Szeged, 1923. augusztus (4. évfolyam, 172-197. szám)

1923-08-11 / 182. szám

Cgyes sgáiwt áras 120 korona. (*c --•ztftség és fcadóhivaísi.: Kölcsey-utca 6. (PrófétaMÍIló, l. emelet 6.) Telefon ti°33. A .Szeged' megjelenik hétfő kivételével minden tiap. Egyes szám ára 120 kommá. Előfizetési árak: Egy feúsapra Szegeden 22S0,Budapnien és vidéken 2300 kor. Hirdetési árak: Félhasábon 1 mm. 25, egy hasábon 50,másfél hasábon 75 K. Szövegközt 25 százalékkal drágább. Apróhirdetés 50,kövér betűkkel ICO K. Szövegközti közlemények soronként 50 j K. Nyilttér, családi értesítés 800 K. Többszöri feladásnál árengedmény IV. évfolyam. Szeged, 1923 augusztus 11, SZOMBAT. \8f-\k szám. „Részvényminiszter." Ulain Ferenc ceglédi korlesbeszédének hullámai, ugy látszik, sehogyan sem akarnak elülni. Már az emlékezetes beszéd másnapba sietett nyilatkozni Nigv Emil igazságügyminiszter a nemzetgyűlés plénuma elölt és bejelentette, hogv u^y Ulain Ferenc, mint a három megvádolt bank ellen haladéktalanul megindittatja az eljárást, de nem fogja kiméini azokat a képviselőket és magasrangu funkcionáriusokat sem, akik részesültek as „<ngyenrészvények"böi. Az igazságügy-miniszter kijelentései kétség telenül teljesen korrekt álláspontot foglaltak el, mert többet akkor igazán nem lehetett tenni, mint megindítani a teljes hivatalt apparátust az ominozu* ügy kivizsgálására. A vizsgálat, mint ismeretes, a Kereskedelmi, a Hitel Cs a Lloyd bankot tisztázta a megvesztegetés vádja alól, U ain ellen is megindult az e'járás, a nemzetgyűlés a Szózat egykori főszerkesztőjét ki is adta, de a nagy nyilvános ság mit sem tudót meg aró, hogv kik voltak azok a képviselők és magasrangu közüsztviselök, akik részesültek a bankok kedvezményes részvényeiből. Mert, hogy mégis akadtak képviselők, akis kaptak MFTR, Interrexim és Kistarc ai részvényeket, azt mindjárt az első napokban beje'enfeíie Nís:y Emil. Üi jin Ferencet a nemzetgyűlés pártokat és felfogásbeli árnyalatokat nem ismerő osztatlan fel háborodása elnémította és harcképtelenné tette, ugy hrgy vádjait egy másik képviselőnek kelleit átvennie, mert a Tiszs-per spiritus rektorát alkalmasint megsem hallgatta volna a nemzetgyűlés. Nem lehet csodálni, hogy iljen képviselő hamarosan fkadt is, de alapos meglepetés! kelteit, hegy Ulain védelmére éppen Friedrich István kel, ai a Friedrich István, akinek az aktiv politikából való kiszorítására hónapokon át minden követ megmozgatott ugyanaz az Uiain Ferenc, akinek érdekében a Károlyi kormány hadügyi államtitkára most oly bátran lándzsát tör. Friedrich István U'ain vádjait teljes egészükben megismételte, sőt még meg iá tetézte azokat, de Ws'ont nem járt el olyan meggondolatlanul, mint egykori halálos ellenfele, hanem adatokkal és nevekkel fe fegyverkezve lépett ma a nyilvánosság elé, sőt Nagy Emilnek egy nyilatkozatát is felolvasta, amely — bár burkolt fámában — beismeri, hogy Ulainn k igaza volt, mikor azt állította, hogy képviselők és magasá!lá-u tisztviselők részesültek abban a haszonban, amit a részvényeknek a kibocsátási árfolyamon való megszerzése jelent. Nagy Emil két hét előtt éles és erélyes szavakksl uíasilotta vissza Uain vádj >it, olyan éhs és erélyes szavakkal, amelyeket sokan indokolatlanoknak is találtak és Nagy Emil mai nyilatkozatában be is ismeri, hogy „ha a tényállás, amelyet ma ismerek, akkor előliem állott volna, amikor U'ain képviselő ur ismeretes beszédét a nemzetgyűlésen elmondotta, mindenesetre az ő fejtegetéseit azon erélyes módon nem utasítottam volna vissza, mint tettem ..." Hát bizony, az igazságügyminiszternek ez a kijelentése nem egyéb, mint U ain állításai alaposságának a beismerése, amelyből Nagy Emil mindjárt a konzekvenc ákat ii kvonta, arra célozva, hogy ezek a dolgok befolyásolni fogják az Ulain elien folyamatba tett bünügy sorsát is. Friedrich i? konc-dálta, hogy az igazságügyminiszter felfogása kőnek!, de Friedrich tovább ment egy lépéssel és ha el is ismerte, hogy büntelőjogilig nem lehe' eljárni a részvényÜgyben a Bk. hiányossága miaít, tisztázni akarta a nyilvánosság előtt, hogy voltaképen kik is azok a képvis lök és magasáiiásu köztisztviselők, akik kaptak azokbíl a kedvezményes részvényekből, melyeinek elfogadása a Bík. szerint nem bűn. Hosszú lista volt F/i d ch kezében, ötien-hatvan név is szerep.It rajta, igy érthető kivüncsisíggal várták a képviselők, melyik szomszédjukról fog kiderü'ni, ho^y k dót kaptak a bankoktól. Meglepetésekre mindenki el voli készülve, dr azért egy percig a dermedt csod lko ás hangtalan csendje ülte meg a Házat, mikor mindjárt elsőn k a belügyminiszter nevét olvasta fel Friedrich Is'vAn. Rigtön ezután kitört természetesen a vihar, RíHovszky Ivánt részvénymini z'ernek keresztelték el mindjárt az első perebsn és követelték, hogy mondjon le. Ilyen rövid cime ecJd'g egyetlen miniszternek volt Magyarországon: Madarász Lász'ónak, Kossuth rendőrminiszterének, akinek a debreceni nemzetgyűlés adományozta díjmentesen „a gyémántos miniszter" cimet Ujabb kutatások szerint Madarász László is méltatlanul jutott epitethon ornansához, mert nem is lopta el a kivégzel Zichy gróf gyémántjait, de minden bizonykodás hiábavalónak bizmyult: a gyémántos miniszter nevet ióla semmi le nem mosta többé. Ezért kell helyeselnünk Friedrich Ltván és az egész ellenzék követelését, hogy Rakovszky mondjon le, mert „valami mindig ] ragad" és nem szabad, hogy eg etlen ember is akadjon az országban, aki Rakovszky Iván nevének említésekor megvonja a vállát és gúnyosan megjegyezze, hogy „hja a részvényminiszler". Mt készségesen elhisszűk, hogy Rakovszky : semmit sem tudott arré, hogy tesivérbá'yja > mit csinál az ő magánvagyonival é; fogalma sem volt arról, hogy nevében kedvezményes ; részvényeket kértek 8 Kereskedelmi Banktól, ' de nem tudjuk, „i t. Cím iránti előzékenység- | bői" akkor is átengedett volna e a kérdéses bank kibocsátási árfolyamon Dorogi gummi1, ha Rakovsiky Iván történetesen nem belügyminiszter? A belügyminiszter fivére, ha ikertestvére nem tudott tényleg a dologról, visszaélt a neki adott meghatalmazással és jogtalanul használta fel azt a su'yt és nyomaték®!, ame'lyel a részvényként alá'ámasztotta, az tény, hogy Rakovszky I án történetesen az ország egyik elsö tisztviselője. N;m tuduk, Friedrich István inai felszólalása kezdete, vagy egyben vége is volt az U ain-féle vád felmelegítésének, de hisszük és remijük, hogy nem is lesz szükség arra, hogy az ország törvényhozó testületét ilyes dolgokkal foglalkozassák, hsne.m mindenki magától is levonja a konzekvenciákat és lemond állásáról, vegy mandátumáról, hí találva érzi magát. Nem állítjuk, hogy ezzel azután egyezersmindenkorra minden rendben is lesz, mert igaza van az igazságügyminiszternek, ho^y az a tény, hogy „» bankok nemcsak nem keresték az!, hogy egyes előkelő tisztviselőknek és kép,kelőknek ily részvényeket jutassanak, hanem ezek erősen tu'.nyomórészben maguk kérték azt, még pedig a legtöbb ;:ör cifrábbnál-cifrább protekciós igénybevételével, hogy éi uj kibocsátású részvényekben részesüljenek", hangsúlyozzuk, hogy elhisszük, hogy nem bilnügy, hanem társadalmi és pénzügyi nyavalya", még pedig olyan nyavaiya, amelynek olyan mélyre nyúlnak a gyökerei, hogy felszínes gyomlálgatássa! csak elmérgesitjük a dolgot, ahelyett, hogy valóban segítené k. A belügyminiszter részvényei. (A Szeged budapesti tudósítójától.) A nemzetgyűlés mai ülését fél 11 órakor nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Nikovinyi J nő, a mentelmi bizottság előadója beterjeszti a bizottság j-lentéséf Huszár Elemér és L ndvai Isíván ügyében. U öbbira kéri a sürgősség kimondását. U obbira a Híz a sü gősséget kimondj:. Szabó Géz?, a pénzügyi bizottsíg előad íja a Duna Tiszaközi társulatok ujibb szabályozásáról szóió törvényjavaslatot, Szabóky JÍOŐ, a pénzügyi és vizügyi bizottság előadója a mezőgazdasági müvelésre alkalmas területek iecsapolásáró), Neubauer Ferenc, a pénzügyi és földmivelésügyi bizottság előadója a buzakötvényékről szóló törvényjavaslatot terjeszti be. Folytalják az egyes pénzügyi természe ü intézkedésekről szóló javasl.'t tárgy Mását. Az adóvalorizác'ó. Első felszólaló Pikier Emil: A legintranzigensebb álláspontot akarja kifejteni a javaslattal szemben, mert a javaslat alapján éppen azoktól akarják beszedni a nagyobb adókat, akik kis jövedelemmel bírnak, a gazdaságilag gyengéktől, munkásoktól, kiskereskedőktől és iparosoktól. Határozati javaslatot nyújt be, utasítsa a nemzetgyűlés a pénzügyminisztert, hogy a kis jövedelmű magánalkalmazottak és bérmunkásoba kereseti adón kivűl más adót, igy jövedelmi adót ne fiiessenek. A törvényjavaslatot nem fogadj* el. Rupert elitéli a javaslatot. Rupert Rezső kijelenti, hogy nem akar az adózás ellen izgatni, mert ez demagógia volna, da tény az, hogy a kormány négy éven át nem számolt be arról, mire költötte el a befolyó jövedelmeket. Hazafias érzése diktálja, hogy a kormánytól ezt számon kérje. Nem Iát tervszerűséget pénzügyi politikánkban, hanem inkább ötletszerűséget. Hogyan nyújthatna nekünk a külföld kölcsönt, ha még költségvetésünk sincsen. Humbug az, hogyha azt mondják, hogy adnak kölcsönt. A kölcsönnek nincs meg az előfeltétel e. Bulgáriát azért lehetett szanálni, meri a jőváféleli rendelkezésekben kö.'tség'eíéisel dolgozott A S:!ambu'i;iszky-kormány kezére büszke lehe! Bulgária. Felkiáltások: Hiszen kommunista voltl Rupert Re*s3: Aki ismeri Bu'gária ügyeit, fúlhatja, ho?y nem volt kommunista. Ötie szerű kormányzással semmire sem mehetünk. Ha a pénzügyminiszle még arra s.em vállal íozik, hogy a koronát 3-on tartsa, mondj in le és adja át helyét olyanoknak, akik vállalkoznak rá. Felkiáltások a jobboldalról: Köszönjük, nem kísérletezünk! Peidl G;u!a: Mo;t is kísérleteznek. Rupert Rezső: A benyújtott törvényjavaslat a magyar társadalmi élet lehetőségét veszélyezteti. Formákkal ilyen nehéz kérdéit elintézni nem lehet. Individualizálni kell az adóztatást. Az Igazi progresszív adózásra kell áttérni. Ennek az adónak terhét, amelyről szó V8n, a közönség nem fogja e'birni. Sem a defláció, sem az infláció politikája nem helyes, a középu'at kell keresni. A mai pénzügyi politikának köszönheíő, hogy egyes iparágaink panganak. Belgiumban az igazságügy-minisztérium fogalmazói kara nyolc tisztviselőből áll. Nálunk többszáz tagja van. Minél több a hivatalnok, annál bonyolultabb a bürokrácia. Majd a büró túltengését beszél. A javaslatot nem fogadja el. Farkas Tibor a javjslat mellett szólal fel. A 11 ik § t elfogadja, két szakaszt ped g csak abban a reményben fogad el, ha a pénzügyminiszter hajlandó lesz az ál ala kívánt értelemben való módosításra. A léíminimu r.oí alacsonynak tartja. A javaslatot elfogadja. A szélsőjobb a Javaslat ellen. Zsilinszky E dre: A javasia ot barátaival együtt nem szavazza meg, hangsúlyozza azonban, hogy ezzel nem akar népszerűséget szerezni. Meggyőződésük, hogy az adó abszolúte súlyos, szociális szempon bői igazságtalan és méltánytalan. Azokat sújtja legjobban, akiknek vagyonit legkönnyebb megfogni: a gazdákat és a fixfizetésüeke'. Hogy ebszolute mennyire súlyos, azt már Gaál Gíízton kiHte :e. Á való-