Szeged, 1923. június (4. évfolyam, 122-145. szám)

1923-06-05 / 124. szám

Egyes si«ám ára 40 korona. Szerkeiztőség és kiadóhiva­M: Kölcsey-utca 6. (Próféta­Billó, 1. emelet 6.) Telefon 1&-33. A .Szeged* megjele­lik hétfő kivételével minden up. Egyes szám ára 30 ko­rona. Előfizetési árak: Egy könapra Szegeden 8Ü0, Buda­pesten és vidéken 850 kor. SZEGE Hirdetési árak: Félliasábon 1 mm. i2, egy hasábon 20,más­fél hasábon 30 K. Szövegközi 23 százalékkal drágább. Apró­hirdetés 10, kövér betűkkel 20 K. Siövegkijzti közlemények soronként 150 R. Nyilttér, csa­ládi értesítés 2U) K. Több­szörifeladásnál árengedmény IV. évfolyam. Szeged, 1923 junius 5, KEDD. 124-ik szám. Al&ó áramlások. Iskolai emlékeinkből tudjuk, hogy a tenge­rek vizét a viharokon kívül az áramlások is mozgatják. A vég'eien vizben száz meg száz kilométer széles folyamok képződnek, melyek­nek nincs medrük és partjuk. Ezek a medrrés { jart nélküli széles folyamok szállítják az egyen itő nrleg vizét a sarkok felé és a sarkkörökön tul levő tengerek hideg vizé! a mérsékelt és forró földővek felé. Akik val?ha megtették az amerikai utat, emlékezhetnek a G^lf áramlatra az óceán kellős közepén, ahol órákon és órá­kon keresztül sárgászöld moszatok és növények között fusitja a hajó a vizet. A tudósok azonban azt mondják, hogy eze­ken a tenger felszínén jelentkező áramlásokon kivül, melyekről szabad szemmel, hCmérő, vagy egyéb fizikai műszerek segítségével lehet meg­győződést szereznünk, vannak még a vizek mé­lyében altó áramlások is. A természet rejtélyei­hez tartoznak ezek az alsó áramlások, olyanok, mint a biblia szelei, nem lehessen tudni, miből keletkeznek, honnan jönnek és hová n-ennek. Olyanok, akárcsak a politikának a rejtett meg­mozdulásai, melyekről nem lehet tudni, hogy ellenzékiségből mikor válnak a kormánytámoga­tássá és kormánytámogatásból kormánybukta­tássá. A magyar politikában, de különösen az egy­séges pártban mostanában nagyon divatban v.<nnak ezek az alsó áramlások. Hideg és me­leg vizek ütköznek össze a mé!ységekben, de összeütközésük oly erős, hogy néha-néha már a felszin is kezd felkavarodni és bugyborékolva feltörő habrorpyok elárulják, hogy valami nin­csen egészen renden a viztükör mílytégei alatt. Nem az első tset, hogy az egységes párt egysége a legfurcsább változásokat mutaiji. Néhány hónappal ezelőtt már a legkomolyabb formában beszéltek róla, hogy Bethlen háta mö­gött palotaforradalom van kitörőben s Gömbösek, Eckhardték kenyértörésre viszik a dolgot. Az egész magyar sajtóval szemben megírtuk akkor, hogy a nagy nekikészülődésnek kompromisszu­mos kibékülés lesz a vége. A politikai erőviszo­nyok mérlegelése alapján előre bejelentettük, hogy nem lépnek ki, mert tudják, hogy ök csak addig hatalom, mig bent vannak a pártban, sajtójuk pedig élvezi a hatalom nyújtotta elő­nyöket Ma nem mernénk ilyen határozott jóslatot megkockáztatni. Lehet, hogy a holnapra hirde­tett pártértekezleten még elmarad a döntés, a végleges együtimaradásnak a lehetősége azon­ban, ugy látszik, már megszűnt. Az alsó áram­lások összehozták Wolfféknak buktatva támo­gató ellenzékét a kormánypárt szélső jobb is szélső bal szárnyával. Oömbös Qyula találko­zott' nagyatádi Szabó Istvánnal, a „kisgazda­furf«ng" legtipikusabb politikai képviselőjével, aki az egységes párton belül eljutott a radiká­lis földreformnak addig az állomásáig, ahol a Károlyi Mihály kormányában a bolsevizmus ki­törésének pillanatában végezte. Az úgynevezett legkonstruktívabb erők, a nagy- és középbirtok érdekképviseletei fordulnak szembe azzal a po­litikával, melyet a konstruktív Jobbszárny és az ismét radikálissá vedlett baloldali kisgazda­szárny hirdetnek. A kormánynak belső ellen­zéke kétségtelenül nagy ügyességgel, a szava­zók nagy tömegét képviselő falusi elem és a lisztviselő-osztály megnyerésére vetette rá ma­gát. Taktikailag erősebbnek érzi magát, mint volt. A kormányt dilemmába hajtotta, hogy vá­lasszon a kisgazda és a kabátos birtokos osz­tály hangulatának elnyeréseért. Más formában a tulüeitálásoknak ugyanaz a politikája kezdő­dött meg, melyet néhány évvel ezelőtt már volt szerencsénk megismerni s amelyek a sajnos módon meg nem állapodott, forradalmi időkre emlékeztetnek. De Bethlenről mindenki kénytelen elismerni, hogy kétségtelenül ügyes taktifcug. Eddigelé még sikerült neki mindazokat a nehézségeket leküz­deni és mindazokat a szirteket elkerülni, melyek kormányának hajóját elmerüléssel fenyegették. Ilyen ügyes taktikusnak kétségtelenül érezni kell, hogy ma többtől van szó, mint a partban mutatkozó egyszerű elégedetlenségnek a lesze­reléséről, aminek személyi ambíciók kielégítése adja meg a lehetőségét. Talán nyugati utján is kapott bizonyos impulzusokat, melyek azt érez­tetik vele, hogy ami ma van készülőben az egy esetleges átcsoportosulásnak a kezdete. Talán erre utal az a szokatlanul erős nyilatkozat, me­lyet a párt-frondCröknek szembeszegeíett és erre utal az a készség is, mellyel az ellenzéknek a fővárosi választói névjegyzékek kiigazítására irá­nyuló követelését honorálta. Ismételjük — talán. Nem volt ugyanis még időszak a magyar politikában, mikor a szavak kevésbé fedték volna a cselekedeteket, mint az utolsó két-három esztendőben. Most azonban a jelek arra utalnak, hogy történnie kell valami­1 nek. Az alsó áramlások már a felszin vizét ka­varják. A vizek, szelek, örvények és hajótöré­sek mesterei dolgoznak. Holnap talán mérkőz­nek 1F. Várjuk a holnapi pártértekezletet. felé orientálódnak. A valószínűség amellett S2Ó1, hogy Nagyatádit Gömböséknek nem sikerült megnyerni, mulán Nagyatádi nem fog feláldozni egy biztos tárcát egy bizonytalan politikai helyzet teremtése végett. Az indemnitási vitában egyébként az első napon ha alkalma lesz, vagy a hit későbbi ülésén felszólal Olmbös Qyula és Eckhardt Tibor i«. Értesülésünk szerint Oömbös főleg belpolitikai kérdésekkel fog foglalkozni. Sokká! érdekesebbnek ígérkezik Eckhardt beszéde, aki a kormány külpolitikáját fogja bírálni. Határo­zott színvallást követel a Habsburg-kérdésben és hír szerint mind a két képviselő a kisántánt irányában kívánja látni a külpolitikai orien­tációnkat. Nem tudjuk, igaz-e ez a hír, de amennyiben tényleg ugy volna, nagymértékben erőaitené meg azt a magát napok óta makacsul tnrtó kombinációt, meiy azt mondja, hogy Gombás és az „egységes" párt szélső jobbszárnya érint­kezést talált az úgynevezett „októbristák"-kai. Hozzájárul ehhez még Batthyány Tivadar gróf­nak, a Függetlenségi 48-as Kossu'h-párt elnöké­nek az „októbristák vezéréinek ei?y mai nyi­latkozata, meiy arra a kérdésre felelve, hogy igazak-e a szállongó hirek Gömbösékkel való kooperációjukról, bizony nem igen cáfolt, sőt bizonyos mértékben a sorok között még meg is erősítette a napok óta suttogott politikai szen­zációt. Ennek a szenzációs eseménynek — Göm­bösék és az „októbristák* együttműködésének — egyelőre csupán nagy kontuijai mutatkoznik, igy nehéz tiszta képet alkotni magunknak an­nak esetleges következményeiről, de annyi ti­zoayos. ha az tényleg bekövetkezik, egészen uj konstellációk és csoportosulások állanának elő belpolitikai helyzetünkben. Néhány nap alatt ugy hisszük erre is, mint sok minden másra világosság fog derülni, mert ha sikerül is hol­nap mégegyszer a megegyezés, sokáig még sem maradhat minden a régiben, hiszen kétségtelen, hogy az „egységes" párt válsága alaposan meg­érett már a döntésre. Rassay támogatásáról biztosította Bothiont Gömbösék ellen. Vasárnap délelőtt 11 órakor tartotta meg be­számolóját Újpesten Fábián Béla. Vázsonyi Vil­mos, Rassay Károly, Benedek János és Pakote József képviselők kisérték el a beszámolóra és Újpest városa ünnepi díszben, föllobogózva várta a liberalizmus vezéreit. Fábián Béla beszámolójában az elmúlt politikii év tapasztalataival foglalkozott. A túloldal jobb­szélén négy oldalról, a tisztviselőkérdés, a föld­biriokreform, az egyetemi hallgatók és a mun­kásság vezérei körül folyik a lázítás. Fábián nagy tetszéssel fogadott beszéde után Vázsonyi Vilmos emelkedett szólásra és többek között a következőket mondotta : — Amikor Beíhien európai útjáról hazajött, az ellenzék kevésbé zavarta útjában, mint éppen poliikai barátai, az egységesnek nevezett párt fajvédő szárny?, akik a miniszterelnök európ?i (A Szeged budapesti tudósitójátil.) Amit a Szeged t*g~apelőt i számában állított a belpoli­tikai helyzetről, mára szin e szószerint beteljrse dett : politikai körökben a Gömbös—Bethlen­afférról ugy beszélnek, mint elintézett ügyről. Ez természetesen mm jelenti még azt, hogy ki lenne zárva, hogy holnap vagy a parlament­ben, vagy az egységes pár szokásos kedd esti értekezletén Gömbös váratlanul ne léphetne fel nyiltan Bethlen ellen, de ennek valószínűségé fölöttébb csekély. Mint ismeretes, a harc punctum saliense az volt, hogy kinek sikerül nagyatádi Szabó Istvánt a moga oldalára megnyerni, mert arzal ugy Gömbösék, mint a miniszterelnök tisztában vol­tak, hogy az egységes párt kisgazda képvise­lői Nagyatádi után igazodnak és valóságos ver­senyfutást rendezett a két tábor egymás között Nagyatádi megnyeriseért. Ha Nagyatádi a föld­relorm keresztü viselét Gömbösék kezében látja biztosítottnak, akkor a keddi pártértekezlet bel­politikánknsk egyik jelentős napja lenne Csodalatos, de ugy van, hogy a miniszter­elnök a pártjában renitenskedőket az ellenzék­kel tudja ellensúlyozni és a parlamenti ellen­zék vezérei tekintettel az ország súlyos hely­zetére, a saját partja által kontrakarirozott mi­niszterelnököt hajlandók a konszolidáció mun­kájában támogatni. Ezt különben Rassay Ká­roly vatárnap délelőtt tartott beszédeben is hangsúlyozta. Nagyatádi Szabó István különben az elmúlt napokban hos zantartó bizalmas tanácskozást folytatolt a Gsmbös—Uiain frakció tagjaival. Ez a tanácskozás egy magánlakáson folyt le, részleteiről nem szivárgott ki semmi. Vasárnap Ulain kereste fel Nagyatádit, akivel közel egy óra hosszat beszélgetett. Nagyatádi többször kijelentette, hogy ragaszkodik a novella terve­zetéhez és azt rövid idén belül törvényerőre óhajtja emelni. Most a nemzetgyűlés elsősorban az indem­nitást fogja tárgyalni, mely előreláthatólag két hónapot igénybe vesz és igy a novella letár­gyalása legfeljebb csak ősszel történhetik meg. Bethlen állásfoglalása még ismeretlen a novella dolgában, csak annyi bizonyos, hogy a terve­zeten egy-két lényeges módoütást kíván a mi­niszterelnök. Bethlen azonban a béke megőrzé­séért feltétlenül hajlik a kompromisszumra és igy a Nagyatádival való megegyezés is könnyen lehetséges. Ezzel szemben Nagyatádi álláspontját illetékes helyen a következőképen világították meg: — Nagyatádi a kül»nfé!e híresztelésekkel szemben szilárdan kitart álláspontja mellett és ragaszkodik a földbirtokreform novella több­ször átdolgozott tervezetéhez. Bethlen István gróf eddig még egyáltalában nem fejezte ki óhaját a novellatervezetnek lényeges médositá­sáról. Nagyatádi, mint a kormány egyik tagja természetszerűleg mindenben osztozik a minisz­terelnök felfogásában és ha köztük valamilyen : tekintetben nézeteltérés fordul elő, a földmive­j lésügyi miniszter mindenesetre levonja a kon­i zekvencidt. >

Next

/
Oldalképek
Tartalom