Szeged, 1923. július (4. évfolyam, 146-171. szám)

1923-07-21 / 163. szám

Egy^s s^ám ára 50 korona. ScerketztAség és kiadóhiva­fel: Kölcsey-utca 6. (Próféta­Jiálló, I. emelet S.) Telefon 13-33. A „Szeged* megjele­nik hétfő kivételével minden nap. Egyes szám ára .*0 ko­rona. Előfizetési árak: Egy könaprs Szegeden 1000,Bud»­festen és vidéken 1050 kor. SZEG Hirdetési árak: Félhasábon 1 mm. 14, egy hasábon 24,más­léi hasábon 36 K. Szövegközi 25 százalékkal dSjgább. Apró­hirdetés 12, kövér betűkkel 24 X. S7.:ivegközti közlemények soronként 250 K. Nvilttér, csa­ládi értesités 2Ai K. Több­szöri feladásnál árengedmény IV. évfolyam. Síeged, 1923 julius 21, SZOMBAT. 163-ik szám. Az októbrizmus árnyékában Siereinök egészen pontosan megállapítani, hogy a főváros törvény hatósági bizottságának ötvenhat tagja miért mondott le a mandátumá­ról. A deklarációt, mellyel a kivonuló bizottsági tagok lépésükét megindokolták, ismerjük ugyan, de köztudomásúlag az ilyen hivatalos jellegű nyilatko/a ok rendszerint csak fednek bizonyos tényeket, de nem hatolnak be a dolgok gyö­keréig. Oyanok, mint az elemi isketai olvasó­könyv megállapítása, hogy éjszaka sötét van. Igazságnak igazság ez is s éppen természetes­ségénél fogva nem szokták fetvetni a kérdéBt, miért is v*n t ötét éjszaka. Az ellenzéki bizottsági tagok azt mondják, hogy nem akarnak a főváros újonnan meg­választott alpolgármesterének: Zil .tat Kiss Jenő­nek az elnöklete alatt tanácskozni. Azt is mot d­ják, hogy ennek az urnák a múltjában és egész közéleti szerepléseben nem látják a szük­séges garanciákat ahhoz, hogy a törvényhatótági bízottéig tárgyalásait kellő pártatlansággal és tárgyilagossággal fogja vezetni. Inkább leteszik a mandátun ukat és átadják a teret egészen a többségi párnak, ahol vígak a legények, mert wo'fenaui Wolff a kapitány. Zilahi Kiss Jenőnek, aki az októberi forrada­lom kitörése előtt a legutolsó volt a tanács­jegyzők sorában, azt róijik fel bünéül, hogy az okióbrizmus árnyéka b-n egy levehet irt, amelyben lörvcnalozta politikai programját. Az érdekes levél követeli a nemzeti tanács sürgős megalakítását, a német és török szövetség fel­mondását, az összes rangok, cimek, kitüntetések azonnali megszüntetését, a főrendiház eltörlését, a papi vagyonok elkobzását, az általános, egyenlő és titkos válasz ójogot, az 500 holdnál nagyobb birtokok kárpótlás nélküli elvételét, a hitel állán ositását, sz iparok egész sorának kárpótlás nélkül állami tulajdonba vételét és még tok minden egyebet, amit egy lélekzetre nehéz is volna elmondani. Röviden: Zilahi Kiss Jenő programot készített az októberi foir d&lom számára. Ta'án még tovább is ment, mint Károlyi Mihály és kormánya: azoknak idejük se volt egy ilyen átfogó jellegű, mindenre ki­terjedő programnak a késziteséhez. Nos, ugyanez a Zilahi Kiss Jenő, mikor más irányba lendült sz ország szekue, megint étére rohant a rohanóknak és egyik vezére le t az uj rendszernek, amely pontosan az ellenkezőjet hirdeti és cselekszi mindannak, amit Zilahi Kiss Jenő októberi programjában lefektetetr, de Ká­rolyi Mihály az idő rövidsége miatt nem tudo t megcsinálni. Hihetőleg ö is azon egyének közé tartozik, akik igen jó véleménnyel vannak a saját közéleti értéküktől, közigazgatási és poli­tikai tehetségükről és ugy vélik, hogy azt sem­miféle rezsim ideje alatt nem szabad parlagon hevertetni. Az ilyen politikai páfordulások nem ritkák a magyar közéletben. Láttunk nem is egy esetet, mikor még a Zilahi Kiss Jenő példájá­nál is szebben vándli/ódtak át egyesek a munka­pártból Károlyi Mihály táborába, ott hurráztak az utolsó petcig és hurráznak most megint torkuk«zakadtából az uj bálványok tiszteletére. Talán még igazoltatnak is másokat októberi magatartásuk miatt. Ez a lényege a dolognak, melynek Zilahi Kiss Jenő csak vé etlen szereplője. Harmadfél esz­tendő óta hslljuk vékonyan, vastagon, olvassuk Írásban, nyomtatásban, hogy az októbrizmus a legszörnyűbb bdnök közé tartozik. Helyes, fo­gadjuk cl, hogy bün. De ha bün az októbriz­mus, azt nem lehet néhai hangos hirdetőinek egyszerű köpönyegforgatással jóvátenni és má­sok viz alá buktatásával szárazra evickélni. Bennünket bizonyára igen nagy politikai és elvi ellentétek választanak el Huszár Károlytól, mégis azt mondjuk, hogy ő erkölcsi alapon hirdetheti velünk ellentétes nézeteit, mert akkor se mondott mást, mikor ezek a nézetek az el­lenzékiség keserű kenyerét jelentették. De értjük Huszár Károlyt, £ ki undorodik azokió', akik sokszorosan fémjelzett poli'ikai elvtelenség al p­jén szerepelnek a közéletben és vadasznak mandáiumokra. És érijük Lipták Pá't és Ereky Károlyt is, akiknek annak idején oroszlánrészük volt a budapesti városházi többség létrehozá­séban és most politikai ellenfeleikkel azonosítva m*gukat, leteszik mandátumukat. Otthagyjak a városházát, pedg ma az uj polgáimester ugy n­azokat <z elveket hirdeti, mini ök. Teljesen elvonakoztatva Zilahi Kiss Jenő sze­mélyétől, ami történ', e^y tisztulási processzus­nak a kezdete. Az igazi bün nem az októbr z­mus, hane 11 az elvielenség, a pártok, progr ­mok meggyőződés nélküli cserélgetése. Ha az i ven erkö csök apostolai ki isztu nak a magy r közéletből, mindjárt könnyebben meg fogj k érteni egymást azok is, akiket igazi elvi kü­lönbségek választanak el egymástól. Még nem hozták nyilvánosságra az angol választ A német jegyzékre adandó angol választ nagy izgatottsággal várják a frarcia fővárosba". Ille­tékes lötöknek az a benyomása, hogy Német ország Anglia ajánlatára bele feg egyezni a passziv ellenállás feladósába. H Néa.eior zág nem követné a tanácsot és továbbra is ragasz­kodnék a passziv ellenállás folytatásához, a^or valószínű, hogy a szövetségesek együttes jegy­zékben adnák meg a választ és ez a jegyzék Franciaország felfogása alapján készülne el. Az angol kormány tegnapi ü ésén eihd»árt zta, hogy az angol jóvá ételi po itika álláspontját há­rom okmányban közli a szövetségesekkel és a semlegesekkel. Az egyik okmány a Német­országnak küldendő jegyzékterveze*, melyben az argol k rmány a német javaslaokkal szem­ben oly álláspontot foglat e», hogy N me ország fi/etőkf pességét szakértőkkel k II megvizsgál­tatni. A másik okmány egy angol memorandum, meltben a szövetségeseknek és az Egyesült Államoknak kifejtik, hogy Anglia miien szem pontok szerint tartja lehetségesnek a jóvátételi kérdés megoldását. A harmadik egy kisérőiraf, melyben az án ánt kormányait felszólítják, hogy legyék meg megjegyzéseiket az angol jóvátéte i tervesetre és váaszoljanak arra, hajlindók-e a tervezetet aláírni. Az angol lapok lehetségesnek fartják, ho^y a jövő héten a parlament a külpolitika kérd ­seit, közöltük a Ruhr-kérd?st vitatja meg. Az angol nemzeti liberális párt elhatározd, hogy a külügyi tárca alsóházi tárgyalásánál vitát indi és ezzel megkezdi a külpolitika és főleg a Ruhr kérdés megvitatását. A Lloyd George vezetése alatt álló liberális p*rt tegnap este elhatározta, hogy felszólítja B^ldw.n miniszterelnököt, hogy jövő csütört ­kön a jóváté'eli kérdésről és a lausannei érte­k z élről nyilatkozzék a parlamentben. Lloyd G orge heves támadásra készül a kormány el -n a konzervatívok török barát politikája miatt. Az Ulain-iigy az igazságügyi bizottság előtt. {A Szeged budopesii tudósítójától.) A nemzet­gyűlés igazságügyi bizottsága ma déíe őtt 11 ónkor összeült, hegy az ismeretes Uiain­rfférral foglalkozzék. Az érteke?letfn Bottlik József elnökölt. Elő­adóvá Nemes Bertalant választották mtg, aki előtétjtszteite az ügyet és kifej'ette, hogy tz 1914 évi XLI. t.'C. 8 ik szakaiéban körülírt bűncselekménnyel állunk szerrben. Az emiitett törvénycikk a becsület vée'elméről szó!. Az első felszólaló Wolff Károly volt. Azt magyarázta, hegy a kérdésnek van egy jogi és egy politikai része. A politikai vonatkozással ö nem foglalkozik, csak a dolog jogi részéve'. Felfogása szerint Ulain kije entése nem az egész nemzetgjüést érinti, csak egyes kép­viselőket. Zsitvay Tibor beszél ezután. Ulain beisme­rése — mondotta — nem elégséges a tüntető eljárás megindításához. Indítványozza, hegy hívja föl az igazságügymini! zter a rendőrséget, hogy e megállapításokat eszközölje, és ezután feg majd határozni az igazságügyi bizottság. Ruptrt Rezső: A büntető perrendtartás sze­rint a nyomatékos gyanú elég az eljárás meg­indításához, a többi a biróság hatáskörébe tar­tozik. Utain vádjva a nemzetüyüiést érinti, mert általánoságban mondotta. Módjaban lett vo na egy esetet megjelö ni, ezt nem tette, mind a kétszáznegyvenöt képviselőt érinti. Nagy Emil igazságügyi miniszter; Ké felé keíl választani a kérdési: a jogi és az ejá­rási részre. Ami az anyagi részt illeti, azt kell megállapítani, van-e rágalmazás vagy becsület­sértés? Szerinte amig Ulain vádja egyes / ép­viselőkre össze nem zsugorodik, addig az egész nemzetgyűlést érinti. Ha megnevezi Ul?in az egyeseket, akkor az egész egyes képviselők ügye le*z. Farkas Tibor: Ulaint valami úton-módon kényszeríteni kell, hogy nevezze meg az egye seket. A parlamenti bízott ág kiküldése azért is helytelen volna, mert nem tudjuk, hogy kiket kü dene ki a nemzetgyűlés, hátha éppen azo a', íkik érintve vannak. Neki nem elég a büváü1 eljárás megindítása, hanem a Ház fegyelmi szabályai szerint is büntetni kell Ulaint és vé­leménye szerirt a kormánynak is kötelessége a felhatalmazást megadni Nogy Emil igazságügyminiszter kijelenti, hogy a kormány a ma esti minisztertanácson frgtalkozik ezzel az üggyel és a kormány szin­tén meg fogja adni a maga részéről a fel­hatalmazást. Wolff Károly jogi szempontból újra kijelenti, hogy nem fogad;a el az előadói indítvány, mert egy sér e t van már és az a Hitelbank. Horváth Zoltán: Helytelennek tarja Wolff fe fogását, mert ez a tényálladék ké'o d du. A Hitelbank azzal gyanusittatik, hogy vesztegetett, a nemzetgyűlés pedig, hogy meg lett veszte­getve. Azzal tehát, hogy a Hite^ank eljárást indít, a nemzetgyűlés becsülete még nincs megvédve. Nogy Emil igazságügyminiszier magáévá teszi Horváth Zoltán fe fogását Beszélt még Haller Józtef, Hajós Kálmán, mégegyszer Zsitvay, majd Ncgy Emil, azután a vitat bezárták. A szavazásnál a nogy többség elfogadta az előadó irditvdnyát, amely szerint a nemzet­gyűlés adja meg a felhatalmazást az igazság­ügyminiszternek Ulain Ferenc ellen a bűnvádi eljárás megindítására. Az előadónak e javaslatával szemben Zsitvay Tibor halasztó javaslata melleit csupán Hegyes­hglmy Lajos, Viczián István, Zsitvay Tibor, Woíff Károly és Láng János szavazott. A fővá osl ellenzék lemondása. A városházi ellenzéknek Zilahi Kiss Jenő al­polgármesterré történt megválasztása miatt tör­1 iént lemondása olyan helyzetet tere n tett a főváros ügyeinek irányítása körül, mely való­színűleg maga után fogja vonni a kormány beavatkozását is. Tegnap Rakovszky Iván bel­ügyminiszter hosszabb tanácskozást folytatott Sipőcz Jenő polgármesterrel. Dr. Glückstall

Next

/
Oldalképek
Tartalom