Szeged, 1923. szeptember (4. évfolyam, 198-222. szám)

1923-09-05 / 201. szám

2 SZEGED Szeged, 1923 szeptember 7. Éhinség. Mint egy szikratávirat Irakiból jelenti, Tokióban «z élelmiszerhiány miatt nyugtalanság tört ki. Riobokuban a hid beomlott. Ezer és ezer lakos, aki a hegyek közé igyekezett menekü'ni, a szakadékba zuhant. A halottak száma igen nagy. Tokióban a Koisi egyetem elpusztult. A pekingi japán követség saját kezdeményezéséből tárgyalásokba bocsátkozott a kínai kormánnyal abban az irányban, hogy nyújtson segi'séget az elpusztított területek ínségeseinek. Elsősorban arról van szó, hogy nagymennyis (gü élelmiszert szállítsanak az elpusztult vidékekre. A japán földrengéssel a londoni lapok azt jelentik, hogy a Tokión keresztül folyó folyam partjait az ár elöntötte. Hakoneban nsgyszámu külfödi menekült tartózkodik, akik pénzben és élelmiszerben hiányt szenvednek. Néhányan azt mondják, hogy a menekültek között 40 külföldi életét vesztette. létszámcsökkentés. (A Szeged budapesti tudósítójától.) A nemzetgyűlés keddi ülését fél 12 órakor nyitotta meg Huszár Káro'y alelnök. Az ülés megnyitása után a következő enunciációt teszi: Részvét Japánnak. .Világszerte mély megdöbbenést keltett az a nagyarányú szerencsétlenség, amely Japánt érte és amely az ország fővárosát és legvirágzóbb kereskedelmi városát teljesen elpusztította. Százezer lakost tett hajléktalanná és msjdnem ugyanannyi embert követelt áldozatul. A müveit nemzetek és epyts államok sietnek részvétüknek kifejezést adni. Azt hiszem, hogy a nemzetgyűlés érzésének megfelelően teszek, midőn indítványozom, hogy a súlyos megpróbáltatáson átesett nemes japán nemzet lakossága iránti mély részvétünknek adunk kifejezést és ezt a japán törvényhozással táviratilag közöljük". A Ház sz elnök indítványához hozzájárul. Ezután az elnök bemutatja a soron levő indítványokat és az interpellálók jegyzékét. Majd Kispest meghívását olvassa fel a város 50 éves jubileuma alkalmából rendezendő ünnepségre. A látszómcaökkentés. A képviselőház ezután a létszámcsökkentési javaslattal foglalkozik. Az 1. ponthoz Szabó Sándor előadó és Strausz István nyújt be stiláris módosítást Szilágyi Lajos felszólalásában kijelenti, hogy nem tartja kívánatosnak azt, hogy ilyen fontos törvényjavaslatot olyankor tárgyaljanak, amikor se a miniszterelnök, se a pénzügyminiszter nincsenek jelen. Azt hiszi, hogy a helyettes miniszterelnök valószínűleg nincsen abban a helyzetben, hogy a javaslaton lényeges módosítást tehessen. Nem tarlja helyesnek, hogy a törvényjavaslatot ilyen erőszakosan tárgyalják. Stiláris módosítást nyújt be. Az előadó ajánlotta, hogy az elsö szakasz elsé bekezdését az eredeti szövegezésben, a második bekezdést az előadó módosításával fogadják el. A 3 és 4. szakaszt elfogadják. Az 5. bekezdés arról intézkedik, hogy a kiválogatásnál milyen szempont legyen irányadó. Az elbocsátandók kiválogatása. Szilágyi Lajos kifogásolja, hogy ez a bekezdés nem sorol fel taxative a kiválogatásnál érvényesülő szempontokat. Felvilágosítást kér arról, hogy mi foglaltatik abban a titkos rendeleiben, melyet a kormány az alárendelt hatóságoknak adott ki akkor, mikor javaslattételre szólította fel őket az elbocsátásra nézve. Kívánatosnak urtaná, hogy büntetésben részesüljenek azok a hivatalfőnökök, akik alárendelt alkalmazottaiktól hamis adatokat adtak és pedig visszaható erővel. Garanciákat kér a kormánytól arra nézve, hogy a kiválogatásban érvényesítő szempont nem lesz áriaimára az elbocsátottaknak. Az elhacsátás ne legyen ismét megbélyegzés. Tájékoztassa a kormány a közalkalmazottakat arról, hogy kik lesznek azok, akik a törvény határozataihoz képest el fognak bocsáttatni. Viass József: Megállapítja, hogy a törvényjavaslatban meglehetősen pontosan van megállapítva, milyen szempont irányadó sz elbocsát tagoknál, amennyiben ki van mondva, hogy mindenelőtt a közszolgálat érdeke az irányadó. A második kérdés az volt, hbgyha a közszolgálat érdekének figyelembevételével tényleg c ökkentik a létszámot, kik kerülnek a B) listára. Ö már a minisztertanácson megtette az előterjesztést, hogy a B) listák végrehajtása alkalmával az egész népjóléti státust reorganizálják az arányosság és az egyöntetűség szempontjából. Hangsúlyozza, hogy semmitéle titkos szándéka nincs a kormánynak és nem lehet eltiirni, hogy akár a sajtóban, akár a társadalomban oly nézet kerekedjék felül, hogy a B) listás tisztviselőknek az elbocsátás bélyeget süt a homlokára. Barthos Andor: Erről a helyről szólítja fel a hivatslfőnököket, hogy az elbocsátásnál ne hallgassanak semmi másra, mint saját lelkiismeretükre és csak a közszolgálat érdekeit tartsák szem előtt. Az öregebb tisztviselőket el kell bocsátani, kivéve az igazi kapacitásokat. Kiss Menyhért: Elsősorban a kommunizmus alatti magatartásukért fegyelmüeg elitéltetett, továbbá az 1914 év óta kinevezett tisztviselőket, végül a 60 évet betöltött tisztviselőket bocsássák el. Cserti József indítványozza, hogy csak a vagyonos tisztviselőket bocsássák el. Nagy Ernő ajánlja, hogy a vagyonos tisztviselőket ne bocsássák el, de ne adjanak nekik se jizetést, se nyugdijat. Indítványozza, hogy a meneküllek közül azokat, akik megfelelnek, alkalmazzák. Strausz István, majd Voss József népjóléti miniszter felszóla ása után a Ház Kiss Menyhért, Cserti József é3 N-igy Ernő javaslatát elveti. Mokcsay Zoitán, Farkas Tibor és Barthos Andor stiláris módosításokat ajánlanak. A Ház ezekhez a módosításokhoz hozzájárul. Ezután az előadó szólal fel. Polemizál Szilágyínak egy kijelentésével. Elnök az ülési 10 percre felfüggeszti. Szünet után következik a határozathozatal a benyújtott módosító indítványok felett. A Ház a szakaszt Mokcsay Zoltán, Barthos Andor és Strausz Islván módosításával elfogadj). Farkas Tiöor és Szilágyi Lajos módosító indítványát elveti. Friedrich mentelmi sérelme. Friedrich István: Amikor törökországi útjáról visszaérkezett, mindenfelé nyilatkozatot tett oly irányban, hogy Törökországban gazdasági lehetőségek vannak magyar emberek számára. Ezt teljes egészében fenntartja és azon lesz, hogy minél több magyar ember jusson ki Törökországba. Az utóbbi napokban a lapok azt irták, hogy Magyarországon kivándorlásra való csábítás folyik és sok száz és száz magyar ember ment ki Törökországba, ahol most nem talil munkát és éhezik. Hísoníó hirek érkeztek hozzánk Konstantinápolyból is. Kijelenti, hogy valahányszor a Tőrök-Magyar Kereskedelmi Rt.nál, amelynek ő az elnöke, érdeklődtek, mindent elkövetett, hogy senki bizonytalanságba ne menjen ki és csak akkor ajánlotta a kivándorlást, ha az illető előre munkaalkalmat tudott magának biztosítani. Magyar képviselőktől és egyes állami tisztviselőktől leveleket kapott, melyekben kéiik, hogy egyes embereket helyezien. el Törökországban. Szombaton délután a TörökJ Magyar Kereskedelmi Részvénytársaság helyiI ségében megjelentek a belügyminiszter nyomozó közegei, megszállották a helyiséget és lefoglalták az összes iratokat, holott ő már napokkal ezelőtt az újságokban nyilatkozott, hogy Törökországba kivándorlás nincsen és hogy lehetetlen a munkásoknak oda való szállítása. A belügyminiszter közegei elvetlék titkárjától egész magánlevelezését. Abban, hogy a magánlevelezést minden komoly indokolás nélkül lefoglalják, a mentelmi jog súlyos megsértését látja és ezt azonnal be is jelenti. — A folyosón azt mondják, hogy levelezésé! azért vették el, ho^y kikutassák, ki út neki Törökországból kivándorlási ügyben. O ezeket a leveleket különben is szívesen rendelkezésre bocsátja a belügyminiszternek és ha megkérték volna, valamennyit odasdía volna. De itt már ugy látja, hogy más szempontok szerepelnek. An.iak idején interpellációt jegyzett be a kormányzó karcagi beszéde tárgyában. Azt a gyorsírót, aki a beszédet lejegyezte, most a rendőrség zaklatja. Eckhardt Tibor: Detektívek kísérgetik. Friedrich István: Ez a rendszer nem mehet tovább, mert odavezet, hogyha a miniszternek valaki nem tetszik, elküld hozzá néhány rendőrtisztviselőt. Itt tehát az a látszat, hogy nála nem a kivándorlás miatt kutattak, hanem egészea más célja volt a rendőrség látogatásának. A belügyminiszter a Török-Magyar RT-ról, Rakovszky Iván belügyminiszter: A nemzetgyűlésnek minden tagja tisztában van azzal, hogy a sajtóban több olyan cikk jelent meg, mely srról szólt, hogy a Török-Magyar RT. irodájában csábítás folyik a Törékországba való kivándorlásra. Lendvai István: Kik rendelték meg a cikkekel ? Rakovszky: Én nem. A belügyminiszternek kötelessége a kivándorlásra felügyelni, tehát az ily cikkek felett napirendre nem térhet. Ezért elrendeltem a vizsgálatot nem a képviselő ur ellen, hanem a Török-Magyar RT. ügykezelésére vonatkozólag. Kénytelen vagyok lojálisán kijelenteni azt is, hogy a nyomozás megállapításai szerint a részvénytársaság a hozzá fordult embereknek tényleg azt a felvilágosítást adta, hogy pillanatnyilag nem érkezett még el az ideje a kivándorlásnak. Friedrich képviselő ur azzal gyanúsított meg, hogy egy kéziratot kerestettem nála, melyet ő magánál hordott. Józan ember nem képzelheti, hogy egy olyan ügyiratot, melyet a képviselő ur saját magánál hord, egy részvénytársaság irodájában kerestessek. Semmiesetre een lehetett volna feltételezni, hogy ezt az iratot ott meg is találják. A nyomozást befejezték, az iratokat vissza fogják adni jogos tulajdonosuknak. — A Zákány esettel kapcsolatban felemiithetem, hogy Zákány felkeresett engem azzal, hogy itthon exisztenciája teljesen tönkrement. Amerikában plébániát kínáltak fel neki és ha ő azt elfogadná, nemcsak hogy exisztenciáját biztosítaná, hanem élénk hazafias propagandát is fejthetne ki. Mint volt képviselővel és katolikus pappal szemben a megillető udvariassággal léptem fel. Mivel azonbin az ügyészség arról értesített, hogy Zákány ellen eljárás van folyamatban, kényteten voltam útlevelének kiadását megtagadni. Csak most olvasom egyes lapokban, hogy Zákány ellen eljárás folyik. Erről az utóbbi ügyről nekem hivatalos jelentést nem tettek, tehát tudomásom nem volt róla és jóhiszeműen jártam el vele szemben, amikor neki kiad'am az u'Ievelet. Minthogy az utóbbi ügyről tájékozva nem voltam, engem mulasztás vádja nem érhet, Zákányt semmiféle anyagi támogatásban nem részesítettem. Friedrich: Ezt nem is mondtam. Rakovszky: Azért, mert egy részvénytársaság elnöke, nemzetgyűlési képviselő, még nem tekinthető a mentelmi jog sérelmének, ha a társaság irodájában kutatást rendelnek el. Friedrich István : Félreértett szavait magyarázza meg. Semmi kifogása nincs az ellen, hogy nyomozzanak annál a részvénytársaságnál. Azt helytelenítették, hogy magántitkaránál kutattak. Nem állította, hogy a belügyminiszter pénzt adott Zákánynak, annál kevésbbé, mert Zákány neki megírta, hogy ki részesítette anyagi támogatásban és tudja, hogy nem a belügyminiszter. 3 Elnök a mentelmi bejelentést a mentelmi bizottsághoz utasítja. Ezu'án folytatják a részletes tárgyalást. Az 1. szakasz utolsó bekezdését törlik és a szakaszt igy elfogadják. A tisztviselöelboca&tá8 határidője. A 2. szakasznál előadó két módosító indítványt tesz. Az elsőnek értelmében a felmondási határidőt szeptember 30 ról október 31-re tolják ki, a második módosítás a tanszemélyzet létszámcsökkentésére vonatkozik. Kéri annak kimondását, hogy az elbocsátásra kerülő tanszemélyzet 1924 december 31-én kelt szabályszerű eljárás alá vonassék. A 2. szakaszt az előadó két módosításával és Barthos Andor stiláris módosításával fogadják el. A 3. szakasznál Szilágyi Lajos szólal fel. Indítványozza, hogy a kereseti adó kivetésében ne a végkie égités teljes összegét, hanem a havi összeg járandóságot vegyék alapul. Elnök ezután félbeszakítja a vitát. A legközelebbi ülés holnap, szerdán délelőtt 10 órakor lesz a mai napirenddel.