Szeged, 1923. június (4. évfolyam, 122-145. szám)

1923-06-22 / 139. szám

SZE 0 B O Ezután az egységes párt elhatározta, hogy az indemnitási vita me?rövidi ésére törekszik. En­nek megfe'elően a kormánypárt részéről a fel­szólalásokat a legszűkebb keretek közé fogják szorítani. Nagyatádi és a Képes Krénika. Azok a sajtótámadások, amelyek Sztambu­linszky halálával kapcsolatban nagyatádi Szabó István fölmtlvelésUgyi minisztert érték és ame­lyeket a parlament előtt is szóvá tettek, a biró­ság elé fog kerülni. A földmüvelésügyi minisz­ter az egyik lap: a Képes Kiónika ellen meg­tette a bűnvádi feljelentést. Ugyanezen lap ellen jogosulatlan politizálás miatt külön eljárás is indult. Ezer lakást épitenek a fővárosban és ezret a vidéken. Ma délelőtt tiz órakor Vass József népjóléti miniszter és Petrichevich Horváth Emil báró államtitkár felkeresték Btthlen Islván gróf mi­nisz'erelnököt, akivel körülbelül egy órahosszat tanácskoztak. A megbeszélés tárgya az orszá­gos lakásépítési akció fokozottabb fejlesztése volt. A népjóléti miniszter és az államtitkár előadták a miniszterelnöknek, hogy a lakáskér­dés végleges megoldása szempontjából rendkí­vül fontos, hogy a megkezdett állami lakás­építő akció munkálatait ne csak sürgősebben f és gyorsabban fejezzék be, hanem lehetőleg a ! Drózdy Győző az indemnitásróB. rendelkezésre álló eszközök arányában fejlesz­szék is ki. A magyar kormánynak eltökélt szán­déka, hogy ha a lakáskérdésben megoldást akar elérni, akkor a lakásépítkezések ügyeben a további reformokat meg is kell valósítani. A miniszterelnök kifejtette, hogy teljesen átérzi ö is az előterjesztés fontosságát és nagymérvű kihatását, azért a legközelebbi minisztertaná­csok egyikén felhatalmazást fog kérni a kor­mány tagjai ló!, hogy a szükséges intézkedése­ket megtehesse. A tárgyalás után Petrichevich Emil báró ál­lamtitkár a következőket mondotta: — Az állam a fővárosban mintegy ezer lakást építtet, vidéken szintén ezer lakis fel­építése van tervbe véve. A szü«6éges anyagi fe­dezetet részben már megkaptuk, másik része biztosítva van Az ügyek intézését április vé­gén vettem át, azóta kötülbeiül négyszáz lakás­építői kezdődölt meg, smelyek közül legna­gyobb része szeptember 1-én beköltözhető lesz. A legutolsó versenytárgyalások alkalmával meg­ejtett számitások szerint egy egy szoba-kony­hából álló lakás 1.700,000, 1 Í00,000 koro­nába kerül. Legsürgőseubnek tanjui a Pongrác­uton megkezdett 340 lakás építésének befeje­zését, amelyek 2—3 szobások hsznek. A Tabán­ban is megkezdtük az ötemeletes bérpalota épi­téiét, amely 140 két-háromszobás lakást fog­lal magában. Szeged. 1923 junius 22. (i4 Szeged budapesti tudósítójától) A nemzet­gyűlés mai ülését egynegyed 11 órakor nyitotta meg Scitovszky Bíla elnök. Folytatták az indemnitás vitáját. Első felszólaló Baross János. Kijelenti, hogy felszólalásának egyetlen tárgya a földreform tesz. E körül a kérdés körül forog ma a magyar palilikai élet. Ezt a kérdést feltétlenül meg kell oldani. A novellára éppen azért feltétlenül szükség van, mert törvényünk hiínyo3. Ginek a kérdésnek a megoldása nemzeti kérdés. A legveszedelmesebb dolognak tartja, ha a jobb­oldalon összefognak a célból, hogy a kérdés megoldása elé akadályokat gördítsenek. A jobb­oldali nagybirtokosok ne törekedjenek ilyenre, gondolják csak meg, mi lesz akkor, ha a bal­oldal az ellenkezőjét fogja csinálni, pedig a baloldalon sokkal jobban értenek a dolgok el­mérgesitéséhez, mint a jobboldalon. Ha a Darányi-féle telepítési törvényjavaslatot annak idején ugyanilyen eszközökkel el nem gáncsol­ták volna, ma minden máskép lenne. Ki meri jelenteni, hogy akkor ma Trianon sem volna. Félő még ezenkívül, hogy a mai agrárreformok ezzel a céllal; félretolják a nagy latifundiumok tulajdonosait, akkor a félretolt agrárreform helyett jönni fognak majd az agrárdemagógok, akik ezt a kérdést méjjis csak megoldják és az ország kárára. (Kiss Menyhért és Meskó Zoltán indulatosan verik a padot: Hol a kormány ? Hol az előadó ? Ilyen beszédei nem hallgatunk meg: Ez nem homoly dolog.) Statisztikai adatokat sorol fel arra, hogy a helytelen birtokeloszlás a magyarság terjeszke­dését akadályozta. Ebben az országban az ösz­szes birtokokból 54 százalék esett öt holdon alu'i törpebirlokokra. Megjegyzendő, hogy ebből az 54 százalékból csak hat százalék jutóit a magyar kisbirtokosokra. Ezzel szemben állanak a nagy latifundiumok. A két véglet közt volt a magyar középbirtokós osztály, mely tőnkre ment és igy a két véglet ellentéte annál jobban ki­élesedett. A föld birtokreformból hiányzik a kon­cepció és az eredménytelenség is megdöbbenté. A novella indokolása szerint mindezideig 136 000 katasztrális holdat osztottak ki és összesen 544 községben a nagybirtokok 15—20 százalénát veszik majd igénybe birtokpolitikai célokra. Ezt nem lehet túlságosan radikális eljárásnak mon­dani. Legyünk tisztában azzal, hogy a magyar népet a holdba elhelyezni nem lehet. Nem akarja Magyarországot csupa 10 holdas birto­kokra osztani, de az sem ideálja, hogy a ma­gyar 8grárnép 67 százaléka a lalifundiu nokban alkalmazott cseléd legyen. Olyan nemzeti poli­tikát kiván, mely az egészséges fajszaporulatot lehetségessé teszi. Köveleli, hogy olyan meg­é iietési feltételeket teremtsenek, ami előmoz­dítja az egészséges magyar nemzeti politikát. Addig nem lesz nyugalom, amig a földbirtok­r form kérdését egészségesen nem oldjuk meg. (Helyeslés a jobb- és baloldalon.) Hibásnak tartja, hogy a középbirtok szaporítását a föld­birtokref jrm nem viszi keresztül. A nagy ellen­téteket a nagybirtok és kisbirtok köíött csupán a középbirtok tudja áthidalni. (Gaál Qaszton : Majd a nadrágosoknak, a képviselőknek adunk földet. Kiss Menyhért ás Gaál Qaszton között heves vita fejlődik ki) Szerinte a járadékelmé­let az egész agrárreform alapja. Normális körül­mények kö-.ött ennek nincs jelentősége. De ha a pénz értéke leromlott, nem szabad és nem lehet ezt az elméletet elejteni. Ha a járadék­elméletet el akarjuk ejteni, akkor nem akarjuk a fóldbirtokreformot. (Gaál Qaszton: Ez azután egeszen nen igaz.) fjiisneri, hogy a latifun­diumok tulajdonosaitól nagy áldozatokat köve telnek, de ma már bebizonyosodott, ho^y semmi­sem igaz érték, csupán a föld, ezért van a nagy harc a földtulajdonosok és a földigénylők közölt. Ha mindenki áldozott a hazáért, áldoz­hatnak a nagybirtokosok is. A következő felszólaló Drózdy Q/őző. Drózdy Győző: Nagyon helyeslem a túlol­dalnak azt a látszólag egyöntetű állásfoglalását, hogy ebben a vitában nem vesz részt. Az ed­digi indemnitási tárgyalások során a túloldalról is beszéltek és vitatkoztak, de a szavazásnál mindig megszavazták az indemnitási. (Zajos ellentmondások jobbról.) Drózdy Győző: A ket nemzetgyűlés alatt ez már a hatodik eset, hogy a kormány felhatal­mazást kér, de még egyetlen eset se n volt, hogy elszámolt volna a reábízott milliárdokkal. Pedig a parlamentnek a feladata, hogy a zár­számadásokat ellenőrizze és felelős égre vonja a kormányt a gazdálkodásokért. Zárszámadá­sok nélkül a parlament csak egyszerű bábszín­ház és nem töltheti be hivatását. Idestova 10 éves jubileumát ünnepeljük meg annak, hogy zárszámadás nélkül gazdálkodik, illetve garáz­dálkodik a kormány. (Ellentmondások jobbról.) Az elnök figyelmezteti a szónokot, hogy ilj en inparlamentáris kifejezésektől tartózkodjék. Drózdy Győző: Az emberek nem tudják, hová lesznek adófilléreik. A politikai abszolu­tizmus után ime itt a nyakunkon a pénzügyi abszolutizmus is. A miniszterelnök visszatérve külföldi útjáról, nagyon komoly képet festett a jövőről. Most jött rá a miniszterelnök arra, amit mi már három éve hirdetünk, hogy köl­csön nélkül nincs lehetősége az ország fenn­maradásának. Nagy parádéval végre el is indult a miniszterelnök, hogy kölcsönt szerezzen és visszajött üres kézzel. (Esztergályos János: Előbb iíthon kell demokratikus kormányforma, azután jöhet a kölcsön.) Drózdy Győző: Ez a kölc^önílgy bizonyította be ismít, hogy a nagyántántnál a kisántánt a döntő faktor. Kár volt minden lépésért, amit a kormányelnök tett, pedig nincs időnk várni. Egy félév múlva már be fogjuk lálni, hogy meny­nyire körmünkre égett az idő. A kisántánt felé kell nyújtani békességes kezünket. A nemzetnek tudnia kell, hogy mit akar tőlünk a kisántánt. Hire járt annak is, hogy Magyarország nagyon komoly ajánlatot kapott a kiántánt részéről. Ezek az ajánlatok nem csupán légbölkapalt híresztelések alapján élnek a köztudatban. Uta­lok Pályi Ede egyik cikkére, amelyben saját felelősségére kifejti, hogy el kell fogadni a Mas­saryktól felajánlott háromnegyedmillió magyart. Ismerteti Pályi cikkét. (Meskó Zoltán : Me­gyéket ígértek! Tudni kell, mit akartak. Szó volt Kassáról, Nyitráról, É-sekujvárról I Farkas István: Ennek a kormánynak nem adják I (Zaj a Ház minden olda>án.) Drózdy Győző: Énnek az ajánlatnak komoly alapjának kell lennie, arról meg lehet győződni, hiszen Csehország létérdeke kívánja ezt. Cseh­ország örökölte a monarchia nagy iparát. (Prop­per Sándor: Minisztert kérünk 1 Felkiáltások a baloldalon: A kormány egyetlen tagja sincs jelen. Kérünk szünetet) Almássy László elnök: Kérem a tisztelt kép­viselő urakat, ne zavarják a szónokol. Intéz­kedtem, hogy legyen itt a kormánynak kép­viselője. Drózdy Qyőző: Szüksége van Csehországnak piacra. Létérdeke, hogy velünk megbéküljön. Nem szimpátiából tette ezt az ajánlatét, minden törekvése Nyugat felé csődöt mondott, reánk van utalva. De persze ingyen nem adja ö sem, feltételekhez köti. Mik ezek a feltételek? Első­sorban az, hogy a legitimizmus vonuljon vissza, másodszor, hogy az ébredő, kardcsörtető, szájas­kodó szerveket szüntessék meg, harmadszor, hogy demokratikus kormányzat jőjjén, végül vannak bizonyos személyes garanciák, amelyeket nem ismerünk. E négy feltétel közül harmat magunkévá teszünk és a negyedikre csak azért nem tudunk nyilatkozni, mert nem tudjuk, hogy kikről, vagy kiről van szó. Világosítsák fel a nemzetpt," hogyan állunk a jóvátétel ügyében is, mit vittek el már eddig tőlünk. Világosítsák fel arról, mit kérnek és követelnek tőlünk. A mai külpolitika mellett züllünk napról-napra lefelé. A költségvetés tételei veszedelmes pénzpocsé­kolásról tesznek tanúságot. (Pikler Emil: Száz­negyvenmillió per s'ück!) A kormánynak szo­ciális érzéke .. . (Propper Sindor: Az nincs!) ... van, de féloldali gutaütésben szenved. Igy érthető azután, hogy pénzünk sorsa meg van pecsélclve. Mikor Ausztriában a pénz ugy állt, mi üt amilyen, akkor 304 milliárd volt a bank­jegyforgalom, ezzel szemben nálunk csak 130. Ha igy vagyunk, legjobb rögtön megszüntetni a koronát és áttérni a nemes valutarendszerre. Nálunk azonban üldözik azokat, akik idegen péiizt akarnak behozni az országba. Helytelen az adópolitika. N ncs progresszív adózás, a legnagyobo terheket, a forgalmi és fogyasztási adókat a nagy tömegek és nem a nagy vagyonok viselik. Nyolcvan százalékig progresszív jöve­delmi adóra és földadóra van szükség, ez stabilizálhatja a koronát. Az elnök ezuíán napirendi jivaslafol tesz. A legközelebbi ülés holnap délelőtt. 10 órakor leBz. Az ülés 2 órakor véget ért. A török delegáció ismét elakarja hagyni Lausennet. Az a Lausanneban tegnap megesősödött hir, hogy a szövetségesek Törökország ellen ulti­mativ lépést tesznek, török részről erős vissz­hangra talált. A Vossische Zeitung jelentése szerint a török delegáció körében u^y hirlik, hogy ha a törököknek a szelvény kérdésében részükről is elfogadható formulát nyújtanak át, a török delegáció azonnal elhagyja Lausannet. A jévátételi bizottság a jövő héten tárgyalja a magyar kormány előterjesztését. A magyar kormány, mint ismereles, a mult héten a jóvátételi bizottsághoz jegyzéket intézett és arra kérte, gondolja meg újra Magyarország előterjesztését és hozzon olyan határozatot, amely lehetővé tesri a nemzelközi kölcsön mi­előbb való felvételét és lebonyolítását. A jóvá­tételi bizottság ezt az előterjesztést valószínűleg jövő heti ülésén vitatja meg Illetékes helyeken meg van a hajlandóság arra, hogy az ügyet letárgyalják mielőtt a jóvátételi bizottság a nyári szabadság idejére elnapolj) magát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom