Szeged, 1923. augusztus (4. évfolyam, 172-197. szám)

1923-08-18 / 187. szám

Egyes sagám ára 120 korona imtketztöség ís kiadóhivatal: Kölcsey-utca 6. (Prófétálták, L emelet 6.) Telefon ilí-33. A .Szeged" megjelenik hétfő kivételével minden nap. Egyes szám ára 120 kowca. Előfizetési árak: Egy Mnapra Szegeden 2250,Budapesten és vidéken 2300 kor. Hirdetési árak: Félhasábon 1 mm. 25, egy hasábon 50,másfél hasábon 75 K. Szövegközi 25 százalékkal drágább. Apróhirdetés 50,kövér betűkkel 106 K. Szövegközti közlemények soronként 50'J K, Nyilttéf, családi értesítés 800 K. Többszöri feladásnál árengedmény IV. évfolyam. Szeged, 1923 augusztus 18, SZOMBAT. 18ÍMk szám. Gömbös és Sinaja. Van már két hete is, hogy az egyik fővárosi estilap kipattantotta a szenzációt, hogy a szélső jobboldali fajvédők vezére, Gömbös Gyula, akit a nagyközönség a nyilvánosság számára te-t kijelentései után Ítélve, mint a legizzóbb irre dentát ismert ét aki nem egyszer gáncsolta el a kormányfő közeledő lépéseit annak a ma egyedül lehetséges reálpolitikának u ján, amely a kisántánt államaival való barátságosabb vi szony felé vezet, titokban, a kulisszák mögött tárgyalásokat folytatott a budapesti szerb követtel, melyek folyamán a leghatározottabban biztosította déli szomszédunkat, hogy azok a beállítások, ne'yek ő*. mint a magyar irredentamozgalmak lelkét szerepelletik, minden alapot nélkülöznek és hogy ő kormányraju'ása esetén nemcsak, hogy nem tenne semmit annak a békés külpolitikának a megváltoztatására, amit a Bethlen-kormány követ, hanem egyenesen img is adná azokat a külpolitikai garanciákat, melyeket „Szerbia biztonsága" követel és amelyeket a Bethlen-kormánynak nincsen módjában megadni. Mikor először foglalkoztunk e helyen a szenzációs leleplezésekkel, cs&k erős fentarlásal ismertettük a tényálásí, de ma már nincsen szükség erős fentarlásekrt, hiszen egyik érdekelt fél sem tagadja dolog meritumát, legfeljebb spióbb részletekről nem akar tudni. Annál ia inkább tényként keíl elfogadnunk mindazt, amit a Balla Aladár közvetítésével lefolyt tárgyalásokról olvastunk, mert a szerb kormány nem cáfolt semmit, legfeljebb azt állítja, h >gy budapesti köveiének, Milojevics Milánnak nem volt olyan szélesköiü felhatalmazása, amely megengedte voina ilyen messzemenő tárgyalások lefolytatására. Valószínűleg vissza is hívják majd rövidesen Budapestről Milojevics Milánt, hivatalosan valami apró ürügy miatt, félhivatalosan, mert magyar politikusokká! tárgyait a kormány bukása esetéről, de sem hivatalos, sem a félhivatalos cáfolat nem fog igazat mond mi, mert Milojevics Milánt nem Magyarországon buktatták el, hanem a kisántánt sinajat konferenciáján. Itt, mint ismeretes, Magyarország legengeszteihetetlenebb ellenségének éppen Srerbia mutatkozott éa Nincsis foglalt leghevesebben állást a magyar kölcsön figyében. Nincsics intranzigens állásfoglalása sokak előtt volt meglepető , de kivált*epen Balla Aladár és Gür. b >s Gyula meglepetése lehetett nagy, mikor Nincsics sinaj J engesztelhetetlunségéről hallóik, hiszen a budapesti bizalmas tárgyalások folyamán egészen más húrokat pengetett Nincsics megbízottja. Pedig a GömbOsék előtt érthetetlen magaviseletnek ígért egyszerű oka volt. Benes tudomást szerzett a budapesti tárgyalásoktól, melyeken állítólag mág soikal messzebbmenő dolgokról is esett szó, mint ami a magyar lapokban megjelent, mert áHifólag olysn szerződésről is tárgyallak, amely a kisánlántot alapjában támidta volna meg. A ginajai konferenciát is részben szírt hivatta össze Benes, hogy megtudja, ad e Nincsics magátói is információt' budapesti löketének tárgyalásairól, ha pedig magfl'ól nem adna, ugy nyiltan közöljék vele, öogy Csehország éá Románia előtt nern maradt titokban, hogy miről ecett szó az Andrássy-uti villa párnás ajtajai mögött. Sinajábart Nincsics a budapesti tárgyalésokról magától semmi felvilágosítást sem adott szövetséges társainak, igy azután Benes szokatlanul erélyes szavakkal szólította fel a szerb külügyminisztert, hogy adjon felvilágosítást szövetségesei háta mögött elkezdett tárgyalásairól. Áz igy sarokba szori'oít Nincsicsnete ezu'án persze nem maradt más hátra, mint kijelenteni, hogy ha budapesti követe folytatott is ilyen messzemenő tárgyalásokat, arra kormányától nem volt felhatalmazása és az S. H. S. állam külpolitikája nem is azonosítja magát egyéni akciót kezdett köveiével, sőt az S, H. S. áltam van legjobban ellene a Magyarországgal való mindenfála békülé-nek E mellett a kijelentése mellett Nncsicsnek persze a konferancia egész tartama sldtt hűségesen ki is kellett tartania és — talán jobb meggyősődése dacára is — minden egyes esetben, mikor Magyarországot érintő kérdésekről volt szó, neki kellett a lcgridegebben elutasító álláspontot elfoglalnia. Voltaképen ez is volt Benfs célja, mikor szóba hozta Sinajában a Gömbösékkel folytatott tárgyalásokat, hiszen ezzel két célt is ért el: a nagyántánt előtt dokumentálta, hogy megfogadta a Londonban kipott tanácsot és nemcsak, hogy nem ellenzi többé Magyarország talprasegi'ését, hanem egyenesen mola-tte is van és hogy Jugoszlávia az, aki meghiúsította a dolgot, másrészt pedig azt is elérte azzal, hogy intranzigenciába kergette Nincsicset, hogy megrendítette Magyarországon a bizalmat a szerb külpolitika őszinteségében és megbízhatóságában, útját vágva igy a tárgyalások folytatásának. Kis dolgok nem egyszer váltak már dörttő tényezőkké a legnagyobb fontosságú kérdésekben s igy döntötte el a sinajai konferencia sorsát az, hogy Gömbös Gyula mindenáron miniszterelnökké akar lenni Magyarországon. Azért egy tanulságot mégis le lehet voani az egész ügyből, még pedig azt, hogy a kisántántnak oly nagyon és oly sokszor hirdetett egysége nagyon gyönge valami és hogy bármelyik tagja hajlandó a másik ketíő háta mögött szövetséget kötni szövetségesei ellen is. Hogy a hivatalos magyar külpolitika erre még ma sem jött rá, az mutatja legjobban, menynyire minden cél és rendszer nélkül vezetik kü ügyeinket arra nem hivatott és dilettáns diplomatáink. A nemzetiségi kérdés a kopenhágai konferencián. Kopenhágában az interparlamentáris értekezlet bt fejezte a lefegyverzés kérdésének tárgyalását és át ért a nemzeti kisebbségek kérdésére. Ustery előadó (Svájc) ismertette a kérdést. Az előadáshoz füzödő vitából íregíllapitható, hogy általán ti felfogás szerint a nemzeti kisebbségek védelmére szükség von. Az általános hangulattal szemben a kifánlánt részéről csak elenyésző ellenállást fejtettet ki. Witter báró (Hollandia) felszólalásában meleg szavakkal emlékezett meg a mogyar kisebbségekről Meddinger é > Heller (Prága) a cseh urálom alatt élő némete t: elnyomását tette szóvá. Lukács György a magyar • kisebbségek helyzeté; ismer etve, behatóan fogj lalkozott a kérdéssel éa kisebb módositásokkal ; elfogadásra ajánlotta az előadó javas'aiát, de ugyanakkor megtámadta azt az álláspontot, emeiyet a Népszöve ség fogla't el a kisebbségi kérdésben. Ez a kérdés most már három hón*p óta napirenden van. Lukács GyPrgy ezután rámutatott arra, hogy a Népszövetség enn< k ellenére nem tudott e téren eredményeket elérni. Montagne az Egyesü t Államok részé ő! három kérdést emelt ki, amelyeket elsősorban kell megoldani. Ezek: a megedózia'ás, az adózás és a népessíg kérdése. Uhlir (Prága) menteni próbálta a kisántánt e'járását az uralom alá került nemzetiségi kisebbségekkel szemben. Schlesinger és Haller Csehország részéről a csehországi németek helyzetét ismertette. Mindkettő hozzájárult a javislathoz. Wiifan (Olaszország szintén csatlakozott a határoza i javaslatokhoz. Dr. Ustery, a nemzeti kisebbségek jogainak és kö'eíe'ettfégeinek előadója az előterjesztett határoza i javaslat kspcsári kö/etkezőkel fejtet'e ki: — A pmbléma az, hogy a nemzetiségi államokban minden egyes állampolgár egyforma jogokat élvezzen az államhoz való viszonyában. A nyilatkozat s~erint az államok kö eUzik maguka', hogy valamennyi lakosuknak szüleiétre, polgárságra, nyelvre, tajra, vagy vallásra való tekintet nélkül életük és szabadságuk biztosítására teljes védelmet nyújtanak. Mindéi ál! u.s polgárának jogában áll államának illetékes hatóságai előtt joghatályos nyilatkoztot tenni a többséghez, vagy pedig valamely nc.mzei, vallási, hji, vfgy nyelvi kisebbséghez v&ló taríozáíárói. Ez a nyilatkozat nem járhat az illetőre nézve semmiféle hátrányos következménnyel. Az államok kötelezik magukat másrészt, hogy minden hozzátartozójuknak nemzetiségre, nyelvre, vagy vallásra való tekintet nélkül egyenlőséget biztosítanak a törvény elölt és egyenlő politikai jogokba részesitik őket. Egyetlen állampolgárt sem lehet nyelvének szabad használatúban korlátozni. Megfelelő engedményekei kell tenni a ki?ebb:ég£k nyelvének szóbeli és Írásbeli használatára a belyi tanácskozó testületben, a törvény előtt és az igazgatási hatóságokkal való érintkezésben. A nyilvános oktatás tekintetében oly városokban, vagy kerületekben, hol nem államnyelvül lakosság éi nagyobbrészt, az állam köteles megfelelő engedményedet tenni, hogy az iüelő polgárok gyermekei számára anyanyelven biztosittassék az oktatás. A kisebbségek által fenntartott iskolák épp ugy minősíttessenek, mint a többi iskolák Az államok kötéfezik magukat, hogy e?eket az alapelveket nemcsak elismerik, hanem azok végrehajtására megfelelő intézkedéseket is tesznek. A Népszövetségnél az interparlamentáris iroda fogja a határozati jcvaslatot közv?titeni. A tanács kebelében a kisebb tégi kérdés megvitatására alakítandó állandó bizottság az eiősdó javaslata érteimében a tanács által kinevezendő három tagból fog állani. Az értekezlet péntek délelőtt folytatta a tanácskozást a kisebbségi kérdésben benyújtott hatá* rozati javaslatról Az első szónok Holger Andersen, a dán Völuding tágj* voit, tki kiernel'e, hogy a dánok 'lemmi esetre Bem ellenzői a jogos kisebbségi védelemnek. Hatírorott*n ellenezte azt a javaslatot, amely a népszövetségnél felrüitatidé állandó bizot'ság kikíildísét indítványozza a kisebbségi kéidés ellenőrzéséri'. Tinzl képvi e!ő (Olas; ország) az oíafzorhzági né-net kisebbség érdélében szól It f<?). A finn delegáció módosító indítványa azt célo z1, hogy a kisebbségeknek megkönnyítsék m»g3s bb foKu ukol'k és egyetemek látogatását. Eru án megejtették a szavazási a határozati javK-idok fítlölt. A dánck, sz amerikaiak, a csehek, a románok és a spanyolok tartózkodtak a szavíízástól. Az első javaslato*, amelybe beltfoglsl • k a finn n. dosito indítványt, valamennyi szsvazatial öt ellenében, a másodiicat egyhangúlag és a harmadikat valamennyi szavazattal 13 eiknében elfogadták. Az mterparlamentári unió értekezletén a villásreggeli s-íünet ulán Burton szenátor (Ameu'-re) azt síirgütte, hogy Európában hagyjanak fel a bosszú gondolatával. Ha ez megtörténik, az E^ye ü't Államok nem ianusitensnak többé tsrtOzkodást J-Z európai ügyekkel szemben. Murchriaom (Anglia) azt ajánlja, hogy a jóvátétel kérdésében nemzetközi tekintélyek pártatlan tanácskozásán döntsenek. Loebe (Németország) Hfejtette, hogy a jóvátétel kérdésében nemzetközi tekintélynek kell közbelépnie. Merlin (Franciaország) polemizált Loebevel. Treub (Hollandia) szerint Ínséges államoknak kölcsönt kel nyujtaui. Adelwerd (svéd) határozaü javaslatol nyújt be, hogy pártatlan bizottságot küldjenek ki a jóvátétel tanulmányozására.