Szeged, 1923. augusztus (4. évfolyam, 172-197. szám)

1923-08-01 / 172. szám

Szeged, 1928 augusztus 1. SZEGED Kávét termelt egy magyar gazda a szegedi homokon. (A Szeged tudósítójától.) Jóképű tanyai gazda kopogtatott be kedden reggel a polgárme&teri hivatalba. Hóna alatt papírba takart hosszú csomagot szorongatott és illedelmes kalapforgatás közben megérdeklődte, vsjon lőhetne-é a nagyságos polgármester úrral szót váltani. A torony harangja alig kondította még el a nyolc órát, az előszobában csak a po'gármester pörge bajuszu huszárja állott, aki értésére adta a tul korai látogatónak, hogy a méltóságos ur még nincs a hivatalában, majd csak ugy kilenc felé jön be. Gazduram gondolkozott egy darabig, napsütötte homlokán ráncok képződtek, majd kisvártatva ismét megszólalt: „Kérőm tisztölette], ha nem esik terhire, mondj* mög a polgármester urnák, hogy Goda András kereste Röozkérül. Aztán ezt a csomagot is adja át. Mondja mög azt is, hogy nem volt érközésöm tovább, nem válhattam mög, pedig leginkább vele szerettem volna érteközni. Isten áldja." Atadla a hosszú csomagot és lassan ballagott le a lépcsőn, vissza a türelmetlenül várakozó kocsihoz. A polgármesteri huszár pedig óvatosan elhelyezte a polgármester szobájában az ismeretlen tartalmú ajándékot. A polgármesternek azután, amikor pontosan kilenc órakor megjelent hivatalában, bejelentette a történteket. A spárgával átkötött csomag kibontása után derült csak ki, hogy miről van szó lulajdonképen. A csomagban ugyanis három különös formájú növény volt, az ördög se látott erre mifelénk ilyent. A szára ugy másfélméter magas, tetejében S2ivalaku halványzöld levetek, lejebb számtalan fekete hüvely lógott a szárról, hasonló a cukorborsó hüvelyéhez, csak kisebb és keményebb. Volt a csomagban még egy kisebb csomag is. A polgármester azt is fölbontotta és négy szem kávé gurult ki belőle, jobban mondva csak egy szemről állapította meg a polgármester első látásra, hogy kávé, a másik három is olyan kávéformáju volt, de nagyobb és koromfekete. Amikor jobban megvizsgálta, kiderült, hogy az is kávé, csakhogy hántolatlan. A növény hüvelyeiben szintén kávét találtak a vizsgálódó kezek, szép formájú, valódi kávét, amilyen csak tengerentúl teiem. De Goda András megtermelte a röszkei fekete földben is. Hogyan, az az ő titka. Érdeklődésünkre azután megtudtuk, hogy Goda András a háború előtt évekig élt Kaliforniában és a hatalmas kávéültetvényeken dolgozott. Kis vagyonkát dolgozott össze magának és amikor hazahajtotta a honvágy, földet vásárolt rajta Röszkén. Aztán kitört a világháboiu, a kemény évek végigviharzottak a világon, de Goda András fejéből nem verték ki azt a gondolatot, ami már ott messze, a tengerentúli országban megérlelődött benne. Állandóan foglalkozlatta a kérdés, hogy amit az amerikai föld megterem, miért ne teremné meg a zsíros magyar humus is. A háborúnak is vegeszakadt azután és Goda András megkezdte a kísérleteket. Sokféle kávémagot hozott haza Amerikából, mindegyik fajtának ismerte a szokását, tudta, ki melyik bánásmódot kedveli. Eleinte kudarccal végződtea a kísérletek, de a kudarc nem kcdvetlenitette el a kitartáshoz szokott értelmes gazdát, tovább dolgozott és biztosan tudta, hogy egyszer csak sikerül a kísérlet. Nan csalódott. Az idén végre nagyszerűen sikerült. A siker kézzelfogható bizonyítéka ott van, a polgármester szobájában. A különös formájú növények, a fekete kávéhüvelyek, a hántolt ÉS háritolatlsn kávészemek büszkén hirdetik, hogy Goda András röszkei gazda kávét termel a magyar humuson. Egy kis házszabályvita. mert a sürgősségnél még csak kérni sem lehet a tárgytól va ó eltérést. Gaál Gaszton: A parlamentárig tmácskozás rendje a?, hogy ha a nemzetgyűlés macáévá teszi az elnök indítványát, akkor aszerint működik, vauy tanácskozik, de mert ez lehetetlenné tenné azt, hogy a j tvaslsthoz mé^egyszer felszólalhasson bármely képviselő, ennélfogva nem fogadtiatja el az elnök áll spontjá'. Szakács Andor a házszabályonnoz kér szót. Sorelem esnék, ha neu terjenzkednetnék kt a határozati javaslatokra. Cn az általános titkos választójog törvényoeiktatásáról terjesztenem be határozati javaslatot, azonkívül külp nitikai kérdéseitől beszéltem, A külügyminiszter ur ki jelentése szerint, amit én a külpolitikáról mon dottam, az téves. A zárszó jogáéi ak rlam élni, h »gy ezekre a miniszter ur részéről elhangzott vad kra megadjam a f Me et. Lehetetlenség, hagy a kormánynyilatkozatokra ne lehessen reflektálni Kéri a Hazat, ho«y ebben az értelemDen tekintse a házszabaiyokat és adj t meg a lehetőséget ahhoz, hogy azok, akik a vitában részt vettek és részben határozati javaslatot is terjesztetlek be, a vita teljes anyagára tehessék meg újra észrevételeiket. Scitovszky Béla elnök: A házszabályok megadjik a jogot, hogy bármely képviselő felszólaljon, de a határozati javaslatoknak nem lehet más céljuk, hojiy a vita vé^én a javaslatok Indokait kifejthessék a képviselői. E tekintetben nem is enged semmifele korlátozást az elnökség. Szilágyi Lajes: A miniszterelnök beszédje jóformán elejétől végig vitatkozás Giál Gasz ónnal. Hogyan reflektáljon Gaál Gaszton a miniszterelnök beszédére, amikor előttünk teljesen uj felfogással az elnök ur csakis a határozati javaslatokhoz enged szólni. Ha ezt előre tudtuk volna, akkor az ellenzék azonos szövegű határozati javaslatokat fogalmazott volna, mindazokra a kérdésekre nézve, amelyek tárgyában még felszólalni kívánunk. Amióta Gaál Gaszton beszélt, nemcsak szónoklatok hangzottak el itt a nemzetgyűlésen, egyéb is tör ént kint az országban. Az elnök ur nagyon jól tudja ennek a törvényjavaslatnak a történetét. A pénzügyminiszter ur zárt borítékban nyújtotta be és csak a pénzügyi bizottsághoz való utasítását kérle. Már ezzel is súlyos sérelem ért bennünket, mert a szakbizottság (i4 Szeged budapesti tudósítójától.) A nemzetgyűlés mai ülé»ét fél 11 óra után nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Sirausz István személyes kérdésben szólal fel és reféktál örffy Imre előadói beszédére. Az elnök jelenti, hogy az indemnitás általános vitája befejeződött, a zárszó joga megilleti azokat a képviselőket, akit határozati javaslatot adtak be és ezt lega ább kilenc képvis 15 aláirta. Jelenti, hogy sokorópátkai Szabó István külön vé'eményt adott be a 13. szakaszra vonatkozóan, öt tehát a szó ennek a szakasznak a tárgyalásánál illeti meg. Zárszó jogán először Baross János szólal fel, aki megismétli a földreformnovella tervezetére benyújtott határozati javaslatát. Kéti annak elfogadását. Örffv Imre előadó személyes kérdésben válaszol Strausz Istvánnak. Kijelenti, hogyha valaki bebizonyiija azt, h >gy ö megvádolta a számvevőszék tisztviselőit, akkor levonja ennek konzekvenciáit. házszabályvita. Ezután Gaál Gaszton a zárszó jogán szólal fel. Az elnök figyelmezteti, hogy általános vitának nincsen helye, felszólalása csak azon keretek között mozoghat, amelyhez határozati javaslatai szólnak. (Felkiáltások az ellenzéken: Ez nem áll, ez nóvum 1) Gaál Gaszton: Az elnök ur figyelmeztetését köteles tisztelettel fogadom, a házszabályok értelmében az elnök úrral nem vitatkozom. Elállók a szótól, leülök, de nyomban szót kérek a házszabályokhoz. Erre Gaál Gaszton leül egy pillanatra, a következő pillanatban felkel a helyéről és a házszabályokhoz kér szót, amit az elnök megad. Gaál Gaszton: A házszabályok nem mondják és ha a Ház egész eddigi történetét nézzük, nem látjuk sehol benne nyomát, hogy a zárszó jogán nem lehet felszólalni a vita egész anyagához. Megengedem, hogy lehet olyan elnöki felfogás, amely az eddigi gyakorlattal szembehelyezkedik, de konstatálom, hogy ez az elnök egyéni felfogása, amely a Ház történetében nem nyer fedezetet. Scitovszky Béla elnök kijelenti, hogy fenntartja felfogását. Lehet, hogy régebben a zárszó jogán megengedték a tárgytól való eltérést, akkor azonban nem tárgyaltak sürgősség alatt, nem is látta és nem is tárgyalta a javaslatot. A pénzügyi bizottság is határozatkép len volt. Nem egy szakaszt csak egy szófőbbseggel fogadtak el és amikor ez ellen szót emeltem, azzal intettek le, hogy nem vagyok tagja a pénzügyi bizottságnak, nincs jogom felszólalni Két hónapig szótlanul figyelte a vitát a kormány egy-egy ügyeletes miniszter utján, aki itt volt a teremben, azután ai elnökség bezár t a vitát és akkor alighogy vége volt az általáno; vitának, őt hat perc múlva kél uj szakaszt kü denek le a Ház tisztviselőivel a nyomdáb , melyet még be akarnak venni az indemnitá i törvényjavaslatba. Nem fogunk visszaélni azza1, ha az elnök ur megváltoztatja véleményét. Farkas Tibor is a házszabályokhoz kér szó'. Az elnök felfogásával szemben azt javasolj;;, hogy a Ház hozzon határozatot, amellyel megengedi a tágabb felszólalást. Scitovszky Béla elnök: A nemzetgyűlésnek nem áll módjában erről a kérdésről határozni. Szilágyi Lajos: Vessük fel a bizalmi fr rdést l „Nem kell a munkapárti s<aiiem.a Az elnök ismertet egy precedens' i- i 1-frp viselőházi naplóból, amikor Návay >k ugyanúgy alkalmazta a házszsbátyok idevonatkozó paragrafusát, mint most ö Giál Grgztonml szemben. (Pikler Emil: Nem kell a munkapárti szellemi Farkas István azt fejtegeti, hogy ez a precedens nem fedi a mostani helyzetet. Gaál Gaszton újra fe'seólal. Megállapítja, hogy régebben az indemnitás csak felhatalma zást adott, ma azonban az indemnitási javaslat ban minden benne van és ha eszéb: jut valakinek, még a román uniót is beleteheti. Mint hogy ilyen fontos kérdésekről van szó, ragaszkodó eredeti álláspontjához. Öitör József: Két uj szakasz készült az indmnitásöoz és ez megdönt minden gyakorlatot. Szilágyi Lijog: E? puccs 1 Öitör József: Magáévá teszi az elölte felszólalók véleményét. Scitovszky B>la elnök: Az uj szakaszok még nincsene* be erjesztve. A házszabályok értelmében a képviselőket a zárszó joga csak a bet<>rie ztett hatarozati javasatokhoz illeti mee. (Szilágyi Ltjos: Menjünk hazai Friedrich I»tván: Igy nem tárgyalunk további) Az elnök kéri, hugy az eddigi gyakorlatot kövessek most is. „Az elnök felfogása még nem házszabály." Gaál Gaszton: A zárszó jogán ki lehet terjeszkedni a vita egész anyagira. Az elnök jelfogása még nem hdzzzabály. Az e'nök ig tevedttd. Én gyakran beláttam a tévedésemet és reparáltam. Ha az elnök ur mo-t nem akarja reo ráini tévedett, akkor a döntőbíró csak a Haz tehet. Az elnök: A magam részérő! nem osztom G tál Giszton képviselő felfogását és megmaradón a magam álláspontja mellett. Szakács Andor a házszabályokhoz kér szót. M^álapitom — úgymond —, hogy a nemzetgyűlés az elnök ür házszabálymagyarázatát sohasem tette magáévá. Ht nekünk a gyakorlat az irányadó, ekkor ez nem lehet más, mint magának a nemzetgyűlésnek a gyakorlata. Nem lehet irányadó az, hogy a parlamentárizmus sötét korszakaiban egyes elnöhök h igyan magyarázták a házszabályokat Minket nemcsak azért küldtek ide, hogy óriási adókat úgyszólván hozzászólás nélkül megszavazni engedjünk, amelyeket úgyszólván becsempésztek az Indemnitási javaslatba, mert mindeddig nincsen még az erre vonatkozó javaslat beterjesztve. Mikor fogja ezt a kormány megtenni, amikor a részletes vita véget ért, vagy a harmadszori olvasás után? A kormány tagjai megtették észrevételeiket az ellenzék kifogásaival szemben, mig az ellenzéket el akarják ütni attól a jogtól, hogy ezekre megtegyék észrevételeiket. Propper S ndor a házszabályodhoz kér szót: Azokban az idődben, amikor az elnök ur által kői ölt precedmsek történtek, stabil politikai és gazdasági viszonyok voltak és az indemnitási vita kezdetén is hét centimeon állott a korona Zürichben, mig ma három centimeot adnak egy koronáért. Tehát egészen uj gazdasági helyzet előtt állunk és az uj helyzet által keletkezett uj problémákoz és szempontokhoz az ellenzék köteles az indemnitási vita folyamán hozzászó-