Szeged, 1923. június (4. évfolyam, 122-145. szám)

1923-06-02 / 122. szám

m Egg^s éra 40 kcr^owa. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kölcsey-utea 6. (Prófétaszálló, I. emelet 6.) Telefon 13-33. A „Szeged" megjelenik hétfő kivételével minden nap. Egyes szám ára 30 korona. Előfizetési árak: Egy hónapra Szegeden 800, Budapesten é3 vidéken S50 kor. fiHED Hirdetési árak: Fé.hasábon 1 mm.l2,egy hasábon20,máslél b;,sábon 30 K. Szövegközt 25 százalékkal drágább. Apróhirdetés IP, kövér betűkkel 20 K. Szövdgköztl közlemények soronként 150 K.Nyilttér, családi értesítés 2 0 K. Többszöri feladásnál árengedmény IV. évfolyam. Szeged, 1923 junius 2, SZOMBAT. 122-ik szám. Viharfellegek. Sötét viharfellegek tornyosulnak a politika horizontján és az összes finomabbnál-finomabb politikai barométer bejósolja a jövö hétre annak az etetni viharnak, tornadonak, ciklonnak, vagy akáiminek is nevezzük kitörését, amelyet a miniszterelnök külföldi utazása csak elhalasztani tudott, de végleg kiküszöbölni nem. Bizonyos ma már, hogy Qömbösék és fajvédő társai még álmukban sem kívánhattak volna maguknak kedvezőbb helyzetet, mint amilyent Bethlen utazása és a Trtuga Det teremtett meg párliobbsntási mozgalmuknak. Nagyatádi Szabó Istvánnak és kisga7da híveinek százszázalékos megegyezése Gömbös Gyulával és fajvédő elvbarátaival volt a Treuga Dei kimagasló eseménye és ez a megegyezés fogja a következő hónapokban megszabni a mtgyar belpolitika irányát, hiszen ma kétségtelenül a földbirtokreform helyes megoldásával áll és bukik nemcsak a kormány, hanem az ország is. A kérdés olyan nagyfontosságú, mint talán a jobbágyság felszabadítása óta egyetlen kérdés sem volt. Ezt nem lehet és nem szabad pártszempontokból elbírálni, nem szabad önző érdekeknek alárendelni és nem szabad demagóg jelsíóvá tenni, mert egyetlen helytelen, vagy mindjárt csak elsietett intézkedés is katasztrófába dönti amúgy is kritikus helyzetben lévő közgazdaságunkat. Navy ttádi és Gömbös megegyezésének részleteiről természetesen semmit sem lehet pontosan tudni, de a szállongó hírek — amelyek valahogyan minden cáfoigalásck ellenére is, mindig igazaknak bizonyulnak utólag — ugy tudjak, hogy ez a megrgyezés a legradikálisabb megoldás jegy ben történt meg. Tény, hogy a most napvilágra került földbirtokreform-novella intézkedései sok tekintetben tulmennek még az ujabban alkotott külföldi bawntárgyu örvények intézkedésein is é? tulmennek Buza Bírna hírhedt földosztó javaslatán is. Az igaz, hogy mindkét törvény közös apát nevezhet meg, hiszen ugy Buza Barna, mint Nagyatádi Szabó törvényét Börcsök Andor, az Országos Földbirtokrendező bíróság másodelnöke szerkesztette, így az alapgondolat természetesen mindkettőben ugyanaz. Hiába, a szélső reabc'ó sürün és szivestn fordul az annyiszor lehczaárulózott és legyalázott oktobristák segítségéhez, ha azt érdeke ugy feivánja. Az ellenőrizhetetlen hírek egyébként arról is suttognak, hogy Gömbös a legu óbbi napokban egy „szigorúan bizalmas" értekezleten egy olyan tervvel és ideával lépett elő, amely egy csapásra két legyet is ütne agyon. E szerint a terv szerint a földreform kérdését ugy kellene megoldani, hogy az elkövetkezendő .nagy földosztását egybe kell kapcsolni az elbocsátott és még elbocsátandó létszámfeletti közalkalmazottak megoldásra eddig hiába váró kérdésével és azok végkielégítését a .megbízhatatlan állampolgárok"-tói elveendő földekből kellene eszközölni. Nem tudjuk bizonyítani a hír hitelességit, hiszen a tanácskozás „szigorúan bizalmas" volt, így nagyon nehéz a bizonyítás, de a forrás abszolút megbízhatónak látszik, igy nincsen okunk kételkedni benne. Talán felesleges is rámutatni az ilyen és ehhez hasonló jelszavak hangoztatásának káros következményeire, hiszen már csak Gömbös Ígéretének puszta hírére is valósággal tolongás támadt az állami alkalmazottak között, hogy az eddig olyannyira gyűlölt és rettegett bé-listára kerüljenek. Hogy az ilyen álmok után milyen keserű az ébredés, fzzal persze a radikális földosztás elvének hirdetői már nem törődnek, hiszen nekik csak az a fontos, hogy momentán ellensúlyozhassák azt a kétségtelen sikert, amit az ellenzéki pártszövetség vivott ki az állami alkalmazottak ügyében a kormánynál. Ez ellen a poziiiv eredmény ellen csak egy dolog segit: rálicitálni az ellenzékre, ha mindjárt olyan ígéretekkel is, melyeknik megvalósíthatatlan vol a minden józané zü ember előtt mindjárt az első percben világos kell, hogy legyen. Nem szabad sohasem elfelejtenünk, hogy Magyarországon, ha minden birtokot, tenát nemcsak a nagy-, hanem a közép- és kisbirtokot is felosztjuk, nem jut egészen nyolc hold a szigorúan vett gazdálkodá sal foglalkozó*ra, ha pedig liberálisan bíráljuk el, hogy kinek van igénye földre, ugy még énnél is jóval kevesebb. A föfdbirtokretormnak nem szabad puszta tartalmatlan jelszóvá lennie és kiváltképen nem szabad az agrár Magyarországon, mert amenynyire egy alaposan á'gondolt és helyesen keresztülviit reform megnyugtatná a trost kétségbevonhatatlanul erősen háborgó földéhes parasztságot, éppen annyira rendítené meg á mostani, a magántulajdon szentségére épített társadalmi rendbe vetett hitet és bizalmat, egy a maihoz hasonló földrt-formtörvény. Ne felejtsük el, hogy 1919 ben is a somogyi földosztások voltak ez előfutárai a kommunizmus kitörésének, mert ha praeccdenst állítunk arra, hogy a megántulajdon nem mindenben és nem mindenkor S2ent, ugy bizony nagyon nehézzé válik a védekezés akkor, ha esetleg olyan dolgokat kezd egy másik társadalmi réteg követelni, amelyek éppen annyira jogosultak, mint a parasztok földosztási k' veteiései. Kétségtelen, hogy Gömbös és Nagyatádi dolga hasonlithatalanul könnyebb, mint Bethlené, mert a szépen hangzó, de üres demagógia mindig népszerűbb volt és népszerűbb lesz, mint a körülményekkel és lehetőségekkel józanul számoló reálpolitika, éppen ezért kemény próbát kell most majd a kormánynak a ki gazdák és nagybirtokosok kereszttüzében kiáltania, de hisszük és reméljük, hogy B&hlen I

talán végre most el fogja talá ni azt az „arany középuf-a', amit eddig állandóan hirdet, de aminek eddig bizony kevés nyomát láttuk. Kemál pasa Belgrádbán. Kemál paca az angotai kormány megbízásából tegnap Belgiádba érkezett, hogy tárgyaljon a diplomáciái viszony felújításáról a jugoszláv kormánnyal. Hosszan tanácskozott P*sics miniszterelnökkel és Nincsics külügyminiszterrel. A lapok tudósítóinak csak ínnyit mondott, hogy küldetésének céljairól közelebbi részleteket nem arulhüt el. Reméli, hogy sikérestn fog tárgyalni. A török delegáció Lausanneban igyekezett a jugoszláv államot politikai irányának megfelelően támogatni a békeszerződés végrehajtását és ha Jugusilávia a lausannei konferencián mégis tiltakozást je'entett be az ellen, hogy Karagscs török terület legyen, azzal n>ilván az volt a célja, í ogy a neuilyi békeszerződés valóra válását tárrcgausa, amely Bulgáriának kijutást ígért az Égei- tengerhez. Biztosra veszi, hogy (ó szomszédi viszony fog kialakulni Jugoszlávia és Törökország közt, mihelyt a török görög megegyezésből békeszerződés válik. Lau8annekan a területi kérdések közül már csak a szíriai határ rendezése és a török-francia angorai egyezménynek a békeszerződésbe leendő felvétele, végül az a külön egyezmény maradt hátra, amely Konstantinápoly kiürítéséről rendelkezik. Valószínű, hogy Konstantinápoly kiürítését a békeszerződés az aláírás után haladéktalanul fogja előitni. A szerződéstervezet szövege már a nyomdában van és minden valószínűség szerint junius közepén megtörténik az aláírás. Az ünnepélyes aktus az egyetem aulájában lesz a svájci szövetségtanács jelenlétében s az aláírásra Lausanneba várják Mussolinit és Curzont. Nagy kérdőjel még mindig a török államadósság kamatfizetése. Tegnap délu'án a pénzügyi bizottság erről hosszasan tárgyalt, de ertdménytelenül. A szövetségesek megegyeztek abban, hogy ha felmerül a török területen lévő szövetséges csapatok távozásának kérdése, illetve a kiürítés időpontjának megállapítása, akceptálni fogják akkor a török kérést, hogy a kiürítést akkor hajtsák végre, ha az angorai török nemzetgyűlés ratifikálja a szerződést és ne várják be, emig a szövetségesek törvényhozó testületei is elkészülnek a ratifikálással. Az utolsó napokban az értekezlet munkálatai jóval gyorsabb ütemben haladnak előre. Az értekezleten békülékeny hang uralkodik és remélik, hogy hamarosan sor kerül a szerződés aláírására, ha csak váratlan körülmények nem lépnek közbe. Izmed pasa és az olasz delegátus magánjellegű tanácskozásai arra az eredményre vezettek, hogy a török delegáció Castel Ro szigetéről feltétlenül lemond. Törökország elismeri O aszor&zág szuverénitását a sziget felett, holott ezt a Í8usannei konferencia eleje óta a törökök maguknak követelték. Földet kapnak a B-llstások? (A Szeged budapesti tudósítójától) Beavatott politikai körökben napok óta suttognak egy szenzációsan érdekes „szigorúan bizalmas" ülésről, melyen Gömbös Gyula legmeghittebb elvbarátaival vett volna részt és amelyen igen súlyos jelentőségű terveket beszéltek volna meg. A Szeged budabesti tudósítója érdeklődött a legilletékesebb helyen, hogy mik igazak a szállongó és nehezen hihető ' hírekből és sikerült megtudni, hogy a szóbanjorgó- értekezlet tényleg megtörtént és az azon tárgyalt kérdések valóban szenzációsak voltak. Hsngsulyozzuk, hogy információnkat a leghitelesebb forrásból szereztük és azokat minden esetleges cáfolat ellenére is — aminek bekövetkezését egyébként nem is hisszük — fenntartjuk. E szerint az értekezleten Gömbös Gyula közölte a közalkalmazottak mostani vezetőivel — tehát nem Keleiy Dénes által —, hogy azon esetben, — ha neki ingerenciája lesz az ügyek menetére, ö is végre fogja hajtani a közalkalmazottak létszámának elkerülhetetlenül szükséges redukcióját, de az elbocsátott megbízható köztisztviselőket nem pénzben, hanem földben fogja kárpótolni, amivel egyrészt azt éri el, i hogy a redukció semmi terhet nem fog jelenteni az áliamnak, másrészt az elbocsátott tisztviselők is meg lesznek elégedve, végül pedig a „megbízhatatlan* „nem faj magyar" elemek kezébil eggyel több jogcímen kerül át a föld a megbízható tisztviselőosztály kezébe. Természetesen Gömbös indítványa általános örömmel találkozott az értekezlet résztvevőinek körében. 50 százalékkal falemelték a köztisztviselők rendkívüli segélyét. A kormány tagjai Űrnapján délben Bethlen István elnöklésével rendkívüli minisztertanácsra gyűltek össze. A minisztertanácson az ellenzéki képviselőd kívánságára elhatározták, hogy a tisztviselők rendkívüli segélyét már junius hónapban 50 százalékkal felemeli, azután a törvényhozástól még ugyancsak ebben a hónapban felhatalmazást kér a kormány a tisztviselőkérdés általános rendezésére vonatkozólag. A külföldi kölcsönre vonatkozólag Káilay pénzügyminiszter bizonyos előerjesztéseket tett, a minisztertanács azonban végleges elhatározásra nem jutott. Ebben a kérdésben különben