Szeged, 1923. szeptember (4. évfolyam, 198-222. szám)

1923-09-29 / 221. szám

Hírűttési ára*í' Félhasábov l mm. 50, egy hasábon 100, mástél hasábon 150K. Szövegközi 25 százalékkal drágább. Apróhirdetés 100,kövér betűvel 2Ct K. Szövegközti közlemények soronként K. Nyilttér, családi értesítés 1600 K. Többszöri feladásnál árengedmény Egyes siáw ára 200 korona. Saerkeertöeég és lriadAhlvtW : Deák Ferenc-utca 2 (F*nAI Iskolával szemben.) TeleIon 1 -33. A .Szeged" megjelelik hétfő kivételével minden Mp. Egyes szám ára 200 korona. Előfizetési árak: Egy Maapra Szegeden 4000,Budapesten és vidéken 4100 kor. IV. évfolyam. Szeged, 1923 szeptember 29, SZOMBAT. 221-ik szám. Fantasztikumok. Csodálatos dolgok történnek a földön és az égben. Csodák nincsenek ugy^n, mert minden dolognak mtgvsn a terraésieitudományi magy tázaia, de bizonyára vannak jeltnségek, amelyeknek pillanatnyilag mm tudjuk adni a rragyarázatát. Az ilyeneket szokta a tömtg a csodának a kuli ősegeivel felékesíteni. Az ilyen értelemb> n vett csoda nagyon viszonylagos. A római szamára c>oda lett volna a távitó, amely egy perc alatt Italiából Hispaniába röpíti az imperátor parancsait. Az Antillák bennszülötteinek szemében bizonyára csoda volt a spanyo ok puskája, amely dörgés és villámlás közben osztogatta á halált. A szaharai tuare^ok cscdának nézhették az első repülő gépet, amikor ehugott az őázisok fölött. Nekünk csuda volt az x sugár, a fiainknak talán csoda lesz az az elektromos hullám, amely megteremti az idegen világokkal való összeköttetés lehetőségét. Nagy válságok után, nagy nyomorúságok idején különösen fogékony az emberiség lelke az ilyen átmenetileg természetfölö ti megnyilvánulások iránt. A csodavárás hangulata idegeződik bele az ezer bajtól és nyomorúság ól sújtott emberek gondolkozásába. Csak adni kell egy picinyke sugarat, a fantáziának rögtön egész kévéje fonódik köréje, y Olvassuk a lapokban, hogy tudományos vizsgálódás tárgyává tették a nagy ágyukat, melyekkel a németek százhúsz kilométer távolságról bombázták Párist a haboru utolsó esztendejében. Emlékezhetik még mindenki, hogy milyen hihetetlennek tetszett akkoriban a hir. Százhúsz kilométer akkora távolság, mint Szegedtől Nagykörösig. Jött a magyarázat: az ágyút 45 fokos szög alatt állítják fel és a löv-dék o'yan magas légrétegekbe jut, hogy ott a levegő ellentállása gyakorlatilag már nem já'szik szerepet. A csoda nem volt többé csoda, hanem érthető valami lett belőle. Most azonban mást hallunk a nagy ágyukról. Komoly fizikusok mondják, hogy az a mód, abogy a lövedékek a levegőben viselkedtek, ellentmond a nehezktdés törvényének. Nem oda esnek le és nem ugy esnek le, ahol és ahogy a nehézkedés törvénye parancsolná. Valami ismeretlen ero működött közre, amelyet megmagyarázni nem tudtak. A háborúban persze nem volt idő a töprenkrdésekre, figyelembe vették ezt az idegen erőt, de a magyarázat keresését későbbi időre halasztották. Ma félve és tapogatózva kezd k a fizikusok az okot keresni és bátortalanul ugyan, de már mondogatjuk, hogy amit fi ikai értelemben a legbiztosabbnak tartottunk ezen a világon, a nehézkedés törvénye nem igaz. Nem a föld vonzóereje az, ami ezen a sárgolyón tart bennünket. Parasztik us hisonlattal élve, lepotyognánk róla, mikor megfordul, ha nem nyomna le bennünket egy eddig nem sej'ett erö, az idegen világokról idáig ható sugárnyomás. Hogy igazuk van-e a fizikusoknak, döntsék el Ok, va«y döntsék el a gyerekeink generációjának a tudósai. Állítsanak fel olyan fantasztikus elméleteket, aminőket csak akarnak, pillanatnyilag bennünket nem érdekel. Az aktualitások emberét bizonyára jobban érdeklik azok a furcsa hirek, hogy Németország fölött egymásután zuhannak le a francia repülőgépek, országutakon megállanak az auók és öt perc múlva, mintha baj nem történt volna, folytatják az u'juk it, drótnélküli állomások érthetetlen módon percekre felmondják a szolgálatot és igy tovább. Lehet, hogy csak a felizgatott fantáziának a képzelődései mindezek a jelenségek. Lehet, sőt valószínű. De a csodavárás hangulata nem nyugszik meg az ilyen magyarázatban. Szárnyra kél, szájrólszájra röppen a hir, hogy egy német mérnök megtalálta a demagnetizálás titkát, amellyel minden mágnesnek nagy távolságokról el tudja venni a mágneses tulajdonságait. Ez lesz a jövő fegyvere. A fantasztikumok pedig suttogva terjednek és szárnyalva röpködnek a levegőben. A kérdés, hogy mi lesz, ha elfogy a szén, már régóta problémája az emberiségnek. Jön helyébe a vizieiö és a vizieröböl való áramfejlesztés, — mondják a reális mérnöki tudomány emberei. De mellettük megszólalnak azok, akiket a Vernék és Jókaiak fantáziájának egy szikráját örökölték és azt mondják: rem e ég. A megoldás nagyon szegéay. Az az energiaforrás, amely az emberiség számára kimeríthetetlen és emberi számítás szerint örök, csak a nap sugárzó energiája lehet. Ha ezt össze tud uk gyűjteni és el tudjuk raktározni, nincs fűtési probléma, nincs ipari üzemanyag-kérdés és vele nyárrá tudjuk varázsolni a telet. De — és itt jön a de — ez a koncentrált sugárzó energia alkalmas lesz arra is, hogy száz és száz kilométer távolságról szénné égessen mindent, megolvassza az ágyukat, ledöntse a legerősebb falakat. Nincs többé háború, vagy pedig aki elsőnek oldja meg a sugárzó energia felhasználásának a módját, az lesz a földkerekség ura. Csodavárás hangulatában, lenyűgözött és porba tiprott emberi lelkek ilyeneket álmodnak. Mikor látják, hogy kegyelemre vannak kiszolgáltatva, de nincs kegyelem, fantasztikus álmo1 kat álmodnak az osztó igazságról, amely rájuk is uj napot dérit. Álmuk nem az örök béke ugyan, hanem örök reménykedés. Korfut kiüritették az olaszok. Athénből jelentik: Az olaszok Korfut csütörtökön program szerint kiürítették. Amikor azonban a nagykövetek tanácsa által megállapított formalitásokat mind befejezték, az olasz hajóraj vératlanul ismét visszatért a korfui kikötőbe. A lakosság emiatt nagyon felizgult és sürü tömegekben lep e el az utcákat. Később távirat érkezet a görög kormánytól, amely azt a bejelentést tartalmazza, hogy az olasz miniszterelnök a teljes kiürítést péntek reggel 8 óráig halasztotta el. Ennek a rer delkezésnek az a célja, hogy elegendő időt nyerjenek annak az 50 millió lirának átvételére, amit a nagykövetek tanácsa Olaszországnak ítélt. Az Athénből visszatért polgáti hivatalnokokat a lakosság nagy lelkesedéssel fogadta. A prefektus a prefektura épülete előtt beszedet mondott, amelyben felhívta a lakosságot, hogy tanusitson méltósággal teljes nyugalmat, óvakodjék az olaszellenes tüntetéstől. A tömeg ezután a britt és a francia konzulátus elé vonult, ahol órákon keresztll lelkesen tüntetett. A házakra is a görög zászló mellett sok helyütt kitűzték az angol lobogót hálás ból azért a magatartásért, amit Anglia a görögolasz viszály nemzetközi elintézése során tauusitott. Nagy feltűnést kelt, hogy az o'asz flotta tegnap Korfuból való eltávozása után pár órával visszatért. Korfu olasz konzula azonban a görög rendőrfőnöknek becsületszavát adta, hogy az olasz folottának a Korfu szigeten való tartózkodása nem jeienti Olaszországnak ellenséges szándékát. A miniszterelnök Bécsbe érkezett. A Magyar Távirati froda jelenti: Bethlen István gróf miniszterelnök genfi útjáról hazatérőben pénteken érkezett meg Bécsbe a Nyugati-pályaudvarra. Pontosan 10 óra 30 perckor futott be az Orient-expressz a födött várócsarnokba, ahol Masirevics bécsi magyar követ, Ángyán Béla sajtófőnök, Kozma Miklós miniszteri tanácsos és junkahr követ, az osztrák külügyminiszteri kabinet főnöke várakoztak Bethlen gróf érkezésere. A miniszterelnök az expressz egyik I. oszt. kocsijából szállott ki frissen és rugékonyan. A fáradságnak nyoma sem látszott rajta. Mosolyogva fogadta az előresiető Masirevics követet, majd pár percig Junkahr követlel beszélt, aki az osztrák kormány nevében üdvözölte. A miniszterelnök ezután Masirevics követ társaságában a követség bankgassei palotájába hajtatolt. Olt tölti az éjszakát és szombat délelőtt 10 órakor tesz látogatást dr. Seypel szövetségi kancellárnál. Daruváry Géza külügyminiszter később jön haza Khuen-Hédervdry Sándor követségi tanácsos és Korányi Frigyes báró párisi követ társaságában, akik még Genfben maradtak. A kormányzó elfogadta Popovics lemondását. A kormányzó a pénzügyminiszter előerjesztésére dr. Popovics Sándor belső titkos tanácsost, nyugalmazott p nzügyminisztert a m. kir. Álami Jegyintézet elnöki teendői ellátása alól saját kérelmére felmentet'e és megengedte, hogy neki ez alkalomból az Állami Jegyintézet elnöki teendőinek kiváló és rendkívül buzgó ellátásáért teljes elismerése tudtul adassék. (MTI.) Popovics Sándor küszöbön álló lemondásáról hetek óta suttogtak, sőt néhány nap előtt Popovics maga is kijelentette, hogy lemondó levele már bent fekszik a pénzügyminiszter előtt, de a Jegyintézet elnökének távozása mégis meglepetés, mert Popovics az interviewokban azt mondta, hogy valószínűnek tartja, hogy lemondását nem fogadják el s igy készséggel hajlandó továbbvezetni az ügyeket. A Jegyintézet elnökének működése ellen hangoztatott vádak eléggé ismeretesek ahhoz, bogy most ne kelljen velük újra foglalkozni, de az éjféli órákban kiadott szűkszavú hivatalos kommünikéből nem tudjuk meg, hogy Popovics távozása egyben szakítást jelent-e az Állami Jegyintézet tulon tul konzervatív politikájával is. vagy pedig mindössze személycseréről van-e szó, miután az utód személyéről mit sem szól a hivatalos kommüniké. A kormányhoz legközelebb álló lap, a Budapesti Hirlap erősítette meg ma reggel a pénzügyminiszter lemondásáról napok úta szállongó hir eket és az erről szóló tudósításban szó esik arról is, hogy Kállay Tibor távozása után vagy egy külföldi követség vezetését venné dt, vagy pedig a Jegyintézet és az abból később automatikusan kifejlődő Magyar Jegybank elnöke lenne. Lehet, hogy Popovics Sándor lemondásának elfogadása ezzel függ össze és mindenesetre megerösiteni látszik a pénzügyminiszter távozásáról szóló hireket, akinek igy az Osztrák-Magyar Bank egykori kormányzója udvariasan atanyhidat építene a pénzügyminiszteri székből való távozás megkönnyítésén. Nem tudjuk, hogy mit hoz a holnap, de Popovics Sándor távozása is arra mutat, hogy kormányzatunkban és pénzügyi politikánkban gyökeres változások várhatók a legközelebbi időkben. Talán nem tulzunk, ha ebben a genfi tárgyalásoknak is tulajdonítunk némi szerepet, hiszen a külföldi nagy lapokban arról is olvashatunk, hogy Genfben nemcsak politikai, hanem pénzügyi garanciákat is követeltek a kölcsön megadásának esetére, sőt megállapodás jött létre a tekintetben is, hogy a gazdaságpolitikai változtatások keresztülviteléhez haladéktalanul hozzákezdünk azoknak a tanácsoknak szellemében, melyeket a különböző nemzetiségű szaktekintélyek adtak Magyarország talpraállitására vonatkozólag.