Szeged, 1923. július (4. évfolyam, 146-171. szám)

1923-07-20 / 162. szám

SZEGED elhagyni )k, hanem csak 1924 junius 30-án. Az elbocsátás félévi kitolása — amelyhez a pénzügyminiszter is hozzájárult — lehetővé leszi azt, hogy a közalkalmazottak más pályákon könnyebben elhelyezkedhessenek. A Ház együttes bizottságai ugyancsak letárgyalták a tisztviselők létszámcsökkentéséről és a csonka vármegyék összevonásáról szóló törvényjavaslatot és az együttes bizottság tárgyalása több lényeges módosítást eredményezett. A javaslat szerint megszűnnek a rendkívüli segélyek és a különböző eimen nyert illetmények. A jövő hónaptól kezdve minden tisztviselő egységes fizetést kap. A javaslatban a nyugdijasokról is gondoskodnak. Természetbeni ellátást csak a kereset és munkaképleien nyugdijasok fognak kapni. A fizetés érintetlen marad minden nyugdíjas számára. A kereset- és munkaképtelenséget a tiszti orvos állapltja meg. A termésfelesleg kérdése az egységes párt elétt. Az egységes párt közgazdasági bizottsága ma délután 6 órakor értekezletet tartott Barthos Andor elnöklete mellett. Az értekezleten megjelent Kállay Tibor pénzügyminiszter, Bud János közélelmezésügyi miniszter, Valkó Lajos kereskedelemügyi miniszter, továbbá több képviselő. Az ülésen Gömbös Gyula interpellációt terjesztett elő, amelyben a következő kérdéseket velelte fel: 1. Misépen kivánja a pénzügyi kormány a gondviseléaszerűen nagynak mutatkozó idei termésfelesleget az ország pénzügyi helyzetének hathatós megjavítására felhasználni. 2 Miképen intézkedett a kormány az előrelátható termésspekuláció meggátlására. 3. Gondoskodott-e arró! a kormány, hogy a gabonaexport megszervezése által az ezen export utján elért V3lu a az állam kezéhez jusson. Ha igen, minő belföldi szerv révén és ha ez megiör'ént, milyen célokra kívánja a valutát felhasználni. 4..Igaz-e az a valótlannak látszó sajtóközlemény, amely szerint a kormányt egy külföldi érdekcsoporttal (Kánitz Jaques) megállapodást létesitett a gabona export tárgyábtn éi pedig monopolisztikus formában. És ha igen, kérem az érdekcsoport megnevezését és a feltételek közlését azzal, hogy ezen külföldi érdekcsoport belföldi érdekeltségekkel összeköttetésben áll-e és ha igen, melyek azok. Gömbös Gyula interpellációjának elhangzása után a jelenlevő képviselői csak nem valamenyien hozzászóltak a kérdéshez. Kdliay Tibor pénzügyminiszter kijelentette, hogy ha arany kötvények volnának elhelyezhetők a magyar társadalomban, ugy ő sokkal I

1 korábban, mint azt a szakértők gondolnák, hozzá tudna látni a Magyar Jegybank megalapításához. jSzeged, 1923_julius 20_ Pénzügyi kérdések az indemnitási vitában. (A Szeged budapesti tudósítójától.) A nemzetgyűlés mai ülését fél 11 órakor nyitotia meg Scitovszky Béla elnök. Az indemnitási vita első szónoka törsler Elek. Elsősorban pénzügyi kérdésekkel kiván foglalkozni. Nemes valutánkat annak idején befestetésre, építkezésekre és termelési hitelre kellett volna foiditani. Amiért ezt elmulasztottuk, olyan helyzetbe jutottunk, melybe egyfelől a nyomorúság és szerencsétlenség dominál, másrészről a t< bzódó fényűző jólét. Éppen azok élnek jólétben, akik nem tartoznak a dolgozó osztályhoz és csak a konjunkíura és spekuláció folytán gazdagodtak meg Mig az állami hatalom egyfelől minden erejével fel tud lépni a dolgozókkal szemben, addig a munkátlanul élő spekulánsokkal szemben egyáltalán nem lát intézkedéseket. Rámulat az adórendszer egyes hibáira é; az adórendszer körüli visszásságodra. Ezek BZ adóalanyoknak tönkreléielére vezetnek. Az adóhivatalok utasításokat adnak a forgalmi i'eték lefizetésére, de a pénzügyi közegek 8 -mmit sem adnak ezekre az utasításokra, sokszor a törvényre való hivatkozással hihetetlen mértékben adóztatják meg az adózó polgárokat. Konkrét esetet sorol fel. Megemlíti, hogy Tapolcán egy pénzintézetet, amely alaptőkével és tartaléktőkével egyitt nem rendelkezik kétszázmillió koronánál több vagyonnal, kétszázmillió korona pénzbüntetésre Ítélték. Aki nem akar adót fizetni, azzal megkísérlik az egyezkedést. Szemtanuja volt, amikor egy iparos 200000 koronában egyezett meg a pénzügyőrrel. Ezt az erkölcstelen eljárást tovább tűrni nem lehet. A jelenlegi spiizlirendszert nem lehet tovább fenntartani. Németországban és Ausztriában a gyárakban előállított áru után nyomban fizetik a forgalmi adót. Igy kellene ezt tenni nálunk is. A szőlőtermelés válsága miatt kéri a kormányt, tegyen meg mindent a borkivitel előmozdítására. Határozati javaslatot nyújt be, utasitsa a nemzetgyűlés a kormányt, hogy a legrövidebb időn belül, még a nyári szünet eiött terjesszen törvényjavaslatot a nemzetgyűlés elé, vagy pedig rendeletileg függesze fel a bortermelési és a borluxosadót. Sürgeti a földreform gyors végrehajtását. Nézete szerint a földreform gyors végrehajtását kormányzati intézkedésekkel is el lehet érni, nem okvetlenül szükséges a novella, de ha már novellával jön a földmivelésügyi miniszter, jöjjön minél előbb, ö készséggel megszavazza. Az indemnitást megszavazza. Teleszky elvei. Beck Lajos: Azon a nézeten van, hogy a mai nehéz helyzetünkben összefüggő gazdasági programot felépíteni nem lehel. Ez azonban nem jelenti azt, hogy biionyos általános irányelveket ne vigyünk bele a gazdásági politikába. F.t'dalommal konstatálja, hogy azok, akik Magyarország pénzigyi sorsát intézik, nem veszik figyelembe a változott viszonyokat. A pénzügyi tanacs rni is ugyanazokat az eszméket hirdeti, mit 3—4 évvel ezelőtt. Meg kell állapítani azt is, hogy azok az irányelvek, amelyeket Teleszky, a pénzügyi tanács elnö.te hirdet, a gyakorlat' ban is uralkodnak. S;nki sem köveiel felforga ó újításokat, de nem ieh:t makacsul ragaszkodni olyan politikához, amely négy évvel ezelőtt még megfelelő fehotelt ugyan, de ma már nem az. HéUzázmilliá'd helyett — százhatvankilencmilliárd, A pénzügyminiszter jelentése szerint hétszázmillió aranykoronának kellene Magyarországon forgalomban lennie A mai értékelés szerint a zürichi jegyzés alapján ez hétszdzmilliárd papir koronának felel meg. Ugyancsak a pénzügyminiszter bevallása szerint a valóságban nincs annyi forgalomban, csak százhatvankilencmilliárd papir korona. Tehát a hivatalos megállapítás szerint a szükségletnek csak egynegyed része van forgalomban. Ennek az a következménye, hogy a vas, gép, textil, vegvészati és mezőgazdasági ipar az utolsó hónapban 30—50 százalék termelési csökkenést mutaí fel. Ugy] nevezett kézműiparunk is válságba került, meri nem tud pénzhez jutni. A kereskedelem is igen nagy válságban van és a magyar kereskedelem hiiele forog kockán, meri a kereskedők nem tudnak könnyen devizához jutni és nem tudnak kötelezettségeiknek megfelelni. A i értéktőzsdén a papírok átértékelése igen kezdetleges stádiumban van, ami színién a pénzhiánynak tudható be. Az államvasutakat vagy kereskedelmi alapra ke'l fektetni, mint számos körülöttünk fekvő ország, vagy üzleti alapra, vjgy pedig, ha egyéb nem marad hátra, bérbe kell adni, de lehetetlen állapot, hogy olyan luxuscikkei csináljunk ebből az üzletből, mint amilyen ma. És az egész gazdasági élstberr máról-holnapra való tengődés van. A mezőgazdasági termelés fokozásával foglalkozik. Mielőtt a földreformra áttérne, öt perc szünetet kér. Szünet után Beck folytatja beszédét: S.ól a földbirtokreformról és ezzel kapcsolatosan a mezőgazdasági többtermelésről. Szóvá teszi a hitel kérdését. Annak a nézetének ad kifejezést, hogy a magyar gazdasági élet talpraállitásához szívós és kitartó tr.unka szükséges. Az elnök ezután az ülést délután négy óráig iclfüggeszti. A délutáni ülést fél öt órakor nyitotta meg Haszár Károly alelnök. Beck folytatja beszédét: A vetömagnemesités terén Magyarország világra szóló eredményt mutathat fel. Azonban sajnos, a magnemesitő társaságok terményeit a kisgazdák tőkehiány miatt nem tu Jják megszerezni. Az államnak kellene megvásárolnia a nemesitett magvakat és a kisgazdák közt szétosztani. A földbirtokreform ügyét nyugvópontra kell juttatni azzal, hogy végrehajtjuk, ha kell, még a többtermelés rovására is. A mezőgazdasági hitel problémájának megoldásában vagy hoesiu lejáratú beruházási, vagy rövid lejáratú termelési hitelekről lehet szó. Fábián Béla személyes kérdésben kijelenti, hogy a Magyar Általános Hitelbanktól semmiféle részvényt nem kapott. A nyomor. 'Bottlik István: A nyomor egyre inkább úrrá lett ebben az országban és egyre inkább ellentétbe jut a konjunkíura szerencséseinek fényűzésével. Komoly intézkedésekkei kell ezeket rászorítani, hogy segi'senek a nyomorgókon. A diákság jelentékeny része a kormány jóindulata ellenére is az éhséggel küjd. Lehet-e igy a nemzet jövőjét biztosító generációt nevelni? Tél idején fűtetlen szobában laknak a rokkantak, gyermekeik szalmán feküsznek. Tudjuk, hogy a legnagyobb kétségbeesés folytat itt küzdelmet az éhhalállal. Sokan horribilis jövedelmet vágnak zsebre, de csak kevés könnyet törölnek le vele. A konjunktura szerencséseit meg kell adóztatni, de az adminisztráció ne kerüljön tultokba. A kormány azt a társadalmi réteget, mely áldozatot nem akar hozni a nyomor enyhítésére, kényszerítse erre. E'sŐAorban a tőzsdejövedelmeket kellene megadóztatni; ha a kt^ztpénz legális, ezt is meg kell adóztatni. A bankokfolyó»itoit* kölcsönöknek bizonyos százalékát a népjóléti miniszter rendelkezésére kellene bocsátani, hiszen egyesek ezekből a kölcsönökből milliárdos haszonra tettek szert. Meg kellene a kártyajátékot is adóztatni, továbbá az éjszakai mulatókban elfogyaszt® i ételeket és italokat, a luxusautókat és luxuslakásokat s az igy befolyó ad >kat mind a nyomor enyhítésére kellene fordítani. A malmok jövedelmét, a titkos tartalékokat is meg kell adóztatni. A bankok óriási öiszegeket nyertek, amikhez képest az általuk jótékonyságra fordított összegek elenyészően csekélyek. A nyomor következtében az ideg- és elmebajosok száma az előző évek tizenötszörösére emelkedett. Az öngyilkosoknak 80 százaléka a nyomor miatt végez magával. Kéri a pénzügyminisztert, ha nem lehet a közélelmezési tárcát nagyobb áldozatban részesíteni, legalább azt a keveset, amit kap, azt időjében kapja meg. Az indemnitást megszavazza. Rothenstetn Mór: Helyteleníti a kormány pénzügyi politikáját és az inflációs politikát helyesli. A tisztviselők létszámcsökkentéséből ugy látja, hugy a kormány elsősorban azokat a tisztviselőket ekarja elbocsátani, akik alacsonyabb rangban vannak. Szól a sajtószabadságról, a Szatmár és Bereg cimü lapból cikkeket i olvas fel éi kérdi, miért nem tiltják be ezt a lapot. Foglalkozik az egyesülési és gyülekezési joggal, azután a ceglédi választással kapcsolatban gyűlések betiltásáról bezél. Az indemnitást ne n fogadj i el. Az Ulaln-ügy. Az elnök Uiain Ferencnek ceglédi beszédéből egyes kitételeket olvas fel. Ulain a vád konkrétizálásával adós marad, ceglédi beszédében az egész nemzetgyűlést meggyanúsítja. A nemzetgyűlés ezt az ügyet saját érdedében tisztázandónak tartja, az elnöki székből felhívja a nemzetgyűlés igazságügyi bizottságát sürgős indítvány megtételére. A Ház hozzájárul. Hébelt Ede mentelmi jogának megsértését jelenti be. Az elnök napirendi indítványa szerint a legközelebbi ülés holnap, julius hó 20 án délelőtt tiz órakor lesz és folytatják az indemnitás vitáját. Horváth Zoltán azt kivánja, hogy a holnapi tárgysorozatba felvegyék a ceglédi választás során elkövetett atrocitásokat is. A többség az indítvánnyal szemben az elnök napirendi javaslatát fogadja el. A mai ülés este 8 órakor végződött. A szerb uj katonai törvény. A szerb ; nemzetgyűlés 154 szavazattal elfogadta 30 szavazat ellenében az uj katonai törvényt. Az l uj törvény szerint a katonai szolgálat idejét 18 hónapoan állapították meg. Egyetemi hallgatók, a család legidősebb fiai, családfentaríók és olyan fiuk, akiknek családjából legalább kettő elesett az 1912/1918. évi hiboruban, könnyítésben részesülnek.