Szeged, 1923. augusztus (4. évfolyam, 172-197. szám)

1923-08-30 / 196. szám

Egyes szám ára 120 korona f ser ketz tőség és kiadoh:va­jai: Kölcsey-utca 6. (Próléta­•zálló, I. emelet 6.) Telelőn 18-33. A .Szeged' megjele­nik hétíö kivételével minden nap. Egyes szám ára 120 ko­rona. Előfizetési árak: Egy Mnapra Szegeden 2250,Buda­pesten és vidéken 2300 kor. Hirdetési árak: Fahasábon 1 mm.25, egy hasábon 50,más­fél hasábon 75 K. Szövegközi 25 százalékkal drágább. Apró­hirdetés 5ü,kövór hetükkel 100 K. Szövegközti közlemények soronként 50J K.Nyilttér, csa­ládi értesítés 800 K. Több­szöri feladásnál árengedmény IV. évfolyam. Szeged, 1923 augusztus 30, CSÜTÖRTÖK. til 196-ik szám. „Világtörténelmi szükségesség." Ez nem olyan szép frázis, mint „az esemé­nyeit homloktere", vagy „a heiyzet magaslata", de azért el ő hallásra nagyon jói hangzik, nagy éljent lehet rá kiáltani, különösen, ha az asz­talt is veii mellé az ember. Mindenesetre azok közül a halhatatlan frázisok közül való a .vi­lágtörténelmi rzüfcségesség", amiket csak lánp­eszü emberek és a másik végleten tartózkodó, tehát nagyon nem lángeszű emberek has ­nálnak. A lárgeszü ember kitalálja a frázist és pitcra dobja a maga mátkájával, a nem láng­eszüek pedig uiána mondogatják, talán évszá­zadokon keresztül. Van ilyen frázis több is, az idézett különösen nevezetes kö ü ük. Nemcsak a borzasztó komo y képével válik ki, hanem szzal is, hogy nevetve mondták ki először. A Voltaire ?lméssége hozta világra, aki valóban elég destruktív ember voit s elég nevezetes világtörténelmi eseménynek, a nagy franci t forradalomnak ez előfutára. 0 álla­pította meg elős?ör, ho?y vannak világtörté e'tri szükségszerűségek s mindjárt szolgált példával is, a gyöngébbek kedveért. Világtörténelmi szül ­ségessíg volt — mondta csúfondáros mosollyal —, hogy a Kleopátra orra épp n akkora legyét:, amekkora volt. Mert ha egy hajszálnuval n<m­szatib,"vagy egy h js'álnyival piszébb, ikkcr Antonius nem Háborodik be'c és Áugu-zíus nen csinálja rr.eg a római császárságot, ami ha roe V nem történik, ekkor sok minden másképen va t ma Európában. Egyebek közi talán nmcs is a mai értelemben vett Európa. Eddig a destrukM'v Voltaire vicce, a iöbbi h magyar komtruktív Voltaireké, aki!< nem az okossodás-lánca a maga teljességébeit körül­belül a következő lehet. Ha Augusztus nem csinálja meg a római császárságot, a parthusok nem indítják meg a népvándorlást, a magvarok megmaradnak tófejen sitva busuló nomédoknac az ősi Turánban és nem jönnek be felfordulás t csinálni Pannóniába és ha a magyarok be nem jönnek, akkor ma 'nincs itt Friedrich, Ulain, Zsílinsjky, Eckhardt és a többi turáni ivadé fajvédő politikát csinálni és a csoport publicis­tái nem állapithit ják meg, hogy sz ő f jvédő­nek nevezett politikájuk: világtörténelmi siüksá­gesfée. Gyönyörű okfejtés é& örömmel kell konsta­tálni, hogyha mái nincs is, történetfilozófia van ebben az országban rogyásig s a fajvédő poli­tikusok, akik már többször megszégyenítették Kossuth Lajost, Eötvös Józsefet, Deák Ferencet, most már Vollairet is fölözik, mint tót a haj­nalt. Ez a vicc a konstruktív kormányt legádá­zabbul támadó fajvédel.ni politika világtörté­nelmi szükségességéről a legjobb vicc, amit i magyar politika ebben a bőtermésű esztendőben termelt. Itt le van pipázva még az öreg Voltaire is, ami pedig nem kis dolog. Mert a Kleopa ra orrát megtenni történeti tényezőnek, még csak megjárja s lovagias ember bele is nyugszik, hogy annak az ideális orrnak a hegyén fordul , meg az emberiség története. Di hogy többek közi Kiss Menyhért költészt és börzészt fogad­juk el világtörténelmi szükségességnek, — ez oiyan csimborasszója a humornak, hogy es előtt meg kell emelni a legdest.uktivabb kalapot is — imádkozni a jó igennek, hogy csak éltesse tovább a jeles költészt és társait, mert mi leiz belőlünk, ha egyszer ők nem szolgáinak léte­zésünk indokául az emberiség előtt? De azért nem kell ezt hinni, hogy ezeknek a mi tarkahiíü, sokat próbált fajvédő politikusaink­nak a naivsága csakugyan olyan csöppeatett naivság, amilyennek látszik. Nem naivak ők, csak furfangosak. Irgalmatlanul neki mennek vésővel, fúróval, szekercével a Bethlen István kormányzati programjának és darabokra szedve mutogatják ki rótó, hogy az milyen korhadt, szuvas, omlatag aikotás. De hogy ők mit és hogy akarnak a helyébe tenni, azt nem mond­ják meg. Ök a programjukat C3ak rakásban mutatják meg a szálház udvarán. Egy nagy ha­lom deszka, amiből mindent lehet építeni, aszerint, hogy ki nézi. Pálinkás bódénak, sör­háznak, vérpadnak, mindennek jó a deszki, sőt az se baj, ha akad olyan bolond izrálita, aki elhiszi, hogy lehet abból olyan létrát is ácsolni, amin jövőre is föl lehet kapaszkodni a kor­mányfőtanácsosi paradicsomba. Ilyen furfang van ebben a „világtörténelmi szükségesség"-ben is. Ha a gólya politikus volna, tán azt mondaná a békásnak, hogy ne­kik őrá szükségük van ? Nem, mert ezt a oékák nem hinnék el. A gólya történetfilozófiai állás­pontra emelkednék, és azt mondaná, hogy az ö létezése természettörténeti szükségesség. Olasz-görög konfliktus. botránkoitásának ad kifejezést, megbízta Mon­tágna athéni olasz követet azzal, hogy Gö­rögországnak a következő Írásbeli jegyzéket nyu:tsa át: ' Görögország a legmesszebbmenő sajnálatát fejezi kt az eseményeken az olasz kormánnyal szemben. Ezt a lépést a legmagasabb görög katonai hatóság tartozik az athéni olasz követ­ségen megtenni. Ünnepélyes temetés a lemé­szárolt olaszok részire, amelyet az athéni katolikus egyházban fognak megtartani is amelyen a görög kormány összes tagjainak jelen kell lennie. Az olasz flotta a pyreusi kikötőben egy angol tengeri hadosztály előtt, amelyei külön e célból odaküldenek, tisztelegni jog az olasz lobogó felhúzásakor. A görög hajóknak két ágyúlövést kell leadniok és az egész idő alatt saját árbocaikon az olasz zászlót kell viselniök. A görög hatóságoknak a hely­színen a legszigorúbb vizsgálatot kell indítani, mely vizsgálaton az olasz politikai attasé, Perrone ezredes is részt fog venni, akinek személyes biztonságát a görög kormány garan­tálja. Ennek a vizsgálatnak jelen Jeltételek el­fogadásától számított 5 napon belül be kell fejezve lenniök. A vétkeseket halállal kell büntetni Je'en jegyzék átadásától számítva öt napon belül a görög kormány 50 millió lirát jizet kártalanításként az olasz kormánynak.' A meggyilkolt ol sz katonatisztek holttestei­nek a hajóra való szállítása pillanatában, — amely Breves".-kikötőben fog • végbevenni — katonai tisztelgést kell adni. Az olasz kormány azt követeli, hogy Görög­ország a legrövidebb időn belül válaszoljon erre a jegyzékre. Milanóban nagy tüntetést rendeztek, amely­ben tiltakoztak a gyilkosság miatt. Firenzében én más nagy városokban gyászünnepségeket | rendeznek Az Idea Nazionale jelenti Bariból: Valonából az a hír érkezett ide, hogy az albán déli határ megállapításával megbízott küldö tség olasz tag­jait görög területen a lakosság megtámadta és lemészárolta. A meggyilkoltak egy tábornok, egy ezredes és három tiszt. Az olasz kormány már megtette a kellő intézkedéseket, hogy szigorú szankciókat léptessenek életbe és a bűnösök példás megtorlásban részes ü jenek. Rcmáb?n hivatalos helyen a legszigorúbban tükolóznak, hogy milyen intézkedések történtek az olasz katonai bizottság tagjainak meggyilko­lása következtében. Hatalmas olasz fiotta van az Adrián, mely nagy tengeri hadgyakorlatokat készül tartani é* a hajóhad felszerelése tökéle­tes. Az olasz s;;jtő élesen támadja Görögorszá­got és általános a felfogás, hogy bár közvetve ÍS, az athém kormány idézte elő ezt a szörnyű vérfürdőt. Híva alosan megállapítják, hogy a tömeggyijk08;ág görög felületen történi. Az olasz kormány oly rendszabályokat foganatosított, mely í a helyzet komolyságának teljes mér ék­ben megfelelnék. Az athéai kormány értesítette az olasz köve­tet, hoay katonasa^ot küldött ki a gyilkosok kézrekeritésére. A kormány mély sajná'atát fe­jezte ki az olasz követnek a vérengzés felett es megígérte, hogy a megtoílás a legszigorúbb lesz. Az olasz fithiva'alos Stefinia-ügynökség je­lenti: Az elbán hatáik'jelölö bizottság olasz tEgjainak meggyilkolását megelőző -körülmé­nyekből arra lehet következtetni, hogy a mészár­lás a görög sajtónak Olaszország és az olasz misszió ellen folytatott szándékos izgatásának és becsmérlésének következménye. Ennélfogva az ol .sz kir. kormány arra a meggyőződésre jutott, hogy a mészárlás erkölcsi felelőssége, a jóváté­tel kötelessége a görög kormányra nehezedik. Ezért az olasz miniszterelnök abban a meg­győződésben, hogy az egész olasz nép meg­Burkolt panamavád a kultuszminiszter ellen. (A Szeged budapesti tudósítójától.) A nemzet­gyűlés sz<id«i ülésén személyes kérdésben szó­lalt fel Klebelsberg Kunó gróf kultur.z-.iniszter. Nagyon.felháborodott, elkeseredett hangon be­szélt, meri egy burkolt panamavádat kellett visszaut2fit3nia, amelyet egyik ébredő vezér emelt ellene. Kádár Lehel a budapesti Ébredő Magyarok Egyesülete VIII. kerületi szervezetének keddi ülésén nagyobb beszédet mondott s ebb?n többek közi azt alí totta, hogy „egy ma is ak­tív miniszter unokaöccse önmagát részvénytár­sasággá alakította s r» nt ilyen,' fr bra kapott kiviteli engedélyt A vámőrség azonban rájött arra, hogy az illető b^b helyett libamájai szállítón A illető miniszter — Kiebel berg. Minthogy Kádár beszédé-el kapcsolatban vol­tak oiyanok is, akik a képvis'lőházban magá­nak a miniszternek szereplését feszegették, a miriszter igen éles beszédet mondott a minden­áron panamát szimatolók ellen. Klebelsberg ér­dekes felszólalását nemzetgyűlési tudósításunk­ban találhatja az olvasó. A nemzetgyűlés szünete. A nemzetgyűlés a tisztviselői létszámcsökken­tésről szóló törvényjavaslat letárgyalása után inost már egérz határozottsággal megállapítha­tóan szünetre megy. A szünet tartama és kö­rülményei ma mé£ nincsenek megállapítva. Ebben csak a miniszterelnöknek Genfbe való utazása élőt; történik meg a vég'ö döntés. Igy egyelőre ma még csak kombináció az a hir, hogy kormányzói kézirattal nepolják el a Ház üléseit és hogy ez az elnapolás bizonytalan időre szókií* mé; inkább t lálga'á* az, hogy ez a bizonrtaIan idő legalább négy hónapi szünetet jelertene. A kormányho kizelálíó körökből származik az az információ, hogy két hónapnál hosszabb szünetről egyáltalán nem lehet szó, már csak az indemnitás miatt sem, arne'ynvik letárgyalá­sát legKé&itJb november elején meg kel! kez­deni, h gy az ex-kx beállását elkerülhesse a kormány, amely egyébiránt is módot óhajt ryujía.<i az indemnitás me. felelő, de természe­tesen nem túlhajtott terjedelmű vitáának. Az angorai nemzetgyűlés üdvözlése. A magyar nemzetgyűlésnek augusztus 28 iki ülésében hozott határozata alapján Scitovszky Béla, a nemzetgyűlés elnöke a köve'ke*ő táv­iratot intézte a nagy török nemze'gyi-léshez: A nagy nemzetgyűlésnek, Angóra. A magya? nemzetgyűlés a lausannei béke ratifikálása alkalmával szivbő! üdvözli a testvér­nemzet nagy nemzetgyűlését. Ez a béke, mely

Next

/
Oldalképek
Tartalom