Szeged, 1923. június (4. évfolyam, 122-145. szám)

1923-06-21 / 138. szám

SZEGED A francia feltételek. Ma reggel kapta meg a párisi belga követ kormányától a választ az angol kérdőivre s hiteles értesülések szerint az körülbelül egy­értelmű lesz a francia válasszal, de természete­sen annál rövidebb, minthogy a kérdőpontok egyrésze nem tartozik Belgiumra. A francia kormány egyidejűleg tájékoztatja Saint Aulaire gróf londoni nagykövetet és a párisi belga követ tovább juttatja az utasításokat londoni kollegájához, így aztán valószínűleg még ma Londonban szóbelileg fogják közölni a kél kor­mány feleletét. Az Echo de Paris vezetöhelyen közli a válasz főbb tartalmát. Franciaország beéri azzal, ha a német kormány az ez évi január 11-ike óta a Ruhr-területre vonatkozólag kiadott rendeleteket visszavonja. Azonban feltételül köti ki, hogy a megszállolt területek német hivatalnokai részéről a kormány idevágó intézkedéseinek hatása megmutatkozzék. Elvárja a francia kormány, hogy a passzív ellenállás pénzügyi támogatása megszűnjék, a német kormány ne juttasson a vállalatoknak hiteleket a sztrájkoló munkások és hivatalnokok fizetésére, ami Németország pénzügyi összeomlására vezetett. Kifejti a francia válasz, hogy már maga ez az intézkedés ele­gendő arra, hogy a megszállott területeken a német állami tisztviselők és munkások elismer­jék a megszálló hatalmak fenhatóságát. Ameny­nyiben Németország ezeket a feltételeket teljesiti, a francia kormány kérz visszatérni a „láthatat­lan" megszállás módjához, mint volt január 11-ike előtt, de nyomatékosan kijelenti, hogy a kényszerítő rendszabályok eszközeit nem engedi ki a kezéből. Ez az a pont, ahol a legnagyobb az eltérés a francia és az angol felfogás között. Angliában csalódnak — irja az Echo de Paris —, ha azt hiszik, hogy Franciaországra a Ruhr­megszállás pusztán presztizs kérdése és bogy Franciaország csak a látszatot akarja megóvni, de kompromisszummal is beérné. Mimkz — Hazahozzák Kossuth Lajos Tódor hamvait. Félhivatalosan jelentik, hogy a kor­mány elhatározta Kossuth Lajos Tódor hamvai­nak hazahozatalát. A mai komoly időnek meg­felelően csendes ünnepséggel a Kossuth­mauzoleumban helyezik örök nyugalomra. — Holnap avatják az eleó jogász doktor­nőt. Ungdr Margit debreeeni lakos, joghallgató­nőt, aki eddigi szigorlatait kitüntetéssel tette le, holnap avatják jogi doktorrá a szegedi Ferenc József-Tudományegyetemen. Ungdr Margit az első nő, akit a jogi tudományok doktorává avat­nak Magyarországon. — A karcagiak áldozatkészsége — sze­gedi viszonylatban. A háború idején a kar­cagi református temp'om három harangját el­vitték. Az egyházközségben most mozgalom indult meg a harangok pótlására. A mozgalom már szép eredményeket ért el. A többek kftzött Szabó István és neje 240, Mille Péter pedig 60 métermázsa búzát, illetve annak értékét ajánlották fel az uj harangok beszerzésére. Az akció tovább folyik és a karcagi hivek mind­egyike igyekszik kivenni részét az áldozat­készségből. A karcagi hívektől tanulhatnának a szegedi hivek is. Szabó István és Mille Péter együtt adtak annyit, mint amennyit a polgár­mester gyűjtése eddig eredményezett. A három­száz métermázsa buza értéke a mai árak mel­lett ugyanis meghaladja a tízmillió koronát, pedig Karcagon csak három harang pótlásáról van szó, nem pedig a fogadalmi templom fel­építéséről. — A Neu-bank valutáit a lefoglalás alól feloldották. Megírtuk, hogy az elmúlt hetekben a rendőrség néhány bankban razziát tartott és mintegy 65 millió értékű idegen valutát és de­vizát lefoglalt. A Neu bank ügyében a kihágási biróság ma tartotta meg a főtárgyalást és mi­után a bank hitelt érdemlő könyvekkel és leve­lezésekkel igazolta, hogy a nála lefoglalt valuták és devizák a Devi«aközpont felállítása előtti időből származnak és különböző külföldi cégek tulajdonát képezik, amit a kihallgatott May Gyula szakértő megerősített, a lefoglalt valutá­kat és devizákat feloldotta. A kihágási biróság szerint azonbm, miután a bank rem volt a pénzügyminisztérium által kinevezett deviza­bizományos, haneni csak a Devizaközpont tag­jainak : az Angol-, Osztrák- és a Hazai banktlak megbízása alapján foglalkozott devizaügyletek­kel, a devizarendeletbe ütköző kihágás követtetett el, miért is a banktulajdonosokat 8 napi elzá­rásra és 10.000 korona büntetésre itélte, ami ellen az elitéltek felebbeztek. — Ujabb szöcske-veszedelem a szegedi határban. A szegedi szöcske, ugy látszik, na­gyon szívós fajta. Néhány héttel ezelőtt már azt jelentettük, hogy írmag sem maradt belőle, most azonban ugy értesülünk, hogy a határban ujabb szöcske-veszedelem támadt. A Baktóban, Keme­nesben és a Röszke felé eső tiszai védőgát melletti földeken tűntek fel az uj szöcskék, kü­lönösen a szőlőtőkéket és a lucernát lepték el. A helyszínre most is szakértő bizottság szállt ki, hogy pontosan tájékozódjon a veszedelem nagyságáról. Szeged, IM8 jualus 21, — Rádió-levélforgalom Amerikával. A keres­kedelmi miniszter a Magyarország és az íszak­amerikai Egyesült Államok közötti forgalomba a német igazgatással létesített megálapodás alap­ján f. évi junius 20 tói kezdődően úgynevezett rádiólevél (R. L.) forgalmat rendezett be, hogy az Amerikával való érintkezés mind körgazdasági köreinknek, mind a magánfeleknek a kétségkívül drága táviratoknál olcsóbbá és viazont a levél­forgalomnál jóval gyorsabbá válj ik. E levelek az oceánon át „via Transradio", mint rádió­táviratok, az európai és amerikai szárazföldön pedig mint bérmentesített közöncéges levelek nyernek továbbítást. A rádiólevelek ezidőszerint közértelmü német, angol, vagy francia nyelven adhatók fel. Szódíj 336 korona. — Ismét drágítani akarják a cukrot. A cukorgyárosok a korona árfolyamának hanyat­lásán való tekintettel a cukor árának 300 szá­zalékkal va'ó felemelését kérték. Hir szerint a pénzügyminiszter csupán 200 koronás emelést akar engedélyezni. A gyárosok azonban ragasz­kodnak a 300 százalékos emeléshez. A tegnap ez ügyben tartott tárgyalás eredménytelenül végződött; a cukorkiutaldsokat megszüntették. — Hófúvások. Tegnap az Iser és az Óriás­hegységben hatalmas havazás volt, a hó még a völgyekben is megállót*. Valósággal télire fordult az idő. Marienbadból érkező hirek sze­rint Éger-tartományban és BZ Érchegység kör­nyékén is erősen havazott. Más jelen'ések sze­rint ez Appeninekben is nagy havazások vol­tak, amelyet a Vezúv kitörésével hoznak kap­csolatba. — Negyvenéves találkozó. A szegedi fő­reáliskola 1883-ban érettségizett növendékei — tizenöten voltak, számuk ma már hétre apadt — junius huszonkilencedikén, Péter-Pál napján tartják meg negyvenéves találkozójukat. Magyar Endre iparoktatási főigazgató, a találkozó ren­dezője, kedves hangú levelet küldött Homor Istvánnak, a reáliskola nyugalmazott igazgató­jának, Csonka Ferencnek és Vánky Józsefnek, az egykori tanári kar két életben levő tagjának és meghívta őket a találkozóra, a régi diák­emlékek felelevenítésére. A hét öreg diák a találkozón nagyobb összegű alapítványt tesz a szegedi főreáliskola tanulóinak jutalomdijára. — Ujabb szélhámosság. A rendőrség po­litikai osztálya tudomást szerzett arról, hogy a fővárosban egy különös társaság, amely Nem­zeti Multunk Kulturális Társaság néven szere­pel. A társaság vezetője Kovács államtitkár. Amikor ebben az ügyben a rendőrség nyo­mozni kezdett, kiderült, hogy Kovács állam­titkár nem más, mint Kovács Tivadar volt államrendőrségi detektív, aki testvéreivel nagy szerepet Játszott a nyugatmagyarországi felkelés idején. Ök voltak a gyanúsítottak a Reismann zongoragyáros meggyilkolásában is. A Kovács testvérek a'apitották most a Nemzeti Multunk Kulturális Társaságot, amelynek gyűjtései ré­vén gondatlan életmódot biztosítottak a maguk számára. Társaik voltak Becker István, Vas Titusz, Szalai Sándor, Umlaut Siegfried, Szo­bodeczky Aladár, Láng Ede. A rendőrség őri­zetbe vette őket. — Semmi nyom • száznegyvenmíllióa sikkasztás ügyében. A budapesti főkapitány­ságon a mai napon két őrizetbevétel történt a rendőrségtől elsikkasztott száznegyvenmillió ügyében, — azonban ezek az intézkedések semmiképen sem nyújtanak valami pozitív támpontot arra, hogy a sikkasztó Kopinics Jenő rövidesen rendőrkézre kerüljön. Őrizetbe vették Darray László főhadnagyot, akinek lakásán volt elutazása elölt közvetlenül Kopinics és akiről a rendőrségnek az a föltevése, hogy tudott a sikkasztásról, valamint nagyobb mennyiségű pénzt is kapott, mint amennyit beszolgáltatott. A főhadnagy mindezekről nem akar tudni. Fogva tartja a rendőrség Papp Mihálynét is, akinek Kopinics minden bizonnyal elmondta elu azása előtt sikkasztásának történetét és való­színűleg pénzt is adott neki. Pappné éppen az ellenkezőjét próbálja bizonyítani, azonban kevés ügyességgel és még kevesebb sikerrel. Romá­niában tovább folyik a nyomozás Kopinics után, azonban eddig csupán azt tudták meg­állapítani, hogy tegnap még Aradon tartózko­dott a sikkasztó és föltehető, hogy mig ma is ott van. A román rendőrség szokatlanul nagy energiával nyomoz Kopinics után, Aradon nagy razziát tartott, azonban az eredmény negatív volt, A detektivek határozott föltevése az, hogy Ko­pinics minden bizonnyal még Romániában tar­tózkodik és igy a román rendőrség egész Nagy­romániában köröző levelet bocsátott ki Kopi­nics elfogatására. — A ffleteorologiai Intézet időprognózisa: Továbbra is változékony, hűvös idő várható, helyenkint esővel. — A Szent István-téri piszok-tenger. Kap­tuk a következő levelet: „Kedves Szerkesztő ur. Régóta figyelemmel kisérem azt a harcot, amit a Szeged folytat a város városi jellegének megvédelmezése érdekében. Mert kétségtelen, hogy ez a városi jelleg nagy veszedelembe Ita­tott- Az utak minden vonalon romlásnak indul­tak, az aszfalt a forgalmasabb helyeken fölsza­kadozott és a javításnak alig van valami látszata. Már a Belváros sem az a tündértanya, ami a háború előtt volt és jogos büszkeséggel töltötte el a város urait, akik a Széchenyi-tér szobrok­kal telehintett park-tükrét Páris, vagy Róms tereihez hasonlították. A város nagykörúton kívüli része már akkor is Balkán volt, sötét, moctá­rás, bizonytalan balkán, de ma már lassanként a Belváros is elbalkánosodik, mintba a közép­európai helyzet hű visszatükrözője lenne. A vá­ros szivében, a Széchenyi-téren még nem szembetűnő ez a nivó-süiyedés, de a kiskörút és a nagykörút között bizony csak elszomoro­dott szívvel ballaghat a szögedi pógár. Szerdán például a Szent István- téren járlam, ahol a város egyik legszebb épülete büszkélkedik, a víz­torony. A hatalmas torony lábánál egész kocsi­tábor tanyázott. A városi földhaszonbérlők árul­gatták a kocsiról harmincegynéhányezer koro­nás buzájukat és valószínűleg azért mosolyog­tak olyan boldog megelégedéssel, azért botlott meg a nap sugara a tanyai menyecskék vadonatúj selyemkendőjén, mert arra gondoltak, hogy egy mázsa buza árából — a buzavaluta ellenére is kitelik legalább öt hold évi bére. A piaci hely­íénzszedő pedig nagyokat káromkodott a ba­usza alatt, amint végigbotlott a Szent István-tér íallatlanul gyalázatos kövezetén és lyukas cipője el- elsülyedt a kátyúk sárga és büdös sarában. Hát ez az Szerkesztő ur, amire föl akarom hívni szives figyelmét. A rossz kövezetbe már csak beletörődnénk valahogy, hiszen jól tudjuk, hogy a város pénztárába nagyon gyéren akadnak olyan milliók, amelyeknek a kövezetek rendbe­hozása lenne a rendeltetésük. De már azt Jog­gal megkívánhatja a város minden polgára, hogy a hatóság nagyobb gondot fordítson az elhanyagolt utcák és terek tisztántartására. A Szent István-tér környékének lakói nem nyithat­ják ki lakásuk ablakait, mert az elposványoso­dott tér tűrhetetlen bűze fertőzi meg a levegőt. A tanyai kocsitábor elhsgyott szemete ott erjed, ott rohad el, nem takarítja el senki. Nem hi­szem, hogy a köztisztasági üzem követ el mu­lasztást, sokkal valószínűbb, hogy a város ta­nácsának szűkmarkúságán múlik minden. Az utcaseprők számát ugyanis erősen redukálták, jobban mondva olyan rosszul fizetik őket. hogy nem vállalkozik erre a munkára senki. Ez az oka a város balkánizálódásának. (Aláírás.) T. Schatz Magda füzöszalonját Somogyi­utca 15, I. emelet helyezte át. »n

Next

/
Oldalképek
Tartalom