Szeged, 1923. július (4. évfolyam, 146-171. szám)

1923-07-03 / 147. szám

6 SZEGED Szeged, 1923 ju'ius 3. lom a valorizálást megoldani annyival is inkább, mert ha a jövedelmi adó elértéktelenedett koronákban lenne befizetendő, igen nagy aránytalanság állna elő a teherviselés tekintetében. Azóktól ugyanis, akiktől ezideig fizetésükbél való levonás utján százalékos kereseti adóval is többet vennénk el, mint azoktól, akikre az évi jövedelem után vetik ki az adót. Éppen ezért az önálló keresettel birók maradnának ki a teherviselésből, azok, akiknek teherviselésére legjobban lehet szedik be az adót, a 10 I az államnak támaszkodnia. Utólag redukálják a májusi gázegységárakat. (A Szeged tudósítójától.) A gáz- és villany egységárak megállapítására delegált bizottság, mint ismeretes, május tizedikén hirdette ki legutóbbi határozatát, amellyel a március és április havi áramfogyasztás egységárait állapította meg és kimondotta, hogy a következő hónapokban ezek az alapárak az elfogadott szénklauzulák szeri :t változnak. A bizottság az uj egységárak kiszámításával Thiering Oszkár ipariskolai igazgatót bízta meg, aki a májusi fogyasztás egységárait junius első napjaiban a szénklauzula apján meg is állapította. Annak idején megta a Szeged, hogy az uj gázegységárak inden valószínűség szerint revizió alá kerülik, mert a szénklauzula indexszámának meglapitása hibás adatok alapján történt. A vásztott biróság határozatanak a gázegységak megállapításához szükséges szénklauzulára natkozó része ugyanis nem rendelkezett vilásan. Nem mondotta ki határozottan, hogy szénklauzula indexszáma a szén tényleges szerzési ára, vagy pedig a fölhasználás időntjában érvényben volt szénárak szerint ha'ozandi meg. Thiering Oszkár a választolt róiág határozatát az utóbbi módon értel:zte és igy feltűnően magas gázegységárakat 'apitott meg. Az uj egységárak kihirdetése után több he:n u«y vélték, hogy a gázegységárak százizalékos emelése teljesen indokolatlan és maga gázgyár is a választott bírósághoz fordult a itáiozat idevonatkozó rendelkezéseinek helyes ígyarázatáért. Farkas Kálmán nyugalmazott államtitkár, a lssztott biróság elnöse végre megküldte Sze:dre a kívánt magyarázatot. A hivatalos magyarázat szerint a gázegységárak megállapításánál nem a felhasználás időpontjában érvényben volt szénárakat, hanem a gázfejlesztésre felhasznált szén tényleges beszerzési árát kell figyelembe venni. A bizottság ilyen alapon hozta meg május 10 i határozatát és ezért állapított meg a gázegységárakra vonaíkozóiag magasabb szénklauzulát, mint az elektromos áram egységárára, amelyeknek megállapításánál a mindenkori szénárak az irányadók, a tényleges beszerzési árakra való tekintet nélkül. A gáz- és a villamosáram szénklauzulája között azért van ez az eltérés, mert a gázfejlesztésnél a felhasznált szénből jó áron értékesíthető melléktermékek maradnak és azokat a vállalat mindig a napiáron adhatja el, ami lényegesen csökkenti a rezsiköltségeket. A választott biróság utólagos magyarázata alapján a májusi fogyasztásra megállapított gázegységárakat valóban redukálják és a fogyasztó közönség visszakapja a különbözetet. Dr. Turóczy Mihály tiszti főügyésztől nyert értesülésünk szerint ez a visszatérítés a valóságban nem történik meg, hanem a differenciákat Thiering Oszkár belekalkulálja a juniusi fogyasztás után esedékes gázegységárakba és igy azok alacsonyabbak lesznek, mint amilyenek a szénklauzula alapján lennének Az esetnek azonban mégis van szépséghibája, mégpedig az, hogy a fogyasztóközönség nem kapja meg az indokolatlanul befizetett különbözetek valorizált értékét, pedig az elmúlt hónap folyamán nemcsak a szénklsuzula indexszáma váltoiolt, hanem a magyar korona éiíéke is. Junius elsején a korona zürichi jegyzése 10 fölött állt, ma pedig már 6 és fél körül ingadozik. „A drágaságot a világparitás színvonalára kell leszállítani." (A Szeged budapesti tudósítójától.) A nemzelfülés mai ülését fél 11 órakor nyitotta meg citovszky Béla elnök. Bemutatja Almássy ászlónak a Ház alelnökségéröl szóló lemondását. Ház Almássy Líszlénak működéséért köszöetét nyilvánítja. Bejelenti Batthyány Tivadar rófnuk Horváth Zoltán képviselő által benyuj>tt kérvényét, amelyben vád alá helyezését kéri. Áttérnek az indemnitási vita folytatólagos irgyalására. Az első felszólaló Gaál Gaszton: Hibának irtja azt a kormány részéről, hogy nem adott xpozét. A kormány első és föelvének az élets vagyonbiztonság megteremtése kellene, hogy egyen. A jó kormányzat első tétele a közrend, i második az adminisztráció tisztasága, a harnadik a pénzügyi és gazdasági helyzet megjavítása, fagyon örül, hogy a kormány a tisztviselők izetését rendezni óhajtja. ' Nem akarja a nagyairtokot védelmezni, de rá kell mutatni arra a izomoru tényre, hogy addig, mig a mezőgazda lági birtokra már évtizedekkel ezelőtt köteletövé tették, hogy családi lakásokról gondoskodjék, a bankok és kereskedelmi vállalatok, melyekre az állam most tette kötelezővé, hogy a tisztviselők. 10 százalékának lakást épiisenek, mindent elkövetnek, hogy a kötelezettség alól kibújjanak. Ezután a nagybirtokosok hibájáról beszél. Legnagyobb hibájuknak azt tartja, hogy teljesen elzárkóznak az emberektől, mintha nem is ezen a földön élnének. Másik hibájuk az, hogy uralkodni akarnak. Hibául rójja fel, hogy nagyon ezükkcblüek a földbirtokreformmal szemben. Eísősoibm az államnak kellene megkezdeni a földosztást és csak azután kellene hozzányúlni a középbirtokhoz, ha az állami földeket már szétosztották. Mar most látja a földreform fenyegető veszélyeit. Az iparo*, a kereskedő, aki földet veez, azon m6d kiadja a gazdáknak, mert nem tudja megművelni. Ugyanígy vannak a katonatisztek és a tisztviselőkU. Az igénylök kézötl vannak képviselők is. (Kiss Menyhárt: Nevet halljunk!) Nem fogadhatja el a novelfatervezetet. A novella hangja Buza Barna és | Kun Béla hangja. A különbség csak az, hogy • amazok őszintén megmondták, hogy földet akarnak osztani. Az állami adminisztráció tisztaságának előfeltétele, hogy jól fizessék a tisztviselőket. A tisztviselőkérdést gyökerében lehet megoldani. Határozati javaslatot nyújt be, mely szerint mondja ki a nemzetgyűlés, hogy az utóbbi időben nagyon is elharapózott jelenségek, hogy a tisztviselők részvénytársaságok és magánvállalatok igazgatóságában helyet foglalnak, helyteleníti és törvénytelennek találja. 0: perc szünet után Gaál Qaszton a kormány pénzügyi és gazdasági politikáját tárgyalja. Rámutat a tőzsde koncentrációjára, mely az egész országban minden tőkét magához szippant, ami a gazdasági termeléshez volna szükséges. Veszedelmesnek tartja a iőke koncentrációját a gazdasági életre. A kormány pénzügyi és gazdasági politikája lehetetlenné tesz minden reális kalkulációt. Az adótörvényeket teszi szövi ezután. A földadó és a házadó oly aránytalanul magas, hogy az már egyenesen nevetséges. A bortermelési adótörvény ugyanilyen aránytalanul nagy. Különösen furcsa a helyzet a forgalmi adónál, mert a fogyasztó teljes mértékben megfizeti, az állam azonban legalább egy harmadát nem látja, mert eltitkolják és ennek föoka a lerovás helytelen volta. Helytelen, hogy az, aki az adócsalót feljelenti, jutalékban részesüt. A legtöbb esetben az adócsalások nem is kerülnek feljelentésre, mert a feljelentő és az adódetektiv kölcsönösen megegyezik egymással. A vám- és tarifa-politikáról beszél ezután. Helytelennek tartja, hogy a legfontosabb nyersanyagok előállítására kartelek alakuljanak. A vámpolitika egyik főakadálya annak is, hogy a szomszéd államokkal megértő viszony fejlődjék ki, mert hí bizonyos cikkek kivitelét megengednék, ennek fejében igen sok nélkülözhetetlen nyerstermék behozatalát engednék meg a szomszéd áiiamok. Nem ért egyet a miniszterelnökkel abban, hogy nincs más segítség, mint a külföldi kölcsön. Ö ludja a segély uíját és ennek csak az az egy szükséges fellétele van, hogy hagyjanak bennünket dolgozni és ne akadályozzanak bennünket lehetetlen és lehetetlenebb bürokratikus intézkedésekkel. Ennek az útnak az volna a lényege, hogy a drágaságot a világparitás színvonalára kell leszorítani, végre kell hajtani a tisztviselők nagyarányú létszámcsökkentését és az anyagokban mutatkozó hiányt meg kell szüntetni. A megoldás tekintetében a kormány figyelmébe ajánlja Cséri Lajos gazdatársának tervét, mely szerinte alkalmas arra, hogy az államháztartás egyensúlyát helyreállítsa. Az indemmtást elfogadja. Vasadi Balogh Qyörgy személyes kérdésben szólal fel. Qaál deszédében megjegyezte, hogy egy képviselő a földbirtokrendezö bírósághoz igénylést nyújtott be, melyben földigényének megállapítását kéri. Kijelenti, hogy ez a képviselő ő volt, azonban ugyanezt más képviselők is megtették és nem lát ebben összeférhetetlenséget a képviselői állással. Szakáís Andor is személyes kérdésben szólal fel. Az elnök ezután napirendi indítványt tesz. a legközelebbi ülés holnap délelőtt tiz órakor lesz. A mai ülés délután egynegyed négy órakor ért véget. Kemál pasa nem enged. Kemál pasa viharos miniszteri tanács után azt a távirato. intézte Izmed pasához Leusanneba, hogy az ottomán adósságok kérdésében semmi esetre se engedjen, mert Törökország gazdasági öngyilkosságot követ el, ha a francia delegáció követeléseit elfogadja. Harding elnök beszédébSl a Newyork Herald többek között a következő programpontokat emeli ki, melyekéit az elnök a váUsztáá küzdelemben síkra fog szállni: 1. Nemzetközi kérdések: A Népszövetség teljes elvetése. A hágai választott biróság elválasztása a Népszövetségtől. Amerika csatlakozása a szétválasztás megtörténte után. 2. Közlekedési kérdések: Az állami vasú igazgatás elvetése. 3. Iparpolitika: Állásfoglalás a munkalehetőségek önkényes csatlakozása eilen. A munkásszövetségek jogainak képvisele. 4. Agrárkérdések: A mezőgazdasági piaci szervezetek finanszírozása és í fuvardíj mérséklése. 5. Pénzügyi kérdések: Az angol háborús adósság fundálása. — Ankét a forgalmi adóról. Ma délelőtt 11 órakor a pénzügyminisztériumban ankét kezdődött, amelyen a forgalmi adóval kapcsolatos függőkérdéseket vitatták meg az érdekképviseletek, előadván egyben a pénzügyminiszter megbízottja előtt a törvényrendelet módosítására vonatkozó kérésüket. Az értekezlet megnyitása után a kereskedelmi és iparkamara képviseltje beterjesztette azt a memorandumot, amelyben az összes érdekképviseletek a forgalmi adóról szóló törvényjavaslat módosítását kérik. A memorandum három pontba foglalja össze a kívánt módosításokat: 1. A május 24-iki pótrende'et visszaható erejének elejtése ; 2. külföldi cégek bizományosainak az importkereskedékkel p iritásoajalapon való kezelése ; 3. az ügynökök a jutalék után fizessenek adót. Ezek előterjesztése után a fatermelők és fakereskedők képviselője azt a kérdést vetette fel a pénzügyminiszter megbízottja előtt, hogy azok a rendelkezések, amelyek a forgalmi adóval kapcsolatosak, vonatkoznak-e az ő szakmájukra? A gyáripari képviselők országos testületének megbízottja azt ad:a -elő, hogy a pótrendeikezés egyik szakasza azt adta tudtul, hogy az ügynököknek 22 hónapra visszamenőleg meg ke'l fizetni ezt a három százalékot. Mikor a külföldi gyárosok erről értesítést kaptak, sorban értesítették budapesti megbízottaikat, hogy ha ezen rendelkezés fennáll, akkor megszüntetik a szállítást. A pénzügyminiszter kép/iselője reflektált erre a felszólalásra és kijelentelte, hogy ezen az ankéton nem csupán a külföldről behozott áruk három százalékos megadóztatásának kérdését óhajtja tárgyalni, a forgalmi adóról szóló törvény bizonyos módosításokon fog keresztüimenni.