Szeged, 1923. augusztus (4. évfolyam, 172-197. szám)

1923-08-24 / 191. szám

Egyes saáw ára 120 korona fierketztöség és kiadóhiva­Jil: Kölcsey-utca 6. (Próléta­IU411Ö, L emelet 6.) Telefon 19-33, A .Szeged" megjele­nik hétfő kivételével minden mp. Egyes szára ára 120 ko­rona. Előfizetési árak: Egy fetaapra Szegeden 2250, Buda­pesten és vidéken 2300 kor. IV. évfolyam. Hirdetési árak: Féihasábvn 1 mm. 25, egy hasábon 50,más­tél hasábon 75 K. Szövegközt 25 százalékkal drágább. Apró­hirdetés 50,kövér betűkkel 1C0 K. Szövegközti közlemények soronként 509 K. Nyilttér, csa­ládi értesítés 800 K. Több­szöri feladásnál árengedmény Szeged, 1923 augusztus 24, PENTEK. 19Í-ik szam. Tiz napon belül... — Arra kérem a nagyántánt hatalmait — mondta Bethlen István a Times tudósítójának —, hogy tiz napon belül döntsenek a magyar köl­csön ügyében, mert különben végzetes követ­kezmények várhatók. Nem tudni, mire gondolt Bethlen István, mikor a Times utján végzetes következményekre figyelmeztette a nagyhatalmakat és szinte a könyörgés ultimátumát küldte el a világ ban­kárjainak, akiknek a konzorciumát Népszövet­ségnek nevezik, mig a történelem valami igazibb nevet nem fe? számára kitalálni, — de azt tudjuk, hogy Bethlen István nem rémlátó ember, sőt a mi véleményünk szerinl többet vétkezett optimizmus, mint pesszimizmus által. Ha tehát Bethlen István már odáig jutott, hogy terminushoz köti a segélyvárást, mint ahogy aszály idején azt szokták mondani, hogyha tiz napon bűiül meg nem jön az eső, akkor min­dent elvisz az ördög, — ha Bethlen István ilyen fenyegetőnek látja a helyzetet, akkor a mindent elvivő ördög valóban nagyon közel lehet. Mi talán sok mindent nem tudunk, amit Bethlen István tud, de tudunk egyetmást, amit ő talán nem lud és azért azt hisszük, hogy a falra festett ördög már itt is van. Mi tudjuk a zsir árá?, a fi árát, a tojás árát, söt a paradi­csom árát is tudjuk és halljuk azt is a szom­szédunktól, aki még nem szokott le a hus­evésről, hogy most már egyik napról a másikra ezer koronával emelkedik a hus ára. Mi tudjuk azt, hogy az élelmiszerek drágulása már nem is tragiku?, mert aki ezt tragikusan fogja fel, az beleőrül, ezeken az élelmezési borzaimakon csak a humor tudja átsegíteni a váiosi ember1, akinek valóságos jótétemény az árviz-gálö bizottsági intézmény, mert kabarén mulalni mér rég ninc? pénze. A ruhaársk psrsze nem humo­russk, mert a ruhavásárt rrár rég kikapcsoltuk fogalmaink tárából, legfeljebb ugy gondolunk rá, mint közeledő boldogságra. Tudniillik a mese szerint csak az a boldog ember, akinek már inge sincs. Igíz, hogy ha semmink sincs is, hihetetlen bőségben teremnek a javafiatok, amelyekkel szakértők és diletíáló politikusok elCállnak a helyzet úgynevezett szanálására és a drágaság úgynevezett letörésére és ezek egytől-egyig te­hetetlenek és tehetségtelenek és C38k arra al­kalmasak, hogy még jobban a feje tetejére állítsanak minden hite', smit eddig pénzügyi tekintélyekbe volt szokás vetni. Minket az egy­mást váltogató és letromfoló tekintélyek olyan rettenetes dilemmába juttattak, amilyent még nem pipált a gazdaságtan története. Egyfelől ránk nehezedik az a szörnyű drágaság, amely­nek istápoló és nevelő téayezői közt vasútja poslája, dohánya, sója révén felette előkelő helyet foglal el maga az állam. Mácfdől pedig ej-.ész gízdfsSgi organizmusunkat foj'ogatja a pénzinség. Ez olyan két baj, amelyik egy anyaméhnek a gyermeke ugyan, de nem szo­kott együtt játni. VoltaK korszakok a nemzet­gazdasági históriában, amikor nagy volt a drá­gaság, mert sokcsága miatt értéktelen volt a pénz. Voltak olyan korszakok is, amikor a pénz szűke korlátozta a gazdasági élet egész­séges vérkeringését, a kereskedelmet és forgal­ma', de ilyenkor legalább a kevés pénznek meg volt a vásárló ereje. De hogy nincs pénz és ami var, az az áruval szemben erőtelen és érték'elen, ezi a képtelen helyzetet a mi para­doxonokban gazdag n pjsi látják először. Mitévő legyen itt az áliam? Növelje a fizető­eszközök forgalmát? Fokozza vele a drágasá­got. Kezdje meg a drágaság ellen való harcot a maga jövedelmeinek cpasztásával? Sietteti vele á csődöt. Itt valami merőben uj eszmére volna szükség és valami pénzügyi Qsoda­emberre, akiben egyesülne egy Colbert zse­nialitása, egy Necker elszántsága, egy Miquel szívóssága és egy Wekerle alkalmazkodó ké­pessége. De ilyenünk nincs és kérdés, hogy ha volna, boldogulna-e a szakbeli lángelméje, ha nem támogatná, vagy ha esetleg gáncsot is vetne neki — a politika. Mert ma már nyilván­yaló, hogy Magyarország fölgebeszkedése mai eiesetfségébCl csak a külföldi kölcsön alapján történhetik, maga Bethlen is ezt mondja és aki mást mond, az vagy hazudik, vagy bolond, ez a külföldi kölcsön pedig külső és belső politikai problémák összegubancolódásán múlik és mulhatik el. Magyarország k?p köl­csönt a nagyántánttól, ha a kisániánt azt mondja, hogy a kölcsönt nem ellenzi. Hi kel­letlenül is, ha fogcsikorgstva is, de meg kell egyeznünk a kisántánltal. A sinajai konferencia után mindenki erre számított, félhivatalos köz­léseket is adtak ki róla, a kormány se látszott tőle idegennek, ma már nem beszél róla senki. Miért ? Mi történhetett Sinajáfól a Times-nek adott nyilatkozatig ? Amire megint csak az lesz a válasz, hogy „egyezzetek meg a szomszédai­tokkal". És ha meg ntm egyezünk, annak aligha Bethlen István iesz az oka. Megalakult a fajvédő-szövetség. (A Szeged budapesti tudósítójától.) A nem­zetgyűlés kupolatermében ma dé élőit tanácsko­zásra gyűltek össze a keresztény ellenzéki kép­viselőit : a fajvédelmi agrírcsoport részétől Göm­bös Gyula, a keresztényszocialista párt részéről Hsller István, a keresztény nemzeti alapon álló ellenzéki képviselők megbízásából Friedrich Ist­ván és kimondották, hogy közös keresztény nem­zeti alapon álló ellenzéki szövetséget alakítanak. A megalakult keresztény ellenzéki szövetséghez eddig a következő képviselők jelentették be csatlakozásukat: A f.;jvédő agrárcsoporl részéről: Gömbös Gyula, Eckhardt Tibor, Zsilinszky Endre, Bell MiklOs, Ulain Fererc, Zsirkay János, Hir György. A keresztényszocialisták részéről: Haller Ist­ván, Homonnay Tivadar, Csik József, Szabó litván (öttövényi), S abó József, Gríeg r M klós. A keresztény nemzeti a!apon álló eilerzéki képviselők i észéről Friedrich István, Huszár Elemér, Lendvai Is ván, Szabó Sándor, Bogya János. A fajvédő-szövetség tehát tizennyolc képviselő­ből áll, kiket csak egyetlen kapocs: iz antisze­mitizmus füz egymáshoz, hiszen talán felesleges is sokat magyarázni, mil>en óriási ellemétiík v rí­nak az egyes most fuzioná l csoportok politikai felfogásaiban. Hir szerint a fúziót szokatlanul erőleves par­lamenti harc fogja követni, me'y nemciak Beth­len István gróf politikája, hanem egyenesen sze­mélye ellen is fog irányulni. A fsjvédők cftenzivá|a egyszerre három fron­ton fog megindulni. Nemcsak a részvényügyet melegetik fel, de még sokkal súlyosabb ügyeket is készülnek szóvá tenni, ugy hogy a narc a fajvédők és a kormány között teljesen fel fog éledni. Az Esküit-ügyet is fel fogja eleveníteni a keresztény ellenzék és ennek Kapcsán nap­világra kei ülnek azok az adatok, melyeket Zá­kány Gyula volt nemzetgyűlési képviselő küldött Amerikából. A fajvédők bejelentették, hogy ezeket sz adatokat Lendvai István mentelmi ügyével kapcsolatban hozzák nspviíágra. A minlszterelnnk utazása. Behlen István gríf miniszterelnök e hónap 25 én vagy 26-án s/akitja féibe Balatonföldváti üdülését és utána Genfoe utazik. Az u'azás előkészületeit már megtelték, magát az elutazás napját azonban még nem áilapi.otlák meg. A miniszterelnöknek.a Times-úsn tegnap m g­jelent ny iatkozata bizonysága anmk, hogy a miniszterelnök célja elérésére nemcsak a genfi népszövetségi ülésen fog részt venni, de a köl­csön ügyet végleg el akarja in ézni és más irányban is lépéseket fog tenni erre vonat­kozólag. Az árdrágitáei rendelet hétfőn lép életbe. Jelentettük tegnap, hogy a demokrata képvi­selők Vázsonyi Vilmos vezetése mellett az igaz­ságügyi bizottság epjbehivását kérték a Ház elnökétől. Bottlik József, az igazságügyi bizott­ság helyettes -elnöke ma reggel Budapestre ér­kezett, mert az igazságügyi b-zottság már hol­nap délután 4 órakor uiést tart, hogy az igaz­ságügyminiszter legújabban kiadott drágasági rendeletét megvitassa. A bizottságnak ugyai nircs módjában a kormány rendeletén változ­tatni, módjában van azonban a minisztert az elhangzott vetemények alapján a rendelet meg­véltozta'á'ára kérni. Az uj árdrágitáJ rendelet végrehajtására az uzsorafanácsok hét jön kezdik meg működésűket. Mindazon régi folyamatban levő uzsoraügyekre már az uj eljárás az irányadó, amelyekben még elsőfokú Ítéletet nem hoztak. Azok ellen­ben, amelyekben már az elsőfokú birói Ítélet elhangzott, mé? ha vé'ségrfl v^n is bennük szó, amit az uj rendelet kizár, a Kúriához ter­jesztendők jel. *Az esetleges felebbezések és iíéletnek jog­erőre való emelkedése után történik meg az elitélt letartóztatása Amennyiben az ujsora­ü?yek torlódása megkívánja, akkor ujabb biríi tanácsokat fognak uzsoratanécsokként felál­lítani. nllardóaa készenlétbén állsnik a bíró­sági szakértő* és az ülnö-tök. Ha a petbefogotf ellenőrző szakértő Hrende'ésát kéri, rövid uton azt is b idézek és pár éra alatt megtartják a detektivektől előállított árdrágító ügyében a tár­gyalást. A közalkalmazottak fizetésemelése. A közszolgálati alkalmazottak már eddig és a még ezulán várhaló drágulásra való tekintettel szeptember *iőra 50 S2ázaIék0S emelést kértek a kormánytól. A pén?üeymin;sztérium azonban a 25 százalékos emelés mellett foglalt állást. A természetbeni ellátás helyett Járó készpénzválí­ság megáüapiíásánál n?gyobt> megértést várnak sz érdekeltek, mert a legutóbbi megállapítások után a cukor és a zsir eltűnt a piactól és mire előkerült, már másfélszeres árat kértek érte. A cukor pedig éppen az a cikk, amelynek árala­kulására a kormány befolyást gyakorolhat. A kormánypárt nyomorenyhitó akciója. Az egységespírt tagjai Almássy László ügy­vezefö alelnök kezdeményezésére az országos nyorrorenyhití akció irányítására konkrét lépé­seket tettek abban az irányban, hogy a sze­gényebb néposztályok helyzetét országszerte megvilágítsák. Erre vonatkozólag a főispánok­tól jelentése* érseztek az egységes párthoz. A je ejtésektől megállapítható, hogy ez dőszerint a falun a nyomor nem n?gy, nem ölt oly aggasztó mérveket és ennélfogva az akciót első­sorban a városi szegények segítésére kell for­dítani. Az egységes párt kedden értekezletet tart, me'ynek tárgyai a következők: 1. Az országos nyomorenyhítő akcióról szo­ciális szetnponiból beéik^ett fflúpáni jelen­tések tírgyaláss és sz ebből folyó részletek megbeszélése, valamint az erre voistkozó jelei­lések kidolgozása, bizottság kikü'dése és elő­zdő megválasz^sa. 2. Propaganda-bizottság megválasztása. 3. A képviselői beszámolókat előkészítő bizottság összcálli ása. 4. Mokcsay Zoliin elősdó beszámolója a kormánypárt mult évi működéséről és jövő munkaprogramjáról.

Next

/
Oldalképek
Tartalom