Szeged, 1923. augusztus (4. évfolyam, 172-197. szám)

1923-08-28 / 194. szám

Szeged, 1923 augusztus <28. SZKGED Turóczy: Ezt nem tette meg Palágyi l Majd a kultur!anác?nok tovább ismerteti a szerződést, megkeresi azt a pontot, amely viszont a retorzióról beszél. Ez a 17-ik pont egyik alpontjában foglaltatik. A paragrafus-szó szerint ezeket mondja: „Ha a vállalkozó színigazgató megintés és bírságolás dacára nagyobb fokú kötelességszegést követ el, különösen ha a szerződés művészi követelményeinek nem tesz eleget, a város tanácsa ezt a szerződést egyoldalu'.ag felbonthatja." Turóczy Mihály főügyész ezután hosszasan kifejti, hogy a pont igenis kimondja, hogy a város tanácsa egyoldilulag felbonthatja a szerződést, ha a színigazgató nem tartja ce a szerződést — azonban először ir.eg kell inteni, majd megbírságolni. A megintés már megtörtént, tehát most a megbírságolásnak kell jönni. Ha azután sem teljesiti Palágyi az operatársulat megszervezését, akkor a város egyoldalúan föl fogja bontani a s erződést. Taschler Endre közbeszól: A színigazgató előiő nyilatkozataiból nyilvánvaló, hogy nem akar operatársulatot szervezni... Iit meg kell áilenunk egy pillanatra. A szerződés 17. pontja tényleg előirja a megbírságolást, de azt nem értjük, hogy Gaál szenátor miért nem nézte meg a legutóbbi tanácsülés alkalmával a szerződés ide vonatkozó részét, Ha ezt megtette volna, akkor már nem kellett volna a legutóbbi háromnapos terminust kiszabni, amely csak arra való volt, hogy az ügyet minél jobban sikerüljön elhuzogatni, mig majd ott állunk a szezonban és váüoztatni már nehezebb, mint mo?t, a kapunyitás előtt. Ez a határozat megint csak arra jó, hogy elmúljanak napok és még mindig nem történjen semmi elhatározó lépés a varos tanácsától. Pdágyi már ket héttel ezelőtt kimondta, hogy nem teljesiti a szerződest, — tehát már akkor kellett volna meginteni, il.'eNe megbírságolt-j. Ha ez megtörténi volna, — ha Gaál Endre nem most jött volna rá, h gy Paiágyi színháza nem ktpvisel olyan sut urát, mint azt az ország legnagyobb vidéki városa megköveteli — akkor, most már ott tartanánk, hogy szeptember elsején olyan színigazgató nyitna meg a szinház kapuit, aki valóban a magyar kuliurát szolgálja. Turóczy ezután kijelenti, hogy mejj kell bírságolni Palápvit ezer koronával és ha nyolc nap mubu Palágyi még ezek után sem teljesíti a szerzőaést, akkor a tanács minden további nélkül tel fogja bontani egyoldalug a szerződést. Balogh Karoly: Még ma ki kell kézbesíteni a hatáiozatotl Gaál Endre: Ez lehetetlenség! Itt ismételten hangsulyojzuk, hogy ez ez ujabb nyolc nap csak az egész ügy elhúzására jó. Ugyan a tanácsban mindinkább kialakult az a P' íet, hogy ez csak formális dolog, a szerződésnek eleget kell tenni, nyolc nap múlva ugy is fölbontják a szerződést, mert nem hihető, hogy ezek után Palágyi deferál a tanácsnak. Rá kell mutatnunk itt isrr ételten arra, hogy ezt a lépést a tanács már megteheite volna egy héttel ezelőtt, nem kelleti volna annyit taktikázni és annyi határidőt szabni és nyilatkozatot várni. Ha ez megtörtént volna, akkor nem történhetik meg az az eset, hogy a nyolc nap akkor fog letelni, mikor már Palágyi négy napig játszik a színházban. Ugyanis, ha még holnap kézbesítik Palágyinak a tanács határozatát, akkor szeptember negyedikén kell csak jelentkeznie Palágyinak, tehát négy napon át játszhat a színházban. Négy napig lesz Palágyi a szegedi szinház direktora és akkor fogja majd a tekintetes tanács megfosztani a színigazgatót a városi színháztól. Ekkor már nehéz dolga lesz az uj igazgatónak, mert a szezon már rregkezdödött, a szervezkedés olyankor nagyon nehéz és el fognak múlni napok anélkül, hogy a szegedi színház végérvényesen megnyíljon azon a nívón, amelyet minden szegedi polgár megkövetel Szeged egyetlen színházától. Ezt el kellett volna kerülni és ezt a súlyos hibát a város tanácsának számlájára irjuk, Gaál Endre bejelenti, hogy Palágyinak az a terve — mint neki mondotta —, hogy ha megfosztják a színháztól, bepöröli a várost. Ezt teheti — mondja szokatlanul erélyesen a kulturtanácsnok — teheti, de a szerződésben van az igazság... Ekkor már ismét kiürül a tanácsterem, a nagy érdeklődésnek vége, csak egy-két tanácstag van jelen, amikor Qaál Endre bejelenti, hogy Andor Zsigmond, az Újpest—vásárhelyi színtársulat igazgatója benyújtotta pályázatát a szegedi színházra, mivel hallotta, hogy ellentétek vannak Palágyi és a város között. Beadványában bejelenti, hogy hajlandó azonnal átvenni a színházat. Mikor a kullurtanácsnok ezeket bejelentette, mindenünnen hallatszottak vélemények, hogy ez még korai. Gaál Endre megjegyezte, hogy miután a pályázat beérkezett, ő bemutatta, persze még nem azért, hogy a tanács határozzon fölötte. Balogh Károly j Faragó Ödön ma este érkezik l Gaál Enure: Akár ki lesz az utód, jobban fogják szeretni, mint Palágyit 1... Balogh Károly: Az utód — akár ki — csak jobb lehet, rosszabb nem. Sokáig beszéltek azután egymás között a tanács tagjai, különösen az utód kérdése forgott szőnyegen. Hogy Palágyi elmegy — arról már nem is esett szó. Megállapították, hogy jelenleg két komoly jelölt van a színházra: Faragó Ödön és Andor Zsigmond. Beszéltek arról is, hogy kinek milyen érdemei vannak és szinte egyértelműen megállapodtak abban, hogy Faragó Ödön kétségtelenül nagy előnyt jelentene a szegedi szinház kulturájára, személye garancia arra, hogy az első vidéki város egyetlen színházát olyan nívóra fogja emelni, amilyen magasan még a múltban sem volt. Megállapodtak abban, hogy természetesen mérlegelni kell minden pályázónak érdemeit, de ezek mellett nem szabad elfelejteni, hogy Faragó Ödön a legnagyobb magyar kulturális végvárat őrizte és védelmezte Kassán a végletekig. Itt tehát nincs más teendő, minthogy a nyolc nap elmultával azonnal átadni a szegedi színházat annak az embernek, aki ma egyik legjelentősebb tényezője a színházi kulturának. Csak igy lehet biztosítani, hogy még egyszer elő ne fordulhasson az a sajnálatos eset, amely most Palágyi igazgatóságának alkonyán feketén fekszi meg a szegedi szinház történetét. HHOi^Wft MMMWMMMMMWMMMMIMM A megegyezés lehetősége a Ruhr-ü A Daily News vezércikkében ezt irja: Poincaré ragaszkodik a ruhrvidéki iparnak a már általa megkezdett ellenőrzéséhez, mint állitóiag egyedül hatásos záloghoz a német fizetések teljesítésért. Ha azonban Poincaré és szók a férfiak, skik'.öl ő és parlamenti többsége függ, mind nagyobb aggodalmakat táplálnának arról az irányról, amelyben a dolgok fej ődnek, ebben az esetben talán mérlegelésre érdemesnek találnák Stresewann ajánlatát. Valóban megérdemelné a fáradtságot, S resemannt arra birni, dolgozzon ki egy ajánlatot és remélni lehet, hogy ha Poincaré ezt nem teszi, Baldwin miniszterelnök m^g fogja tenni. Kézen fekvő tény, hogy ha a német kormány még ha akarná is, a Ruhr terület nélkül nem nyújthat biztosítékokat a fizetésekre. Ha Franciaország ezt megérti, Puincaré sem Londonbun, sem Berlinben nem talál késedelmességre abban az irányban, hogy segítik a látszatot megóvni, amennyiben a Ruhr-vidékről való visszavonulás tényét egy ruhrvidéki megegyezés alakjába burkolnák. Ha Páris ezt felismeri, akkor elérhető a megegyezés. A Daily Telegraph brüsszeli tudósítója jelenti, hogy Stresemann beszéde belga körökben kitűnő benyomást tett. A német kancellár nem beszélt a passzív ellenállásról és ezze! okosbábról tett tanúságot, ami üdvözölni kell. Dr. Stresemann birodalmi kancellárnak a bajor miniszterelnöknél tett látogatásival kapcsolatban hivatalosan jelentik, hogy a látogatáson elvi megegyezéssel megállópitotlák azokat az előfeltételeket, melyek mellett a birodalom és Bajorország sikeres együttműködése leixeiségts. A szegedi kereskedők harca az uzsorarendelet ellen. tartott nagygyűlésének lefolyását is nerteti, majd a szövetség elfogadja azokat a határozatuké, amelyeket az OMKE hozott az uz orarendelet ügyében. Majd igy folytatta beszédét: — Kettős irányban kell haladnunk: fékezzük meg önmagunkat és á íjunk ítésze szakmánként: szabjunk önmagunknak irányárakat. Ha általánosságban iranyarakat fogunk szánni és ezeket betarjuk, akkor sikerülni fog tisztességben dolgozni. Itt azonban felmeiül az is, hogy a kereskedőnek nem lesz kedve raktárai utánpótlására. Ki fognak ürülni raktáraink, ezt a kormánynak is be kell látnia. Tisztességes kereskedői haszon mellett fogjuk kiszolgálni vevőinket. Ha kell vagyonunkat is ráaldozzukk erre a rendeletre, de becsületünket nem engedjük. Ekkor már mindinkább hangzottak felkiáltások : — Bezárjuk üzleteinket I — Nem adunk ell Vértes Miksa azután kérte a szakosztályokat, hogy üljenek össze és szabják meg az irányárakat, melyekkel azután — dacára annak, hogy a szabadjorgalom álláspontján állnsk — hz árvizsgáló bizottság elő járulnak, hogy fogadja el azokat. Bástyái Holtzer Tivadar elnök üdvözli a szövetséget a nyári szünet u!án, majd bejelenti, hogy az uzsorarendelet miatt kellett olyan korán összehívni a nagytanácsot. Ezután az irányárakról beszél. Hogy illetékes körök el fogják-e azokat majd fogadni, az jelenleg nagyon kétséges. Mindeneseire a kamara csatlakozását kell kérnünk. — Üzleteinket nem szabad bezárni — mondotta —-, mert ez a lépés éppen elegendő ienne arra, hogy megfosszanak bennünket szabadságunktól. A várakozás álláspontjára kell most helyezkednünk és mindenben a legóvatosabban eljárni. A haszonszázalékokat jól keli megállapítani, de hiszen ezt minden kereskedő jól tudja. Ha ezeket betartjuk, akkor nem lesz baj. Szigeti Ernő szól először a kérdéshez. Nem tudom — mondotta —, hogy holnap milyen lelkiállapotban fogok bemenni az üzletbe. Ezt (A Szeged tuaósitójától.) A Szegedi Kereskedők Szövetségének elnöki tanácsa -asármpdél e őttre ülést hívott össze, amelyen a nagytanács va'amennyi t.-gja megjelent. A népes ülést a L oyd-Társu at helyiségében tartották meg, amelynek iegfon osabb pon<ja term szetesen Nagy Emil igazságügyminiszter legújabb árdrágító visszaélésekről és az uzsorabiróságokról szóló rendelete volt. A megjelent kereskedők egyhangúlag utasították vissza a becsületüket szinte percről-percre veszélyeztető rendeletet. Tizenegy órakor nyitotta meg az ülést Ottouay Károly. Üdvözli a megjelenteket és bejelenti, ! hogy több aktuális kérdés megbeszélése miatt ' hívták össze az elnöki tanácsot. Vértes Miksa ügyvezető elnök ezután hosszabb beszédében részlegen ismerteti a Budapesti Közlöny-ben megjelent uzsorarendeletet, illetőleg ennek kiegészítését. Tisztában vagyunk ezzel — mondotta —, az árdrágitási ügyekben hozott ítéletekkel szemben nincs helye semmiféle fellebbezésnek. Ei.nek a gyűlésnek az a célja, hogy egyrészt megállapítsuk azokat a terheket, amelyeket a rendelet a kereskedőkre helyez, másrészt nugállapitsuk, hogy hogyan tudunk védekezni a rendelet egyes pontjaival szemben, hogy féltve őrzött becsületünket továbbra is megőrizzük. — A mos'ani kormányzat — folytatta — a közhangulat lecsillapítására készítette ezt a rendeletet, amely ugyan nem uj, hiszen tavaly ilyenkor is hatonlóban volt részünk. Néhány éve a közhangulatot mindig a kereskedő vagyonán f.s személyén keresztül igyekeznek lecsillapítani. Ezután szóba került a devizaellátás nehézsége, mely mellett ma kereskedelmet lebonyolítani nem lehet, majd sorra kerültek a kormányok azon rendelkezései, amelyek nyilvánvalóan magukon hordják a kereskedőellenes tendenciá'. Meg fogjuk menteni osztályunk becsületét —• mondotta Vértes —, dolgozni fogunk és nekünk és a szövetségnek egyetemben azon kell lennünk, hogy mindent elkövessünk becsületünk étdekében. Vértes Miksa ezután az OMKE szombaton