Szeged, 1923. július (4. évfolyam, 146-171. szám)

1923-07-19 / 161. szám

SZEGED izeged, 192J ju ius 13. Cigánypurdék zeneakadémiája a Stefánián. (A Szeged tudisitójdtól.) öt füstös képű, öklömnyi cigányrajkó guggol a Kass-kávéház lerassza elölt, a Stefánia kerítésén. A gáz- és villanylámpák sárgászöld fénye darabokban hull rájuk a sürü lombokon keresztül, fekete gyémánt szemük — tiz fürge szentjános bogár, — elevenen, lázasan villog a félhomályban. A sétáló legények, lányok szelíden végigsimo­gatják őket mosolygásukkal, néhány csavargó pyerkőc bámuló szeme mered rájuk. Károlyi Árpád bandájának muzsikája lágyan ömlik el a fák fölött és rithmikusan megrezegteti a fa­leveleket. Újszeged felöl virágillatos frissességet lehel a Tisza a fülledt város hőokádó házai közé. Valami messze torony harangja nagy ál­mosan kondit tizenegyet. A fekete rajkók feszülten fülelnek a sötét fák alatt. Szemükkel, fülükkel, szájukkal isszák a zenét, amely diadalmasan röpül föl a kávé­ház fényárban uszó terasszáról. Erőlködve szo­rítják állukhoz kopott hegedűjüket és a kávé­házi banda muzsikájából eloszlott akkordokat buzgó igyekezettel próbálgaják a gyanúsan hangolt húrokon. A hegedűt nem rájuk szabták, karjuk alig éri el a végét, fejük, válluk hátra­feszül. A rajkók tanulnak. Titokban, lopva lesik el a „slágereket", hogy nappal végi*cincoghassák az uicákat, a korzót, a Stefániát, Újszegedet és a Qedót. Művész fiókák, lazult erkölcsi érzé­küek, mert hiszen ugy lopkodják össze a nagy tudományt azoktól, akiknek Vin, de akik sok­kal büszsébbek már, semhogy a kezdőknek is juttassanak belőle valamit. Elfelejtették már, Ingy valamikor ők is igy indultak, hogy ők is { mohó arccd kullogtak a nagy banda után és boldogan segítettek hajnalfelé a nagybőgősnek, aki bz éjszakai dorbézolás mámorának sutya aUtt bizonytalanul cipelte óriás hegedűjét és nagy kat rúgott a lábatlankodó purdékon. A felnőttek, a beérkezettek mindig lenézik a ki­csiket, a járni tanulókat, taían ösztönszerűleg ezztl bosszulják meg Baját indulásuk kétségbe­esett gyámohaiansá^át. Kínlódtak ők is, kínlód­jon hát mirdenki. ÉS ebben van is nemi igaz­ság. A kínlódás, a harc kikristályositja a ké­pességeket és annyit kristályosít ki, amennyit fizikailag lehetséges. Az öt cincogó cigányrajkó közül ki tudja, hányban rejtőzik Dankó Pista szelleme, aki biz­tosan itt kóvályog valahol a Tisza pariján, a susogó lombok között. Szeretettel igazi ja a hú­rokon tapogatózó, aptó gyerekujjakat és csodá­latos melódiákat suttog a zenere szomjas fü« lekbs. Éppen az ő nótáját húzzák: „Most van a nap lemenőben ..." A rajkók arca felragyog a gyönyörűségtől. Ezt a nótát már régen tudják és biztos vonóval ki­sérik a kávéházi banda muzsikáját. Egyik egy fii hanggal lejebb, a másik feljebb, de hát ki­csire nem nézünk. Azlán ismét egy Dankó nóta röppen föl a hangulatos éjszakába: „Mig azt mondják, nincs Szegeden boszor­kány". A sétáló lányok, legények szive halkan járja tőle a csárdást, még a lombok közül bekukucs­káló csillagok is a nóta ritmusára kacsintgatnak. Most szünet következik. Fönn a terrasszon hajlongva tányéroz az egyik civilizált füstős. Az asztalok felett diszkréten csendülnek össze a gyöngyöző tartalmú poharak, a pincér bekiáltja a kassza felé: 'gylivegpezsgő. Künn, a fák kihajló lombja alatt fel és alá I hullámzik a sétáló tö neg. A rajkók pedig, mint a diákok a tízperces szünetben, fához támaszt­ják a fíegedüjüket és vidáman hancúroznak a földön. Kergetik, püfölik egymást, bukfencet hánynak, szélesre húzott szájjal nevetnek, de amikor a prímás odabenn a kávéházban kicsalja az első hangot a hegedűjéből, már ismét ott guggolnak a helyükön és komoly arccal lesik, várják a zenét. Rossini Teli Vilmosának egyik részlete csendül fel, amelyben a pásztorsip szelíd hangja olyan meghatóan hal bele a közeledő katonák diadal­masan felharsanó indulójába. Az öt müvész­csemeie, ugy látszik, nem ismeri a daiabot. Azt gondolják, valumi uj sláger és ijedten kap­kodnak a gyorsan elröppenő akkordok után. Egyik-másis elcsíp egyet éi kipengeti a hege­dűjén. Az ismétlődő motívumokat mind az öt megtanulja, de mire elhal a zene ott benn a kávéházban, a rajkók bután bámulnak egymásra. — Mi a fene vót ez — böki a hegedül egyik a szomszédja felé. — Tudja dz erdeg ... A nagy találgatásban még a szünet örömei­ről is megfeedkeznek, csak akkor térnek ma­gukhoz, amikor rázendítenek a cigányok a leg­diadalmasabb „Óh bajadérom"-xa. A purdék megkapják gyorsan a vonót és mindjobban nekibátorodva nyeggetik a bájadért. A legények, lányok szive most már nem csárdást dobog, hanem vatemi nagyszerű limonádéban úszkál. Dankó P sta szelleme pedig ijedten rebben föl és vsszamenekül a márvány Dankó hideg kebelébe. A rajkók azonban boldogan húzzák, mert hát első a kenyér, a sláger kenyeret je­lent, a bajadér sláger, az elérzé eryeddt varró­lányok szívesen dobnak a cincogó rajkók mar­kába néhány gyűrött ké koronás'. Magyar László. Teleion: Igazg. 455. Korzó Mozi Telefon: Pénztár IIB5. Csütörtökön ís pénteken, iuHus 10. é« 20-án —— CSAK 16 Éven recOciEKiEK I —— A legszebb magyar filmalkotás: VÖRÖSBEGY. Moly Tamás kalandorförténete 5 felvonásban. Főszereplők: Lóih lla, Csortos Gyula, Lafabár Árpád. Azonkívül: TIT.OK Dráma 5 felvonásban. Előadások: Hétköznap 5, 7 és 9, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor. Kedvező idő esetén 9 órakor a nyári helyiségben. Modern emeletes a város legjobb helyén 4 szobás teljes komfortos lakással, vételesetén az egész átadva, 22 millió korona, megbízott Gaál 'n£atlan ^oila Kígyó-utca 7. szám az O. F. B engedélyével 255 Földbirtokok, földbér­letek, házak és üzletek •ladislf és vételét közvetíti ™ Anti)! nvug.állpt.tanácsos,O.F.B. r Cilin, rt illat áltat engedélyezett ingatlan­forgalmi irodája, törv. bej. cég, Szegeden. Iroda: Attila-utca 7. Telefon: 5—69 — Lakás: Stáció­utca 8/b. Telefon 13-36. Kiáltvány! Tudják mög a zidevalósi népök Hogy özv. Locsiknéval házasságra lépők Andrishon mén lyányom a Martsa És ugy élünk majd mint vízben a hartsa És hogy az alatvalókkal majd szóba állok Ehön mindönkinek szivbül gratulálok De hogy né szójak annyit hijába Gyüjjék a Korzó mozgódába Ha mög rá fizet a bilétára Begyühet a Martsa lakodalmára Éljön a haza. Göre Gábor bíró ur es. ká Mirék Ji Anglia megegyezési javaslata. A Matin londoni tudósítása szerini Anglia jsvasolni fogja a megegyezési, a köveikező pon­tok figyelembe vételével. 1. A francia-belga megszállás a passzív el­lenállás megszünteiáse után láthatatlanná vál­jék. 2. A megszálló csapalok nyomban való visszavonása, mihelyt Németország fizetési kö­telezettségeit biztoaitja. — Ismét drágít az államvasút... A Magyar Távirati Iroda jelenti: A magyar korona fokozatos értékcsökkenése, a vasúti üzemanyagok nagymérvű drágulása és a személyzeti illetmé­nyek emelkedése arra kényszeritette az állam­vasutakat, hogy díjszabásukat folyó évi julius 25-től felemeljék. Az államvasutak a személy­forgalomban a menetdijat 100 százalékkal, a poggyász- és expresszáru viteldijakat 50 száza­lékkal emelik fel. A legtöbb es legfon osftbb közélelmezési és szükségleti cikknek vasúti szállításánál sokkal kisebb százalékát fogják az áru értékének beszedni, mint eddig. Az uj vasúti tarifa folyó évi julius 25 én lép életbe és részlete a Vasúti és Közlekedési Közlöny folyó hó 20 án megjelenő rendkívüli számából lesz­nek kivehetők. — A birói éa ügyészek Szegeden tartják tneg kö/gyülésüket. Az ország birói és ügyészi egyesülete ebben az évoen Szegeden rártja meg évi rendes közgyűlését. Értesülésünk sze­rint a közgyaiéi szeptember utolsó napjaiban lesz amikor az ország egéss területéről számos biró és ü.yész jön Szegedre. — Marconi legújabb találmánya. Nemrég tért vissza Marconi a nyugatafrikai partoktól, ahol Elektra nevű jachtján tanulmányozta a drót­nélküli távíró tökéletesítsél. Most azt jelen­tik Londonból, hoty tanulmán} u ján uj készü­léket konstruált, mellyel sokkal kisebb költség­gel rádióüzenetet küld a világ minden részébe. Különösen az árammegtakaritasban ért el nagy sikert és ma mar annyi árammal, amely Páris— London közötti üzenetváltáshoz volt szükséges, most a C^p-Werde szigetekről képes drótnél­küli táviratokat küldeni Londonba — Olcsóbb lett a péksütemény. A buza­és lisztárak csökkenésének hatása végre mutat­kozik a pékiparban is. A kenyér ára száz ko rónával lett kevesebb a piacon, a péksütemények árát is leszállították négy-öt koronával. — Uj hidat építenek a Tiszán Tltelnél. A Tiszán az alsó folyásánál már régebbi idő óta mutatkoznak megoldásra váró közlekedési akadályok, amelyek azáltal állottak elő, hogy nincsen közúti hid. Most uj vasutvonalat épí­tenek Titel és Pariasz közöl, melynek kapc-án az állam kénytelen uj hidat is építeni azon a szakaszon. Ez a hid ne n csak vasúti közleke­désre lesz alkalmas, hanem a közforgalmat is lebonyolíthatják majd rajta. Az építkezési mun­kálatokat már megkeddtéí és így remélhető, hogy a h'dat tavasszal már meg is nyithatják. — Változás várható a Neraze:i Hitelinté­zetnél. Nagyobb változás várható a Nemzeti Hitelintézet érdekeltjeinek sorában. Több aján­lat érkezett a pénzügyminisztériumba az állam részvényérdekeltségemek átvételére. Az intézet tegnap tartott közgyűlésén a 190 millió alap­tőkét 600 millióra emelték fel. Egyelőre a hely­zet az, hogy a pénzügyminiszter a pénzintézeti központ utj-tn gyakorolja az elővételi jogot. PIPIS TESTVÉREK Tóíkomlósi Gőzmalma biz. lerakat , LAMPEL OSZKÁR SZEGED Valéria-tér i. Telefon 1—67. Ajánlja raktárát a legkiválóbb minőségű, modern tipusu nagygőzmalmi lisztekben viszonteladóknak és a sütőiparnak. 258 Szép időben" az ujszegedi ma és minden nap délután fél 6-tól a Katonazeaetar játszit

Next

/
Oldalképek
Tartalom