Szeged, 1923. július (4. évfolyam, 146-171. szám)

1923-07-04 / 148. szám

Egyes mazém ára 50 korona. íaerkeszttség és kiadóhivatal : Kölcsey-utca 6. (Prófétaiiálló, I. emelet 6.) Telef^ 13-33. A ,Szeged* megjelenik hétfő kivételével minden nap. Egyes szám ára £0 korona. Előfizetési árak: Egy hőnapra Szegeden 1000, Budapesten és vidéken 1050 kor. SBBEiEI} Hirdetési Jírak: Félhasábon 1 nim.i4,egy has;.l)0ii24,inásfél hasábul 3Í K. gzGvegküzt 25 százalékkal drágább. Apróhirdetés 12, kövér betűkkel 24 K. Szövegközti közlemények soronként 150 K. Nyilttér, családi érfesités 230 K. Többszöri feladásnál árengedmény IV. évfolyam. Szeged, 1923 julius 4, SZERDA. 148-ik szám. ézetek. Ha nem mondjuk is, mindenki tudhatja, hogy nekünk a közállapotokról egy elitélő szavunk sincs. Mi ránk a destruktív-liberális bélyeg van ránk ütve, ennélfogva mi mindent ugy találunk jónak, ahogy van. A mi véleményünk szerint aki ebben az országban panaszkodik, az hazaáruló. Aki nem lelkesedik az internáló-táborokért, azt internálni kellene. Aki azt mondja, hogy itt nem mérnek egyforma mértékkel jobbfelé és balfelé, azt ugy kellene megmérni, mint a középkorban a boszorkányokat: vizbe dobták őket s aki belefúlt a vizbe és lemerült a fenekére, arról megállapították, hogy tévesen fult bele, mert nem volt boszorkány; aki azonban nem merült le, azt megégették, mert az nyilvánságosen boszorkány volt. Aki azt mondja, hogy itt nem teljes a konszolidáció, azt a gaz rágalmazót ki kellene seprüzni a Balkánra azzal együtt, aki a numerus clausas ellen zúgolódik. Aki azt mondja, hogy ebben az országban eferazit is található, sőt vad-ekrazit is, amely csak ugy magától kibujt a földből, mint a bomba, az nem érdemel jobbat, mint hogy a Kovács-testvérek felültessék egy titokzatos autóra és nyáréji kirándulást tegyenek vele egy elhagyatott házba, hogy a fennforgó véleménykülönbség ott alaposan és véglegesen elintéztessék. A mi véleményünk ilyen a jelenlegi állapotokról, először azért, mert ezt kívánja az igazi hazaszeretet, másodszor azért, mert ha nem ilyen volna a véleményünk, akkor semmilyen se lehetne. Mivel azonban a mi véleményünket olvasóközönségünk már eléggé ismeri, most bátrak leszünk idézetekkel tájékoztatni afelfil, hogy konstruktív oldalon hogyan ítélik meg közviszonyainkat. Ne mondja ránk senki, hogy mi csak a destrukciót terjesztjük, mi nem zárjuk el közönségünket a konstruktív felfogások elöl sem. A Budapesti Hírlap három egymásután való, legutóbbi számaiból idézünk, Rákosi Jenő vezércikkeiből, akit tudtunkkal még a mai billent eszű világban se mondott senki se destruktívnak, se hazaárulónak, se zsidóbérencnek, ellenben ünnepelt az egész ország, élén a kormányzóval, a legnagyobb magyar újságírónak és a legbölcsebb magyarnak. A Budapesti Hírlap-ból idézünk, amely a köztudat szerint a Bethlen István politikáját támogatja s amelyet a miniszterelnök is megtisztelt már az Írásaival. — A rendőrség lázas vizsgálatot folytat a Kovács-testvérek ellen, — ez az első idézet. — Ez már valóságos bejegyzett cég és bizonyos értelemben jó firma a rendőrség könyveiben. De megszólal ujságnyilatkozatokban egy szolgálatonkivüli alezredes és oda vágja a rendőrségnek, hogy buzgalma kárba vész, a vizsgálat kudarccal fog végződni. A Kovács-testvérekkel nem lehet olyan könnyen elbánni, mert van, aki vigyáz rá, hogy holtpontra jusson az tllenilk folytatott vizsgálat. A második idézet arról szól, hogy mi az a kész pecsenye, amit magunk szolgáltatunk az ellenséges külföldnek. — Azok a titokzatos rendőri vizsgálatok, amelyek nagy fogadkozással szoktak megindulni s aztán egyszerre csak holtpontra jutnak. Azok a kétes alakok, akiket ha egy-egy bomba elsül, ha valahol ekrazitot találnak, ha egy ember érthetetlen eltűnéséről van szó: ezek a kétes alakok mindig belekeverődnek, mindig a rendőrség kezére jutnak és valahogy mindig kisiklanak, mert hisz különben nem valószínű, hogy uj esetek merülhetnének fel. Ma már a birói Ítéletek kélféleségét feszegették a nemzetgyülé sen. A harmadik idézet a Klub-kávéház bombájáról mondja a kővetkezőket: — Annyi szó, fogadkozás és vizsgálat után szinte tüntetően újra egy ekrazit bombával kedveskedtek a kipécézeit kávéháznak. Tehát ekrazit és bomba még mindig van illetéktelen kezekben. S a merénylet idejére két-három órán át sem a kávéházban, sem az épületben, de a szomszéd házakban sem működött a telefonhálózat. Nemhogy elvágták volna a vezetéket, hanem egyszerűen nem működött s két-három óráyal később megint rendben volt. Itt nem a telefon volt rossz, itt más hibát kell keresni. A mostani bomba éppen onnan került elő, ahonnan az előbbiek s a merénylők oly összeköttetésekkel rendelkeznek, melyek lehetővé teszik, hogy vissza íudjanak élni — a telefonberendezéssel . . . S ezután a három vezércikk után nem tudjuk, hogy a bombától féltsük-e Rákosi Jenőt, vagy az internáló tábortól. 31 milliárd a franciák követelése. A Corriera Della Sera az angol kérdőívre adandó francia válasz dolgában közli, hogy Poincaré a francia jóvátételi követelések végösszegét 31 milliárd arany mátkában fogja megállópitani. Ez az összeg a 26 milliárd arany márkás francia minimális követelésből és a Ruhr-megszállás költségeiből alakult. Ehhez járul a szövetségesek része, különösen Belgium ötmilliárd arany márkányi követelése. Az Echo de Paris szerint Poincaré miniszterelnök a mai minisztertanácson—ismertetni fogja azokat az utasításokat, melyeke. - francia nagykövet kapott. Az utasítások 40 nipi terjedelműek. Londoni jól értesült helyről a helyzeire vonatkozólag a következőket közlik: Valótlan, hogy lord Crewe Poincaré miniszterelnökkel folytatott legHtóbbi megbeszélése során éles, sőt fenyegető hangot használt volna. A megbeszélésnek inkább barátságos jellege volt. Valótlan az is, hogy angol részről ragaszkodnak a válasz Írásbeli alakjához és szóbeli választ nem akarnak elfogadni. A Reuter-iroda értesülése szerint francia köI

rökben csodálkoznak azon, hogy állítólag válság tört ki, vagy válság áll küszöbön. Téves az a felfogás, hogy a mai nap folyamán francia részről olyan választ küldenek, amely a tárgyalások befejezését jelenti. Egyelőre a tárgyalások a legbarátságosabb mederben folynak tovább. A? Echo de Paris szerint mindenki kívánatosnak tartja, hogy Angliával barátságos megegyezés jöjjön létre, de rem olyan áron, mely egyértelmű lenne a feljes legjőzetéfse). A Temps mai vezércikke éles kirohanást tartalmaz sz angol sajtó ellen és azzal vádolja az engol lapokat, hogy Középeurópa népeit egymás ellen akarják uszítani. Francia politikai körökben egyelőre nagyon tartózkcdéan nyilatkoznak az angol ssjtó franciaellenes támadásairól. Ma délelőttig még temmi bizonyíték arra, hagy az Observer és a Daily Mail felfogása egyezik-e az angol kormány hivatalos állásfoglalásával. Ezzel szemben mindezideig még nem cáfolták meg ezt a feltevést. Brüsszelből jelentik: A Belga kormány elhatározta, hogy a pápának a Ruhr-kérdésre vonatkozó legutóbbi levelére válaszolni fog. Mint a Berliner Tagblatt a Ruhr-vidékről jelenti, o német hatéságoknak betiltották, hogy a duisburgi vasúti hídon történt robbanás ügyében résztvegyen a nyomozásban, ugy hogy német részről még nem volt megállapítható, vájjon egyáltalán német merényletről van-e szó. Ha a merénylet csakugyan német részről történt, akkor — mondja a lap — az olyan gonosztelt, amelynek a passzív ellenálláshoz semmi köze s amelyet az egész Ruhr-vidék lakossága elité'. Dr. Most néppárti képviselőt, kinek Duisburgban is van lakása, túszként letartóztatták, a duisburgl Rajna-hid felrobbantása miatt. Düsseldorfból jelenti az Havas-ügynökség: A megszálló csapatok öt teherautomobilt, amelyek meg nem szállott német területre igyekeztek jutni, letartóztattak, öt bánya szénraktárát megszállták. A mainai alagút elleni merénylettel kapcsolatban a franciák Mainzból öt embert utasítottak ki, három embert, akit a merénylettel gyanúsítanak, letartóztattak. A mainzi alagút elején két időre járó bombát találtak, melyek felrobbantak. A kár jelentéktelen, a megtorló intézkedéseket megtették. A megszállott területek teljes elzárása következtében Majna- Frankjurtban nagy pánik uralkodik. Egész nap egymást érik a riasztó hirek. Minden pillanatban várják a város megszállását. A rajnai szeparatisták fokozott tevékenységet fejtenek ki. Dorten és Smeets ílér&ezettnek látják az időt arra, hogy teiveiket megvalósíthassák. A rajnai köztársaság kikiáltásának napja julius 14 e volna. Angliában és Amerikában mindinkább terjed az a felfogás, hogy Dorten és Smeets nem annyka a rajnai szeparatista mozgalom vezetői, mint inkább Franciaország fizetett emberei. A franciák és belgák j német merényletek provokálásával akarnak maI guknak jogot szerezni megtorló intézkedésekre. Almássy László bemutatkozása. (A Szeged budapesti tudósítójától) A keresztény kisgazda földmives és polgári párt ma este tartotta a szokásos kedd esti vacsoráját. A miniszterek közül Nagy Emil igazságügyi és Rakovszky Iván belügyminiszter, továbbá Mayer JánoF, a párt elnöke, Almássy László, a párt uj ügyvezztő elnöke, Pesthy Pál, a nemzetgyűlés uj alelnöke, Scitovszky Béla házelnök, Kószó István és Schandl Károly államtitkárok, Gömbös Gyula, Csontos Imre, Szijj Bálint, Karaffidth Jenő, Berki Gyula, Bottllk István, Görgei István, Fáy Gyúl?, Hoyos Miksa és a párt számos képviselő tagja vett részt a vacsorán. Vfcsora közben Karaffiáth Jenő háznagy emelkedett szólásra és melegen üdvözölte Almássy Lászlót, a párt ügyvezető alelnökét és Pesthy Pált, a nemzetgyűlés újonnan megválasztott alelnökét. Almássy László megköszönte a pártnak iránta kifejezett bizalmát. — A párt megteremtés;1 óriási fáradságba és még nagyobb munkába I került, amihez föltétlen szakértelem és sok energia kellett. — Mindezért az érdem az én igen tiszteit elődömé, Gömbös Gyuláé (a pár tagjai Gömböst nevének emlitésekor lelkes Ovációban részesítették) és csak azt sajnálom, hogy ö annyi összeütközésbe került saját gondolkodásával, hogy ö amikor olyan súlyos szerepet játszott a párt megalkotásában, nem folytaíja tovább e helyen működését. — A leglényegesebbnek tartom most az államfő, a kormány é: a kormányzó párt iránt, a párton kivül a közönségben á bizalmat, de a párton belül a: egységet és a harmóniát. Ennek a pártnak megvár a maga nagy történelmi feladata és ezt nekünl a legnagyobb lelkiismeretességgel kell teljesítenünk. En, amikor a miniszterelnök ur által kibontott zászlóhoz ciatlakoztam, csatlakoztam nem csak azért, mert azokat az elveket vallottam én is, de azért is csatlakoztam, mert néztem az egyént és Bethlen István gróf politikai múltja Tisza István grófnak az elismerő Yéle