Szeged, 1923. június (4. évfolyam, 122-145. szám)

1923-06-23 / 140. szám

SZH ÖE D Ma délelőtt Sieckingmühlen közelében, Borten mellett egy csapat német megtámadott egy belga kerékpáros osztagot. Kölcsönös ttUelé* támadt. A részletek hiányzanak. A Berliner Lokalanzeiger Buerböl kél belga katona agyonlövetéséröl a következő részleteket jelenti: A tegnap reggel folyamán a bueri Wiellinger-malom közelében két agyonlőtt és egy súlyosan sebesült belga katonát találtak, A tett elkövetésével két német polgárt gyanúsítanak, akiket a belgák felszólítottak, hogy mutassák útlevelüket. Ehelyett a németek lelőtték a belgákat. A tettesek levetették kabátjukat, átúsztak a Lippe folyón és meg nem Újjáalakítják a forradalmi bolgár kormányt. szállott területre menekültek. Az egyik levetett kabátban Lickmann bueri lakos nevére szóló papírokat találtak. Lickmann hozzátartozóit azonnal letartótatták, Buerben a legszigorúbb intézkedéseket léptették életbe. A korcsmákat, kávéházadat három hónapra betiltották. Az utcai forgalom este 6 órától reggel 6 óráig szünetel. Tizennégy napig nem adnak ki útlevelei. A telefon* forgalmat 8 napra teljesen beszüntették. A polgármestert és egy tanácsost túszként letartóztattak. Este 6 órától kezdve páncélos autók vonulnak végig a városon és kíméletlenül rálőnek azokra, akik még az utcán vannak. A Corriere della Sera sófiai jelentése szerint a bolgár kormányt újjáalakítják, hogy lehetőleg valamennyi párt résztvegyen a kormányban. A valószínű miniszterelnöknek Danofot emlegetik. Hivatalosan megcáfolják azt a nyilatkozatot, amelyet egy zágrábi u]ság Nincsics külügyminiszter szájába adott és amelyet az illető lap nyomán a külföldi sajtó is közöl. A zágrábi lap szerint a miniszter azt a közlést tette volna parlamenti csoportvezetőjének, hogy bizonyítékok vannak a kezében, amelyek tanúsítják, hogy Olaszország pénzügyileg támogatta a bolgár államot és Albániában felforgató mazgalmat Begélyez. Az illető újság ellen sajtópart indítottak Daskalov tudvalevően Sztambulinszkynak lelkes hive és prágai követe volt, most körözvényt küldött a román kormányhoz, melyben arról értesiti, hogy Bulgária ezidőszeiinti jogszerű kormánya Prágában van. Daskalov a körözvéayben egyúttal proklamálja a bolgár köztársaságot is. Ejy kósza belgrádi hir arról tud, hogy Daskalovo! Jugoszláviába utaztában Budapesten letartóztatták. A hir természetesül nsm felel mag a valóságnak.Bukaresti jelentés szerint Bulgáriában militarista mozgalom mutatkozik. A oolgár külügyminiszter azt állitj), hogy Jugoszlávia csapatokat vont ö sze a határon. Belgrádból jelentik a Maiinnak: Albániában forradalom tőrt ki. A forradalmárok megverték a kormánycsaptokat. Azt követelik, ho^y Wicd herceg térjen vissza. A papság és az olasz barát párt is támogatják a forradalmárokat. A szerb kormány megerősítette az albán határon lévő csapatait. Egy szocialista és egy keresztényszocialista (A Szeged budapesti tudósítójától.) A nemzetgyűlés mn ülését egynegyed 11 órakor nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. A Ház szemitelláíhatólag tanácskozásképtelen és igy az ülést felfüggeszti. Szünet után az elnök az előterjesztések és bejelentések után bemutatja az összeférhetetlenségi itélöbizottság ítéletét Hoyos Miksa összeférhetetlenségi ügyében, azután a következő enunciációt teszi. £toöki •nuneiáció az Etna pusztításáról. Elnök: Az egész müveit világ részvéttel fardul e napokban Olaszország felé, ame'ynek klasszikus földjén egy óráról-órára fenyegeíő arányokat öltö elemi katasztrófa tartja a lakosságot állandóan rettegésben. Virágzó községeket hamvaszt el és fenyeget pusztulással az E'na tüzes lávája, ezer, meg ezer családot téve hajléktalanná é« földönfutóvá, évtizedek munkájával létesített gazdasági és kulturális értékeket semmisítve meg. Olaszország ellenfelünk volt a háborúban, melynek szerencsétlen kimenetele a mi nemzetünket mindennél súlyosabb katasztrófába sodorta. Sem a háború, sem a béke szenvedései nem lazították meg lelkünkben az emberies érzések szolidáris kötelékét, legkevésbé azzal a nemzettel szemben, amely a háború alatt a legtöbb emberi érzést, a kietlen béke által teremtett helyzetünkben pedig a legtöbb megértést tanúsította. Azért azt hiszem, hogy a nemzetgyűlés egyhangú helyeslésével találkozik azon indítványom, hogy Olaszországnak e katasztrófális elemi csapások által sújtott lakossága iránt mély részvétünket fejezzük kl és ezt az olaszországi képviselői kamarával táviratilag közöljük. A Ház helyesléssel veszi tudomásul az elnök j bejelentését. A nyomergó magántisztviselők. Ezután áttérnek az indemnitás tárgyalására. Első felszólaló Szabó József. Kifogásolja, hogy a kormány ismételten felhatalmazási törvényjavaslattal jön a nemzetgyűlés elé. Kifogásolja azt is, hogy a pénzügyminiszter az indemnitás beterjesztésénél sem expozét, sem programot nem adott; az indemnitási törvényjavaslat 7. § a módot nem nyújt a pénzügyminiszternek arra, hogy a kereseti adót kedve szerint szabályozhassa. Ugyancsak rendeletileg kivánja szabályozni a pénzügyminiszter a kincstári haszonrészesedés ügyét is, mely szerint ezeket ; az ügyeket a törvényhozás előtt kellene szabá- í lyozni. Tárgyalja a tiszt viselőkérdést. Szívesen ' megszavazza az indsmnitásnak idevonatkozó részéi, csupán az a kérése, hogv rendezzék már egysizer végre ezt a kérdést. A magántisztviselők helyzetét tárgyéivá megállapítja, hogy a főváros a legutóbbi béremelés alkalmával egy utcaseprő fizetését napi 1800 koronában állapította meg. Hogy élhet meg a bankok, biztosító intézetek és egyéb kereskedelmi vállalatok tisztviselője 35—40.000 korona havi fizetésből. A magántisztviselők viszonylatait mindezideig nem rau-. dezték. Tavalyi nagygyűlésükön a kereskedelmi miniszter kiküldötte is megjelent és megígérte, hogy pár héten bslűl törvényhozási uton rendeíni fogják a kérdést. Még ma sem rendezték. A magántisztviselők és kereskedelmi alkalmazottak helyzetével kapcsolatban a következő határozati javaslatot nyújtja be: — Utasítsa a nemzetgyűlés a kormányt, hogy haladéktalanul terjesszen ba törvényjavaslatot a magántisztviselők és kereskedelmi alkalmazottak jogviszonyának rendezéséről. A törvényjavaslatban főleg a magántisztviselői kamara fegyelmi tanácsának felállítására, a létminimumra, a va-> sámtpi munkaszünetre, a próbidöre, a felmondási időre, a szabadságra, betegségre és nyugdíjbiztosításra vonatkozólag intézkedjék. A javaslat életbeléptetéséig szervezzenek béregyeztetö bizottságot. Utasítsa a nemzetgyűlés a kormányt, hogy a tisztviselők illetményeinek rendezésével kapcsolatban ugyancsak rendeztessék az állami vasgyárban, vasúti műhelyekben, dohánygyárban és más állami üzemekben dolgozók illetékei is. Utasítsa a nemzetgyűlés a kereskedelmi minisztert, hogy az ipartörvény végrehajtásáról szóló rendeletet haladéktalanul hajtsa végre. A kormánynak elsősorban szociális politikát kell folytatnia. Az antiszociális intézkedések azonban elégedetlenséget szítnak, amelyek előbbutóbb forradalmi formában törnek ki. A kormánynak mindent meg keli tenni a dolgozók érdekében, hogy azok életstandardját biztosítsa. Rámutat arra, hogy Európában legjobban éppen nálunk romlott le az életstandard. Náiuntna legfontosabb élelmiszerek beszerzésére a munkásnak 24 órát keli dolgoznia, mig Németországban 7 és egynegyed, Ausztriában 14, Amerikában pedig csak 1 órát. Sürgős intézkedést kér a kormánytól. Sürgeti a paritásos munkabéregyeztetö bizottságok felállítását. Ezzel kapcsolatban a követke-ő határozati javaslatot terjeszti be: — Utasítsa a nemzetgyűlés a kormányi, hogy a fizikai és szellemi munkásoknak a nagytőkével szemben való megvédésére és az éie'standard ózeged, 1923 junius 23 biztosítása érdekében haladéktalanul terjesszen be törvényjavaslatot a paritásos munkabéregyeztető bizottságok felállításáról. Az imds.mnitást a részletes tárgyalás alapjául sem fogadja el. , Minden tők* egyformán ztarnek.* Pikler Emil: Beszéde elején arról emlékezik meg, hogy ok nélkül támadják a szociáldemokratákat, amikor azt állitják, hogy ők csak a mezőgazdasági tőkéi támadják, de sz iparit nem. Ez nem áll. Ok minden tőkéi egyformán támadnak, mert minden tőke egyformán zsarnok és kiszipolyozó. Egymás iránt az emberek sohasem viseltettek olyan lelkiismeretlenül, mint ma. Semmi szeretetet sem. tanúsítanak egymás iránt. Igy például egy ifjú bement a bankdirektorhaz, akinél alkalmazva volt és elpanaszolta neki, hogy nem tud megélni. A bankdirektor azt felelte : dögölj meg hit. (Meskó Zoltán o Ki az, mondja meg, nem érdemli meg,) hogy kíméljék.) A tisztviselők mai helyzetének a háború az oka, de a háborút a tőkések idézték elő és most a szegényekre akarják; áthárítani a terheket. Szóvá teszi, hogy az egész társadalmi élet. az összes nemzeti problémák, az újságírók munkásságán fordul meg. Kell tehát, hogy az újságíró minden tekintetben integer lelkű és megbízható legyen. Ehhez jó dotálás, szükséges, t Angliában kiközösítik az olyan újságírót, aki egyszer is megkörnyékezhető. A lapkiadók nem emelik az újságírók fizetését olyan mértékben, hogy békebeli fizetésüknek megfeleljen. A lapkiadók jövedelme megsokszorosodik, míg az i újságíró munkáját, ami nekik a nagy jövedelmet meghozza, nem honorálják kellően. Bírálja a kormány pénzügyi po<itikáját.» Hely* teleniti a deflációs politikát. Veszélyesnek tartja a Devizaközpont működését. A Devizaközpontnak a nemzeti vagyon csökkentését kellene megakadályoznia, nem pedigt a zürichi kurzust tartania. Foglalkozik a magánalkalmazottak helyzetével. Sürgeti ezek jogviszonyának szabályozását. ,Az indemnitást nem szavazza meg. Az elnök javasolja, hogy a legközelebbi ülés kedden, junius 26 án délelőtt 10 órakor legyen és napirendjének első pontja a nemaetgyűtfe bizottságaiban és a pénzügyi tanácsban meg-" üresedett elnöki és tagsági helyek válasstás utx ján való betöltése* második pontja az indemnitáa folytatólagos tárgyalása legyen. Napirendi vita. A napirendhez Homonnay Tivadar azt indítványozza, hogy a nemzetgyűlés holnap is tartson ülést és folytassa az indemnitás vitáját. Azzal indokolja ezt, hogy a tisztviselők ügyét a nemzetgyűlés még mindig . nem tárgyalta le, amiért a felelősséget a kormányra hárítja. Szilágyi Lajos; Az egységes párt elhatározta, hogy nem vesz részt az indemnitás vitájában, nehogy megakadályozza a tisztviselők fizetésének julius 1-én való kiutalását. Azonban a párt ezt megcáfolja azzal, hogy nem akar ülést tartani. Kérte a nemzetgyűlést, hogy válassza el az idemnitástól a tisztviselőkérdést és külön tárgyalja le. Tiltakozik a bizottsági tagok megválasztásának napirendre tűzése ellen. Bethlen István gróf miniszterelnök: Ami azt a megjegyzését illeti Szilágyi képviselő urnák, hogy nem az ellenzék, hanem a kormánypárt akadályozza meg az, indemnitási törvényjavaslatnak gyors törvényerőre emelkedését és hogy a kormányzópárt hosszabitja meg a vitát, megjegyzem, hogy ezt Szilágyi képviselő ur leszögezheti mint saját álláspontját. Szilágyi indítványának elfogadásával, hogy az indemnitást osszuk két részre és a tiszlviselökérdést külön tárgyaltassuk, azt hiszem, nem rövidítettük volna meg az indemnitás vitáját, sőt meghosszabitottuk volna, mert hiszen akkor két javaslatot kellett volna tárgyalni és igy, mind a kettőnél lett volna általános vita. Szilágyi félreértett szavainak megmagyarázására szólal fel. Kijelenti, hogy csak azt akarta elkerülni, hogy a vita megrövidítéséért kölcsönös szemrehányásokkal illessék a pártot, mint ismételten előfordult az indemnitási vita során. Nem fogad el kioktatást a törvényhozói kötelességek tekintetében. Az elnök szavazásra teszi fel a kérdést. A Ház az elnök napirendi javaslatát fogadja el. Az ülés délután egynegyed 4 órakor ért véget.