Szeged, 1923. augusztus (4. évfolyam, 172-197. szám)

1923-08-19 / 188. szám

Egyes siám ára 120 korona fe«nkc**t6stg és kiadóhrva­ki: Kölcsey-Utta fl.(PrMéta­bsúM, L emelet 6.) Telefon if-aa, A „Steged' megfele­? ! bétíö kivételivel raindea !>. Egyes szám ára 120 ko­K4SDB. Előfizetési árak . Egy tdmpra Szegeden 2250,Buda­ié vidéken 2300 kor. Hirdetési árak: Félhasábon l mm. 25,egy hasábon Mániás­tél hasábon 75 K. Szöveglcüzt 25 száza'lékkal drágább. Apró­hirdetés 50,kövér betűkkel tixl K. Szövegközti közlemények soronként 501K. Ny iMét, csn­iádi értesítés 800 K. Több­szörifeladásnál árengedmény FY. évfolyam. Szeged, 1923 augusztus 19, VASARNAP. "lÜ-ik szám. István szent király. István szent király: igy nevezi a nép, amely Ötvennégy királyunknak együttvéve te ád anryi helyet a szivében, mint neki, az elsőnek. A mi népünk kev.eset tud a maga nemzeti történeté­ről, hiszen alig félszázados még Eötvös József törvénye s ki tanította addig a népet hazája történetére, szenvedéseinek hazajáró emlékein kivül? Szent Lászlóról, a csudatevőről tud egy­két mondát, sokáig emlegette a kutyafejű tatá­tok-at, de feledésbe veszett Bélának, a második honalapitónak emléke. Az Anjouk dicsőséges korszakából semmi sincs a nép'udaiban s Mátyást csak a szokás-mondás tartotta meg benne: Mióta ő meghalt, oda az igazság . . . A Habsburgok hosszú századaiból az egyetlen Mária Teréziát mentette meg a népemlékezés számára az, hogy asszcnykirály volt s a szok­nyája alján megragadt az európai anekdotakincs néhány kóbor bógáncsa. Megmaradt a török világ emléke, Rákóczi kurucaié és Kossuth apánk örökkévalóságba világló alakja ál a végén az ezeréves mesgyének, amely Árpád apánk lép­teivel kezdődött. Néhány szikrázó név, néhány foszforeszkáló esemény folyt — ennyi mind­össze, amit a nép a fölé boruló történelmi firmementumon lát. S hogy az első királyt ott látja, az az egyház érdeme, amely képül tette a szentet, glóriával ékesitette koronás fejét és tisz­teletére himnuszt szerzett, amelynek vontatott soraiból ma már sok század naiv hite, forró sóvárgása és szilaj fájdalma zokog bele a ma­gyar nyárvég hervadásába. A háládatos egyház nélkül az első király alakja is beleveszett volna a mult futóhomokjába, mint ahogy beleveszett a legnagyobb Arpádházi királyoké, vsgy a Nagy Lajosé, akiket nevükrfl is alig ismer a nem iskolázott ember. Istvánt megmentette az elfele­dástől a szent-volta, de az államférfi, a tör­vényhozó, a politikus, a diplomata egyénisége beleveszett a szent aureolájának sugaraiba. Ünnepe mindig a nemzeti érzés ünnepe volt, amelyen a magyar nép annál szentebbnek érezte első királya jobbját, minél több királyt ismert meg, akinek csak balkeze rolt. Az István királyt kereső ős-himnusz dallama megindítóan szállt az égre mindig, de a tudatos nemzeti gondolat nem tudott lépést tartani a nemzeti érzéssel. A nemzet, amely visszasírta a magya­rok tündöklő csillagát, aki volt valaha orszá­gunk istápja, nem voit vele mindig tisztában, hogy mi tette István királyt magyarok csilla­gává és országa istápjává. Vájjon tisztában van e vele ma, amikor keserűbben és epedöbben sir, zeng és harsog az ős-himnusz, mint valaha? V8jjon látja-e most, hogy merre mutat a szent jobb, amelyhez a mai kegyetlen magyar prob­lémák mindegyikéiől vezet egy-egy szál fonál ? Hiszen a királyságnak, amelynek ezeresztendős óráján most megállt a mutató, 6 a megterem­tője. A keresztény gondolatnak ő a gyökere és a nemzeti eszmének ő a szimbóluma. Ezer­esztendős történetünknek nincs egyetlen áilam­férfia, aki eszméivel annyira elevenen kapcso­lódna be a mai magyarság biblikusán komor sorsába, mint István szent király. Apostol volt, szent volt, aikotmánykészitő voh, törvényhozó volt, — ma már közhelyek ezek, minden iskolakönyvben megtalálhatók. Van azonban mögö.tük valami, amit hangoz­tatni kell és észrevétetni. A nemzeti élet rend­jének ezer évre való alapvetője minden csele­kedetében reformátor és igy a szó legnemesebb értelmében vett, de egyben a legnagyobb forra­dalmár is volt, akit a magyar történelem mind­eddig felmuiatott. A nagy rendcsináló a legnagyobb felforgató volt. Minden törvénye halálos döfés az ősi ma­gyar életbe. A szentelt vízzel ellocsolta a po­gány oltárok szent tüzét, a kereszténységgel fel­forgatta a régi hitéletet. Közigazgatási reform­jával, a megyerendszerrel felforgatta a régi törzsszerfeezetet. Német lovagjaival felforgatta a hadiszerkezetét. Rendeleteivel felforgatta a régi magyar társ dalmat. A királyi korona feltevésé­vel fe forgatta a régi magyar alkotmányt. A mi szemünkben igy lett 9 nemzet megmentőjévé. Koppányék szemében, a pogány törzsfők sze­mében, az ősiségét védő konzervativizmus sze­mében igy lett a nemzet megrontőjává. A történelem rég kimondotta felette ítéletét. Ö voit az első magyar államférfi, modern ér­telemben véve e szót. Ö ismerte fel elsőnek a magyarok közt, hogy a kor eszméit magától távoltartó ország elsorvad. S államférfiaink közül ezer év óta csak az volt nagy, aki az ö politi­káját követte. Ma fs csak azok követik a szent jobb ujjmutatását, akik előre akarják vinni a magyarságot a nyugati demokrácia sodrával. Akik meg akarják állítani, akik visszafelé akar­ják görgetni, akik el akarják zárni a kor moz­gató eszrréitől, azoknak idegen Szent István rn ér- szellemet, azok a szent iobb ellen harcolnak. Bethlen a Népszövetség ülésére utazik. (A Szeged budapesti tudósítójától.) A minisz­terelnök — mint értesülünk — minden való­színűség szerint Magyarország képviseletében meg fog jelenni a Népszövetség által szeptem­ber első napjaiban, Genfben tartandó plenáris ülésen. A miniszterelnök helyettesítéséről szóló kormányzói kézirat a hivatalos lap holnapi szá­mában jelenik treg. Erről a következő hivata­los jelentést adták ki: „Bethlen István gróf miniszterelnök ma dél­után két heti szabadságra Balaton földvárra uta­zott. A kormányzó a miniszterelnök távollété­nek tartamára dr. Daruváry Géza külügymi­tert bizta meg a miniszterelnök helyettesítésé­vel. A miniszterelnök minden valószínűség sze­rint meg fog jelenni Magyarország képviseleté­ben a Népszövetségnek szeptember elején Genf­ben tertandó plenáris ülésén". (MTI) A drágaság és a tisztviselői inkomptabilitás a minsztertanáceban. A pénteki minisztertanács elsősorban azok­kal a javaslatokkal foglalkozott, melyeket a drá­gasági ankét anyaga alapján az egyes szakmi­riszterek elé terjesztettek. A minisztertanács döntött afelett, hogy a szakminiszterek legköze­lebb megteszik a szükséges intézkedéseket, me­lyek kétséglsivül alkalmasak lesznek arra, hogy a drágaság kérdésében bizonyos enyhülés áll­jon be. A minisztertanács a közélelmezési ta­nács álláspontját tette magáévá és a gabonz­nemüt'k és a tejnemüek, továbbá a zsir tekin­tetében továbbra is fenntartja a kiviteli tilal­mat. Elhatározta még a minisztertanács, hogy elrendeli a burgonya kivitelének megszüntetését. Az árdrágítók elleni szigorú rendszabályokat valószínűleg már legközelebb közli a hivatalos lap. Kiszivárgott hír szerint a minisztertanács elé az árvizsgáló bizottság elröke azt az elő­küldik el Londonba Poincaré válaszát. terjesztést tette, hogy az egyes üzletekben álla­pítsanak meg bizonyos tömegár utipusokat, ame­lyeket a kereskedők az árvizsgáló bizottság ál­tal megállapított áron adjanak tekintetnélkül ' arra, hogy az árucikkek mibe kerülnek. Az ér­i tekezlet magáévá tette ezt az előterjesztést és a ! végrehajtás módozatainak kidolgozásával az ár­vizsgáló bizottság elnökét bizta meg. Ez a hír, ha igaz, éppen nem megnyugtató a kereskedőkre. Eddig még nem erősítették meg, sem meg nem cá­folták. Ugyancsak a minisztertanácson kerül meg­vitatásra a köztisztviselők inkompatibilitásának kérdése is. Mindazok az államtitkárok és egyéb közfunkcionáriusok, akik különböző vállalatok­ban igazgatósági és felügyelő bizottsági helyet foglaltak el, ezekről az állásokról le fognak mondani. A tisztviselői létszámapasztás Javaslata. A nemzetgyűlés 10 nspos szünetének végez­tével a tisztviselők létszámapasztására vonat­kozó törvényjavaslatot tárgyalja. A javaslat ellen felvonul a polgári ellenzék és nagy vitára készül az általános tárgyalásnál. A v ta szónokéi a po'gári ellenzék részéről Baross János és Ös'ör József lesznek, de külön fogja szóvá tenni az ellenzék a kultuszminiszternek azt az intézkedését is, amely a tanítók kinevezését és áthelyezését a főispánok hatáskörébe utalja. Ezenkívül letárgyalják az uj bortörvényt is, ugy hogy az már a szünet előtt érvényben legyen. A földreform letárgyalását, noha a fej­védők nagyon sürgetik, szüret előtt nem kerül sor. Ellenben lehe'sége?, hogy szőnyegre kerül a Máv. ügye, kapcsolatban Sándor Pálnak azzal az indítványával, hogy parlamenti bizott­ságot kü'djenek ki a Máv. ügyeinek feühizs­gálására. A Daily Mail párisi tudósítója szerint a francia jegyzék, melyet valószínűleg hétfőn kül­denek el Londonba, ki fogja jelenteri, hogy Franciaország kész visszavonni csapatait a Ruhr-vidéktől, ha Britannia rá tudja venni Németországot, hogy két milliárd jont sterlinget fizessen és ezért teljes értékű biztosítékot nyújtson. Mint a Matin jelenti, a francia jegyzék l i fogja jelenteni, hogy a pass ív ellenállás meg­szűnése esetén a Ruhr-vidéken lévő tényleges katonai állományt le fogják szállítani, a mér­nöki bizottság egyszerű ellenőrzést fog gyakorolni, a határzátt megszüntetik és a kiutasított vas­utasok visszatérhetnek otthonukba. Az Havas jelentése szerint az angol jegyzékre adandó választ hétfőn délelőtt küldik Pdrisból Londonba és előreláthatóan még aznap este közzéteszik. A párisi lapok közük, hogy Poincaré elhatá­rozta, hogy az Angliának adar.dó válasz formáját még most az utolsó átdolgozás után is meg fogja változtatni és pedig olyanformán, hogy a tényleges javaslatokat tartalmazó rész meg fogja előzni a kritizáló részt. Párisi jelentés szerint a legutóbbi angol jegy- « zékre adott francia választ pénteken küldték el f Brüsszelbe. Mint hire járt, Brüsszel egész füg­getlen vá'aszt kü'd Londonba, melynek tartal­mát már csütörtökön Theunis és Jaspar meg­vitatták és amelyet a hétfőre összehívóit mi­nisztertanács elé terjesztenek jóváhagyás végett. Mielőtt a választ Londonba küldenék, tudo­mására adják a francia kormánynak. Az Etoile Belge értesülése szerint a belga kormány a ro-ga vállalkozásában arra fog töre­kedni, hogy ujabb tárgyalások u(ját egyengesse. Belgium azon a nézeten van, hogy csupán szövetségesközi megegyezéssel lehet a jóvátételi problémát gyors megoldáshoz juttatni. Gaspar miniszterelnök hosszabb megbeszélést folytatott a királlyal az angol jegyzék nyomán támedt helyzetről. Párisban gszdeg lesz külpolitikai események­ben a holnapi nap. Poincaré egymaga három beszédet mond. Biztosra vesnk politikai körök­ben, hogy ezek a beszédek nagyban hozzá­járulnak az eszmék tisztázásához és enyhíteni fogják a feszültséget Anglia és Franciaország között. Taittinger francra képviselő törvényjavaslat­tervezetet nyújtott be a pénzügyminiszternek. A javaslat gazdasági kiegyenlitőadóval ró meg

Next

/
Oldalképek
Tartalom