Szeged, 1923. augusztus (4. évfolyam, 172-197. szám)

1923-08-10 / 181. szám

Szeged, 1923 augusztus 10. SZEGED Zürich a faluban. A falut Köröshegvnek hívják. Egy arasznyira esik a Balatontól, Szántód és Földvár között. Lankás dombok között húzódik meg, sárgán lejtősödő tarlókkal, sötéten iöldelő szőlőkkel, a szőlők között gubbaszkodó présházakkal, hatalmas kazlakkal és a termést érlelő nyár gazdaságának ezer jelével. Esténkint vágtatva rohan végig a falu főutcáján a falka, utána a tehéncsorda süriti meg szép fehéren szürke porral a 1 levegőt. A halmok alatt ezüstösen csillog végig a Balaton tükre, a túlsó parton áll Tihany temploma, alatta nyugszik András király. Este a sötétségben átvillognnk a fü'cdi lámpák. Néha gyengén lehet láini őket, mert Rezi szomszéd megailspiíása szerint „lassan ér ide a fény." A falunak van egy nagyon szép régi temploma. A fele román, az ujabbik része gót. Az alapjait az ÁpSd korban rakták le, miker még a Dunán'ulra eseit a magyar élet javarésze Valaha klastrom is volt körülötte, de elpusztult a századok viharaiban. Különlegessége a falunak, hogv az aisó részét hivják felvégnek és a j dombokra felkúszó része az alvég. A topo- | grafiának ezt a különös alkalmazását a Balaton l magyarázza. Ami a Balaton felé esik, az van j felfelé. A falu a búzából, borbói és a földvári fürdé- j vendégekből él. Az Úristen bizonyára azért j teremtette a vitegor, hogy ji ára legyen a bu- | zának, de alkalmasint az ördög belekontárko- | doti egy kicsit a mesterségébe, hogy a bor ára j is nem tudott éppsn olyan gyönyörűségese:; \ felkúszni a magasságok felé. A földvári fürdfc- j vendégek meg éppenséggel arra valók, hogy > jó á:on megfizessenek csirkét, tejet, tojást j meg miegyebet, ami az asszonynépseg gondo- ; zásátak a körébe tartozik. Uj6ágot errefelé nyaranta nem nagyon olvasnak. Mikor a cséplőgépek bugras és pöfögnek, a lovak tompa egykedvűséggel járják a köröket, a cséplíhadarók cssttograk, okosabb dolga is van az embernek, minthogy nyomtatott betűvel lopja az idejét. I'.yenkor gazdálkodik mindenki, a jegyző is, a pap is, a mester is, s de legkivíllképe;, aki kezdettől fogva erre a : mesterségre rendeltetett. A híreket ugy adogat- * ják egymásnak az emberek, ahogy régente me- ' sélhetíek üstokösjárásrói, földrengésről, háboruról. Az élő valóig a termés, az adó, meg a porció. A drágaságot nem érzi az, akinek mindene betrrem. A háború is cssk akkor háború, ha lekvírilnak, vagy ha a lövészárok csakugyan a magunk földjén húzódik kei észtül. A híreket adogatják egymásnak az emberek és a hallottakra nagyon ktiönbözCképsn reagálnak. A vasutassztrájk alatt *zt mesélték, kogy uj kormány ]ött, Friedrich a miniszterelnök, Gömbös a belügyminiszter és öívinezer koronára esett a buza. A suszter iudni vélte, hogy Zürichet, a vasutassztrájkot, n tg Bethlen bukását ugyanazok a kezek mozgs.jik. Da hát okos embsr minek is hallgatna az ilyen beszédre. Nagy nyugtai ansigot idézett elő azonban az ötvenezer koronás búzának a híre. Nyomban igen eútélö vélsi*ínyét keletkeztek a msg nem alakult Friedrich—G w.böi-kormányról s cssk akkor csillapodtak meg a msgyar kedélyek, mikor a vonatok ujbol dübörögtek a Baktcn-partján és megbízható emberek hozták hírül, hogy az ötvenezer korona a rozsra vonatkozott, Ezért fontos a magyar búzaár arra, aki a hatalmat meg akarja szerezni. Mindezek meilett senkise képzelje azonban, hogy a falu nem ismeri * zürichi kurzust. Ismeri jobban, mint bárki más, csak nem a Devizaközpont árfolyamát ve&zi alapul és nem is a városi emberek módszere szerint alkalmazza. Az alap a svÉjci konzul, aki ezidőszerint Földváron nyarsl. Hozzája igazodnak a köröshegyi magyarok. A svájci konzul hatvanezer koronát fizet a cselédjeinek, ami elvégre nagyjából megfelel egy métermázsa buza békebeli árának, ezért nem lehet kapni errefelé cselédet Ha julis néni tízezer korinát kér a liba kilójáért, ha ötszáz koronát kérnek a tej literjéért, ha kétszázhúsz kotonára verik fel a tojás árát, mindennek a svájci konzul az oka Ha valaki az árakat drágáini merésztli, Juits néni, meg Maris néni rögtön kész a válasszal 1 — Tessék csak megvenni, lelkem, galambom, mert különben eívíszem a svájci konzuléknak, azok biztosan megveszik. Szkeptikus fővel kénytelen az ember kiszámítani, hogy a világ összes svájci konzuljai — elvégre ninceenek valami Iálságos sokan — nem isznak meg annyi tejet és nem fogyasztanak el annyi tojást, mint amennyit a földvári konzulra való hivatkozássaladnak el a Balaton somogyi partján. József főhercegékre, akik szintén Földváron nyaraltak, nem hivatkoztak. A Hendrik miniszter, aki alatt egyébként Heinrich Ferenc értendő, szintén nem mérvadó, mert annak magának van gazdasága meg majorsága, de a svájci konzul, a legendás svájci konzul a falusi árképződésnek igen hatásos tényezője gyanánt lebeg Földvár és vidéke fölött. Akárcsak Zürich a magyar korona fölött és a magyar gazdasági életnek az egén. Tonelli Sándor. X Földügyeket intézett a csonka tanács. (A Szeged tudésitójától ) A polgármester szabadságon van, a nagymarostéi bérfö dek árverése állandóan lefoglalja a tanács néhány tagját és igy nagyon elga dátlanodott az élet a torony alatt. Már a hétfői tanácsülésen is csak olyan immel-ámmal folytak a dolgok, a csütörtöki tarácsülés pedig annyira néptelen volt, hogy sokszor még a határozatképességhez szükséges két tanácstag se volt jelen. Tekintettel a tekintendőkre, az elnök nem szakította félbe a tanácsülést egyszer sem, mert hát a dolgoknak valahogy csak el kell intéződniük. Csak akkor elevenedett meg a hangulat, amikor ugy tizenegy óra felé Balogh Károly is megjelent az ülésen és amikor a legaktuálisabb kérdésre, a föidhaszenbérek ügyére került a ser. Turóczy Mihály főügyész ujbéi előhozta a Nagymarostőbél a hadirokkantak számára kihasított 32 hold Cgyét. Itt ugyanis az történt, hogy ezt a 32 hold földit olyan helyen jelölték ki, ahol legalább minden második parcellán értékes beruházások és telepítések vannak, pedig a közgyűlés elvi határozata éri elmében a beruházott oérleteket nem szabad elvenni a régi bérlöktél. — Haiálos vétc lenne — mondu'ta a főügyész —, ha ezeket a valóban értc^es beruházásokat és telepítéseket a 32 holdnyi terület négyszáz négyszögöles házhelyekké való felaprózásával elpuszUtanók. Az árverező bizottság azt javasolja a tanács k, hogy jelöljön ki a rokkantak számára a Njgymarostő felső részében megfelelő nagyságú olyan területet, ahol nincsenek beruházásuk és telepítések. Igaz ugyan, hogy ez a terület kissé távolabb esik a város központjától, de azért a rokkantak ezzel is meglehetnek elégedve. A tanács elfogadta a főügyész, illetve az árverező bizottság javaslatát. Ezután Fodor Jenő tanácsnok kérdést intézett a főügyészhez, hogy mi történik azzal a félévi földhaszenbérnek megfelelő óvadékkal, amelyet az uj bérlők az árverés alkalmával fizetnek a város pénztárába, mert husz év alatt, amikor a bérleti szerződés lejár, annyira megjavulhat a magyar korona, hogy az az összeg, amely most megfelel egy félévi föidhaszonbérnek, akkor esstleg husz évi haszonbért is fedezne. Fodor Jenő azonban határozott válas't nem kapott kérdésére, csak annyit tudott meg, hogy az óvadékokat koronaértékben kinyveli el a könyvvivőség, pedig egyedll az lenne a helyes megoldás, ha az óvadékot is buzaértékben könyvelnék el. Nagy vita támadt a tisztviselő kiskertek kedvezményes bérének megállapítása körül. A gazdasági tgyosztály azt javasolta, hogy a tisztviselő kiskertek holdankinti bérét ötven kiló buza mindenkori árában állapítsa meg a tanács. Balogh Káiűiy erélyesen tiltakozott a javasíat ellett: — Ennyire méltányosak — úgymond — még sem lehetünk, ötven kiló búzáért még a tisztviselőknek sem adhatunk egy hold földet, amikor a magánbérlőktől nyolc mázsát is elfogadunk. Meg kell állapítani, hogy a kérdéses területen, ahol ezek kiskertek vannak, mennyi a normális átlagbér és ennek alapján szabhatjuk majd meg a tisztviselők anyagi erejéhez mé>-t méltány&j béreket. Hosszas viia után kimondotta még azt is a város tanácsa, hogy a buzavalutás árverésen kiadott földek haszonbérét is a bérfizetés napját megelőző hivatalos búzaárak alapján állapítják tneg, késedelmes bérfizetés esetén pedig joga van a városnak az esedékesség és a fizetés napja közötti legmagasabb búzaárakat alkalmazni. Akik a revizió során megállapítandó haszonbéremeléshez ne a járulnak hozzá, azoknak jövő évre felmondja a város a bérletet és a földet házikezelésbe veszi. A német kancellár beszédének hatása. Berlinben Cuno birodalmi kancellár tegnapi beszédének külpolitikai vonatkozásai általsnos helyeslésre találnak. A Tageszeitung aláhúzza azt a tényt, hogy a német nép ellenállási készsége minden nyomorúság, minden ellenséges nyomás allenére egyre jobban erősödik. A Vossische Zeitung örömmel üdvözli, hogy a birodalmi kancdlar aktivitást kiván. Az angol-franoia viszály. Az sngol kormány félhivatalos szikratávirószolgáiaton jelenti: Abban a jegyzékben, melyet s franci s kormány legutóbb közzétett, Poincaré ellenezte az angol ai áspo.itot. Rámutat arra, hogy a franciák egyáltalán nem értik meg kellőképen azt a helyzetet, amelyet Britannia a szövetségesközi adósságok tekintetében mutat és nem értik meg annak az ajanlatnak tartalmát, amelyet Bonar Law kormánya tett a januári britt javasatokban. Ami az elsőt illeti, a szövetséges nemzetek között eddig egyedül Britannia teljesili szabá'yszerüen kötelességét, amennyiben évenkint 30—40 millió font sleriingei fizet az Egyesült Államoknak, ama hábotus adósság kamatszolgáltatása fejtben, melyet szövetségeseinek kedvéért vett fel Amerikában. Britanniára nagy súllyal neheztdik a munkanélküliség problémája Népe magasabb adókat visel, mint a világ bármely más nemzete. Mindennek ellenére Britannia jmuár havában azt a javaslatot tette, hogy végleg rendezzék a függő problémákat, amelyek most Európa talpraá lüását késlelteti'*, akkor a jóvátételre és a szövetséges adósságokra va'ó igénylést csökkenteni fogja arra az összegre, amelyet tőle Amerik . követel. Ezt a j vailaiot Poincaré teljes egészében elvetette. Minlhogy Britannia azt a javaslatot abban a számításban tette, hogy a Francia politikai körökben ma kizárólag Cuno kancellár beszédével foglalkoznak. A kencellár tegnapi Hj elöntéseit ugy tekinti a francia kormány, mint megerősítését Franciaország eddigi politikájának. Azt hiszis, hogy Cuno kancellár beszéde hozzájárul ahhoz, hogy a franciabelga állárpont nemcsak Franciaországban és Belgiumban erősödik meg, de kihatással lesz Londonra is. Cuno kancellár beszéde után céltalannak tartják, hogy az angol kormány Németországgal szemben az engedékenység álláspontjára helyezkedjék. A Matin kijelen:i, hogy Cuno teljesen eltévesztette célját. A Matin azt hiszi, hogy Cunonak sz volt ugyan a célja, hogy Párisban és Londonban hatást érjen el, a beszéd azonban éppen ellenkező eredménnyel fog járni. A Petit Párisiin szerint Cuno beszéde Franciaországban nem keltett meglepetést, mert senkisem tételezte fel, hogy a német k?nceilár eddigi politikáját meg focja tag. dni. Hasonló hangon ir az Echo de Paris. Cuno beszéde nyilvánvaié bizonysága annak, hogy Németország te jesen izoiáliau áll a világon és teljesen egyedül az alatt s nyomás alatt, me'yet Franciaország és B lgium vele saernben a Ruhrvidék n gyakorol. Londca irányadó körei örömmel értesültek Cuno kancellárnak arról a nyilatkozatáról, hogy Né retország semmit semmit sem vár Angliától. H ngoztatják, hogy teljesen elhibázott dolog volna azt hinni, hogy Anglia ki szeremé vezetni Németországot az önmpga által okozott zűrzavarból. Viszont nem hajlandó Anglia arra, hogy Németországnak a passzív ellenállás abbahagyását minden feltétel nélkül tanácsolja. A angol kormánynak semmi része nincs a Ruhrvidék megszállásában és emiatt nem foglalhat egyoldalú állást még a szövetségesek pártján sem.