Szeged, 1923. július (4. évfolyam, 146-171. szám)

1923-07-03 / 147. szám

6 SZEGED Szeged, 1923 ju'ius 3. lom a valorizálást megoldani annyival is inkább, mert ha a jövedelmi adó elértéktelenedett ko­ronákban lenne befizetendő, igen nagy arány­talanság állna elő a teherviselés tekintetében. Azóktól ugyanis, akiktől ezideig fizetésükbél való levonás utján százalékos kereseti adóval is többet vennénk el, mint azoktól, akikre az évi jövedelem után vetik ki az adót. Éppen ezért az önálló kere­settel birók maradnának ki a teherviselésből, azok, akiknek teherviselésére legjobban lehet szedik be az adót, a 10 I az államnak támaszkodnia. Utólag redukálják a májusi gázegységárakat. (A Szeged tudósítójától.) A gáz- és villany egységárak megállapítására delegált bizottság, mint ismeretes, május tizedikén hirdette ki leg­utóbbi határozatát, amellyel a március és április havi áramfogyasztás egységárait állapította meg és kimondotta, hogy a következő hónapokban ezek az alapárak az elfogadott szénklauzulák szeri :t változnak. A bizottság az uj egységárak kiszámításával Thiering Oszkár ipariskolai igaz­gatót bízta meg, aki a májusi fogyasztás egy­ségárait junius első napjaiban a szénklauzula apján meg is állapította. Annak idején meg­ta a Szeged, hogy az uj gázegységárak inden valószínűség szerint revizió alá kerül­ik, mert a szénklauzula indexszámának meg­lapitása hibás adatok alapján történt. A vá­sztott biróság határozatanak a gázegység­ak megállapításához szükséges szénklauzulára natkozó része ugyanis nem rendelkezett vilá­san. Nem mondotta ki határozottan, hogy szénklauzula indexszáma a szén tényleges szerzési ára, vagy pedig a fölhasználás idő­ntjában érvényben volt szénárak szerint ha­'ozandi meg. Thiering Oszkár a választolt róiág határozatát az utóbbi módon értel­:zte és igy feltűnően magas gázegységárakat 'apitott meg. Az uj egységárak kihirdetése után több he­:n u«y vélték, hogy a gázegységárak száz­izalékos emelése teljesen indokolatlan és maga gázgyár is a választott bírósághoz fordult a itáiozat idevonatkozó rendelkezéseinek helyes ígyarázatáért. Farkas Kálmán nyugalmazott államtitkár, a lssztott biróság elnöse végre megküldte Sze­:dre a kívánt magyarázatot. A hivatalos ma­gyarázat szerint a gázegységárak megállapításá­nál nem a felhasználás időpontjában érvényben volt szénárakat, hanem a gázfejlesztésre fel­használt szén tényleges beszerzési árát kell figyelembe venni. A bizottság ilyen alapon hozta meg május 10 i határozatát és ezért állapított meg a gázegységárakra vonaíkozóiag magasabb szénklauzulát, mint az elektromos áram egység­árára, amelyeknek megállapításánál a minden­kori szénárak az irányadók, a tényleges beszer­zési árakra való tekintet nélkül. A gáz- és a villamosáram szénklauzulája között azért van ez az eltérés, mert a gázfejlesztésnél a fel­használt szénből jó áron értékesíthető mellék­termékek maradnak és azokat a vállalat mindig a napiáron adhatja el, ami lényegesen csökkenti a rezsiköltségeket. A választott biróság utólagos magyarázata alapján a májusi fogyasztásra megállapított gáz­egységárakat valóban redukálják és a fogyasztó közönség visszakapja a különbözetet. Dr. Tu­róczy Mihály tiszti főügyésztől nyert értesülé­sünk szerint ez a visszatérítés a valóságban nem történik meg, hanem a differenciákat Thiering Oszkár belekalkulálja a juniusi fo­gyasztás után esedékes gázegységárakba és igy azok alacsonyabbak lesznek, mint amilyenek a szénklauzula alapján lennének Az esetnek azon­ban mégis van szépséghibája, mégpedig az, hogy a fogyasztóközönség nem kapja meg az indokolatlanul befizetett különbözetek valorizált értékét, pedig az elmúlt hónap folyamán nem­csak a szénklsuzula indexszáma váltoiolt, ha­nem a magyar korona éiíéke is. Junius elsején a korona zürichi jegyzése 10 fölött állt, ma pe­dig már 6 és fél körül ingadozik. „A drágaságot a világparitás színvonalára kell leszállítani." (A Szeged budapesti tudósítójától.) A nemzel­fülés mai ülését fél 11 órakor nyitotta meg citovszky Béla elnök. Bemutatja Almássy ászlónak a Ház alelnökségéröl szóló lemondását. Ház Almássy Líszlénak működéséért köszö­etét nyilvánítja. Bejelenti Batthyány Tivadar rófnuk Horváth Zoltán képviselő által benyuj­>tt kérvényét, amelyben vád alá helyezését kéri. Áttérnek az indemnitási vita folytatólagos irgyalására. Az első felszólaló Gaál Gaszton: Hibának irtja azt a kormány részéről, hogy nem adott xpozét. A kormány első és föelvének az élet­s vagyonbiztonság megteremtése kellene, hogy egyen. A jó kormányzat első tétele a közrend, i második az adminisztráció tisztasága, a har­nadik a pénzügyi és gazdasági helyzet megjavítása, fagyon örül, hogy a kormány a tisztviselők izetését rendezni óhajtja. ' Nem akarja a nagy­airtokot védelmezni, de rá kell mutatni arra a izomoru tényre, hogy addig, mig a mezőgazda lági birtokra már évtizedekkel ezelőtt kötele­tövé tették, hogy családi lakásokról gondos­kodjék, a bankok és kereskedelmi vállalatok, melyekre az állam most tette kötelezővé, hogy a tisztviselők. 10 százalékának lakást épiisenek, mindent elkövetnek, hogy a kötelezettség alól kibújjanak. Ezután a nagybirtokosok hibájáról beszél. Legnagyobb hibájuknak azt tartja, hogy teljesen elzárkóznak az emberektől, mintha nem is ezen a földön élnének. Másik hibájuk az, hogy ural­kodni akarnak. Hibául rójja fel, hogy nagyon ezükkcblüek a földbirtokreformmal szemben. Eísősoibm az államnak kellene megkezdeni a földosztást és csak azután kellene hozzányúlni a középbirtokhoz, ha az állami földeket már szétosztották. Mar most látja a földreform fe­nyegető veszélyeit. Az iparo*, a kereskedő, aki földet veez, azon m6d kiadja a gazdáknak, mert nem tudja megművelni. Ugyanígy vannak a katonatisztek és a tisztviselőkU. Az igénylök kézötl vannak képviselők is. (Kiss Menyhárt: Nevet halljunk!) Nem fogadhatja el a novelfa­tervezetet. A novella hangja Buza Barna és | Kun Béla hangja. A különbség csak az, hogy • amazok őszintén megmondták, hogy földet akar­nak osztani. Az állami adminisztráció tisztasá­gának előfeltétele, hogy jól fizessék a tisztvise­lőket. A tisztviselőkérdést gyökerében lehet meg­oldani. Határozati javaslatot nyújt be, mely szerint mondja ki a nemzetgyűlés, hogy az utóbbi idő­ben nagyon is elharapózott jelenségek, hogy a tisztviselők részvénytársaságok és magánválla­latok igazgatóságában helyet foglalnak, helyte­leníti és törvénytelennek találja. 0: perc szünet után Gaál Qaszton a kormány pénzügyi és gazdasági politikáját tárgyalja. Rá­mutat a tőzsde koncentrációjára, mely az egész országban minden tőkét magához szippant, ami a gazdasági termeléshez volna szükséges. Ve­szedelmesnek tartja a iőke koncentrációját a gazdasági életre. A kormány pénzügyi és gaz­dasági politikája lehetetlenné tesz minden reális kalkulációt. Az adótörvényeket teszi szövi ezután. A földadó és a házadó oly aránytalanul magas, hogy az már egyenesen nevetséges. A borter­melési adótörvény ugyanilyen aránytalanul nagy. Különösen furcsa a helyzet a forgalmi adónál, mert a fogyasztó teljes mértékben megfizeti, az állam azonban legalább egy harmadát nem látja, mert eltitkolják és ennek föoka a lerovás helytelen volta. Helytelen, hogy az, aki az adó­csalót feljelenti, jutalékban részesüt. A legtöbb esetben az adócsalások nem is kerülnek fel­jelentésre, mert a feljelentő és az adódetektiv kölcsönösen megegyezik egymással. A vám- és tarifa-politikáról beszél ezután. Helytelennek tartja, hogy a legfontosabb nyersanyagok elő­állítására kartelek alakuljanak. A vámpolitika egyik főakadálya annak is, hogy a szomszéd államokkal megértő viszony fejlődjék ki, mert hí bizonyos cikkek kivitelét megengednék, ennek fejében igen sok nélkülözhetetlen nyerstermék behozatalát engednék meg a szomszéd áiiamok. Nem ért egyet a miniszterelnökkel abban, hogy nincs más segítség, mint a külföldi köl­csön. Ö ludja a segély uíját és ennek csak az az egy szükséges fellétele van, hogy hagyjanak bennünket dolgozni és ne akadályozzanak ben­nünket lehetetlen és lehetetlenebb bürokratikus intézkedésekkel. Ennek az útnak az volna a lé­nyege, hogy a drágaságot a világparitás szín­vonalára kell leszorítani, végre kell hajtani a tisztviselők nagyarányú létszámcsökkentését és az anyagokban mutatkozó hiányt meg kell szüntetni. A megoldás tekintetében a kormány figyelmébe ajánlja Cséri Lajos gazdatársának tervét, mely szerinte alkalmas arra, hogy az államháztartás egyensúlyát helyreállítsa. Az in­demmtást elfogadja. Vasadi Balogh Qyörgy személyes kérdésben szólal fel. Qaál deszédében megjegyezte, hogy egy képviselő a földbirtokrendezö bírósághoz igénylést nyújtott be, melyben földigényének megállapítását kéri. Kijelenti, hogy ez a kép­viselő ő volt, azonban ugyanezt más képviselők is megtették és nem lát ebben összeférhetetlen­séget a képviselői állással. Szakáís Andor is személyes kérdésben szó­lal fel. Az elnök ezután napirendi indítványt tesz. a legközelebbi ülés holnap délelőtt tiz órakor lesz. A mai ülés délután egynegyed négy órakor ért véget. Kemál pasa nem enged. Kemál pasa viharos miniszteri tanács után azt a távirato. intézte Izmed pasához Leusan­neba, hogy az ottomán adósságok kérdésében semmi esetre se engedjen, mert Törökország gazdasági öngyilkosságot követ el, ha a francia delegáció követeléseit elfogadja. Harding elnök beszédébSl a Newyork Herald többek között a következő programpontokat emeli ki, melyekéit az elnök a váUsztáá küzdelemben síkra fog szállni: 1. Nemzetközi kérdések: A Népszövetség teljes elvetése. A hágai választott biróság elválasztása a Népszövetségtől. Amerika csatlakozása a szétválasztás megtörténte után. 2. Közlekedési kérdések: Az állami vasú igaz­gatás elvetése. 3. Iparpolitika: Állásfoglalás a munkalehetőségek önkényes csatlakozása eilen. A munkásszövetségek jogainak képvisele. 4. Agrárkérdések: A mezőgazdasági piaci szer­vezetek finanszírozása és í fuvardíj mérséklése. 5. Pénzügyi kérdések: Az angol háborús adós­ság fundálása. — Ankét a forgalmi adóról. Ma délelőtt 11 órakor a pénzügyminisztériumban ankét kezdődött, amelyen a forgalmi adóval kapcso­latos függőkérdéseket vitatták meg az érdek­képviseletek, előadván egyben a pénzügyminisz­ter megbízottja előtt a törvényrendelet módosí­tására vonatkozó kérésüket. Az értekezlet meg­nyitása után a kereskedelmi és iparkamara képviseltje beterjesztette azt a memorandumot, amelyben az összes érdekképviseletek a for­galmi adóról szóló törvényjavaslat módosítását kérik. A memorandum három pontba foglalja össze a kívánt módosításokat: 1. A május 24-iki pótrende'et visszaható erejének elejtése ; 2. külföldi cégek bizományosainak az import­kereskedékkel p iritásoajalapon való kezelése ; 3. az ügynökök a jutalék után fizessenek adót. Ezek előterjesztése után a fatermelők és fake­reskedők képviselője azt a kérdést vetette fel a pénzügyminiszter megbízottja előtt, hogy azok a rendelkezések, amelyek a forgalmi adóval kap­csolatosak, vonatkoznak-e az ő szakmájukra? A gyáripari képviselők országos testületének megbízottja azt ad:a -elő, hogy a pótrendeike­zés egyik szakasza azt adta tudtul, hogy az ügynököknek 22 hónapra visszamenőleg meg ke'l fizetni ezt a három százalékot. Mikor a külföldi gyárosok erről értesítést kaptak, sorban értesítették budapesti megbízottaikat, hogy ha ezen rendelkezés fennáll, akkor megszüntetik a szállítást. A pénzügyminiszter kép/iselője ref­lektált erre a felszólalásra és kijelentelte, hogy ezen az ankéton nem csupán a külföldről be­hozott áruk három százalékos megadóztatásának kérdését óhajtja tárgyalni, a forgalmi adóról szóló törvény bizonyos módosításokon fog keresztüimenni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom