Szeged, 1923. augusztus (4. évfolyam, 172-197. szám)

1923-08-08 / 179. szám

Egyes siám ára 120 korona. flie.-keiztaség és kiadóhivatal: KB!csey-utca 6. (Prótétanálrt, I. eroelét 6.) Telefon 19.33. A .Szeged* megjelenik hettö kivételével minden nap. Egyes szára ára 120 kopna. Előfizetési árak: Egy *óoapr» Szegeden 2250,BudaHtttrn és vidéken 2300 kor. tüntetési árak: Fólhasabori 1 ram. 25, egy hasábon 50,mástél hasábon 75 K. Szövegkúzt 25 százalékkal drágább. Apróhirdetési),kövér betűkkel fOO K. Szövegközti közlemények toronként 500K. Nvilttér, családi értesítés 8U0 K, Többszöri feladásnál árengedmény IV. évfolyam. Szeged, 1923 augusztus 8, SZERDA. 17$-ik szám. A Bethlen—Peidl-kormány. Nem kel! megijedni, csak A Nip-ben olvasunk réla vezércikket és A Nép értesülései nem azoktak mindig alaposak lenni, — bizonyos, bogy ha több közösség nincs is Bethlen litván és Peidl Gyula közt, ebben az egyben egyet értenek. A Nép kolportázsjogát hat napra elvonta a belügyminiszter és A Nép *ost egyszerre felfedezi, hogy a Peidl-kormány szelleme éppen az ellenforradalom évfordulója körül feléedt a Bethlen-kormányban és a vörös terror u ra nyiltsn fellépett . . . Hogyne. Meg merték ti lani A Nép utcai árusítását, azért A Nép ét, amelynek az a legendás hire volt, hogy anhoz senki se mer nyúlni, mert annak olyan talizmánja van, hogy attól minden paragrafus kiegyenesedik ijedtében. Aztán ki merték adni j Kiss Menyhért alanyi költőt és Petőfi Társasági mozdonyvezetőt a bíróságnak. Aztán: ki merték adni Lendvai Istvánt is, akit egyenesen az igazságügyminiszter utasítására követel ki az ügyészség. Teremő szent Úristen, mi jöhet még iti ? A Nép, amely noha nem mindig alapos, jó összeköttetésekkel rendelkezik, meg tudja mondani azt is, hogy mi jön még. „A kolportázsjog csak kezdete és bevezetése a balkáni eszközöktől sem visszariadó üldöztetéseknek. Az országos politikában is rövidesen a nyílt abszolutizmus tényeivel fog találkozni a keresztény oldal és ezzel főképen A Nép-nek kell számolnia. A minirzteri nyilatkozatok már jelezték is, hogy az erőszak ujabb rendszabályokkal fog járni. Vagy meghajlunk a koncentrikus terror előtt, vagy pedig elpusztítanak minket". És valúban Benárd volt miniszter ur, A Nép főszerkesztője, noha „a keresztény közvélemény országszerte megmozdult A Nép érdekében" és Prónay Pál és Héjjas Iván szeretettel köszöntötték őnagyméltóságát, akinek lapja „s célkitűzésben teljesen egyezik az ideális ébredő programmal", — őnagyméltósága, Benárd Ágoston mégis azt irja, hogy é mindig számításba veszi azt, hogy őt ebben az országban erkölcsi és fizikai halállal akarják sújtani, öt, a Héjjas Iván barátját fenyegeti balállal — Bethlen István miniszterelnök, Nagy Emil igazságügyminiszter, söt Rakovszky Iván belügyminiszteri Az embernek megáll az esze, hogy ebben a szerencsétlen országban, ahol Benárd Ágoston a konstrukció fundamentuma, ezt az egyetlen providenciális államférfit is el akarják tenni láb alól a notórius kommunisták, Bethlen István és társai 1 Nagyon indokolt tehát az ország érdekében, bogy a hat napig csak trafikban kapható újság erélyesen felszólítja a kormányt, hogy „tartsa tiszteletben a sajtószabadságot" — és hivatkozik arra, hogy a Népszóvá-nak is ez az álláspontja ... Valóban nincs mulatságosabb dolog, mint mikor a hóhért akasztják. És valókan az is érthető, hogy Woiff, Friedrich, Gömbös és Haller végre egy gyékényre kerülnek, mert .elérkezett az utolsó pillanat, amikor a becsüleles nemzeti politikát valló képviselőknek egy táborba kell tömörülsiök" a Bethlenkormány ellen, amely eladta az országot, természetesen a zsidóknak, .akiknek érdekében szembe száll az egész nemzeti közvéleménnyel". „Meglátjuk, mi lesz a vége: a mi türelmünk már elfogyott, de láthatóan fogytán van az ország türelme is." A Nép értesülését ez esetben magunk is alaposnak találjuk. Az ország türelme csakugyan fogytán van és ez teszi kötelességévé a Bethlenkormánynak, hogy az utoisó percben kivágja a kelevényt, amelyet eddig kíméletes kézzel mindig elkenegettek. Mert ki tudja, ha az operáció kíméletlen szigorral meg nem történik, nem arra ébred- e fel egyszer Maradék-Magyarország, hogy egy fajvédő kormány odatette a szerb, vagy a román trón lábaihoz. Lendvai, Ulain, Kiss Menyhért (A Szeged budapesti tudóeitójdtól.) Lendvai István nemzetgyűlési képviselő ismertté vált cikkében lekicsinyítette, legyalázta a nemzetgyűlést. Ezért a budapesti kir. ügyészség az igazságügyminiszter utasítására Lendvai István ellen a bűnvádi eljárást már megindította a nemzet becsületének védelméről szóló törvénybe beleütköző bűncselekmény cimén. A főügyészség már elkűldötte a nemzetgyűlés elnökéhez Lendvai mentelmi jogának felfüggesztése iránti átiratát. A mentelmi bizottság ezután á legrövidebb időn bílűl tárgyalni fogja az ügyet, hogy az eljárást a hatóságok lefolytathassák. A nemzetgyűlés, mint lapunk nemzetgyűlési tudósításából is kitűnik, nem foglalkozott Lendvai ügyével, amint várták; ami valószínűleg Bethlen gróf minisztereinek, Nagy Emil igazságügyminiszter és Rakovszky belügyminiszter megbeszélésének volt az eredménye. A miniszterelnök az indemnitás tárgyalása alatt bizonyára nem akart már több zajos vitát, de Ltndvai ügye azért napirenden marad. Az övével együtt két nevezetes fajvédő dolga szerepel a mai nap politikai eseményei között. Ulainé, Kiss Menyhérté és ráadásul Hegedűs Györgyé. Megindul az e'Járás Ulain ellen. Tudvalevá, hogy a ceglédi választást megelőzőleg Ulain Ferenc Cegléden a választókhoz tartott egyik beszédében azt a kijelentést tette, hogy a Magyar Altalános Hitelbank nemzetgyűlési képviselőknek és magasállásu közéleti tényezőknek Interexitn és MFTR részvényeket adományozott 300 millió korona értékben. A nemzetgyűlés felhatalmazására sz igazságügyminiszter megindittatta az eljárást Ulain ellen. Mivel a besiéd Cegléden hangrott el, az űgy illetékes birósága a kecskeméti királyi tör. vényszék lett. A kecskeméti törvényszéknek az üggyel megbízott viztgálóbirája a mai napon átirt a budapesti büntetőtörvényszékre. A iratában arra kéti a büntetötörvényszéket, hogy a legrövidebb idő alatt idézze be Ulain Ferencet, hirdesse ki előtte az eljárás megindításáról szóló végzést és hall* gassa ki jegyzőkönyvileg arra vonatkozóan: •ivei tudja bizonyítani állításait? Dr. Medvés Medico vizsgálóbíró a napokban kihallgatta Ulain Ferencet. A kihallgatás után az iratok visszakerü nek a kecskeméti királyi törvényszékhez. A Magyar Általános Hitelbank, a Kereskedelmi Bank és a Lloyd Bank ellen a Btkv. 481. §-ába ütköző megvesztegetés cimén folyamatba tett ügyben dr. Kovács Miklós vizsgálóbíró kiszállott mind a három bank helyiségébe t és ott az ezen ügyre vonatkozó összes levelezést, í bejegyzéseket és egyéb iratokat átnézve, munkája ' befejezése után részletesen indokolt végzést hozott, amellyel az eljárást azon a címen megszüntette, hogy a bankoknak amaz eljárása, mely szerint részvények kibocsátásával kapcsolatban egyes főhivatalnokoknak könnyű pénzbeli nyereséget juttattak, nem meríti ki a Btkv. 470. §-ába ütköző megvesztegetés vétségét. A Btkv. szakasza ugyanis azt követeli meg, hogy a közhivatalnoknak valamely igéret, vagy juttatás kifejezetten abból a célból történjék, hogy valamely konkrét kötelességet megszegje. A vizsgálóbíró az összes iratokba való betekintés alapján azt a meggyőződést vallja, hogy a részvényjuttatások az illető közhivatalnokoknak semmiféle kötelességszegésével okozati viszonyban nincsenek. A vizsgálóbíró ez alapon az ügyben megszüntető határozatot hozott. A kir. ügyész az összes iratokat sürgősen felterjesztette az igazságügyminiszterhez. Az igazságügyminisztertől arra nézve kért utasítást, hogy a vizsgálóbíró megszűntető végzése ellen éljen-e felfolyamodással. Az igazságügyminiszter e tekintetben még nem határozott. Fölfüggesztették Kiss Menyhért mentelmi Jogát A nemzetgyűlés mente'mi bizottsága ma tárgyalta a fajvédő nemzetgyűlési képviselőnek és nem ismeretlen költinek, Kiss Menyhértnek ügyét. A vasutassztrájkban tudvalevően véletlenül Andréka h főkapitányhoz is buzdító beszédet intézett, s noha ékesszólása nem birta a ffikapitanyt a sztrájkban talpraállitani, a buzdító szavakat zokon vették tó le és „ hivatalos hatalommal való visszaélésre való felbujtás* cimén kérte a kir. ügyész a kiadatását. A mentelmi bizottság ülésén Mikovényi J?nő előadó ismertette a főügyészség kiadást kérő átiratát. Kijelentette, hogy az átirat illetékes hatóságtól érkezett, a bűncselekmény jelei fennforognak, zaklatásról nincsen szó és igy indítványozta, hogy Kiss Menyhért mentelmi jogát ez ügyből kifolyólag a bizottság felfüggesztésre ajánlja. A bizottság hozzászólás nélkül, egyhangúlag ugy határozott, hogy a mentelmi jog felfüggesztésit javasolja. A bizottság jelentete valószínűleg még a holnapi nap folyamán a Ház elé kerül, ahol a döntés megtörténik. Hegedűs György lemond az ÉME elnökségéről. A reggeli lapokban az ÉME intézőbizottságának aláírásával nyilatkozat jelent meg, mely A Nép ismeretes ügyében állást foglal a kolportázsjog megvonása ellen. Az aláirók közt szerepel Hegedis György is, aki azonban ma a parlament folyosóján kijelentette, hogy a nyilatkozat kiadásáról előzetesen nem tudott, az ő nevének aláírásához engedélyt nem adott és annak tudtán kivfll való felhasználása miatt az ÉME elnöksigiről lemond. Augusztus 1&-én kezdődik a nemzetgyűlés szünete. Az indennitási vitának a befejezése küszöbön áll. Értesülés szerint ezután a pénzügyminiszternek legújabban benyújtott két adójavaslatát, a jövedelmi- és vagyonadóról, továbbá a lakásépítésre vonatkozó javaslatot tűzik ki napirendre. Ezekután majd a tisztviselői létszámcsökkentésről szóló törvényjavaslat, a Délivasut tárgyában hozott nemzetközi egyezményekről, a kisebbségi nyelvhasználatról szóló törvényjavaslatok következnének, utánuk pedig a bortörvények. Ezeket a törvényjavaslatokat, minthogy sürgősség nem áll fenn, a Ház rendes négyórás ülésekben tárgyalja és előreláthatólag augusztus 15 ig végez is velük. A nemzetgyűlés szünete, mely ezután kezdődnék, valószínűleg október 15 ig tart. Az ütésszakot legnagyobb valószínűség szerint államfői leirat rekeszti be. Az októberben kezdődő uj ülésszakon u]ból megválasztanák a bizottságokat és a tisztikart, az elnökséget kivéve. Az Iparosok Országos Szövetkezetének állami támogatása. A nemzetgyűlés ma délutáni ülésén Walkó Lajos kereskedelmi miniszter beterjesztette az Iparosok Orszigos Központi Szövetkezetéről és az Ipari Anyagbeszerző, Termelő és Értékesítő Szövetkezetéről szóló törvényjavaslatot. A törvényjavaslat felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy az Ipari Anyagbeszerző, Termelő és Értékesítő Szövetkezetek alapítására létesített Iparosok Országos Központi Szövetkezete tökéjéhez az államkincstár terhére 30 millió korona névértékű alapítványi üzletrész átvételével hozzájáruljon. Felhatalmazza továbbá a pénzügyminisztert arra, hogy ugyancsak az államkincstár terhére az Iparosok Országos Központi Szövetkezete rendes tartalék alapjának növelésére 70 millió koronát bocsásson az intézet tulajdonába. Az Iparosok Országos Központi Szövetkezete 1920 január hó 1-én kezdődi hatállyal felmentetik a