Szeged, 1923. július (4. évfolyam, 146-171. szám)

1923-07-13 / 156. szám

**éwi ára 50 korona Jzerkcztöség és kiadihivatal Külcsey-utca 6. (Prófétatzálló, I emelet 6.) Telefon lí-33 A .Szeged' megjeler.íli hctffl kivételével minden qap. Egyes szám ára 50 konir.a. Előfizetési árak: Egy tOi^prs Szegedeii 1000, Buda»m f.n és vidéken 1050 kor. IV. Mo*varn. Hirdetési árak; Filhasábun 1 mm. >4, égy hasábon 24,inásléi hasábon 36 K. Szövegközi i5 százalékkal drágább. Apróhirdetés I2,kövéi betűkkel 24 K. Szötcgkőzti kiiácmények sörönként; 50 K. Ny ilttér, csa» :ádi értesítés 25<> K. Többszöri feladásnál áftngedniény Szeged, Í923 julius 13, PÉNTEK. 156-ik szám. Rekvirálás. Bűd János közélelmezési miniszter szénéivé ben a apos szakember kt rüit irra talan !eg f.m'O íbb minisztériumunk élére, aki valóban komoly és alapbs tanulmányokkal a hála mögö>t, veite át hoss u ah mnisá^ság után tár cái-t vezetékét. Sokan azt aliöotiék Bud Jinosró1, mikor a pesti tégi piarista épolet első emeleten elfoglalta a miniszteri szobát, hoey voltaképeri nem is ó fogja az ügyeket vezetni, ha em cak Hídik Jftnos grófnak !e»z a strohm8nnja. Erre h*m rosan rácáfolt a ónban Bud János és megmu'attrf, hoty na töb nyíre egyezik is Mfogása a Közélelmezési T ritc elnöi-éével, a>ért tud és akar önál ó utakon is járni, ha meggyőződése azt dikiátja. V le ban négh*tó az a harc, amit a közélelmezési miniszter f lytat hóxapok óta a drágaság *zá>fejQ sárkányával mirden h'ható eredmény nélk d. De a hioa minden bizo- n»al nem Bud Jinosban van, hanem a körülmények'en melyenkei még az ö kétségkívül energikus egyéni é*e sem lud megbirkózni. Száz helyen próháita mar a közélelmezési miniszter meg fogni a drága ág végielen láncát, de Csak nem sikerült letörnie az árakat. Most végre rájött ö is arra, hogy minden kisérlet teljen n biábava ó, ha nem minden drágatág *zülő«nyjánál, a gabonánál és a luztnél kezdi meg a harcot. Már a mult héten hozzá is fogott Bud J nos a halárak Ictöresének hatalmas és emberfölöttinek lát«zó munkájához, de még nem nyúlt ahhoz a végső fegyverftez, amiröi ma érkezik a hir és egyelőre csak a gabona feldolgozóivá', a malmokkal ak sztotta ös*ze szekere tengelyét. Isten tudja, mi eíső pillanattól fogva szélmatomh rcn k tartó tuk a közélelmezési miniszter ur harcát a inaimon ellen, mert ha egy két »zazilé-O' sikerül is igy lecsípnie a li&zi horribiii en magas árábcl, azzal meg lényegesen nem fog javulni a heyzer, hiszen azt valóban nagyon bajos voln« áritani, hogy a buzi közel ötvenezer koronás á aért is a m lmok felelősek, már ped<g a liszt minden mérteket meghaladó drág-o- gának kétségtelenül ez az oka. Bud János ma azután végre olyan lépésre határozta e magát, •> ely fento^sagban messze m^ga mögött h^gy minden törvényt es rendelete , amit 1919 óá hozott a kéi mirizegyüié% vagy bocsáto't ki barme yiK kormány. E bep a drákói törvényjavaslatban többek között ném kev sebbre kér felhatalmazást a közélelmezési mini z er, mint hogy s ükség eseién Köielezh s-e a malmt kat készleteik bejelentésé e és hogy a lakó ság szüksé le'einék ellátására a malmokat egyszerűen áiv hesse és ott állami keielesben őiöltethes-se a gabonát. Mint látjuk Bud János nem riad v ssza a - le szigorúbb intézkedésektől sem a maitokkal szemben és ugy Iá szik egy- dül irtóháboruval véi segíthetni a mai kétség elenul tarthata lan helyzeten, legalább is trre vallanak a most elkészült iöi vényj vas at háborús intézkedései. A malmok elrckviráláaát tehát, mint látjuk, elhatározta Bud János, ae miuin ö is tudja, hogy azzal még nem rothtt nagyon sokra, ha üres magtárakkal indul h >rcb i és ezeket az, Qres magiárakat olyan árakon vásárolt gabonával kel! megtöltenie, amilyent a termelő kisgazdák követelnek. Azzal is tisztában van a közélelmezési miniszter, hogy pusztán a gabonaárak maximálása ezen nem segítene, mert a gazdák egyszerűen nem adnák el a búzát s igy elhatározta magát a döntő lépésre is: felhatalmazást kér a gabonanemüek rekvirálására, a minisztérium által megszabott kény szerára kon. öi év után tehát ma megint ott állunk, ahol a h. ború szomorú éveiben és megint szuronynyal fogják megkísérelni jobb belatásra birni a falut. A rekvirálás intézménye a háború uto'só éveiben azonban már nem bizonyult keresztülvihetőnek, a gazdák megtanulták — és azóm sem félejtették el — a gabona elrejtésének annyiféle módját, hogy alkalmasint móst sem fognak a rekvirálás kampányok több eíedmennyel járni, mint 1918 ban. Ezen azu»án már c ak u^y lehet majd segíteni, hogy a kormány ka.főidről hozat be olcsó gabonát. De tisztelettel ké^diük", miért nem folyamodik már most egyszerűen ehbí z az eszközhöz a köz1éieimetés) miniszter ii» 7 Minik akar kényj-zerrendssahrlyskho? nyfllni és miért helyezi kiiá asba a m l nok és gabonanemüek rekviráá*ár? Éppen ezért mi azt hisszük, hogy tz egész törvényi va lat esek" fenyegetésnek készült é? csak annak erkölcsi haásától várja a közéletmézésl miniszter a fejyeszíet'en száguldó drágaság ördögszekerének mkífáltitását. Lehet, hogy eleinte lesz jp valami kis eredménye ennek a furcsa hadjáratnak, mint ahogy Hegedűs Lóránt ázuggészciója is feljaviiot'a ideig óráig a magyar koroná1, de tartósabbank bizonnyal ez sem fog bizonyulni, mert rájönnek lassan-lassan majd a gazdák is, hofy az a revolver, amit most mellüknek szegez Bud János miniszter ur, nincierí megtöltve. • u Sztrájk a Népszava betiltása miatt. (A Szeged budapesti tudósítójától.) Ma délután 1 ófator dr. Sipőcz Jennő Bud pest polgármestere értési'e'te a Népszava kiaióhivatalát, |jogy a belügyminiszter rendelete értelmében a szociáLie nokrata párt hivata os 1 pjmak tavábbi megjelenését hat napra, Julius 18 ig betiltatta. Egyenként a Népszava betiltásáról a Magyar Távir»ti Iroda a következőket jelenti: A hivata IOS bp julius 13-iki száma közli: AM kir. belripvmimszter 1923 julius 11 én kelt 115 219 — 1923 számú rcr deie ével a Budapesten, Szabó Imre kiadásában, Vanczák János felelős szerkesztésében és a Világosság-könyvnyomd* Részvénytársaság előállításában megjelenő Népszava cimü idő 2-tVi sajtótermék megjelenését es terjesztését 1923 julius hó 18 ig terjedő időtartamra a közrendet és közbiztonságát veszélyeztető tartalma miatt az 5484—1914 M. E. sz. rendelete alapján az alabbi okok alapján megtiltotta: Nevezett időszaki sajtótermék izgató irányú cikkeivel a jelenlegi társadalmi, gazdasági és erkölcsi rend alapját igyekszik megrendi'eni. Igy csax a legu óbbi időkben is a budap sti kir. büntető törvényszék folyó évi március hó 9-iki, április hó 14-iki és juiius hó 4-iki számainak l»foglalását rendelte el, mig a közrendet és kö/b'"onságot veszélyeztető közleményei miait 103 815/1923 B. M. számú rendelet időlegesen sz u cai terjesztés jogát vonta meg. Azonban a sajtótermék az alkalmazott rendszabályok dacára cikkeivel a közrendet továbbra is rutyos mértékben veszélyezteti : I«y julius hó 6 án megjelent számának Meddig és merre ctmü forradalmi hangú cikke a kormányt »z árdráí-i ók védőjének állítja oda a dolgozók társadalmával szemben és forradalmi fenyegetéseket tartalmaz. — A julius hö 10 iki számának: „Ellenforradalmár, vagy októbrista volt-e Gömbös 1919 elején cimü cikkébet; p dig nem áralja Böhm Vil ' mosnak, a kommunista uralom egyiir nirhedt alakjának nyilatkozatát is megjelea'etni, mig julius hó 11-ikr S7.á nának A 8 Ó ai Újság megint kotnyeleskedik" cimü cikkében kifejed zetten is ÍZO osi'ja mngát az úgynevezett vö>ö< hadsereg f*p rancsnokával és annak érdekében újból áltást foglal. Felette su'yos; k fogás alá esnek: Nevezett lap jul us hó 7 iki számának „A falka ellentámadásban" és a ju ius hó 11 iki számának „A hivők is gondoskodjanak rólunk", további „Az egyház" cimü cikkei-is, nfert ezek különösen a keresztény vallás elleni támadásokkal a keresztény nemzeti Magyarország érzületét mélyen sértik és a hazaLs érzésű lakosság kö-: rében felháborodást és izgalmat váltának ki. '' v Vad-aztrájkok a fővárosban. A Szeged budopesti tudósitója a késő éjjeli órákban a következőket jelentiA Népszava beúltása leírhatatlan izgalmat keltett a budapesti szervezett munkásság körében. A szociáldemokrata párív ze őség állandó peimanenciában van és minden erejével arra törekszik, hogy a munk4sBág higgadtságát megőrizze éá elhamarkodott lépésekre ne kapassa magát. A hangulat azonban izzó és könnyen megtörténhetik, hogy a pártvezetőség intenciójának ellenére a munkásság elementáris erővel demonstrál a pártlap betiltása ellen. Az üzemekből egymásután érkeznek jelentések arról, hogy itt is, ott is elakad a munka és a bizalmiférfiak a legnagyobb eiőfeszitéssef sem tudják rábírni a munkásokat, hogy a pártvezetőség ha ározata előtt ne hagyják el munkahelyeiket. A legtöbb helyen az elkeseredett munkások nem respektálj ik a bizalmiférfiak utasítását és az éjszakai órákban mindinkább szaporodik azoknak a munkahelyeknek és üzemeknek a száma, amelyekben a mu kások abbahagyták a munkát. Igy egye másra, «7in'e percen*inf érkeznek a pártvezetőséfhez úgynevezett „vadsitrájkokról" hirek. i Pesten nem Jelennek meg holnap az újságok. A nyomdászmunkások szakszervezete ugyancsak a pártvezetőség végleges határozatának megtörténte előtt egyöntetűen elhatározta, hogy ma este tiz órakor a munkások elhagyják a szedő és géptermeket és egyelőre huszannégy órás tüntető sztrájkkal demonstrálnak a belügyminiszter rendelete ellen és a Népszava mellett. Ezek szerint holnap, pénteken reggel egyetlen fővárosi napilap sem jelenik meg. A munkások este néhány p=rccel tiz öra után csoportokban vonultak a főüerceg Sándor téri Guttenbergo'tthonbá, ahol rendkívül izgatott hangulatban tárgyalták a mai eseményeket. A nyomdászottnonban még a késő éjszakai órákban ís igen élénk élet van, a munkások nem akarják elhagyni a helyiséget és dacára annak, hogy a nyomdász-szakszervezet vezetőségé csill pitani igyekezett á munkásokat és figyelmeztette őket, hogy a Sza szervezeti Tanács döntése előtt nem sz'b'ad drn ö lépésre elhatározni magukat, a nyomdászok egyöntetűen azon az állásponton vannak, hogy sztrájkkal kell tüntetni a Népszava betiltása ellen. Éjfélkor még sem a szociáldemokrata párr, sem pedig a Szakszervezeti. Tanács értesítése nem érkezett meg a Gutenberg otthonba. A S/ózat-nál.^ Az este tiz órakor a Stádium Sajtóvállalat Rózsa-utcai szedőtermében, ahol tudvalevőleg a Szózat-ot és A Nép-tt álhijék elő, megjelentek a munkások, de a bizalmiférfiak minden rábeszélése ellenére sem folytatták a munkát. Amikor ez a hir felérkezeit a Szózat szerkesztőségébe, Zsilinszky Endre nemzetgyűlési képviselő, a Szózat főszerkesztője azonnal lement? a munkások közé, ahol nyers hangon kiáltott reájuk: — Csak nem azonosítják magukat azokkal a > vörös gazemberekkel? ^ Erre a bizalmiferfiak abbahagyták a munkások kafcacitálását és erélyes hangon kérték ki maguknsk a szeivezett munkások nevében Z*i-