Szeged, 1923. szeptember (4. évfolyam, 198-222. szám)

1923-09-27 / 219. szám

Szeged, 1923 szeptember 707. SZEGED Bethlen a kölcsönről megegyezett Benessel. Bethlen István gróf miniszterelnök és Benes esek külügyminiszter az angol lapok értesülése szerint a kölcsön ügyében megegyeztek. A jóvátételi bizottság fel fogja kérni a Népszövet­séget, bogy készitse el Magyarország pénzügyi talpraállitásának a tervét. A Magyar Távirati Iroda a megegyezés részleteiről legközelebb kommünikét ad ki. Bethlen István gróf haza­érkezését szombatra várják. A keleti expressz betenkint kétszer: kedden és csütörtökön köz­lekedik és Bethlen valószinüleg csütörtökön utazik el Genfből. A miniszterelnök vidéki útjáról napok óta különböző hirek terjedtek el, ezek azonban puszta kombinációk, mert erről a miniszterelnök hazaérkezése előtt nem történhet intézkedés. A Prager Presse azt irja, hogy mihelyt Magyarország a megállapodások végrehajtását megkezdi, a magyar kölcsön ügye az előké­szítés stádiumából a megvalósulás stádiumába lép. A janinai vizsgálóbizottság jelentése. A nagyköveti tanács tegnap délután foglal­kozott a janinai nemzetközi vizsgálóbizottság szeptember 21-én benyújtott jelentésével. A je­lentésben a bizottság kiemeli, hogy nem jut­hatott egységes határozatra, mert ehhez igen rövid volt a megszabott idő, igen súlyos az eléje terjesztett problémák sorozata. Megálla­pítja, hogyha politikai színezete volt a cselek ménynek, akkor rendkívül ügyesen előkészített bűntett történt. De lehet szó vérbosszúról is, melyet Tellini tábornok ellen követtek el. A görög kormány hibás mulasztás vétségében, de el kell ismerni, hogy a görög-albán határon működő rendőrség még nincs oly jól meg­szervezve, hogy a bűntény mibenlétét felderít­hette volna. A bizottság többsége azon a néze­ten van, hogy személyes bosszúról van szó. A nagykövetek nézete megoszlott. Az angol fel­fogás szerint legjobb volna a nemzetközi bi­zottság jelentését bevárni ; anélkül Görögorszá­got nem szabad elitélni. Francia felfogás szerint az ügyet mielőbb be kell fejezni, nehogy a konfliktus felujuljon. Olasz felfogás szerint a görög részről letétbe helyezett 50 millió lira kifizetésének még Kotfu kiürítése előtt minden körülmények között meg kell törtennie. Ha szeptember 27-ig a bűnösöket le is tartóztatják, bizonyos, hogy Görögországot mulasztás terheli, mely szükségessé teszi a szankciókat. A Petit Párisién szerint a vizsgálóbizottság jelentése oly benyomást keltett, mintha hirtele­nében fogalmazták volna. Kiosz a város cserőkei földjét. (A Szeged tudósítójától.) Megírta a Szeged, hogy a tanács elhatározta a földbirtokrendező biróság által lefoglalt cserőkei földek egy évre szóló hasznosítását, mert nem remélte, hogy a földbirtokrendező biróság határozatát még ebben az évben végrehajtanák és igy akarta elkerülni azt, hogy a kilencvenegy holdnyi termőföld egy évig parlagon heverjen. De még sor sem kerül­hetett a tanácsi határozat végrehajtására, már is kiderült, hogy sor sem kerülhet rá. A napok­ban ugyanis Szegedre érkezett a földbirtokren­dező biróság egyik tagja a földhitelintézet ki­küldöttének társaságában és kinn a helyszínen már meg is kezdte a cserékei földek értékének és haszonbérének felbecsülését. A földbirtok­rendező biróság minden valószínűség szerint rövidesen a felbecsülés után kiosztja a szőregiek­nek a bérleteket, hogy még az ősszel megkezd­hessék az uj bérlők a föld megmunkálását. Dr. Somogyi Szilveszter polgármester a cse­rőkei földek ügyéről a következőket mondotta kérdésünkre: — A cserőkei földeket a földbirtokrendező biróság osztja ki a szóregi földművesek között, akik haszonbért fizetnek majd érte a városnak. A haszonbér nagyságát a most folyó becslés eredménye alapján egy vegyes biróság állapítja meg, amelynek tagjait a Tábla nevezi ki. Ha a megállapítandó földbéreket nem találjuk kielé­gítőknek, vagy ha a bérlők sokallják, felebbe­zés folytán s Kúria dönt véglegesen. A város hatóságának az az álláspontja, hogy a föld­béreket legalább a békebeli bérek nívóján kell megállapítani. Cserőkén husz évvel ezelőtt negy­ven-ötven korona volt egy hold bére, tehát most sem lehet kevesebb két-háromszáz kiló búzánál. Remélem, hogy a vegyes biróság is erre álláspontra helyezkedik. az A közgyűlés többsége (A Szeged tudósítójától.) A szeptemberi köz- | kiviteli illetékekből gyűlés százhuszonnégy pontból álló tárgysoro­zatán meglátszott, hogy a törvényhatósági bi­zottság szerdán kéthónapi vakáció után először ült össze. Az elmúlt két hónap alatt az ügyek ataposan megszaporodtak, öreg városatyák sem igen emlékeznek százhuszonaégy pontos tárgy­sorozatra. Az érdeklődés ettől függetlenül egé­szen mérsékelt volt, feleannyi bizottsági tag jelent meg, mint amennyi a juliusban sem összehívott rendkivüli közgyűlést benépesítette A karzatokon ellenben szép számban jelentek meg az érdeklődők, akiknek legnagyobb részét a színház-Ügy elintézése érdékelte, ez a kérdés azonban, amely Wimmer Fülöp indítványaként a tárgysorozat utolsó pontjaként szerepel, nem is került szerdán, a közgyűlés első napján tár­gyalás alá. Az elnöklő polgármester a hetven­nyolcadik pont után félbeszakította a közgyű­lést és folytatását péntek délután négy órára tűzte ki. Csütörtökön tehát nem lesz ülés. A polgármester — érdeklődélünkre —• azzal okolta meg a csütörlök átugrását, hogy más irányú elfoglaltsága mialt nem tölthetné be akkor az elnöki tisztet. A rossz nyelvek pedig azt mond­ják, hogy nem akarja a közgyűlés vezetését át­engedni Bokor Pálnak akkor, amikor a szinház­ügy kerül tárgyalásra ... A közgyűlést pontosan négy órakor nyitotta meg az elnök. A polgármester havi jelentésé­nek felolvasása után Bárdoss Béla tb. főjegyző idegen törvényhatóságok köriratait adta elő. Miskolc város köriratában arra kérte fel Szeged törvényhatósági bizottságát, hogy intézzen üd­vözlő feliratot Bethlen István gróf miniszter­elnökhöz külföldi utja alkalmából. A közgyűlés űdvöali a miniszterelnököt; Kecskemét város a kért bizonyos részt a kor­mánytól nyomorenyhitésre. A kérelemhez Szeged közgyűlése is csatlakozik föliratával. Mlskole második köriratában arra kéri Szegedet, hogy a szabad ipar és kereskedelem kifejlődését gátló háborús szervek megszüntetése ügyében Szeged ís intézzen feliratot a kormányhoz. A közgyűlés az Iparkamara javaslata alapján csatlakozott Miskolc akciójához. Ezután sor került a tanácsi előterjesztésekre. Mindjárt az első előterjesztésnél, amely a vitézi szék által kért vitézi bérletek kihasitására vo­natkozott, parázs vita támadt. Az egyik kis­gazda városatya felszólalásában kifejtette, hoey a közlegelők állandó csonkítása mérhetetlen veszedelmet jelent a szegedkörnyéki állattenyész­tésre. Dr. Kormányos Benő nemzeti és hazafias szempontból tiltakozott a kisgazda városatya elleninditványa ellen. „Ha a gazdák számára egy falat legelő sem marad — mondotta —, a vitézeknek akkor is oda kell adni a földet. A polgármester védelmébe vette a megtámadott bizottsági tagot és figyelmeztette Kormányos Benőt, hogy a kisgazda városatya nem a vité­zeket támadta, hanem a gazdaközönség érdekeit védte. A közgyűlés többsége ezután elfogadta a tanács előterjesztését. Néhány jelentéktelen tanácsi előterjesztés kö­vetkezeti, majd Balogh Károly a köztérhasz­nálati dijak emelésére tett javaslatot. Indít­ványozta, hogy a háború előtt aranyban meg­állapított dijakat valorizálja a közgyülé3, még pedig ugy, hogy az arany akkori értékének meg­felelő buzaértéi felében állapítsa meg. A villamos­vasút például évi ezer korona köztérhasználati dijat fizet 1909 óta, ezentúl 25 mázsa búzát kell fizetnie. A közgyűlés elfogadta a javaslatot. A kultúrpalota voaztdolmo. A kultúrpalota tetejének javítási költségeire vonatkozó tanácsi előerjesztés tárgyalásánál dr. Tonelli Sándor szólalt fel és felhívta a tanács figyelmét arra, hogy a kultúrpalota falán kü­lönös repedések és deformdlódások mutatkoz­nak, amelyekből arra lehet következtetni, hogy az épületben valami szerkezeti hiba van, vagy pedig az épület alatt elmozdult a talaj. Kéri a tanácsot, hogy szakértőkkel vizsgáltassa meg a kultúrpalotát és idejekorán tegye meg a szük­séges óvintézkedéseket, mert csak igy aka­dályozható meg a' kultúrpalotában lévő fel­becsülhetetlen értékek pusztulása. Balogh Károly hozzászólása után Berzenczey Domokos műszaki főtanácsos elmondotta, hogy a kultúrpalotát már megvizsgálták a szakértők és megállapították, hogy a falakon támadt re­pedések és deformálódások nem jelentenek ko­moly veszélyt, de azért állandóan figyeli a mér­nökség az épületet. -— Hátha összedűl közben ? — kérdezte va­laki, de választ nem kapott kérdésére. A közgyűlés ezután utólag jóváhagyta azokat a díjemeléseket, amelyeket a tanács a kél hó­napos nyári szünet alatt már végre is hajtott. Többségben a háztulajdonosok, Lassan elérkezett a közgyűlés a tárgysorozat egyik legkényesebb pontjához, a háztulajdono­sos memorandumának tárgyalásához. Balogh Károly ismertette a memorandumban foglalt kívánságokat és a tanács nevében javasolta, hogy a törvényhatósági bizottság hasonló szel­lemű feliratot intézzen a kormányhoz. Dr. Kormányos Benő szólalt csak fel a kér­déshez : — Sajnálattal kell megállapítanom — mon­dotta körülnézve a teremben — hogy alig van ebben a tiszteletreméltó testületben lakó, mert a többség a háziurak táborából került ki. Azért még is kötelességemnek tartom, hogy a lakók nevében ellenvéleményt jelentsek be. A tanács javaslatát nem fogadja el. A polgármester elrendeli a szavazást. — Az érdekeltek nem szavazhatnak — mondja némi malíciával valaki. De szavaztak és termé­szetesen a tanács javaslatát szavazták meg. Az árvapénzek koaztoltatáea. . Gyors ütemben peregtek le azután a követ­kező pontok és a száguldás csak gydmtári tőkék gyümölcsöző elhelyezésére vonatkozó javas­latnál akadt meg. Hatalmas, közel egy óráig tartó vita támadt az árvaszéki tanács javaslata fölött. Az árvaszéki tanács — mint ismeretes — a pénzügyi és jogügyi bizottság véleménye alapján azt javasolta, hogy az árvák készpénz­vagyonát adják ki kosztra megfelelő biztosíték mellett. Hoffmann Ignác egy háromjagu bizottság delegálását tartja kívánatosnak a kosztüzletek lebonyolításához, mert az árvaszék elnöke lehet nagyon jó adminisztrátor, de a gyakorlati köz­gazdasághoz nem érthet ugy, mint a szak­emberek. Hoffer Jenő elvi szempontból nem fogadja el a tanács javaslatát, mert nem tartja erkölcsös­nek, hogy az árvák pénzével tőzsdézzenek. A kosztpénz szerinte a tőzsdespekuláció egyik el­fajult kinövése. Dr. Tonelli Sándor ezzel szemben kifejtette, hogy a kosztpénz hivatalosan elfogadott üzlee­forma, tehát erkölcsi szempontból nem emelhető kifogás az ellen, ha az árvaszék igy akarja megakadályozni az árvák pénzének elértéktele­nedését. Eddig ugy is elég kárt szenvedtek az árvák. Kosztoltatás esetén nem tartja szüksé­gesnek az ingatlan fedezetet, ami nehézkessé tenné a kezelést, ehelyett inkább háromszoros értékpapír-fedezetet ajánl. Magyar József szólalt fel ezután. Ellenszen­vet érez a kosztpénzrendszer iránt, de az árvák vagyonát meg keli menteni valahogy, akár kosz­toltatással is. Véleménye szerint alkalmasabb lenne kosztoltatás helyett buzabetétként elhe­lyezni az árvák készpénzét megbízható pénz­intézeteknél, mert a koszipénz a korona ujabb zuhanása esetén nem akadályozza meg a to­vábbi értékcsökkenést. Dr. Bárkányi Zoltán árvaszéki elnök ref­lektált ezután a föiszólalásokra, majd a pol­gármester komplikált szavazást rendelt el. A kérdés feltevése is erős vitát provokált. Végül a szavazás eredményeképen kihirdette a

Next

/
Oldalképek
Tartalom