Szeged, 1923. június (4. évfolyam, 122-145. szám)

1923-06-27 / 143. szám

Eyyss szám ar»a 50 korona. Szerkeiztőscg és kiadóhiva­la!: Kölcsey-utca 6. (Próféta­fzálló, I. emelet 6.) Telefon i3-33. A „Szeged" megjele­nik hétfő kivételével minden nap. Egyes szám ára íO ko­rona. Előfizetési árak: Egy hónapra Szegeden 1000,Buda­pesten és vidéken 1U50 kor. Hirdetési árak: Féihasábon 1 mm. 14, egy hasábon 24,más­fél hasábon 36 K. Szövegközt 25 százalékkal drágább. Apró­hirdetés 12, kövér betűkkel 24 K. Szflvegközti közlemények su: ónként i50 K. Nyilttér, csa­ládi értesítés 250 K. Több­szöri feladásnál árengedmény IV. évfolyam. Szeged, 1923 junius 27, SZERDA. 143-ik szám. Ozmán mozsarai. Ozmán mozsarai valamikor nagy szerepet vit­tek az ozmán birodalom konszolidációjában, irtó­zatos fenemozsarak voltak ezek, megfelelő mozsártörCkkel, meg lehetett volna bennük törni az igazhivők országainak minden mákját. De hát annyi mák még a szultánok háztartásában se kellett, akármilyen nagy számmal tartottak édesszájú feleségeket. Az Ozmán mozsaraiban nem fűszerszámokat törtek, hanem embereket, akik bünt tettek. Nem valami humánus módja volt az igazságszolgáltatásnak még a törökök­nél se, de hát a humanizmus a XVI. században nem is volt még kitalálva a keresztény világ­ban sem. Az Ozmán mozsarai körülbelül akkor voltak divatban a török testvérnél, mikor mi­nálunk tüzes trónusban elevenen sütötték meg Dózsa Oyörgyöt. Lassanként aztán odaát is szelídültek az erkölcsök, reformálták a török judikaturát, életbeléptették a finom selyemzsi­nórt a nagyurak és a goromba lenyakazást a kis urak számára, az Ozinán mozsarait pedig bűnügyi muzeumba tették volna, ha lett volna, ennek hijján azonban fölvitték a Jedftula pad­lására s ott ette őket az idő vasfoga vagy más­félszáz esztendeig. Akkor azután valahányadik Mohammed szultán nagyvezérének eszébe jutot­tak a nevezetes mozsarak, még pedig a jani­csárok lázadása révén, akik már akkor negyed­szer ütötték meg az Atmeidán-téren a szálával lefelé fordított rézüstöt, ami mindig annyit jelen­tett, hogy Bektáe kertje virágai a saját uraik Vérére szomjasak. Először a fődefterdár fejét követelték, meg is kapták, el is csöndesedtek. Azlán a kapudán-basit kurtították meg egy fej­jel, aztán a tulajdon janicsár-agájuk feláldozá­sával csillapította te őket a szultán, de hát evés közben jön meg az étvágy: a janicsárok a nagy­vezér fejét kövelelték. — Én odaadom az enyémet, Uram — mondta a nagyvezér a padisáhnak —, csakhogy ha ezt megkapják, a tiedre kerül a sor. A szultán a kardjára ütött, de a nagyvezér azt mondta, nem kell az ultima ratiohoz nyúlni addig, még nem muszáj, tud ö annál jobbal if>. Es ekkor történt az, hogy lehozatták a pad­lásról az Ozmán mozsarait a rettenetes mozsár­törőkkel együtt és elkezdték őket javítani Sztam­bul főterén az udvari ácsok, kovácsok, de olyan kopácsolátsal, hogy azt meg kellett hal­lani még az olyan janicsárnak is, aki mind a két fülére süke'. Egyéb aztán nem is történt, csak éppen hogy megreparálták a mozsarakat, Nem kellelt megmondani, minek, — a janicsá­rok alighanem kitalálták, mert rögtön elővették a jobbik eszüket, visszafordították az üstöt és konspiráció helyett piláfot főztek benne, békes­séges rizskását juh-hussal. Azóta mondják azt Törökországban az igazhitű muzulmán szülők a csintalan gyerekeknek, mikor föi akarják for­dítani a házat, bogy „maradhassatok, mert mindjárt előveszem az Ozmán mozsarait". Igy meséli ezt el a nagyludományu Hammer­Purgstall a török birodalom történetében és ez a történeti anekdóta jut nekünk eszünkbe akkor, amikor azt olvassuk, hogy a belügy­miniszter és az országos főkapitány nem fogad­ták azt a küldöttséget, amelyet a keresztény­szocialisták menesztettek hozzájuk a tizennyolc kiló ekrazit miatt letartóztatott elvtársuk érde­kében. És ez jut eszünkbe akkor, amikor azt olvassuk, hogy a puccs-ügyben szintén kihall­gatott Prónay Pál panaszkodik, hogy állandóan detektívek lógnak a sarkában és a spiclik miatt a telefont is alig használhatja és hogy neki az egész dologhoz csak annyi köze volt, hogy az egyik összeesküvőnek a gazdasági diktatúráról szóló távlocsogását végighallgatta. Prónay Pál azt is állítja, hogy a hírhedt Kovács- testvéreket elszakíthatatlan szálak fűzik bizonyos illetékes helyekhez, amelyek az ő és a Héjjaz Iván ne­vével visszaélve intenzív propagandát csináltak és pénzt gyűjtögettek a Dunán tul. Olyan titok ez nekünk, amelyhez nem szólhatunk hozzá, de falán az aposztrofált illetékes helyek hozzá tudnak szólni. Azt is gyanítja Prónay Pál, hogy a rendőrség a tanúvallomásokat közismer­tebben nyomatékos vallató-eszközökkel szerezte. Ehhez se szólhatunk hozzá, mert mi nem tud­hatjuk, mit ért Prónay Pál nyomatékos vallató­eszközök alatt, de ő bizonyosan tudja. Mi csak azt akarjuk konstatálni, hogy a magyar állam­nak nincsenek Ozmán-mozsarai, a magyar állam­nak csak törvénykönyve van, az azonban min­denki számára és mindenkit kötelezően, mé azokat i«, akik tizennyolc kiló ikrazitot tartó gatnók a házi felszereléseik közt és olya < gyujtózsinegeket, amilyeneket nem dunszt kötésre használnak, hanem az Erzsébetvárosi Körben próbáPak ki eredménnyel. A magya. államnak törvénykönyve van és ezzel a törvény­könyvvel biztosabban meg lehet menteni az országot, mint az Ozmán mozsaraival. Megsemmisítették Jánossy mandátumát. (A Szeged budapesti tudósitijától.) Még élénken emlékezetünkben él, hogy a tavalyi választások idején milyen feltűnést kelteit a dehreceni választás, ahol mindhárom kerületben hatalmas többséggel az ellenzéki képviselőket: Hegymegi-Kiss Pált, Györki Imrét és Jánossy Zoltánt választották meg. A debreceni válasz­tás erős erkölcsi vereséget jelenteit a mai kor­mányzati rendszer számára, de különösen Já­nossy Zoltánnak a megválasztását fájlalták erősen, mert az ő közismerten gerinces és fér­fias egyénisége a kurzus szemében mindenkor szálka volt Éppen ezért már a választásokat követő napokban megmozgattak a kormány­pártban minden követ, hogy Jánossy Zoltánt megfosszák mandátumától. Mint ismeretes, Já­nossy t többé-kevésbé akarata ellenére válasz­tották meg és ő már megválasztásakor kijelen­tette, hogy nem óhajt ismét visszatérni az ak­tív politikai életbe, éppen ezért le fog mandá­tumáról mondani. Ebben azonban megakadá­lyozta mandátumának kifogással való megtá­madása, de azért a nemzetgyűlés munkájában nem vett a legkevesebb részt sem. Hónapokig tartó huza-vona után ma tár­gyalta végre a nemzetgyűlés egyik biráló bi­zottsága Wolff Károly elnöklete alatt, Eckhardt Tibor előadása mellett a kifogásokat és szok­nak helyt adva Jánossy Zoltánt megfosztották mandátumától. A biráló bizottság döntése poli­tikai körökben hatalmas meglepetést keltett, mert mindenki azt hitte, hogy azokat a kifogá­sokat, melyeket Jánossy mardátuma ellen felhoz­tak alaptalanságuk miait még csak nem is fogják komolyan tárgyalni, nemhogy ezek alap­ján az amúgy is lemondani szándékozó Jánossy Zoltánt megfosszák mandátumtól. Az erról szóló hivatalos kommüniké egyéb­ként szűkszavúan csak a következőket mondja: í — A nemzetgyűlés 4-ik számú biráló bizott­sága ma délelőtt 11 órakor Wolff Károly elnök­letével ülést tartott, amelyen Dréhr Imre panasz­szal megtámadott és Jánossy Zoltán Kifogással megtámadott megbízólevelét tárgyalta. A bizott­ság Dréhr képviselőt végleg igazolt képviselőnek jelentette ki, minthogy a panaszt időközben visszavonták. Ezután Eckhardt Tibor előadása mellett tárgyalta Jánossy Zoltán megbízólevelét. A bizottság a megtartott szóbeli tárgyalás, to­vábbá az érdekelt felek, illetőleg azok meg­hatalmazottainak meghallgatása után a kifogás­nak helyt adott és Debrecen város III. választó­kerületében megtartott képviselői választást a házszabályok 71. §-a alapján megsemmisítette. A bizottság az eljárási költségeket a házszabályok 103. §-a alapján a felek között kölcsönösen megszüntette. A gyáriparosak lakásépítési akciója. A gyáriparosok megegyezlek VŰSS JÓ2sef nép­jóléti miniszterrel a lakásépítés ügyében. A gyáriparosok lakásépítő akciója kedvező me­derbe terelődött, ugyanis íz aí ció vezetői meg­egyeztek KáPay pénzügyminiszterrel és Vass népjóléti miniszterrel az építés feltételei tekin­tetében és a legtöbb pontra nézve meg is álla­podtak. A pénzügyminiszter a folyósítandó köl­csön és adókötelezettség tekintetében lehetőleg figyelembe veszi a gyáripar álláspontjait. A állami haszonrészesedés dolgában teljes meg­egyezés jött létre. Kállay nem ragaszkodik az állami haszonrészesedéshez. Az épités költségé: közel 12 milliárdra becsülik, ebből a pénzügy­miniszter hozzájárulásával 60 százalékot a Jegy­intézet kölcsön alakjában folyósít, 40 százaléko a gyáriparosok sajátjukból fedezik. Pártkazi értekezlet a földrafarmnavalla ügyében? Az ellenzéken Szilágyi Lajos és különösen a földrtformblok vezetősége folytatja a földreform dolgában a pártközi értekezlet összehívása cél­jából megindított akciót. Ebből a célból, holnap előértekezletet tartanak. A pártközi konferencia eszméjét felvetők kijelentették, hogy tervüket nam hagyják abba és nyilt színvallásra, állás­foglalásra fogják kényszeríteni ebben az ügyben az egységes párt vezetőségét. ősszel beterjesztik a közigazgatási rafarmatt Ma délután-négy órakor egyébként érdekes kérdést tárgyal a vármegyék országos bizott­sága. A testület ugyanis arról értesült, hogy a közigazgatás reformjának tervét Rakovszky Iván belügyminiszter nem ejtette el és hogy az a kí­vánsága, hogy ez a kérdés őszre okvetlenül a parlament elé kerüljön. A nyáti szünet előtt a bizottság tnégegyszer tiltakozni akar a belügy­miniszternek eme Jen e ellen. A bizottság állás­foglalását megkönnyíti az a körülmény, hogy maga Rakovszky Iván, amikor még nem voit belügyminiszter, ugyancsak a testületben két izben is felszólalt a közigazgatási reform ellen és állásfoglalásra is késztette a bizottságot. Ki­akarják mondani azt is, hogy nem fogadják el a nemzetgyűlés illetékességét ebben a kérdés­ben és csak a kétkamarás országgyűlést tartják a reform megalakítására felhatalmazottnak. Tisztvisalé prablémák. Az indemnitáfi vita során a nemzetgyűlés holnapi ülésén Homonnay Tivadar felszólalása fog következni. Homonnay hosszú beszédben fogja tárgyalni a tisztviselőkérdést és nem ke­vesebb, mint harminc határozati javaslatot szán­dékozik benyújtani. Homonnay javaslatiban kéri, hogy a kormány szűntesse meg a dijnoki állásokat, állítsa vissza a közalkalmazottak vas­úti mene'.dijkedvezményét, gyermekáldás esetén adjon rendkívüli segélyt, a közalkalmazottaknak állítson fel a kormány másodfokú fegyelmi birósigot, végül intézkedjék a kormány az iránt, hogy a közalkalmazottak fizetéseim lésé­nek minimuma 600 arany korona legyen. A természetbeni ellátást pedig a végleges rende­zésig tartsák fenn. A létszámapasztásról szóló törvényt ma, vagy holnap benyújtja a pénzügyminiszter. Miután törvényerőre emelkedése eltart pár hétig, a kor­mány előbb nem intézkedhet ez ügyben, való­színű, hogy a junius 30 ra tervezett felmodási terminust is ki kell tolni. Hire jár, hogy a kormány minden valószínűség szerint ccak szep­tember végén mond* na fel az elbocsátandó alkalmazottaknak és december végén történne meg az átmeneti idő után az elbocsátás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom