatását. Ebbél is látják, hogy Mussolininek igen becs­vágyó tervei vannak a Földközi-tengeren, me­lyeket most egy csapással nyilvánvalókká tett. Simonetti aitengernagyot Korfu kormányzó­jává nevezték ki. Olasz katonai osztagok meg­szállották a Naxos és Antinaos szigeteket. A Chicago Tribüné jelentése szerint Santi Quaraníában olasz csapatok száíllak partra. Azt tartják, hogy az olaszok Epirost és egész kör­nyékét meg akarják szállni. Az első olssz cir­káló most érkezett meg Korfu elé. A szigetet teljesen elzárták. A kikötőben egy hajónak sem szabad kikötni. ,A Népszövetség nem illetékes." Della Toretta londoni olasz nagykövet tegnap esle meglátogatta lord Curzon külügyminisztert és közölte vele, hogy kormányának felfogása Szerint a Népszövetség nem illetékes a konflik­tus eldöntésére. Olaszország nem kivánja a Nép­szövetség iiéietét és arra a tényre támaszkodik, hogy a jelenlegi forradalmi görög kormányt több állam, köztük Anglia sem ismerte el. De különben is egy oly vitás kérdésben, amely Olaszország nemzeti becsületébe vág, az olasz kormány nem köteles a Népszövetséghez for­dulni. Az olasz nagykövet biztosította a britt külügyminisztert, hogy Korfu megszállása csak ideiglenes. A Stefani Iroda az o'aBz hivatalos kötök vé­leményét a Népszövetség közbelépéséről a kö­vetkezőkben foglalja össze: — A görög kormánynak a Népszövetséghez intézett kérése ügyes büvészfogás, mely fi okban sokkal messzebbmenő célt akar elérni, t int aminő a mostzni viszály rendezése. A helyzet ugyanis most az, hogy a Conatas-kormányt a hatalmak még nem ismerték el, ennek a kor­mánynak a papírjai nincsenek rendben és nem is fordulhatnak oly nemzetközi gyülekezethez, mint a Népszövetség. Nyilvánvaló azonban, hogy ha a Conatas-kormánnyal szemben a Nép­szövetség angazsálná magát, aV:kor törvényes kormánynak ismerné el. Igy a Conata-skor­mánynak az olasz bízottság meggyilkolás? révén sikerülne megszereznie azt a nemzetközi elisme­rést, melyet eddig megtagadtak tőle. Olaszországnas egyéb ólra is van, hogy a Népszövetség közbelépését visszautasítsa. A vi­szály a nemzetközi becsület és méltóság kérdé­sét érinti és erről az eseiröl nincs szó a Nép­szövetség alapegyezményében. A Népszövetség tehát nem illetékes ennek a kérdésnek eldön­tésében és az ő közbenjárásához fordulni, mini azt Görögország és Anglia kívánná, nem jelen­tene egyebet, minthogy sértetlenséget kívánná­nak a gyilkosok számára és megingatnák a Népszövetség erkölcsi tartalmába vetett bizalmat. Ward Brice, ? Daily Mail külön tudósítója előtt Mussolini a követke.ő nyilatkozatot tette: — Ha angol államférfi állt volna a helye­men, szintén ugy tett volna, mint én. Paimers­ton hasonló rendszabályokkal fenyegette meg Görögországot azoknak az állampolgároknak ügyében, akik tulajdonképen portugálok vol'ak. Ha Görögország nem fizet, határozatlan ideig maradok Korfuban, mely négy évszázadokon keresztül a velenceieké volt. Ninc3 szándékom­ban görög területet megszállni, vagy más meg­torló rendszabályt életbe'éptetni, hacs k a görögök eszeveszetten meg nem támadnának olasz alattvalókat és vagyonokat. Ebben az esetben azonban azonnal katonai akciót volnék kénytelen foganatosítani Görögország ellen. Mussolini nyilatkozatát következőképen fe­fezte be: — Politikám teljesen barátságos. Tud m, hogy a világnak hosszabb időre békére vsn szüksége, azonban a béke biztosítása érdekében erősnek kell lennünk. A Svájci Távirati Iroda jelen'i: Mint isme­retes, a görög kormány felkélte a Népszövet­séget, hogy az olasz-gérőg viszályban közvetí­tőül lépjen fe\ A Népszövetség szombaton tu­domást veit a kérdésről, de végleges állásfog­lalását erre a hétre elhalasztotta. Jól értesült körökben tegnap este az a hir járta, hogy a genfi olasz küldöttség utasításokat kapott Mus­solini miniszterelnöktől. A miniszterelnök uta­sította a küldöttséget, hogy a Népszövetség il­letékességét a viszály ügyében ne ismerje el és az erre vonatkozó esetleges vitában sem a tanácsban, sem a gyűlésen ne vegyen részt. Ez a hir a különböző küidöítek között nagy nyug­talanságot kelteit. Olaszország kilép a 'Népszövetségből. Rómában a mai minisztertanácsi ülésen Mussolini miniszterelnök néhány rövid kijelen­tést tett a külpolitikai helyzetről. A korfui hely­zetről kijelentette, hogy a korfui viszonyok tel­jesen normálissk. Az ohsz k'zvéleményt min­den bizonnyal nagyon meglepte és mélyen elszomorította az angol sajtó egyrészének maga­tartása. Remélem — mondottá —, hogy ez a fájó lecke, amelyet Londonból a szerencsétlen esetből kifolyólag kaptunk, véglegesen ki fogja gyógyítani Olaszországot a konvencionális jrá­zisok betegségéből. Ami a Népszövetség kérdé­sét illeti, ott az a szándék nyilvánult meg, hogy a kérdés rendezésének feladatát magukra kivnáják venni. Ez a szándék azonban egyálta­lában nem engedhető meg, mert ezzel a Nép ­szövetség túllépné a népszövetségi szerződés 2-ik pontjában lefektetett jogait, amelyre éppen Gérögország hivatkozott. Ha mindezek e'lenére a Népszövetség tanácsa a közbelépését illeté­kesnek találná, akkor felmerülne az a kérdés, megmaradhat e Olaszország a Népszövetségben, vogy hagyja e azt el ? Én már a második mellett döntöttem — folytatta a miniszterelnök — és azt akarom a minisztertanácstól, hogy jelentse ki, vájjon egyetért e Giuretinak adoy teg napi utasításaimmal, amelyeket a Népszövetség ütésén S landra fog kifejteni. A minisztertanács teljes egés?ében hozzájárult Mussolini előter­jesztéséhez és a miniszterelnök intézkedéseit helyeslő?n vette tudomásul. Rómábnn elterjedt hirek szerint Mussolini makacsul ragaszkodik ahhoz, hogy Olaszország feltételeit a görögök szószerint te'jesitsék és i azzal fenyegetödzik, hoa:y Olaszország kilép a j Népszövetségből, ha a Népszövetség beleavat­kozna az olasz-görög konfliktusba. Görögország fegyverrel is kész védekezni. A görög követ jegyzéket nyújtott át a belgrádi kormánynak, melyben a görög kormány tudatja, hogy Görögország minden lépést megtett a Népszövetségnél a viszály nyugodt megoldá­sára, de ha ennek az intervenciónak sikere nem volna, akkor kész az áliam szuverénitását fegy­verrel is megvédeni. A görög kormány tegnap esíe Athénban a franc a ügyvivőnek áiadta a görög kormánynak a nagykövetek tanácsának jegyiékére adott vá­laszát. A váiasz főbb pontjai a következők: 1. Kérelem nemzetközi bizottság alakifására, amely alöán területen végzi a gyilkosság ügyében a nyomozást. Ezenkívül kijelenti a görög kor­mány, hogy a maguk hatóságai ál'al végzett nyomozások egyáltalában nem mutattak fel semmiféle eredményt, se a gyilkosok személyét, sem a gyilkosság okát nem tudták megállapí­tani. 2. A görög kormány arra kéri a nagy­követek tanácsát, hogy használja fel minden befolyását és kötelezze Olaszországot a jóváté­telekre és az elégtételadásokra vonatkozó kérel­mének visszavonására. 3. A görög kormány a Korfu azonnali kiürítését kéri. A görög vá­lasz egyáltalában nem tett említést a Görög­ország által Olaszországnak adandó elégtétel­adásról és jóvátételekről, amelyekre az olasz trhsiió felkoncolása miatt volna köteles. Lord Róbert Cecil Genfben utasítást kapott, hog\> az olasz-görög konfiiklu ban a leghatá­rozottaban szerezzen érvényt a Népszövetség illetékességének és tekintélyének. Az egész angol sajtó kiemeli, hogy Szerbiá­ban nfgy nyugtalanság uralkodik Kotfu meg­szállása miatt. Kik voltak a gyilkosok? Albániából olyan híreket kaptak, melyek Boza­ris görög ezredes felelősségét a mészáriasban egyenesen még súlyosabbá teszik. E?en hirek szerint a gyilkosság Bozatisnak a bünterve volt, bűntársa pedig Bankos Etifon. A gyilkosságot görög katonák hajtották végre. A mészárlás mind­össze 200 méter távolságban történt a 15. gö­rög jászlóaljparancsnoksagtól. A görög katonák feltartóztatták Viotti orvost és a hatarmegálla­pitó bizottság ama tagjait, kik sz olasz küldött­ség késedelméért aggódva visszatértek, hogy megkeressék társaikat. Az athéni Ispok mágus is bevallják, hogy Bozaris a gyilkosság helyére érve Corli őrnagyot még életbe találta! segítség helyett azonban visszafordult s az egyik görög örséghez szaladt azon a cimen, hogy a gyilko­sok keresésére embereket kérjen. Mikor újra visszatért a bűntény helyére, Cortit már halva találta. A magyar delegátusok Genfben. Bethlen Is ván gróf miniszterelnök, Daruváry Géza külügyminiszter, Kállay Tibor pénzügy­miniszter és Khuen Héderváry Sándor gróf kö­vetségi tanácsos Ganföe étkeztek. Korányi Frigyes báró párisi magyar követ hétfőn este titkára kíséretében Genfbe utazott. A magyar de'egáció tagjai a Hotel de la Paix ben szállottak meg, amelyre ebből sz al­kalomból kitűzték a magyar lobogót. A magyar delegátusok ma részt vettek az ateinökválasztá­son, valamint a bizottsági elnökök megválasz­tásában. A mai ülésen a többi delegátussal el­vegyülve élénk beszélgetéseket fo ytattak. Az érdeklődés előterében az olasz-görög konfliktus áll, de élénken foglalkoztatja a delegátusokat a Japánországoí ért katasztrófa is. Hangulatváltozás Franciaországban Németország iránt. Teljességgel megfordult a hangulat Francia­országban Németország iránt és a lapok egy­értelmüleg megállapi ják, hogy Stresemann kan­cellár legutóbbi beszéde uj légkört teremtett és megszűnt az eddigi bizonytalanság. A német kormány a legközelebbi napokban tenni fog valamit, ami a legutolsó akadályt, a passziv ellenállást elhárítja a közeledés útjából és ak­kor bizonyos, hogy Franciaország előzékenysé­get fog tanúsítani a látszólag már küszöbön álló tárgyalások során. Az olasz görög konfliktus átmenetileg eltéri­tete a figyelnet az európai válságtól, amely Németország körül fejlődött ki. A válság maga siem vesztett súlyosságából, a helyzet komoly­ságát, ugy Iát zik, a német kancellár is felfogta, akinek Stuttgartban tartott beszéde a figyelmet magára voitá. A Temps a kancellár beszédével fog alkozva azt irja, bogy Stresemann teljesen f:ifog»a azt, hogy Németország részére csak két választható ut maradt: vagy a polgár~ hábo'u összes belső felfordulásaival, vagy pe­dig valamelyes összeköttetés létesítése a kül­világgal. S'resemann teljes mértékben felismerte, hogy Németországnak megegyezésre kell ju'ni az ántánt egészével. Éppen azért ajánlotta fel azokat a produktív zálogokat, amelyeket a né­met mezőgazdasági és ipui államok nvujtani képesek. Az angol közvélemény szerint S rese­mann ajánlata alkalmat nyújt Franciaországnak arra, hogy amennyiben nincsenek annexiós szándékai és amennyiben valóban jóvőátételt akar kapni, hogy ezt az ajánlatot megragadja ás kifejfes£Z2. Meg akarják szüntetni a vízumot, A Kassai Napló jelenti: Illetékes diplomáciai helyről ugy értefülünk, hogy a kisántánt mi­niszterelnökei Msrienbsdban a magyar kölcsön ügyében rendkívül fontos megbeszélést fognak tartani. Ezenkivül a kisántánt kormányai az egymás közötti személyforgalomban meg akarják szüntetni a vízumot. Ha á kisántánt miniszter­elnökei a megszüntetés szükségességének mó­dozataiban img tudnak egyezni, ekkor Cseh­ország, Jugoszlávia és Ronánia egymás állam­polgárival szemben megszüntetik a vízum­Kényszert. Ezenkivül a kisántánt felkéri a többi dunai utódállamokat, e'sősorban Ausztriát és Magyarországot, hogy csatiakozzanak a vízum­kényszer kölcsönös megszüntetéséhez. — KÜLFÖLD. A spanyol kormány újjáalakítása csak a pénzügyi, forgalmi és munkaügyi tárcára szo­rítkozik. A többi miniszter helyén marad,

Next

/
Oldalképek
Tartalom