Szeged, 1923. július (4. évfolyam, 146-171. szám)

1923-07-11 / 154. szám

S Z B QBD Szeged, 1923 julius 11 Önálló akcióra készül Anglia ? A Manchester Guardian tudósítójának jelen­tése szerint a francia kormányt értesítették, hogy az angol kormány önálló lépéseket fog tenni, ha Franciaország nem válaszol minden további halasztás nélkül az angol kérdőívre. Diplomáciai körökben — mondja tovább a tudó­sító — azt várják, hogy a kormány abban az esetben, ha Franciaország az utolsó órában meg nem változtatná a felfogását, körülbelül a következőképen jár el: Nyilatkozatot tesz az egész világnak a jóvá­tételek komplexumának rendezéséről, a szövet­ségközi adósságokról és közzé fogja tenni az angol kérdőív szövegét annak bizonyítékául, hogy az angol kormány mindent megtett, ami módjában állott a Franciaországgal való meg­egyezés lehetővé tételére. Az angol kormány meg­ragadja a közlemény ezést, hogy egy konferen­ciát hívjon össze, melyre meghívná az Egyesült A'lamokat, Olaszországot, a semlegeseket és mindazokat a szövetségeseket, akik hajtandók a részvételre. A tudósító azzal fejezi be jelentéséi, hogy az angol kormány türelmének bizonyíté­kát adta akkor, amikor mindent megtett a Fran­ciaországjai való szakítás elk:rülésé*e. Londonból jelenlik: A külpolitikai helyzetben a feszültség a tegnap megtartott minisztertaná­cson érte el a tetőpontját. AJ angol parlamen tarizmus ősi hagyományai szerint a parlament ülései alatt nem adnak ki jelentést a miniszter­tanács határozatairól, hanem az alsó- és felső­ház vezéreivel közlik alkil nas időpontban a kormány politikájában beállott vá tözásokat. A kabinet jelenleg két ténnyel áll szembe.). A francia kormány eddig nem adott Írásbeli vJ­laszt az angol kérdőívre. Poincaré miniszter­elnök annak megállapítását kísérli meg, hogy Anglia Németországtól milyen jóvátéle'i értéke­ket kap. Ehhez járul még az is, ho^y azzal a kétoldalú megállapodással szenben, hogy az egyetértés megtartása érdekében teijes hallga­tást fogadnak, Poincaré és Millerar.d a nigy nyilváhosság előtt több izben kijelentették, hogy meg van a mód az Angliával való egyetértés megőrzésére. Ezt AngliáDan nag? sértésnek vet ték. Baldwin kijelentette, hogy az adóiságok kérdésében Angliának teljesen szabad keze van, mert Anglián ik januári ajánlatát nem foga Jiák el. Más forrás szerint Baldwin miniszterelnök az alsóházban, Curzon lord pedig a felsőhubin \%l nyilatkozni az angol kormány külön jóvá­tételi akciójáról. A minisztertanácson tegnap hozták meg az erre vonatkozó határozatot. A nyilatkozat valószínűleg abból fog állani, hogy válaszképen a német jegyzékre kifejti Anglia álláspontját a Ruhr-kérdásben. Angii ezzel egy­időben javasolni fogja nemzetközi szakértő bi­zottság összehívását, hogy ez a bizottság álla­pítsa míg Németország gazdasági teljesítőké­pességét. Mint a Reuíer Iroda közli, Baldwinnak és Curzonnik a Ruhr kérdéssel kapcsolatos poli­tikára vonatkozó nyilatkozata nem hangzik el csütörtöknél előbb. Minthogy a nyilatkozatoknak nagy horderejű kö/elkezmínye lesz, szükséges a nyilatkozatokat alapoian előkészíteni. Á'talá­ban azl tartják, hogy Franciaországnak a Ruhr­kérdéiben való magataríásáról szóló tanácsko­zások véget értek. Az Havas szerint azok a nyilatkozatok, me­lyeket BJJwin és Curzon csütörtökön tesznek, pontosan ismertetni fogják az angol kormány szániékait. Htngsulyo:ni fogják A.iglia barát­ságos érzelmeit a szövetségesekkel szemben és rámutatnak arra, hogy Anglia semmit sem fog megtenni a francia angol együttműködés meg­akadáiy ozására. A Daily Mail szerint az angol kormánynak az a terve, hogy Németország fizetési képessé­gének tanulmányozására angol szakértőkből egy bizottságot alakit. Poincaré miniszterelnök tegnap hosszasan tanácskozott dr. Benes cseh külügyminiszterrel. Benes, aki ma Londonba utazóit, a Petit Pári­sién szerint mint e^y nyolc napol belül ismét tárgyalni fo^ Poincaréval. A Daily Mail értqsü ése szerint a francia korminy elkészült a frank ujabb esésére, amely az angol külön akc ó nyomán be fog követkéz u". A francia pénznek ha ez az esése komoly jellegű lesz, a francia kormány devizapolitikai véde­kezéssel fog élni. A tisztviselőkérdés a kormányzó » * (A Szeged budapesti tudósítójától.) Az egy­séges párt gazdasági és szociális bizottsága ma este ülést tartott. A bizottság a tisztviselők létszámának csökkentéséről szóló törvényjavas­latot tárgyalta. Perlaky Győző kifejtette, hogy elengedhetet­lenül szükségesnek tartja, hogy mklUt a lét­számcsökkentést keresztülvinnék, az elbocsátás keresztülvitelénél vegyes bizottság felállítását javasolja. Erődi-Harrach Tihamér kérte, hogy a létszámcsökkentést a szabadalmi bíróságra nc terjesszék ki. Platthy György a törvényjavaslatot erőteljes lépésnek tekinti a tisztviselőkérdéi végleges megoldása felé. Eöry Szabó Dezső felszólalása után Eckhadt Tibor szólt a javaslathoz: Taka­rékossági bizottság felállítását sürgeti az összes hazafias pártok képviselőinek bevonásával. Patacsi Dénes kijelenti, hogy a nép szívesen gondoskodik a tisztviselők megfelelő ellátásá­ról, csak helyes közigazgatási munkát akar látni megfelelő ellenértékkép. Biró Pál rövid felszólalásában az állami üzemek adminisztrá­ciójának egyszerűsítését javasolta. A felszólalásokra Rakovszky belügyminisz­ter válaszolt. Megemlitette, hogy a csonka vár­megyének más vármegyéhez való csatlakozása által lényeges köllségmegtakaritás érhető el. Kállay Tibor pénzügyminiszter: Az elbocsá­tandó tisztviselők kiválasztásánál általános el­vekhez nem lehet ragaszkodni, meri a gyakor­latban ezek nem valósithatók meg. Hozzájárul ahhoz u jav slathoz, hogy az elbocsátott tiszt­viselők az állammal összeköttetésben lévő vál­lalatoknál megfelelő számban helyezessenek él. Ezzel az ülés esle 10 órakor vígét ért, majd ulána pártvacsora következett. Az állam Is elismeri a buzavalutit. Közludomásu, hogy a korona vásárló ereje folyton csökken és ezzel értékmérő szerepe megszűnt. Mindinkább általános óhajá válik érték nérőül a korona helyett a terményre való áttérés. Baj azonban, hogy a termény egyen­, értékében vállalt kötelezettséget telekkőnyvileg nem lehet biztosítani, mert a jelzálogjog csak meghatározott pénzösszeg erejéig jegyezheti be a törvénykönyvbe. Ezen a bajon van hivatva segíteni az a törvényjavaslat, amelyet Nagy Emil igazságügy­miniszter ma terjesztett a nemzetgyűlés elé, amely szerint a gabonának vagy terménynek mindenkori pénzbeli egyenértékében megállapí­tott követelés a telekkönyvben jelzálogjogi be­jegyzéssel is biztositható. Ezzel a követelések valóságos ériékének szolgáltatása biztosítva van és ettől az intézkedéstől a hitel nagymérvű fellendülése várható. (MTI.) Ellenzéki kérőkben meglehetősen élénken kommentálták a Magyar Távirati Irodának ezt a hírét, amely a kormány álásponiját félhiva­talosan ismerteti és a politikusok rámutattak annak az eljárásnak destruktív voltára, amely a kormány rés;éröl hivatalosan megállapija, hogy a korona, melynek tekintélyit pedig éppen a kormánynak kellene megvédeni, megszűnt értékmérő lenni. Csodálkozással kérdik a po­litikusok, hogy ha már maga a kormány is erre az alapra helyezkedik, akkor hogyan tart­hatja erkölcsösnek és megengedhetőnek, hogy Magyarországon még mindig legyenek embe­rek, kiknek ebből a megszűnt értékmérőből kelljen megélniök? És hogyan lehetséges az, hogy az állam szintén még mindig e szerint számol és fizeti alkalmazottait ? De ugy látszik, ezek kérdések, melyekre alkalmasint sohasem f.gunk választ kapni. Megkszdédétt az Igazságügy reformja. A Budapesti Közlöny ma reggeli száma kö­zölte a minisztériumnak a törvényszéki egyes bíráskodás tárgyában kiadott rendeletét, amely­nek értelmében augusztus 1-től kezdve a tör­vényszékeknél, min! elsőfokú bíróságnál minden peres és nem peres ügyben a tanácsok teljes mellőzésével csakis egyes bírók fognak eljárni. Fennmarad azonban a társasbiróság a felebb­viteli ügyekben, továbbá a hazaárulók ellen vagyoni felelősségük alapján megindított perek­ben, továbbá azokban az ügyekben, melyeket ülnökök közreműködőiével kell elintézni. Ez a readelet bevezető réaze annak a széles­körű reformakciónak, melyet Nagy Emil igaz­ságügyminiszter a biréságok eljárása tekinteté­ben keresztül vinni óhajt. A törvényszékeknél a nagyobb értékű perektől eltekintve eddig is meg volt már az egyes bíráskodási rendszer és most ezzel a rendelettel tulajdonképen nem történt más, minthogy ezt a rendszert átvezetik a nagyobb értékű perekre is. A törvényszék ily értelmű ítélete ellen meg van a korlátlan felebbezés joga felsőbírósághoz és igy senkit jogsérelem nem érhet. A birói eljárás fentebb már jelzett egyszerűsítésének tendenciája szük­ségesnek mutatta azt, hogy a kir. törvényszékek behozzák az egyes bíráskodás rendszerét. Likvidálják az amigrátiót? Politikai körökben Budapesten ma az a hir terjedt el, hogy a bécsi emigráció likvidálása állítólag megkezdődött. Hirek szerint a magyar kormányhoz is közelálló bécsi helyen folynak állítólag a likvidálásra vonatkozó tárgyalások, amelyekbe azonban sem Garamit, sem a szo­ciáldenokrata párt mérsékeltebb szárnyának és a bicsi emigráltak több vezérét sem vonták bele. Azokkal a bécsi emigráltakkal, akik ezt a tárgyalást folytatiák, nyilatkozitot írattak alá, amelyben az illetők megfogadják, hogy ameny­nyiben hazaengedik őket, idehaza az állam hü fiaként viselkednek, egyúttal pedig ünnepélye­sen bocsánatot kérnek a magyar államtól az ellene külföidö.i elkövetett vétségekért. Budapesti politikai körök egye3 beavatott helyei is ugy tájékoztattak bennünket, hogy ennek a híresztelésnek alapji van. Minden­esetre fenntartással közöljük ezt a híresztelést, a kormánytól várva annak megerősítését, vagy megcáfolását. Jánassy Zsltán mandátuma. Érdekes eseménye lett volna a Ház mai ülésének, amely azo.iban a mai tanác kozásak miatt elmaradt. Arról volt szó, h*.,;y Wolff Ká­roly, min', a III. bíráló bizoitság elnöke, beje: len'ette volna a Háznak, hogy az elnöklete alalt álló bizottság Eckhirdt Tibor előadásában Já­nossy Zoltánt mandátumától megfosztot'a, még pedig azért, mert a választói jog értelmében nem választható. Közben azonban az ellenzék részéréi meg­állapitoíták, hogy a bizottság a rendelet 67. § át nem alkalmazta. Ez a § világosan előírja, hogy abban az esetben, ha a választhatás te­kintetében kétely merül fel, a vizsgálatot szük­ségképen el kell rendelni. Ez a vizsgálat el­maradt. A bizottság ma.áévá te te Hedry Lő­rincnek pmaszos bejelen.ését és nem győző­dött meg az iratok hitelességéről. E § nem alkalmazása folytán a Ház abba a he'yzetbe került, hogy a bizottság bejelentését nem veszi tudomásul. A határozat feleit tovább nem tanácskozha'nak, hanem házszabály cimén lehet a dologhoz hozzászólni. Nemesik a Ház elnöksége, hanem a kormány is tudonásul veszi az ily értelmű felszólalás akat és nem zár­kózik el az elől, hagy a javaslatot újra tárgya­lás végeit visszaadják a bíráló bizottságnak. A Manchester Guardian ciktel közöl a népszövetségi tanács genfi ülé­sének a msg/ar-román konfliktus ügyében ho­zott határozatáról és azt mondja, hogy a ha­tározat igazságtalan Magyarországgal szemben, mert kétséges, hogy Magyarország brüsszeli képviselője nem lépte-e tul a felhatalmazást. A felhatalmazás csak arra adott neki jogot, hogy az esetleges megegyezőit aláírja, de nem mondhatott le Magyarországnak arról a jogá­ról, hogy a megegyezés lehetetlensége esetén Magyarország a nemzetközi bíróságtól jogi véleményt kérhessen. Igaza van Apponyi Albert grófnak is abban, hogy a brüsszeli megbeszé­lések jegyzőkönyvének aláírása nem jelenti a megegyezés elfogadását. A brüsszeli megbeszé­sek valójában kudarccal végződtek. A nemzetek tanácsának genfi ülése ahelyett, hogy magáévá tette volna Apponyi Albert grófnak a nemzet­közi biróság jogi véleményét követelő ékesen szóló fejtegetéseit, elzárta a törvény útját és olyan határozatot fogadott el, mely a kibékülés jámbor óhajtását hangsúlyozza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom