Szeged, 1923. június (4. évfolyam, 122-145. szám)

1923-06-26 / 142. szám

tofd. 1«3 junius 26. SZHQRD Orok K«jrc a járványkórházért. (A Szeged tudósítójától.) A nemlétező járvány­korház U régen kisértő problémája Szeged vá­rosának, úgyis mint batárvárosnak, mint az őrsiig legnagyobb vidéki városának, mint egye­temi városnak és mint kulturális gócpontnak egyaránt. Már évek, évlizedek óta harcolnak érte, de a? ideiglenes megoldáson kivül «oha mást el nem érhetett senki, mert mindenre volt pénz ebben a városban, csak erre a legfontosabb egészségügyi intézményre nem. Néhány hónap­pal ezelőtt, amikor az ország egyes részeiben fdötötíe fejét a kiütéses tífusz réme, mrgitdult a kapkodás minden vonalor Az egyetem, amely a város hatóságának áldoz: íkész jóvoltából annak idején átvette a Móra-ifkoideiglenes járványkor ház minden felszí relését, az első ria&zió hírekre hivaalosan közölte a várcseil, hogy tífuszos beteget nem enged be a klinika ragály-osztályába és utr.i' 5st kéri, hogy az esetleg jelentkező tífuszos betegeket hová küldje. Hová ? — kérdezte a főorvosi hivatal is, mert hát az ujszegedi járványbarakok nagy részét a felszereléssel együíl elvitték a szerbek, amikor kiürítették a Tisza-Maros szögét. A népjóléti miniszter pedig szigormn elrendelte, hogy a szükséges óvmtézkcdí rektt Szegeden is tegyék meg, mert csak igy remélhető a fenyegető jár­vány tlterjedésének megakadályozása. A főor­vosi hiva'a! erélyes sürgetésére a tanács akkor meg is szavazott néhány ezer koronát az ujsze­gedi barakok kitatarozására. A közvetlen veszély azóta elmúlt, a kedélyek megnyugodtak és a kérdés már-már ismét el­mei ült a nagy temetőben. A hétfői tanácsülésen azonban dr. Volfj Ferenc föotvos váratlanul ismét föltámasztotta. Az ujszegedi barakok kitakarításával ugyanis nem oldotta meg a város a járványkórház kér­déséi. A főorvos előterjesztése szerint, amig gondnoki lakást, raktárhelyiséget, mosókonyhát nem építenek a barakokhoz, illuzórius lenne úgyis minden elkülönítés. A járványos betegek ágyneműjét csakis a kórházban moshatják ki, •támukra c«ak a helyszínen főzhetnek, a fel­sierdést csak a helyszínen raktározhatják el. Az ápoló személyzet szintén nem hagyhatja el a kórház területét, mert azzal szélhurcolná az egész városban a ragályt: A szükséges mellék­épületek megteremtésére három és félmillió ko­rona szükséges. A polgármester azonban nem találta ilyen sürgősnek a dolgot. „Most olvastam éppen az „Egészségügyi Közlöny "-ben, hogy a tifuszjár­jellege megszűnt, tehát nyugodtan várhatunk ezzel a kérdéssel." A főorvos véleménye azon­ban nem egyezett a polgármester felfogásával. „Amelyik városban elterjed a kiütéses tífusz, ott a főorvos megérdemli, hogy főbe lőjjék. De a főorvos csak akkor akadályozhatja meg a jár­vány elterjedését, ha a szükséges eszközök, amelyek közölt legfontosabb a járványkórház, rendelkezésére állanak. A közvetlen veszély el­múlása nem jelenti azt, hogy ölbetett kézzel várhatunk, mert például a tüzoltótestűletet sem lehet feloszlatni, ha eloltott egy tüzet, mert ez sem jelenti azt, hogy több tüz nem lesz". El­mondotta még a főorvos, hogy félig-meddig megígérte a népjóléti miniszter a költségek vál­lalását. Fölhatalmazást kért a tanácstól, hogy ebben az ügyben tovább tárgyaljon a minisz­terrel. A polgármester is, meg a tanács is ezt a fölhatalmazást kész örömest megadta. A tanácsülés után kérdést intéztünk a főor­voshoz, aki a következőképen nyilatkozott: — Megdöbbentő az a szűk látókör, amivel Magyarországon a legfontosabb szociális kér­déseket kezelik. Most, hogy néhány hónapi kül­földi tartózkodás után visszatértem, még jobban étzem a lehetetlen viszonyok tarthatatlanságát. Angliában, Franciaországban, Svájcban minden község saját erejéből teremti elő azokat az in­tézményeket, amelyekre a huszadik százsd pol­gári közönségének szüksége van. Nálunk pe­dig harmadrangú ez a kérdés. Három és fél­millión múlik majd az, hogy nem birkózhatunk meg egy esetleges járvánnyal, ugyanezt a pénzt ellenben könnyű szívvel odaajándékozzák a szín­igazgatónak, pedig talán nem ÍB tesznek szol­| gálatot vele a kulturának. Most megpróbálom a I népjóléti miniszternél. Reményem nincs sok, I mert a gondolkozás ott is ugyanilyen ... A „régi bűnök11. Mint vasátnap már jelentettük, a budapesti főkapitányságon mindinkább kezdenek foglal­kozni azokkal a .régi bűnügyekkel", amelyek annak idején izgalomban tartották egész Ma­gyarországot és a külföldi sajtó nemcsak rész­letesen foglalkozott velük, hanem egyöntetűen elitélte és érthetetlennek tartotta a bűnösök Melő nem kerülését". Az állítólagos szélső jobb­oldali puccslerv alkalmából kei ültek ismét a rendörségre a Kovács-testvérek, akik a rendőr­ség jelentése szerint ,alaposan gyanusithatók különböző régi bűnök elkövetésével". Egyelőre csupán a Reismann-üggyel és az Erzsébetvárosi bombamerénylettel foglalkoznak intenziven és újból, de előreláthatólag az összes többi régi „incidensek" és „felelőtlen elemek munkái" is a rendőrség elé kerülnek. 'A Reismann-ügy. Vasárnap délelőtt Vogl rendőrkapitány, aki aa elhalt dr. Vécsey rendőr tanácsostól a Reis­mann-ügy nyomozását annak idején átvette, utasítást kapott, hogy a Reismann ügy összes aktáit hozassa vissza az ügyészségről a főkapi­tányságra és kezdje meg a bűnügy nyomo­sását. Reismann Jakab zongoragyáros meggyilko­lása még mindenkinek élénk emlékezetében van. Az 52 éves ember ellentétbe jutott a csa­ládjával és jóllehet, nagy gyermekei voltak, el­költözött hazulról és egy fiatalabb hölgyhöz ment lakni az egyik budai mellékutcába. La­kásából egy délután eltávozott és hiába keres­ték hozzátartozói, nem került elő sem élve, sem halva. A rendőri nyomozás annak idején lakdsadőnőjének egyik rokonát, valamint Kovács Árpád, Kovács Kornél és Kovács Tivadar volt nyomozókat gyanúsította a bűncselekmény el­követésivel. Mayer János detektivfelfigyelő tizenhét de­tektivtársával nyomozott annak idején Reismann titokzatos eltűnése ügyében és a nyomozás erodményeképen letartóztatták; majd az ügyész­ségre vitték • lakftsadónö rokonát és a Kovács­testvéreket. Nemsokkal ezután az az állítóla­gos hir terjedt el, hogy lalaki végigjárta a tanukat és megfenyegette hogy bajuk támad, ha nen változtatják meg vallomásukat a vizs­gálóbíró előtt. A vizsgálóbíró elé került tanuk más vallo­mást tettek, amire egymásután bocsátották ki ugy a rokont, mint a letartóztatott Kovács test­véreket. Vasárnap délelőtt utasítást kapott a Mayer­detektivesoport, hogy a Reismann-ügy összes tanúit azonnal hozzák be a főkapitányságra, inert élőiről kezdődik valamennyi tanú és a három Kovács-tesvér kihallgatása. A kihallga­tások még ma délelőtt is szakadatlanul folytak. Az Erzsébetvárosi bomba. Ugyancsak foglalkozni kezd a mai nap fo­lyamán a rendőrség az őrizetben tartott jámbor Károly magánlisztviselő, Becker István volt fő­hadnagy, katonai nyomozó, Láng Ede magán­hivatalnok, Vassaly János volt hadnagy, Szalay János foglalkozás nélküli. Kontúr Ferenc volt magánhivatalnok, Vas Titusz volt főhadnagy, Szoboteczky József volt zászlós, Mayer Oszkár volt altiszt, Tubák Árpád, Lesilárszky József, Kovács Ferenc és Tamovszky Pál jelenleg fog­lalkozás nélküliek személyével és ezek közül a mai nap folyamán többeket hallgatnak ki az Erzsébetvárosi Kör bombamerénylete ügyére vonatkozóan, annak a kapcsolatnak a révén, amelyet a talált gyújtózsinór és robbantóanyag feltűnő egyformasága ad. Megállapították ugyanis az akkori szakértői véleményekből, hogy ugyan­ilyen zsinórt használtak az erzsébetvárosi me­rénylet robbantásánál is. A puccstérv. Ezek mel'ett az az általános izgalom, amely a Kovács-testvérek most a rendőrség elé került bűnügyével kapcsolatosan a nyilvánosságra ke­lült, már lecsendesedóben van, mert a rendőr­ségről kiszivárgott ujabb és ujabb hirek szerint nincs olyan aggályos politikai háttere a Kovács­testvérek legújabb akciójának, mint ahogy azt ők a rendőrséggel elhitetni szeretnék. Neveket kevertek bele a puccskísérlet előkészítésének terveibe, azonban a szombati, valamint a va­sárnapi rendőri kihallgatások főkép azt tisz­tázták, hogy ezek a nevek önkényesen kerültek a rendőri vallomásokba, összefüggésük a Ko­vács-tes'vérekkel nincs. A pucstervről megállapította a rendőrség, hogy az először a Pannonia-száilodában történt meg­beszélések alapján indult el, majd általánosabb megbeszélés következett az ismert egyesületi székházban és ezekután arra készült a körül­belül 30-32 főből álló előkészítő társaság. hrgy összeköttetéseket szerez állami hivatalokba, állami intézményekhez és ugy a rendőri, mint egyéb testületekhez. Ugy volt, ha Siketül a szervezkedés, akkor váratlanul egyszerre lépnek fel és a maguk kezébe kerítik a hatalmat, ame­lyet a megtalált bombákkal és ekrazfttal akartak végrehajtani. A népszövetségi ligák nemzetközi uniójának 7 ik közgyűléséi ma nyi­tották meg ünnepélyesen. A közgyűlést, melyen 23 országból 250 delegátus vesz részt, Adeli­wat báró nyitotta meg. Több delegátus felszó­lalása után megválasztották az alelnököket. A magyar delegáció 18 tagjának sorából Apponyi Albert grófot választották be az elnökségbe. Vasárnap délután 3 órakor az Unió kebelé' bői alakult bizottságok megkezdték működésű­ket a Hofburg különböző termeiben. A propa­ganda bizottságban magyar részről Qiesswein Sándor vett részt a bizottság munkájában. A pénzügyi kérdésben Oratz Gusztáv indítványára a bizottság annak a reményének adott kifejj zést, hogy a nemzetek szövetsége a pénzügyi nehézségekkel küzdő országoknak hatékony se­gítséget fog nyújtani, mint aminőt Ausztriának nyújtott. A jogi bizottság Apponyi gróf elnöklete alatt tárgyalta a javaslatot, amelynek az a lényege, miként szerezhessék meg a bevándorolt euró­paiak az amerikai állampolgárságot anélkül, hogy az európait elveszítenék. A magyar dele­gátusok a javaslat ellen foglaltak állást és a bizottság többsége is ellene nyilatkozott. A ki­sebbségi bizottság az előző konferencián főleg a magyar delegáció által kidolgozott javaslato­kat tárgyalta és elfogadta Őket. A lefegyverzési állandó bizöttság elfogadta Berzeviczy Albert javaslatát, mely a leszerelést általánossá kí­vánja tenni. Adélswert báró elnök ma délután nyitotta meg a népszövetségi ligák uniójának első teljes ülését. A propaganda bizottság nevében Seferlades (görög) előadó indítványozta, hogy az unióba újból vegyék fel a belga, lettországi s litvániai népszövetségi ligákat, a lengyelországi béke­egyesületet s az Egyesült Államok népszövetségi ligáit, melyek most előszOr képviseltetik magukat Európában. Az inditványt elfogadták. Maxuell Carnett megokolja a propaganda bizottság határozati javaslatait. Cdssin, Proudhommeaux (francia) felszólalása után Apponyi Albert gróf csodálkozását fejeste ki az angol és francia népszövetségi Ugák rendkivüi intenzív propaganda működése iránt. A szövetségi ligák befolyása csak közvetett, de rendkívül termékeny volt a Népszövetség fenn­állása s a nemzetközi megértés eszméjének támogatása terén. Különösen nagy lelkesedést látunk Ausztriában a Népszövetség iránt. Miért ? Ausztria tapasztalta a népszövetség fennállásának gyakorlati hasznát. Ez, mint látjuk, a legjobb propaganda a Népszövetség mellett, elfogadja azt a javaslatot, mely szerint a népszövetségi ligák minden erejükből azon lesznek, hogy az egyes nemzetek kőzi felmerülő vitás kérdéseket az á'landó nemzetközi (örvényszék elé terjesszék. A kongresszus tagjai szerdán kirándulnak a felsőausztriai Rachauba, azután pedig a kon­gresszus számos tagja á magyar delegáció meghívására ellátogat Magydrotszáeba. — Amundsen éazaksarki utja. Amundsen Alaskán át jelentette, hogy minden eddigi ku­darca ellenére bízik abban, hogy az északi sar­kot eléri és kisérlétét a léghajó kijavítási után megismétli. Reméli, hogy 24 órán belül aSpitz­bér^ákon lesz,

Next

/
Oldalképek
Tartalom