Szeged, 1923. augusztus (4. évfolyam, 172-197. szám)

1923-08-18 / 187. szám

Szeged, 1923 augusztus 22. SZEQED 3 Jövő szeptemberben elkészül a fogadalmi templom. (A Szeged tudósítójától.) A fogadalmi tem­plom bizottsága pénteken délután ülést tartott, amelyen Foerk ErnÖ műépítész részletesen be­számolt az eddig végzett munkálatokról. Kérte a bizottságot, hogy ami anyagot még besze­rezni lehet, azt mind vegyék meg, mert az árak rohamosan emelkednek, kérte továbbá, hogy a kőfaragó és szobrászmunkákat, legalább a kis galériát készíttessék el még az idén. Gaál szenátor ellene vetette, hogy ha ezek­kel a kisebb munkákkal most nem bibelödnek, akkor sokkal előbb megtudják nyitni a templo­mot. Foerk azonban ragaszkodott 10 oszlopfej és 10 pillérfej kifaragásához. A polgármester azután kiszámította, hegy a jelenlegi árak mellett a beboltozás mintegy négy és félmillióba kerülne, ugv hogy az idei összes munkabérre még legalább husz millió kellene. Az idei program elvégzéséhez száz­hatvan millió állott rendelkezésre és az már körülbelül el is fogyott. Szükség lenne még negyven millióra, amit elő kell valahonnan teremteni. Bokor Pál azt javasolia, ho^y szedjék be a Jöldbéreket már most, akkor meg lenne a pénz. Foerk Ernő azután kijelentette, hogy októ­berre be kell fejezni az idei munkát. Somogyi polgármester megállapította azután, hogy az idén még elkészíttetik a főhajó be­boltozását, a tetőzetet egészen és a legszüksé­gesebb szobrokat. Várhelyi József prelátus fölveteíte most, hogy mi legyen a templom pincéjével. Élénk vita indult meg erről a kérdésről, amelynek az lelt az eredménye, hogy elvben kimondták, hogy kriptákat fognak oda a folyosó két oldalára építtetni, amelyeket meg lehet majd vásárolni. Fölmerült az is, hogy összeegyeztethető-e ez a temetkezési mód a szegedi népszokásokkal, amely szereti a fényes temetéseket és egyes alkalmakkor a kivilágítást és a pompát. Meg­állapodtak abban, hogy itt éppen ugy lehet temetéseket rendezni, mint a temetőben. A polgármester kijelentette, hogy minden­esetre felhívják a tanács figyelmét a kripták építésére és Foerk majd tervet készit. Ezután Gaál Endre megállapította, hogy ha igy halad a munka, akkor jövő szeptemberre j elkészül a templom és átadhatják a hivőknek. Kimondatott... (A Szeged tudósítójától.) Tegnapelőtt még szo sem volt erről, hogy a szinügyi bizottságot hamarosan összehívják, sőt még tegnap délelőtt is hallgatott róla dr. Gaál Endre kulturtanécs­nok, amikor megkérdeztük, csak a tanácsülésen vágta ki kénytelenségből, hogy hát bizony a szinügyi bizottság ma délután ülést tart. Igy aztán lepattant minden lakat a titokról, Gaál Endre mindenkinek elküldötte a meghívót és miután a bizottsági tagok nem pikantériákra, de fontos kérdések tárgyalására gondoltak az újságok tudósításaiból, még azok a tagok is megjelentek már jóval az ülés kezdete előtt, akiket csak ritkán látni a bizottság ülésein. Nem volt métf öt óra, mikor a bizottság tagjai már teljes számban bevonultak a zöld asztal mellé, csupán dr. Dobay Gyula hiányzott. Ezt azonnal észrevették Gaál Endre és dr. Tóth Imre és a rossz nyelvek állítása szerint azonnal telefonáltak is érte. Erre már azonban nem volt szükség, mert Dobay Gyula néhány perccel öt óra után, közvetlenül az üiés megnyitásakor be­érkezett a tanácsterembe. Igy most már mindenki megérkezett — még Pálfy Dániel is —, nem kellett félni már az ellenzék túlsúlyától, tehát Gaál Endre miiden habozás nélkül megnyithatta a tárgyalást. Először a mult ülés jegyzőkönyvét olvasta fel az elnök. A jegyzőkönyv megállapítja, hogy Palágyi Lajos nem tartotta be a szerződést, amikor nem közölte a bizottsággal a jövő évre tett lépését. A bizottság rosszalja, hogy először a sajtót informálta és még akkor sem jelent meg az ülésen. A jegyzőkönyv továbbá meg­megáilapitja, hogy a város csak abban az eset­ben adja meg Palágyinak a fűtési segéiyt, ha lépései nem ütköznek a szerződés pontjaiba. Ezután Gaál Endre elnök Wimmer Fülöp beszédét olvassa fel, amelyben Wimmer meg­állapítja, hogy a bizottság a szerződés betartását követeli. Tavábbá kétségtelen, hogy a Friss Hirek-ben mintegy négy héttel ezelőtt megjelent cikket, amelyben Palágyi kijelenti, hogy opera­társulatot nem szervez és bejelenti a jövő évi szezonra szerződtetett tagok névsorát — Palágyi Lajos inspirálta. A bizottság elhatározta, hogy felszólítja a színigazgatót, hogy három napon belül a bizottság előtt nyilatkozzon szándékairól, mert ellenkező esetben azt fogja a Tanácsnak javasolni, hogy tekintse felbontottnak a szerződést. Gaál Endre ezután ismerteti Dobay Gyula beszédét, majd Balogh Károlyét olvassa fel. Rózsa Béla felszólalása után megejtették a szavazást, amelynek eredménye az volt, hogy három tag Wimmer indítványa mellett, három pedig Dobay indítványára szavazott. Az elnök Dobay részére billentette a mérleget, a2za! a kijelentéssel, hogy Palágyival közlik a kisebbségi vélemény egy részét is. Gaál ezután előadja, hogv megállapítás sze­rint Palágyi nem kapta kézhez a mult ülésre szóló meghívót, miután nem tartózkodott Sze­geden. Ezért ő kifüggesztette a ha ározatot és a jegyzőkönyvet Palágyi irodája elé. A szín­igazgató tegnap aztán bejelentette neki, hogy a kiszögezett jegyzökönyvet elolvasta, pén'eken reggel pedig be is hozta hozzá beadványát, illetőleg a színtársulat névsorát. A tanácsjegyző olvasta fel ezután Palágyi be­adványát : Pabgyi augu?z'us 2-tél kezdve nem tartóz­kodott Szegeden. „Én nem bujkáltam* — irja Palágyi — „igy visszautasítom Wimmer Fülöp ur kijelentését". A beadvány elmondja továbbá, hogy mellékelten benyújtja a színtársulat név­sorát, a gázsikat ugyan még nem tudta meg­ha'ározni, mert azok a páholyáraktól függenek. Igen nehéz helyzetben van — mondja — mert az Országos Szinészegye3ülel igen magasan szabta meg a litminimumot, ugy hogy a páholy­árak nem sokkal fognak elmaradni a tiz-tizen­kétezer koronától. — Operatársulatot pedig nem szerződtettem — irja szó szerint Palágyi —, mert ez a cső­döt jelentené számomra. Engem nem vezethet­nek tisztán művészeti célok... Más vidéki vá­rosok is vannak, ahol nincsen operatársulat. Egy opera betanulása két hónapot vesz igénybe, igy ez teljesen elvonja más munkától a sze­mélyzetet. Mikor a jegyző ideért felolvasásában, Palágyi már nagyon idegesen ült helyén. Jobbra-balra nézegetett, keieit pdig összekulcsolta, nehogy észrevegyék kezei remegését. Erután Palágyi az allawi támogatásról beszél beadványában és megállapítja, hogy a helyárak a békebeli áraknak egy nyolcadát teszik, viszont a katonazenekar a jovö szezonban az arany­pati ás egynegyed részét követeli. Beadványa végén még egyszer kijelenti, hogy operatársu­latot nem szervez és nem sok remény van arra sem, hogy a fővárosból hozathat majd első­rendű énekeseket vendégszereplésre. D;. Gaál Endre most fölolvassa a színtár­sulat névsorát, amelyből kitűnik — mint azt a Szeged már legnsp megírta —, hogy prima­donna nincs. A társulatnak titkárral, súgóval, bét karmesterrel, két ügyelővel és kardalosokkal együtt összesen hetven tagja van. Bemutatja ezután a szerződé.eket is. M ;d fölolvassa az Országos Szinészeegyesület leiratát, amelyben ujabb, a viszonyoknak megfelelő létminimumot állap t meg. Mo»t Wimmer Fülöp kezdi meg beszédét: — Palágyi érvei semmiképen sem győztek meg. Amióta Palágyi színigazgató S'-egeden, mindig az volt a hiba, hoay teljesen elhanya­golta az operaelőadásokat. Ez' megfelelő eré y­Jyel el leheteft volna keiülni. Palágyi különben programjának ezt a részét mindig balkézzel kezelte. Van egy egész sor olysn opera, ame­lyek itt mindig nagyon tetszettek, igen régen nem kerültek színre és előadásuk nem is kerülne sokba A Hegyek aljánt tavaly azért adták cs k olysn k'sőn, mert vendégjárás volt és ezért sem volt elég nagy anyagi sikere Az előadás jó volt, Gödri Kató és Balassa József szereplése egészen megfelelt. Palágyi a Marinka táncosnő-operettel spekulált. Azt gondolta, hogy jó les? ezzel a mostani szezont megnyitni. — Almássy éveken keresztül adott operát sok és nagy sikerrel. Mondja ki a bizottság, hogy Szegeden igenis szükség van operaelő­adásokra és azt el nem engedi. Az ügyet elő kell terjeszteni a Tanácsnak is. Kényszeríteni kell Palágyit a szerződés betartására. Ezután Palágyi kezdte meg beszédét igen remegő hangon, olyan tónusban, amelyet már a Don Pietró Carusó és a Biboros előadásai­ról már ismerünk. — Fordítottja áll annak, amit Wimmer igaz­gató ur mondott. Ennél az asztalnál csak én értek a szinház ügyeihez — és rácsapott az asztalra. Amit előterjesztésemben mondottam, az áll. Nem volna tétel költségvetésemben négy-öt operaénekes szerződtetése, de igenis, tétel a kérus, akik egészen fi atal színészek. Régi kórus ma egyáltalán nem létezik. Azt mondhatom, hogy december elsej' e'őtt nem tudnék kijönni az operával. Nem vállalhatom az operaelőadá­sokat, mert csődbe kergetni nsm hagyom magam. Kényszeríteni operák előadására psdig nem engedem magam", inkább félreállok. Jöjjön más. Még egyszer kimondom, hogy opera­társulatot nem szervezek, jöjjön helyeltem Faragó. És befejezte beszédét, nagy gesztus még­egys;er, mintha a rivalda eiőtt állana és várná a tapsot (a tapsok azonban ezúttal elmaradta!.). Rózsa Béla ezután rámutatott arra, hogy a bizottság mírcius, április ó'.a folyton sürgeti Palágyit a társulat megszervezésével, Palágyi azonban mindig kifogásokba! jött. Junius öta semmit sem hallottunk. Ez alatt az idő alatt Palágyi egy szót sem szólt, hogy nem fog operatársulatot szervezni. Szerinte ezt a szán­dékát már régen kellett volna közölni a bizott­sággal. Most már csak három hét választ el a kapunyitástól. Ez nem korrekt eljárás. Ragasz­kodni kell a szerződés betartásához. Palágyi szóialt fel ismét. Védekezni próbált. Nem sok sikerrel. — Szólhatott volna legalább az elnöknek — szólt közbe Rózsa Béla. Palágyi ezután kijelentette, hogy hiszi, hogy Viola Margit nála fog maradni. Pálfy Dániel beszélt ezután. Itt nem egyéni érdekekről van szó, hanem Szeged város kö­zönségének érdekeiről. A szerződésben benne van az operatársulat megszervezése, tehát a bizottság sincs abban a helyzetben, hogy ettől a ponttcl elálljon. Ennek a városnak az első vidéki városnak kell lennie, tehát az első vidéki színpadának is. Itt valami hiba van. Az elmúlt 10 év alatt itt a szinház mindig zsúfolva volt. Azt most is lehetne látni, ha lenne egy-ké' jó operaelőadás. C ak áldozatokat kell hozni a város érdekében. Ragaszkodni kell a szerző­déshez. Wimmer Fülöp szóit ezután: A Friss Hírek­ben négy hét előtt benne volt Viola Margit neve, most pedig hiányzik Palágyi Lajoséból. Kezdővel a primadonna szerepkört nem lehet betölteni. Négyszázezer koronát nem vághat szó nélkül zsebre Palágyi. — Hol van Érczkövy? — kérdezle Rózsa Béla. — Itt van helyette Orager, egy negyed rangú színész! — mondta Balogh Károly. — Azt várom, hogy Viola Margit magától jöjjön hozzám! — kialtotta Palágyi. Gaál Endre: Ellentmondásba keveredett Pa­lágyi. Azt mondta, hogy négy-öt énekes szer­ződtetése nem volna nagy dolog, aztán meg azt mondta, hogy az operatársu'at csődbe ker getné Mit mondana a külföld, ha hallaná, hogy Magyarország második városának nincsen operatársulata ? Palágyi erre közbeszólt: Nem tudnék más operát adni, mint a lecsépeit négy-ölöt, mert nincs más a könyvtáramban ... Wimmer Fülöp: 11 van a ku'ya elásva! Csak a zsebbe kellene nyúlni igazgató ur és lehetne itt szép operaelőadásokat tartani! Balogh Károly mondott azután néhány szót. Az lett volna az igazgató kötelessége, hogy bejelenti a tanácsnak, hogy nem tudja betar­tani a szerződéit és ezért kéri, hogy mentsék fel az igazgatástól. Gaál Endre elnök ezu'án összefoglalta az el­hangzottakat, azu'án egészen ryugodtan és sz'Jrke hangon a következőket jelentttte ki: — Kimondom, hogy a Szinügyi bizo'tság nem menti föl Palágyi Lajos színigazgatót az

Next

/
Oldalképek
Tartalom