Szeged, 1923. augusztus (4. évfolyam, 172-197. szám)

1923-08-23 / 190. szám

SZEQBD futótűzként terjedt a folyosón és a képviselők legnagyobb része már is a folyosén tartózkodik és arrél beszél, ki lesz Kállay utóda. Legnagyobb valószínűség szerint Kállay utóda Bárczy Dezső nyug. államtitkár lesz, aki elsőrendű pénzügyi szakember. — Kállay pénzügyminiszter távozásával kapcsolatosan az a hír is elterjedt, hogy nemcsak a pénzügyminiszter távozik, hanem Bethlen István gróf miniszterelnök ezt az alkalmat felhasználja a kormány teljes újjáalakítására. Igy pld. beszélnek Rakovszky Iván, Nagy Emil, Bud János és Vass fózsej távozásáról is. Ezzel a nyilvánvalóan átlátszó tendenciájú hírrel kapcsolatban illetékes helyen a leghatározottabban megcáfolták az egész dolgot és ezt teljesen légbőlkapott cáfolatnak minősítették, ami különben az első pillanatban is nyilvánvaló volt. A nemzetgyűlés szünete és Gőmbésék. A nemzetgyűlés szünete ügyében még mindig nem történt döntés. Gémbösék a földreform kérdésében óhajtanak kellemetlenséget okozni a kormánynak és zavart a kormánypártban. A legközelebbi napok egyikén napirendi indítványt fognak tenni, amelyben kérik a földreformnovellának azonnal való napirendre tűzését, számítván arra, hogy ezzel a kormánypárt kisgazda tagjai kénytelenek lesznek nyíltan szint vallani és esetleg a kormlny ellen szavazni. Valószínűleg ugy fogják a kérdést áthidalni és a kormánypárt egységét megőrizni, hogy igen rövid szünetet fognak tervbe venni, amely után azonnal a földreformnovella letárgyalása következnék. A rövid szünetet a küi- és belpolitikai helyzet maga is indokolja, ugy hogy egy hónapnál hasszabb szünetre nem lehet a nemzetgyűlésnek kilátása. Ujabb eljárást indíttatott a kormány Lendvai ellen. Lendvai István Cegléden, augusztus 20-án beszámolót tartott és beszédében — mint ismeretes — olyan kitételeket használt, melyek sértők a kormányra. A beszédben elmondottak miatt ma délelőtt Daruváry Gíza helyettes miniszterelnök megadta az ügyészségnek a felhatalmazást, melynek alapján a bűnvádi eljárást Lendvai ellen megindítják. Az ügyészségnek a felhatalmazással együtt megküldték a beszíd hiteles szövegét is, melyben az inkriminált részek a következők: „A Bethlen-kormány nemcsak panamista, hanem erkölcsi érzéke sincs arra, hogy elhagyja helyét. Erkölcsileg már a bitófán lóg, tehát hagyja el a helyét. Meg kellelt érni a nemzetgyülesen, hogy miniszterek, vagy ők, vagy feleségeik révén ajándékrészvényekhez jutottak és a miniszterek, magas állású tisztviselők és képviselők egyenesen abból szereztek vagyont, hogy a tőzsdén játszanak és nyomják lefelé a pénz értékét." Álhír a sajtófőnök lemondásáról. Dr. Ángyán Bélának, a miniszterelnöki sajtóiroda főnökének a minap polémiája volt Gömbös Gyulával s a fajvédők lapjával. Azt állították ugyanis, hogy a sajtóiroda elárasztja a vidéket durva hangú támadásokkal Gömbös és pártja ellen. Dr. Ángyán válaszában kijelentette, hogy egyetlen támadó cikk csakugyan a sajtóirodából került ki Gömbös ellen s annak tónusáért meg is rótta a fogalmazó tisztviselőt. Kijelentette azonban azt is, hogy a saj óban elkövetett durvaságokért legkisebb joggal a fajvédők lapja tiltakozhat, aki ezen a téren mindent előzve, oly előnyösen vezet. Most tromfként azt sütötték ki Ángyán miniszteri tanácsosról, hogy megválik állásától. Ezt a hirt illetékes helyen megcáfolják. M kir. felülvizsgáló és kiegyenlítő hivatal. A triaroni béke éltelmében a magyar kormány rendeletet adott ki, amely szabályozza a „M. kir. felülvizsgáló és kiegyenlitő hivatal" hatáskörét, szervezetét és eljárását. Á hivatal hatáskörébe a következő ügyek tarloznak: Ellátja azokat az ügyeket, amelyeket a trianoni békeszerződés vagy ennek végrehajtása során kötött valamely egyezmény a magyar felülvizsgáló és kiegyenlitő hivatal hatáskörébe utasit. Közreműködik különö.-en azoknak a pénztartozásoknak rendezésében, amelyeket a békeszerződés 231 §-a vagy külön egyezmények alapján a felülvizsgáló és kiegyenlítő hiva'alok u ján kell rendezni. Felszámo'ja az ellenséges javak jogos és érdekek felszámolásából eredő jövedelmeket és követeléseket. Tárgyalja a szövetséges és t?rsu't hatalmak állampolgárai részéről a kereset benyújtása előtt bejelentett kártérítési és visszakövetelési igényeket és nyilatkozik felőlük azzal a megszorítással, hogy elismerő nyilatkoSzeged, 1923 augusztus 23. zatot vagy egyezségi ajánlatot csak a pénzügyminiszter felhatalmazása alapján tehet. A hivatal élén az elnök áll, aki a pénzintézeti központ vezérigazgatója és a hivatal vezetését a pénzügyminiszter jóváhagyásával az igazgatóra bizhatja. A hivatal mellé véleményező és tanácsadó szervül tanácsot rendelnek ki. A rendelet ezután ismerteti az eljárást és az ügyvitelt és felsorolja az eljárási dijakat. Vázsonyi bírálata az uj árdrágitási rendeletről. Az igazságügyminiszter uj rendelete az árdrágítás ellen a kereskedők körében elkeseredést keltett. Attól tartanak, bogy a nagyon meggyorsított eljárásnak netán több ártatlan áldozata lehet, mint amennyi igazi bűnösre sújthat le majd az igazságszolgáltatás. A felebbezés kizárása és a rögtöni letartóztatás kelt rettegést a tisztességes kereskedők körében is, akik maguk is kívánják az uzsorás árdrágítók méltó büntetését. A rendelet a hivatalos lap szerdai számában már megjelent és két nap múlva lép érvénybe. A főváros kereskedelmi köreiben, bár csak nagyon halványan, még mindig reménykednek a rendelet megváltoztatásában. Ellenzői közül elsőnek dr. Vázsonyi Vilmos szólalt meg, aki egyik fővárbsi reggeli lapban mondott elitélő bírálatot az uj igazságügyminiízleri intézkedésekről. Erre dr. Nagy Emil igazságügyminiszter egyik esti lapban válaszol s egyoldalúsággal vádolja Vázsonyit, aki a következő választ adja a miniszternek: —• Az igazságügyminiszter ur ténybeli tévedésben leledzik és szomorú dolog, hogy erre nekem kell őt figyelmeztetnem. Az első ténybeli tévedése az, hogy az ülnökök alkalmazása nem volt kötelező. Hiszen az árdrágításról szóló törvény kötelezővé teszi az ülnökök alkalmazását és az ülnököt eddig is alkalmazták. — Nem látok semmit a rendeletben arról, hogy a tárgyalás kimerítő volna, csak a gyorsaságot látom. Sőt azt is látom, hogy a félnek azt a primitív jogát is elveszik, hogy ellenőrző szakértőt alkalmazhasson. Ezt is alárendeli a rendelet a gyorsaságnak. A szakértő kirendelését pedig csak akkor tartja szükségesnek, ha az árvizsgáló bizottság nem adott szakvéleményt. Megtörténik tehát az, hogy valaki a budapesti kereskedelmi és iparkamara véleménye szerint nem árdrágító, az Országos Árvizsgáló Bizottság valamelyik ifjú szakértője szerint pedig az. — Amit a minisiter ur a kegyelmi kérvénytől mond, SZÍ — őszintén szólva — nem értem. Hiszen csak a befejezett eljárások után adható be kegyelmi kérvény és különben is köztudomásu dolog, hogy árdrágitási ügyekben nem is szoktak kegyelmet adni. — Kár tehát ezzel a kérdéssel bíbelődni. Az ügyek egyszerűen azért húzódtak el, mert az egész országra nézve csak egy fórum volt, a királyi Kúria, amely nem tudta az ügyeket elintézni. Ennek azonban nem sz a remédiuma, hogy kizárják a vétségeket a panaszból, hanem másodfokon intézzék el az ügyeket a nagyobb számú ítélőtáblák, amelyek érdemben elintézik az ügyeket. Tény, hogy gyorsan történnek elitélések, de annál lassabban készülnek a tárgyalásról a jegyzőkönyvek és igy az ítéletre is lassabban kerül a sor. S?m békében, sem háborúban soha nem vették jognak azt, ha egy fórum hozott ítéletet. Ez nem jog, hanem statárium. Vázsonyinak a MTI. utján újból felei a miniszter s a következőket mondja: — Vázsonyi Vilmos képviselő msi interjúmra adott nyilatkozatában ténybeli tévedéssel vádol meg engem, azt áll tván, hogy az uzsorabiróságról szóló törvény az ü nökök jelenlétét feltétlenül előírja. Ez igaz. Vázsonyi Vilmos azonban nyilván nem tájékozódott arról, hogy viszont az 5§50—1928. számú miniszteri rendelet túltette magát ezen a szabályon és kimondta, hogy a tárgyalást ülnök nélkül is meg lehet tartani. Minthogy pedig az ülnökök nem kaptak semmiféle dij»zást, egyszerűen elmaradtak a tárgyalásokról. Én jogszabályként állítottam be a rendeletbe, hogy ülnök nélkül nem lehet tárgyalást tartani és az ülnökök fáradságát dijaztatom. — Abbm nincs igaza Vázsonyi Vilmosnak, mintha árdrágitási ügyekben r.em adnának kegyelmet. Ellenkezőleg tucatszámra kell adni kegyelmet, egyedül abból az okból, hogy mire az ítélet végrehajtására kerül a sor, az uzsorabiróság Ítélete groteszk komikummá vál', anynyira változtak azóta a gazdasági viszonyok. Eltökélt szándékom, hogy az uzsorabiróság intézményét komollyá teszem. Megígérhetem az érdekeltségeknek, hogy a minisztérium a legéberebb figyelemmel fogja kisérni a fejleményeket és ha nem válik be az a számítás, amely a minisztériumot vezette, ebben az esetben ujabb rendelettel még mindig segíthetünk. Részleteiben is elfogadták az adóvalorizációt (A Szeged budapesti tudésitijátil.) A nemzetgyűlés mai ülését báromnegyed 11 óra után nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Bemutatja a miniszterelnök átiratát, melyben értesiti a nemzetgyűlést, hogy a kormányzó a miniszterelnök szabadsága tartamára a miniszterelnöki teendők ideiglenes ellátásával Daruváry Géza külügyminisztert bizta meg. Felolvastatja az amerikai Egyesült Á'lamok követségének köszönetét a nemzetgyűlésnek Harding elnök elhunyta alkalmával kifejezett részvétért. Ezután áttérnek az adóvalorizdcióról szó ó ! törvényjavaslat folytatólagos tárgyalására. ; A szakasznál az előadó terjeszt be módo! sitást és a szakaszban kontemplált büntetés1 pénznek egymillió koronára való felemelését kéri. Gaál Gaszton a szakasz törlését javasolja, mert az igen messzemenő intézkedéseket tartalmaz, az egész gazdasági élet kötöttségét eredményezi. Prónay György közélelmezési államtitkár reflektál Gaál Gaszton szavaira: A szakasz beiktatására szükség van, hogy a kormánynak módja legyen a nagyvállalatokat is megrendszabályozni. A szakaszt az előadó módosításával fogadják el. A 11. szakasznál Gaál Gaszton kifogásolja az erdészeti intézkedéseket. Szerinte felesleges adminisztrációt létesítenek. A szakasz törlél sét kéri. A pénzügyminiszter rövid felszólalása után a szakaszt eredeti szövegében fogadják el. Az elnök jelenti, hogy a törvényjavaslatot ugy általánosságban, mint részleteiben letárgyalták. Az építéshez adható adóügyi kedvezmény. Áttérnek az építkezés alkalmával adható adóügyi kedvezményről szóló törvényjavaslat tárgyalására. Temesváry Imre előadó ismerteti a javaslatot. Módosító indítványt nyújt be, amely szerint nemcsak a törvényjavaslatban felsoroltak, hanem akárki is igénybevehesse az állami kölcsönt, ha aláveti magát a törvényjavaslat rendelkezéseinek. Pontrói-pontra ismerteti a javaslatot és kéri annak elfogadását. Baticz Gyula: A lakátépitést államilag kell kezelni, nem lehet azt magánosokra bízni. Az állam által nyújtott kedvezmény olyan nagy, hogy az építő vállalatok jóformán ingyen jutnak házakhoz. Nem hajlandó ingyen adni házakat tőkeerős vállalatoknak. Az építkezés előmozdításáról szóló törvényjavaslatban igen sok helyes rendelkezés és intézkedés volt. A törvénytervezet szerint a vállalatok alkalmazottaik öt százaléka részére lakást lettek volna kötelesek építeni, egyúttal kötelezte a vállalatokat arrs, hogy a lakás cíljaira alkalmas helyiségeket ürítsék ki. Amikor ez a törvénytervezet nyilvánosságra került, a tőkeerős vállalatok hatalmas támadást indi ottak ellene. Ennek az volt a következ-