Szeged, 1923. augusztus (4. évfolyam, 172-197. szám)

1923-08-25 / 192. szám

SZEQBD Szeged, 1923 augusztus 23. A Rajna nem lehet kompromisszum tárgya. Dr. Stresemann birodalmi karcellár abban a beszédben, amelyei pénteken a német ipari és kereskedelmi nagygyűlés által az fi tiszteletére adott villásreggelin mondott, elsősorban megismételte azt a gondolatot, hogy Németország belső szanálása egyúttal a leghatásosabb külpolitikai tevékenység is. Stresemann a leghatározottabban visszautasította azt az állítást, hogy Németország maga idézte volna elő valutájának összeomlását és hangsúlyozta, hogy a birodalmi kormány nem riad vissza attól sem, hogy erélyes kézzel megragadja a vagyontárgyakat is. Az eddigi jóvátételi szolgáltatások ügyében Németország a közelmúltban a washingtoni Institut of Economiqae pártatlan vizsgálata révén megkapta azt az elégtételt, hogy eddigi szolgáltatásait jelentékenyen magasabbra értékelték, mint ahogyan azt a jóvátételi bizottság tette. Az angol kormány közlései a gyakorlati megoldás igen figyelemreméltó gondolatait tartalmazzák. A birodalmi kancellár a német gazdasági erő túlbecsülésének minősítette a francia sárgakönyv ama beállítását, amely szerint Németország valódi segélyforrásai és adóereje nem semmisültek meg. A mostani kormány kitart az előző kormány ojánlata mellett. A német föld szabadságáért, a német szuverénitás megőrzéséért, a német vjszonyok konszolidációjáért nem tekinti tulmagrsnak azt az áldozatot, hogy felajánlja a német közgazdaság egyrészét a német jóvátételi kötelezettségek teljesítésének produktív zálogául. Ha a francia kormány őszintén abbói a gondolatból indul ki, hogy pozitív zálogokai kapjon, abban az esetben bizonyára megtalálhatná a Németországgal való megegyezés u»ját. A mi számunkra Németországra nézve nem létezik a Rijna-tartomány kérdése, amelyet nemzetköztleg meg kellene oldani. A Rajna-tartományoknak a német birodalmi alkotmány tekintetében megvan az a joguk, hogy önállóan döntsenek, minő alakban akarnak a német birodalmon beiül élni. A német Rajna-vidék kérdése a mi számunkra nem lehet kompromisszum tárgya. A mi számunkra ez életkérdés és minden német párt előtt csak egy cél van: a német Rajna, az egységes Németbirodalomban. A német népben — fejezte be beszédét Stresemann — az a mélységes vágyódás él, hogy békében, szabadságban és rendben legyen része. Baldwin szombaton utazik Franciaországba. A tegnap esti londoni lapok kijelentették, hogy Baldwin miniszterelnök szombaton utazik el Aix les Bainsba és franciaországi tartózkodása alatt Curzonnal és Poincaréval együttesen beszéli meg azt a kérdést, hogy eselleg összehívják a legfelső tanácsot a jóvátételi probléma me^o'dáea céljából, ami Anglia és Franciaország előzetesen megtárgyalandó terve alapján történnék. Más jelentések ma azt mondják, hogy Baldwin franciaországi útját mindaddig elhalasztja, mii Belgium jegyzéke me* nem érkezik. A londoni külügyi hivatalban kijelentik, hogy a francia jegyzék csalódást keltett. Most már csak a belga • jegyzéket várják be, mielőtt határozatotx hoznának. Bizonyos körökben kijelent k, hogy a belga válasz javaslatokat tartalmaz abban az irányban, hogy az angol, a francia és a belga miniszterelnök megbeszélést folytasson. Más vélemény szerint Bafdwii megtalálja majd az érintkezési pontot, amely megegyezésre fog vezetni. Római jelentés szerint ugy látszik, hogy ott sem készítik elő valami nagyon intenziven a miniszterelnökök szövetségközi megbeszélését. Mint a francia lapok jelentik, a francia sárgakönyv a legközelebbi napokban sngol nyelven is megjelenik, h igy propaganda céljából Angliában és Amerikában is terjesztető legyen. Elfogadták a házépítési javaslatot. (A Szeged budapesti tudósítójától.) A nemzetgyűlés mai ülétét 11 óra után nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Bemutatja az összeférhetetlenségi állandó í bizottság elnökének átiratát vasadi Balogh György nerozetgyü ési képviselő önmaga e'len bejelentett összeférhetetlenségi ügyében. Az összeférhetetlenségi bizottság megállapította, hogy rz eset tárgyalásra nem alkalmas és igy az eljárást beszüntette. Áttérnék sz építkezés alkalmával adandó adóügyi kedvezményekről szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalására. Az első szórok Györki Imre. Kijelenti, hogy a lakáskérdés már a háborút megelőzően is égető kérdése volt az országnak. Szociálpolitikai kérdésnek kell a lakásügyet tekinteni. Az építkezési akció keretében gondoskodni kell arról, hogy a tüdőbetegek részére szanatóriumot létesítsenek. Ugyancsak gondoskodni kell népszálió felépítéséről. A kormány azonban a szociálpolitikai kérdések elől kitért. A javaslatot nem fogadja el. Kiss Menyhért: Furcsának találja, hogy a keresztény- és agrárjellegű kormány miért akarja még a lakásakciót is nagybankokkal le bonyoliltatni. Az államnak kellett volna kezébe vennie az egész lakásépítési akciót, a törvényjavaslat azonban a magyar áiiam pénzét a fővárosi zsidóbankoknak juttatja építkezések céljaira. (Ellentmondások a kormánypárton.) A. törvényjavaslatot sem általánosságban, sem részleteiben nem fogadja cl tárgyalási alapú1. Több szónok nem lévén, elnök a vitát berekeszti. Ezután Kállay Tibor pénzügyminiszter emelkedik szólásra: Tekintettel arra, hogy a törvényjavaslat tárgya tulajdonképen a népjóléti miniszter ügykörébe tartozik, a népjóléti mi niszter részletesen kifejti majd az okokat, melyek a kormányzatot arra kényszeritették, hogy ily kedvezményekkel segítse e'ö az építkezés ügyét. Én ennek a törvén) j vaslatnak elfogadása iránt en.elek szót és ennek oka az, hogy a népjóléti miniszter programjának megvalósításához elengedhetetlennek mutatkozik, hogy az állami építkezésekbe a magántőkét is belekapcsoljuk, hogy a lakáskérdést megoldhassuk és a lakáshivatal is megszüntethesse működését. Ennek a célnak elérése érdekében a népjóléti miniszter eredetileg oly törvényjavaslatot fcivánt előterjeszteni, melynek értelmében a vállalatokat kötelezték volna arra, ho?y a'kalmazottaik részére lakást építsenek. Célszerűnek mutatkozott azonban, hogy ezt a kérdést békésen rendeszék. A népjóléti miniszter ennek megfelelően hosszabb időn át folytatott tárgyalásokat az érdekelt vállalatokkal. Ezek során megállapították, miaő kedvezmények szükségesek ahhoz, hogy a lakásépítés ügyét véglegesen rendezzék. Ezeknek a tárgyalásoknak etedménye a jelen törvényjavaslat. — Ebben a javaslatban oly kedvezményeket biztosítunk a vállalatoknak, melyek csak akkor érvényesülnek, amikor a házak már felépültek. A törvényjavaslat kapcsán többen kifogásolták a hitelkérdést és különösen a hitelügyi poétikát. Meg kell állapitanom, hogy itt nem egy intézeti hiteligényről van szó. A fegyintézet építkezési célra hitelt nem folyósíthat. Ha rnégi3 a törvényjavaslatban jegyintézeti hitelről van szó, akkor az csak tévedésből történt. Szilágyi Lajos: Ilyen tévedésről előre kellene informálni a Házat. v Kállay: Ami a hitelkérdést illeti, nagy szükség van hitelre, de semmiesetre sem olyan erősek a tőkések, hogy az ilyen összegeket elvonhatnák hitel nélkül maguktól. Kérdés az, hogy milyen hitelről van szó. Ha jól tudja, húsz százalékos hitelről tárgyalnak. A valorizác'ós hitelt is belevetették a levegőbe, de még sem tudták megoldani Németországban sem, tehát természete?, hogy nálunk sern lehet beállítani ilyen valorizációs hitelt ad hoc alkalomra. Ha elfogadnák az egyes felszólalásokat, az egyik rész szerint valorizált,*a másik rész szerint valorízálatlan hiteit adnánsk. Ebből a legnagyobb bonyodalmak állnának elö. Ki tudja megállapítani, kinek jogos és kinek jogtalan a valorizált hitel? A kérdéssel ő is fogíaikoxik és a legközelebbi parlamenti ülésszakon feltétlenül beterjeszt törvényjavaslatot a kérdés megoldására, de máról holnapra ily fontos kérdést megoldani nem lehet. A közvélemény azt látja, hogy a hivatalos tényezők hangoztatják, hogy a bankokat be kell csukni, szóval intézményeket kell megszüntetni. Eckhardt Tibor: Ezt nem mondották. Kállay: LeheteUen állapot az, hogy itt egy társadalmi osztály egy gazdasági rendszer ellen heccelődéssel akar fellépni. Akiképiteni akarnak és nem rombolni, azoktól kéri, szavazzák meg a törvényjavaslatot. Vass József népjóléti miniszter: Valóban sajnálja, hogy a teljssiín közérdeket szo'gáló és a rideg, józan észt követelő kérdés megoldásánál ily forró atmoszférából szólnak a kérdéshez, ü mindig a rábízott fehdatot akarta megoldani és soha sem• akar politizálni. Mindig a tárcája körébe eső dolgoknak megoldására törekedett és ugy szeretné, ha ma sem kevernének politikát a működésébe. A lakáskérdés a mai formájában fenn nem tartható, ezen a téren nem tűrhető tovább a nyomor. Ki kell jelentenie, hogy amikora lakáskírdést tárgyilagosan akarja megoldani, mindig e velencei ólomkamrák szörnyűségei jutnak eszébe. Kétségbeesve látja, hogy itt a Ház szine előtt is ki kell jelentenie, hogy ezen a rettentő állapoton nem tud segíteni, mert nem tud teremteni, mert nem Isen. Csak egyetlen megoldás van ezen a téren: építeni, épiteni, építeni. A koncepció második fázisa volt az állami kislakások építése, amit már Hegyeshalmy volt kereskedelmi miniszter megkezdett. Folytatták ezt a pestszentlőrinci épitKezéssel. 1922 ben már nagy apparátussal, kormánybiztossal végezték ezt 1923-ban a kormánybiztosságot mellőzték és a miniszter vette kezébe az ügyet. Ma már körülbelSl 600 lakást építettek. A harmadik fázis az volt, hogy a nagytőkét kényszerítsék arra, hogy alkalmazottak részére lakásokat építsen. A népjóléti miniszter törvényjavaslatot terjesztett be arról, hogy a bankok és kereskedelmi vállalatokat és az összes gazdasági tényezőket kötelezzék a tisztviselők részére lakások építésére. A törvényjavaslatot beterjesztette, a Ház azonban nem tárgyalta le rögtön. Időközben magához kérette a gazdasági szervezetek vezetőit és azt ajánlotta nekik, hogy mielőtt a törvényjavaslat törvénnyé válnék, ők maguk jöjjenek valami megoldással, nehogy kényszerről legyen szó. Az összes gazdasági tényezőkkel való tárgyalás eredményekép ;n ki kell jelentenie, hogv hitel nélkül az építkezés el sem képzelhető Ezen az alapon indul meg a tárgyalás a GyOSz al és a többi ga-dasági szervezettel, azonban ezek ma már mind megbánták adott szavukat és borzasztóan örülnének, ha a népjóléti minisztert ezzel a javaslattal leszavaznák és ezzel adott szavuk alól kibújhatnának. Eckhardt Tibor csatlakozott tegnapi felszólalásában Cstk József határozati javaslatához, mey szerint vegye vissza a miniszter a jelen javaslatot és a régit adja be. Erre is megfelel: Mi lesz akkor, ha a mostani törvényjavaslatét visszavonja és beterjeszti a régit. Tegyük fel, hpgy a nemzetgyűlés egy óra alatt meg is szavazná a törvényjavaslatot. Van-e akkor a kezében fegyver, mellyel le tud sújtani. Ulain : Mert nincs energia. Vlass József: Talán van egy kis energiája, szívesen venné kölcsönbe azt az energiát, amelyet Uiain ad, csakhogy ezzel sem lehet megoldani a kérdést. A valorizációval óhajt még foglalkozni és csak azt említi fel, hogy ez a téma sokkal inkább képezi tárgyalások alapját a minisztertanácson, mint ahogyan egyesek, akik a kormányt támadják, elgondolnák. A minisztertanács arra a megállapodásra jutott, bogy összeállít olyan bizottságot, amely teljesen antivalorizációs álláspontra helyezkedik és vele szemben egy másik bizottság, amely teljesen valorizációs álláspontot foglal el. Ez a két bizottság állaoitja meg, hogy sz ország érdeke mit kíván. Kérdi, hogy a felépítendő házak kinek a javát'fogják szolgálni? Víjjon a bankok nennek-e beléjük lakni. A valóság az lesz, hogy 3—4000 lakással többje lesz az országnak. Nem érdekli őt. hogy ezeknek a házaknak az értéke mekkora le z 25, vagy 50 év múlva, aranyban kifejezve, hanem cs k sz, hogy felépüljenek. Kéri a nemzetgyűlés tagjait, áltjanak el kormánybuktató, pártegységbontó törekvéseiktől és újonnan kéri a javaslatnak ugy általánosságban, mint részleteiben való elfogadását. . Ezután a Ház elveti Csík József határozati