Szeged, 1923. augusztus (4. évfolyam, 172-197. szám)

1923-08-30 / 196. szám

Szeged. 1923 augusztus 29. SZEGED 5 A magyar probléma a római tárgyalások központjában. Benes cseh külügyminiszter Rómában tegnap délelőtt Mussolini miniszterelnökkel a két országot közösen érdeklő gyakorlati gazdasági kérdésekről tárgyalt. Benes átnyújtotta Mussolininak a király számára a fehér oroszlánrend jelvényeit és közölte, hogy a cseh kormány a hadikeresztet fogja adományozni az olasz miniszterelnöknek háából azért a munkájáért, amelyet Csehország függetlensége érdekében kifejtett. Benes délután a pénzügyminiszterrel tárgyalt az olasz-cseh gazdasági és pénzügyi kapcsolatokról. Mussolini visszaadta a látogatást Benesnek és feleségének. Mussolini miniszterelnöktől jóvet, Benes külügyminiszter nyilatkozott az aktuális politikai kérdésekről és elsősorban a magyar kölcsönről. Azt mondotta többek közölt, hogy Csehország és Olaszország között teljes az egyetértés arra nézve, hogy a békeszerződéseket szellemük és betüjök szerint kell végrehajtani és nem igaz, hogy Csehország olyas valamire készül, ami Magyarország fennmaradását veszélyezteti. Ami a magyar kölcsönt illeti, az osztrák pildát nem lehet teljesen alkalmazni, mert Magyarországgal szemben némileg más a helyzet. Elvileg megegyezett Mussolinivei a kölcsönnyújtás tárgyában, a részletekről még tárgyalni fog vele. Benes nem talált Rómában oly fogadtaiásrs, aminőt a cseh külügyminiszter sajtója által is eleve beharangozott. Mussolini minitztere'nök és az olasz kormánykörök óvatos előzékenységgel fogadták Benest. Meghívták ebédre, kihallgatást eszközöltek ki számára a királynál, a pápa is kihallgatáson fogja fogadni, de az olasz politikai körök általában nagyon fagyosan viselkednek vele szemben, mert nem latján tisztán, mily messzemenő célok és szándékok vezetik Benest. Ugy látszik, hogy Benes arra törek zik, hogy a jugoszláv kérdésben és a magyiir Kölcsön ü«yébtn befolyást gyakoroljon Mussolinira és a po itikai körökre, ez azonban aligha fog neki sikerülni. Az olasz sajtó egyértelmű jelentései szerint Mussolini és Benes tárgyalásainak középpontjában a magyar probléma állott. Az Idea Nationale vezércikkben többek között ezeket irja: — Most már nagyon is jól tudjuk, hogy valamennyi békeszerződés közül a trianoni a legkeményebb, mert Magyarországot megfosztja a legéletképesebb életrészeitől, több mint hárommillió magyart szakitott el hazájától, akiket odavetett Romániának, Jugoszláviának és Csehországnak. A szerződés pénzügyi rendelkezéseinek az a következménye, hogy ma felvetődik a magyar probléma. A kisántánt fondorlatéi ezt az elsősorban gazdasági problémát tisztán politikai természetűvé akarják változtatai, mert Magyarország tüske a kisántánt szemében. Az egyedüli kötelék, amely ezeket az államokat egybefflzi, az ő magyarellenességük. A kisántánt nem tudja elviselni, hogy Magyarország szerenctétlensége ellenéi e ott erősen looog a nemzeii szellőn és a nemzeti egység érzése. Főként Csehország irányította a magyarellenes politikát, a prágai kormány mindenkor a legellenségesebb érzületünek mutatkozott Magyarországgal szemben. Véget kell érni a kisántánt játékának Magyarország ellen. A Prager Tageblatt római levelezője dr. Benessel Mussolininál tett bucsulátogatása előtt beszélgetést folytatott. Dr. Bsnes többek között a köveske.'őket jelentette ki: — A részletes tanácskozás eívi felfogásokban tökéletes egységet tüntetett fel. A mi politikánk a békeszerződésen épült fel, Olaszország és C»ehor<jzág felfogása teljesen egybehangzó. Súlyt helyezek arra a kijelentésre, hogy Csehország iak semmi érdeke sincs abban, hogy bármit is tegyen, ami Magyarország fennállása ellen irányul. A bécsi Stunde közli genfi jelentés alapján, hogy • dr. Benes cseh külügyminiszter ma Mussoliniéi még egy megbeszélést fog folytatni Középeurópi politikai problémáiról, ameiyek közé tartozik elsősorban Magyarország gazdasági helyreállítása és leromlott valutájának javítása. Benes a megbeszélés uián csütörtökén j Genfbe utazik. Bethlen és Benes találkozása. Bethlen István gróf magyar miniszterelnök szombaton indul el Kállay Tibsr pénzügyminiszter társasában G nfbe és valószínűleg vasárnap, vagy hétfőn találkozni fog egymással a két államférfiú. Szándékosan választották a találkozás heiyéal a serleges G?nfet, mivel Magyarország tekintélyé ek féltékeny őrzése nem engedte, hog^ Bethlen Prágába uia.zek, mint ahogyan azt a nagyántánt átlamfé.fiai tanácsolták. Brnes és Bethlen Genfben találkoznak, mint egyeniőj^gu láriyaló felek, b?r nem szabad elfelej em, hogy a cseh külügyminiszter fölénybenvan, men ugy szerepei, trjKt a M gjsror got egészen körű ZJTÓ állami szovitség kepviselője. Beavató t helyről származó közlés szerint a kisántánt Magyarországtól annak ünnepélyes kijelentését kivánja, hogy kész a trianoni békeszerződést összes pontjaiban és részleteiben a legptntosabban végrehajtani. Magyarország, már a muli évoen is tett egy i yen kijelentést Genfben, ami tor a Népszövetségbe való felvételétől volt szó. A lisánánt ellenszolgáltatásául egy kezességi ígéretet fog tenni, hogy jótáll Magyarország jelenlegi káraiért. Ha Magyarország, n int trar el i» ke.'dte, fel sz'ja a keletkezett törvénytelen alakulatokat és ünnepélyesen lemond irredenta politikájáról, skkor nem fog töboé a kisántánt hadseregeinek leszerelése elé &k«déíy gördülni. Andor Zsigmond az u] színigazgató. (A Szeged tudósítójától) A már hónapok óta húzódó szín nAz- Kérdés m& délelőtt végre — ha talán még nem is egészen véglegesen — megoldódott, mint tegnap már jelentettük, Palágyi Lajos volt színigazgató megegyezett írásban Andor Zsigmonddal, a vá-árhdyi szinua gettóval, szóban pedig Faragó ö Jönnél, aki a aassai s/i .hazat vezette, még csak a csehek ki nem utasították. Ezt, valamint magánjogi tz-r^'é sénes pontjait bemutaua még tegnap Gaál Endre dr. kuHurszenitornat, akit arra kért, hogy a békés elintézés érdeaéoen azonnal hivass* öisze a rendkívüli tanácsülést, hogy a város hatósága dönteni tudjon a kérdésben. A döntés fcürgö&s gét nem lehetett ké.ségbe vonni, miv^l szepemoer elsejétől immár c*<k három nap választ et. Igv Gaál Endre azonnal érintkezésbe lépett Bokor Pá> polgármester helyetiessel, tki ma délelőtt 11 órára össse is hívta a rendkívüli tanácsülést. Ennek ez ülesnek egyedüli tárgya Palágyi beadványa volt. A tanács határozott, gyorsan határozott, mondhatni minden megfontolás néikül, nem mérlegelte a helyzetet, nem tartotta szükségesnek, hogy kikérje véleményét a szinügyi bizottságnak, amikor p?dig ez nem való masra — más joga nincs is —, minthogy művészi kérdésekben véleményt mondjon. Ezt a tanács elmulasztotta. N m hallgatott meg mást, m nt Gaál Endre eő.d^sát, i p dig Faragó Ödönről jóformán egy szót sem ejtett csupán bejelentette, hogy Andor Zsigmondnak írásos pá'yázsta érke-ett be. Amixor pedig felhoztak, hogy Faragó is megegyezett Palágylvat, akkor azz?l védence <, hogy a tanács nem foglalkozhat mással, mint írásos ajánlattal. Az egész tanács 'udott »»rói, ho« y a legelső vidéki színigazgató, Faragó Ödön is pályázik a szegedi Kztnfcnzra, lehat nem lett volna szabad ilyen kicsinyes, formai kérdés mintt, még tárgyalás alá sem vették azt uz embert, akinek személve feltéllenül garantálta volna a valóban •művészi szinpodot. Egy elmulasztott f irmái lépé éi nem szabad Szeged város közönségének érdekeiről félretekinteni es csupán személyi óhajokat teljesíteni. Rá keil mu <ttnunn itt még egyszer arra, hogy ha a színház kérdésének megoldása akármi yen sürgős is lett vol na, a tanácsnak nem lett volna szabad mellőzni a szinügyi bizottság véleményét és nem lett volna szabad megfontolás nélkül határozatot hozni. Az ülés. Tizenegy órakor még senki sincs a teremben, ugy látszik, minthi nem is kíszühie rendkívüli tanácsülés — viharokkal. -Negyedtizenkettőkor elsőnek Gaál Endre nyit be, majd egymásután jönnek Balogh Károly, Bokor Pál és Szendrey Jen5. Amint Bokor Pál megnyi'ja az ülést, Gaál Endre egészen nyugodt hangon kijelenti, hogy a szinház kérdésében hivatta össze a helyettes polgármesterrel a rendkívüli tanácsülést. Délutánra pedig bekérte a Szinügyi Bizottság tagjait is. — Én biztattam Palágyit — mondja —, hogy intézzük el békésen az ügyel, egyezzen meg valakivel, máskülönben isten tudja meddig húzódna el az ügy. Ezek után Palágyi tegnap^ kijelentette nekem, hogy átruházza a szerződést Andor Zsigmondra. Andor elfogadta Palágyi feltételeit. — Ma azután fent járt nál*m Faragó Ödön is. Elmondotta, hogy átvenné ő is a színházat. Nem tett azonban említést arról, hogy ö is megegyezett volna Palágyivai, csupán egyezkedett vele. Igy tehát a leghelyesebbnek tartom, ha a főügyész megköti majd az uj szerződést Andorral. Taschlet Endre: Lesznek n&jm módosításaim I „ Gaál: Fölmerül itt a kérdés, hogy vajon Andorban meg vannak-e a kvalitások a szinház vezetésére. Itt egy kis vihar támadt, mert Balogh Károly megkérdezte, hogy mi vin Palágyi nyolc napjával. Gaál rákiáltott, mire Balogh igy felelt vissza: —• Nekem jogom van i't kérdéseket fölvetni I Gaál ezután elmondja, hogy Andor operakarmester volt külföldön. Nyári állomása Vásárhelyen van, ami nagy előnyt jelent. — Bokor Pál: Ami a rátermettségéi illeti, arra vonatkozólag a következőket mondhatom: Levelet kaptam máma a vásárhelyi színigazgatótól, aki melegen ajánlja Andort, mert Vásárhelyen mindenki meg van elégedve vei:. (Fölolvassa a levelei.) Ezenkívül Temesváry vásárhelyi főispán is bentjárt nálam és a vásárhelyi tanicsnak azt az üzenetét hozta, hogy igen szerencsés válssztás lenne, ha Andornak adnák oda a szegedi súnházat. Gaál Endre: Faragó ma reígel bemutatott nekem egy iráaf, amelyben a Hungária Bank 50 mi lió koronát ajánl föl Faragónak, hogy a szegedi színházai átvehesse. — Én ugy látom, hogy az lenne a legjobb, ha a tanács Andorra ruháaiá át a színházat, mivel A.tdor már megegyezett Pj'ágyival és az az írás itt van a taníc* e ött. — A tanács kimondhatja hO£y vaey átruházza a szerződést And rri, vgy elveszi a színházat Palágyitól ás majd meghív valaki'. Balogh Károly: Palágyi tegnap este fölkeresett engem és azt mond a, hoty Faragóval is megegyezett. Most azt szere'ném tud ni, hogy me>yik Palágyi-szerződésnek bigyjünk? — A tanács különben azt hívja meg, akit ak?r, arra tuházza át, akire akarj3. Turóczy Mi^áy: Elfogadjuk-e Andor ajánlatát, vagy nem? Balogh Karoly: Figyelmeztetem a tanácsot, hogy mielőtt hatarozna, meg kellene haligutni a szinügyi bizottságot. Taschler: A szinügyi bizottság erre valói Balogh Károly: Azt mondom, hogy boj lesz máskép. Bokor Pá!: A tanács elfogadja, vagy nem Aidor ajá 'Mát? A tanács'»tok ezu án — Btlogh K'roly ki vételév I r bilintanfk —: Igen .. igen... Bokor: Igy tehát Andor Zsgmond az u színigazgató. Turóczy: Az óvadékot emeljük fal félmillió s a Hrs g összegét pedig ötv nezer koron ír . Ezután a tanácst gok las.an Hzétsz 1 dn mintha a legiobbaa végezték volna doigusi »m ko' már csjk ketten-hárman vannak a ,eremben, Qaál Endre az újságírók felé kiáltja: — Na, még nem megy el a sajtó 1... Most már vége az ülésnek ... privát dolgok jönnél... A kulturtanácsnok azután e mondotta a j«lentlevő tanácstagoknak, ho*y ebből még nagr bsj lészen, n ert Palágyi már régebben becsületszavát adta Faragó Ödönnek, hogy neki adja át fölszerelését... na«y bsj lészen ... A tanács határozott. Faragót mellőzte. Andort választo ta, anélkül, hogy megkérdezte volna a szinügyi bizottságot. t