Szeged, 1923. július (4. évfolyam, 146-171. szám)
1923-07-01 / 146. szám
€f§y mm mmám 50 korona •?.erke»ztöség és kiadóhivatal : Kőlcsey-utca 6. (PrófétaKálió, 1. emelet 6.) Telelő* 13-33. A „Szeged" megjele»* hétfő kivételével minden nap. Egyes szám ára 50 kocooa. Előfizetési árak: Egy fclnapra Szegeden 1000, Budapesten és vidéken 1050 kor. fiiED Hirdetési árak: Fiihasábon 1 :nm.l4,egy hasábon 24,másiéi;hasábon 36 K. Szövegközi .^százalékkal dr!(>Í!.I) Apröhirdetés 12, kövér betűkkel 24 K. Szövegközti közlemények soronként V50 K.^Jyiltfér, családi értesítés 250 K. Többszöri feladásnál árengedmény ÍV. évfolyam. Szeged, 1923 julius 1, VASARNAP. 146-ik szám. A korona kilenc éve. — Van-e benne Zürich ? — Van, hogyne! — No hogy mondja? — Nulla-nulla-hat-háromnegyed. — A fene rágja ki. De sok benne a nulla. — Lösz pedig ez mág nullább is. — Hát nem akar labilizdlódni a valuta. A villamoson folyt ma reggel ez a párbeszéd egy vasuű munkás, meg egy parasztgazda közt. A munkás újságot nézegetett, a gazda érdeklődött. ő sajnálta, hogy a korona nem akar labilizdlódni. Egy úrféle, tisztviselő lehetett, mert szivar nélkül szívta a szutykos papirszípkát, közbeszólt, hogy inkább nagyon is iabilizál a korona, hanem a bácsi bizonyosan stabilizálást akart mondani. — Azt, ast, a fene rágja ki, — hagyta rá a gazda, amely szivbéli kívánsághoz minden ellenvélemény nélkül hozzájárult a vasutas is, meg az úrféle is. S körülbelül az egész beszélgetésben a fene volt az egyetlen fogalom, amely e régi jó időkből maradt meg. A többit ez a korszak hozta, amelyet a világháború nyitott meg történelmi égzengéssel s amely uj magasságokba és uj mélységekbe dobta az egész világot. Uj szavak, uj fogalmak keveredtek az életünkbe uj mérgek gyanánt s uj gondok, amelyek azelőtt nem voltak a világon. Nemcsak a villamoson, hanem a piacon, a borbélynál, a hivatalszobákban, a klubokban, £ műhelyekben s az úgynevezett családi szentélyben is olyan nyelven beszélnek 8?. emberek, amit valami uj esperantonak, vagy valami bolond halandsa nyelvnek gondolhatna, aki először hallaná, de már nincs oiyan senk;. Ma talán már az óvodai vizsgákon is ezt sz uj nyelvet beszélik a kisdedek, amely csupa számjegyekből á l s amely tulajdonfeépen hadinyelv. Annak a gyötrelmes háborúnak a nyelve, amelyet a pénz kicsorbult fegyvereivel vivuns kenyérrel, hússal, szénnel, krumplival, ruhaszövettel, cipőtalppal, telefonnal, bérkocsival, adóval, cigarettával, vasúttal, bélyeggel, vízvezetékkel, villannyal, gázzal, mindennel, ami az életünkhöz hozzátartozik. Öldöklő háború, amelyben az életnek minden frontját láthatatlan ágyuk tartják pergőtüz alatt s amelyben, sajnos, minden defdizmus igazolva van, mert még eddig minden csatát elvesztettünk. 1014 januárjában a korona középárfolyama volt 105 03. A háború első hónapjában leesett 103.92-re s augusztusban már lement a 100 alá: 92-re. A háborús évfordulókat nézve, az első évfordulón jegyezték a koronánkat 80 50-nel, a másodikon 65 65 tel, a harmadikon 4075-tel, a negyediken, 1818-ban 38-cal, ami októberben felment 42-re s a kommün kitöréséig lecsúszott 23 ra. A kommün bukásakor állt a koronánk 13-on, a rá következő szeptemberben lement 8-rs, december végén már csak 3.15 volt, 1920 decemberében 1.15, 1921 szeptemberében cguszott először az 1 alá, szeptember 21-én 0.95 re, 1922 december végére leolvadt 0.2l74-re. Hogy az idei Szil vesztei kor hol fogja végezni, azt nem tudja és nem is tudhatja a magyar pénzügyminiszter se, aminthogy nincs ember, aki megmérhetné, hol vagyunk még a drágaság fenekétől. Kiszámiihatatlan, hegy meddig tart a zuhanás és hol lesz a megállás, mindaddig, amig be nem látjuk azt, hogy a drágaság csak okozat s azon tüneti kezeléssel segíteni nem lehet addig, amig esek kifelé keressük az okokat s nem szaggatjuk ki a bajoknak azokat a hajszálgyökereit, amelyek a mai magyar éíet legmélyébe nyúlnak le. A magyar élet mélységében kell egészségessé és tisztává tenni a minden eiőt fakasztó humuszt: a nenueti együttérzést. Politikai pártoknak, íáisad&lmi osztályoknak és felekezeteknek egymás ellen való harcától keletkezett a rothadás miazmíja, amely megdöglesziette a főbünöstő', a háboruiól kikezdett pénzünket s a gyógyulás csak annak a belá'ásával kezdődhet, hogy ennek a földnek minden fia testvér, mert sorsuk ezekhez a rögökhöz köli őket. Csak a nemzeli együíiézés indíthatja meg a termelő munkát s csak a termelő munka csökkentheti lassankint és idővel a drágaságot, mert a gyógyulás mindig lassúbb folyamat a pusztulásnál. Addig pedig minden snkétezé-, minden „letörési" fegidkozás csak kuruzslás, amely m'g nié yebbre viszi a rothadást. Koronánk kilenc éves töíténe'e iá a bizonyság, hogy azt a sebet, amit a háború ütött a valutánkon, sokkal könnyebben ki lehetett volna heverni, mint azokat a kuruzsló szereket, amelyek-kel a proletárd.kiatura és a kurzus kezelték. Belitska lemondott. (A Szeged budapesti tudósitéjától.) A hivatalos lap holnapi száma a következő kormányzói kéziratot közli: A m. kir. miniszterelnök előterjesztésére Belitska Sdnd»r altábornagyot saját kérelmére m. kir. honvédelmi miniszteri állásától felmentem és kőrösszegi és adorjáni Csáky Zsigmond gróf szolgálaton kivüli viszonyban lévő m. kir. tábornokot m. kir. honvédelmi miniszterré kinenevezem. Az illetőkhöz intézett kézirstot ídezársan megküdöm. Kelt Gödöllőn, 1923 junius 28. Horthy s. k, Bethlen gróf s. k. Kedves Belitska 1 Sajnálattal értesültem, hogy megrendült egészségi állapota miatt a miniszteri állástól megválni kénytelen. Amidőn Ónt ennélfogva a m. kir. miniszterelnök előterjesztésére a m. kir. honvédalmi miniszteri állástól saját kérelmére ezennel felmentem, fáradhatatlan buzgalommal és odaadáisal teljesített kiváló szolgálataiért teljes elismerésemet és köszönetemel fejezem ki. Kelt Gödöllőn, 1923 junius 28 Horthy s. k., Bethlen István gróf s. k. Kedves gróf Csáky tábornok! A m. kir. miniszterelnök előterjesztésére Önt m. kir. honvédelmi miniszterré kinevezem. Gödöllő, 1923. évi junius hó 28. napján. Herthy s. k., Bethlen s. k. Az uj honvédelmi miniszter, Csáky Ztigmond gróf ezidőszerint a honvédelmi minisxtérium elnöki osztályát vezeti éi egyideig a csendőrség főparancsnoka volt. Beli'skának távozási szándéka nem mai keletű, már régebben foglalkoiott ezzel a gondolattal, csak ismételt felkérésekre maradt eddig. Végleg ÍZ aránylag nyugodtabb politikai atmoszférát alkalmasnak találta arra., hogy elhagyja helyét. Elhatározásába semmiféle politikai ok nem játszott közre. A kiszemeli uj honvédelmi miniszter személyisége sem ismeretlen a közönség előtt. Mint mondottuk, egy ideig a csendőrség főparancsnoka volt es hogy ez az intézmény a forradalmak után oly megbízhatóvá vált, nagyreszt az ő érdeme. Működése elé nagy remínységgd nés a politikai közvélemény és az egész társadalom. Ruhr-vita a A francia szenátus tegnap délutáni ülésén Poincaré miniszterelnök terjedelmes beszédben ajánlotta elfogadásra a ruhrvidéki költségek póthiteléről szóló előterjesztését. Azzal kezdte, hogy a Ruhr-akciő körül tett intézkedéseket a külföld, ugy a világi hatalmak, mint az egyház rosszul Ítélték meg. A német birodalmi kancellár a franciákat és belgákat ellenségeknek nevezte. A német ellenállás nem maradt meg passzívnak, hanem aktív lett. A kü földön, különösen a Vatikánban, amely szintén tévedhet, nem akarják meglátni, hogy a német nagyipar és a német korminy szidja ezt az ellenállast. Franciaország szívesen elállott volna Schlageter kivégzésétől, de kfnytelen volt a végsé eszközhöz nyúlni. Beszédének későbbi folyamán Paincaré ismertette a francia és belga katonai akció fejleményeit, majd igy folytatta: A német kormány, ugylátszik, csodában reménykedik, hogy kilábaljon mostani helyzetéből. Nem múlik el nap, hogy egyik vagy másik német n?gyiparos ne próbálkozna francia nagyiparoshoz vagy politikushoz közeledni, de a francia karmány minden közeledést megakadályoz. Azt akarjuk, hogy észretéritsük Németc rszágot és a német köztársaságot eltéri sük a tévelygések útjából. A iubrvidéki megszállás költségűit három szövetséges hatalom valamennyi többi szövetségis érdekében viseli. Még egyszer megakarom mutatni a külföldnek, a világi ís egyházi hatalmaknak, mennyire igazoltak voltak azok az intézkedések, amelyeket tettünk és amelyeket szükség esetén még tenni fogunk. Ha politikai és katonai célokat követtünk volna, akkor megszálltuk volna a Rajna völgyét hogy németországot két darbra osszuk, de mi cssk határosabb gazdasági pressziót akartunk kifejteni, ezért szálltuk meg a Ruhr-v dék ;t, a makacskodó ( dós kincseskamráját, vzgy mint Bonar I L w mondja, azért szorítottuk le Németország \ ütősrét. Nagy hatása volt Poincaré beszédé; ek, I mely u:án a kle ikális párt képvi elője szólalt f 1, majd következett a szavazás. Elberfeldből jelenük: Az angolok ált 1 megszállt terü!e;en iegnap éjjel két embert tartóz- : szenátusban. tattak le, akiknél két mázsa dinamitot találtak. A letartóztatottak eleinte minden felvilágosítást mejtagadtak, később azonban bevallották, hogy Münchenből jöttek és egy Düsseldorf melletti városba akartak eljutni. A Daily Chronicle közli brüsszeli tudósítójának tegnapi táviratát, amelyben hírül adja, hogy Godley fáfcorrokot, a Rajna mentén álló angol csapatok főpirancsnokát vasárnapról hétfőre virradó éjjel, amikor Kölnből Londonba utazott, Achenben súlyos sérelem érte. Mihelyt a vonat az actteni állomásra berobogott, vámhivatalnokok szállottak fel. Az angol tábornokot, aki a hálókocsiban aludt, felszólították, hogy hagyja el a fülkét, mert át kell kutaini podgyászát. A Daily Chronicle brüsszeli tudósítója megjegyzi jelentéséhez, hogy a belgák abban a hiszemben voltak, hogy Godley tábornok magával viszi azoknak sz angol kiküldötteknek jelentéseit, akik a Ruhr-területen uralkodó viszonyokat mentek tanulmányozni a helyszintre. Elbeszéli továbbá a tudósító, hogy Brüsszelben tiltakozási jelentettek be a belga határőrök eljárása ellen. Londoni illetékes helyre tegnap, péntek délig nem érkezett hivatalos jekntés arról a zaklatásról, amely Gcdleyt, az angol rajnai hadsereg főparancsnokát a belga vámlisztviselők részéről érte. A mainzi hadbíróság hét szabotált egyént halálra, egyet pedig életfogytig tartó kényszermunkára i'élt. A vádlottak bűne az, hogy a weisbadeni expresszvonatot ki akarlák siklatni. A berlini lapok verduni je'entése szerint a hadbíróság gondatlanságból okozott emberölésért egy évi fogházra itélte azt a fr nci i kato nát, aki az esseni főpályaudvaron Schmití' nevü bajtársát agyonlőtte. Schmidt agyonlőve*; miatt snnak idején a franciák pénzbirásággü sújtották Essen városát, mert akkorib. Ü azt ái litotiák, hogy német ember voit a lettes. Az olasz kormány megtagadta a Londonba szóló utievelet két szocialista képviselőtől, aki* ott riszt akartak venni a szocialista alsóháü c (iportoknak a Ruhr-vidék kérdésében tartandó érlekezlelen.