Szeged, 1923. május (4. évfolyam, 98-121. szám)

1923-05-03 / 99. szám

Egyes sgém ára 30 korona íBsrteMtfiié® ét kiadóhivatal; KWctej-fllca i. (Próféta•tküí, I. emelet 6.) Telefon 12—53. A .Szeged* megjeleCtt hátfS UvéfeléTel minden »9V< Egyet tzém érn 30 kofMM. KI6fUelésl Arak: Eal SwcteJcc ÖŰO, Bude txnss 4* rtdéien 650 kor. rtlrdetésl *iah: félhasábon i mm. 12, egy hosíbon 20. mésél hasábon 30 K. Sr6t«gkSK 25 száialékkal drágább. Apróhirdetés 10. kövér belükkel 20 K. Szövegközti költemények toronkénl 150 K. Nyüllér. családi értesítés 200 K. TUbbuörl Idadáinál árengedmény. \V. évfolyam. Szeged, 1923. május 3, CSÜTÖRTÖK. 99-ik szám. Einstein. Einstein második theoriájának fényes győzelméiől inuk most hasábokat &z angol és amerikai nagy világlapok és negyven-ötven sorban megemlékezni k róla a francia lapok is, még szok is, melyek a németekben öt évvel a háború után is, még mindig csak a boche-t látták. Einstein második theoiiája tudvalevőleg arról szó!, hogy a newtoni gravitációs törvényt revízió alá keli venni, mert az, abban a formában, ahogy Newton egy negyed évezred előtt megállapította, nem állja meg a helyét. Einstein első theoriájából, a relativitás elméletből logikusan következik ez a második theonája is, mindazonáltal akadtak sokan, kik, ha a relativitás elméletet el is fogadták, mereven elzárkóztak Newton tételeinek rev ideálisától, hiszen ezek a tételek olysn pontosan egyeztek meg a csillagászai i megfigyelésekkel, hogy méltán lehetett a newtoni nehézkedési töivényt bebizonyított és megdönthetetlen tételnek tekinteni. Volt ugyan néhány eset, amely nem vágtit tökéletesen össze azokkal a számításokkal, melyeket a törvény alapján végeztek, de ezeket részben más, idegen erőknek tulajdonították, részben tz optikai műszerek tökéletlenségének. Egyetlen egy dolog volt azonban, amire nem igen lehetett magyarázatot találni: ez a Merkúrnak, a Naphoz legközekbb lévő bolygónak a mozgása volt és ennek a megmagyarázásával aratott most Einstein uj gravitációs törvénye döntő győzelmet. Einstein uj nehézkedési törvénve látszólag kevésben különbözik Newtonétól: "az eltérések csak néhány kivétele? en extrem esetben szembetünőek a laikus előtt is, hiszen ezt csupán a newtoni törvények módosításának is tekinthetjük, mert Newton tételei nem dőlnek meg alapjukban, csak éppen néhány szélsőséges esetben módosulnak eléggé jelentéktelen mértékben. Einstein gravitációs ermefeteneK nem is ezadfa meg kivételes jelentőségét, hanem az, hogy ha a gravitációs elméletet sikerül tényekkel is bizonyítani, ugy azok Einstein ragy theoriájánsk, a relativitás elméletének igaz voUát támasztják alá szilárd és megdönthetetlen oszlopokkal Kevesen tudják, hogy Einstein már 1915-ben közzétette relativitás elméletét, mert akkoriban még jobban érdekelte a németeket és minket is, hogy hány ágyút zsákmányoltunk az orosz fronto és hány röpülőt lőttünk le a nyugatin. Einstein gravitációs elméletének bizonyítására háiom példát hozott fel, melyet a nswtoni tétele kel sehogy sem, ellenben az Ő theoriáj'ival könnyűszerre! meg lehetett magyarázni. Ezek közül az első mindjárt a Merkúr esete volt. Ang iában rögtön megjelenése után óriási feltűnést kelteit Einstein alapvetően uj felfedezése már 1916-ban — tehát mikor N 'meterszágoan éppen a legdivatosabb volt a Go!t strafe tngiand — a Királyi Angol Csil agászaíi Tárn?! h,önaPokon keresztül foglalkozott a nagy teiieaezéssel és az angol napilapok a háborús propaganda melleit helvet tudtak szorítani azoknak a hasábos cikkeknek, melyek a németek nagy tudásának nagyszerű munkáját dicsőiIGllcK* Hazájában Einstein nagy felfedezéséről alig három-négy aprobetüs 80tban er)l!ékcz(ek meg a német lapok és meg abban a három-négy apróbetüs sorban is gúnyos vállveregetéssel kezelték az egész ügyet, hiszen Einstein csak a világegyetem nagy ÖSKzefflggéseiröj változtatta meg alapjában tudásunkat és nem vaiami uj gyilkos gázt, vígy pusztító gránátot talált fel. „benki sem lehet próféta a saját hazájában* és ennek a mondásnak keserű ízét meg kelielt, mint annyi más nagy embernek, Einsteinnek is tanulnia, de szerencséjére a külföldnek még a háború mellett is akadt ideje és módja felfedezésével foglalkozni. Az angol csillagászok még 1916-ban elhatározták, hogy Einstein gravitációs theoriájának megvizsgálására, mivel azt csak teljes napfogyatkozásokkor lehet eszközölni: a legközelebbi napfogyatkozásnál, 1919-ben két expedíciót küldenek ki a Csendes Óceánra, miután az csak onnan látható. Tudvalevőleg a megfigyeléseknek nem kedvezett túlságosan az időjárás, ugy hogy ha a fényképek igazolták is Einstein számításait — igy persze theoriáját is — és a csillagok valóban ott állottak a fényképfelvételeken, ahol Einstein szerint állniok kellett és nem ott, ahol Newlon gravitációs törvénye szerint, mégis akadtak egyesek, akik azt állitatták, hogy a megfigyelések nem voltak és nem is lehettek pontosak, éppen a rossz látási viszonyok folytán. Einstein theoriáiról a háború után végre tudomást vettek a németek is és eleinte nemzeti hősként ünnepelték pártállásra való tekintet nélkül a német lapok, mig egy szép napon egyes szélsőséges sajtóorgánumok rájöttek arra, hogy Einstein születése körül Qgy kis hiba van és attól kezdve egyik támadás a másik után jelent meg az .idegen fajból származó" nagy tudós ellen. A német szervezetek és alakulatok is tudomást szerezlek persze erről a tényről és attól kezdve Einsteint üldözőbe vették. A Harden elleni merényletnél elfogott „harkenkreuzIer"-ek vallomásaiból tudjuk, hogy Einsteinnek még szigorúbb büntetést szántak származása miatt, mint Hardennek, akit ,csak" véresre vertek fcummibotjaíkkal. Nehezen érthetjük ugyan meg, hogy miért keresték halálra, mint valami gonosztevőt, Einsteint, de az ugy-e természetes, hogy ilyen körülmények között az ősz tudós célszerűbbnek tartotta, hogy Tokioban tartson előadásokat elméleteiről az egész müveit világ érdeklődésének közepette, mint Berlinben. Einsteint másodszor is megtagadta szülőhazája és Einsteinnek másodszor is fegitségére fietett a külföld: az 1022-es napfogyatkozáskor amerikai csillagászok megismételték az angolok kontrollját, ezúttal nagyszerű megfigyelési viszonyok kö/ött. A megfigyelések eredményét most tették közzé és azokból világosan és kétségbevonhatatlanul megállapítható Einstein igaza, ugy hogy az uj gravitációs elméletet a tudomány bebizonyított téayei közé kell soroznunk, ez pedig legalább is hetvenöt százalékos valószínűséget kölcsönöz a főtheoriának: a relativitás elméletnek is. Ezért ünnepük most világszerte Einsteint és ezért nem hangzik el ellens egyetlen gáncsoló támadás sem sehol — Németországot kivéve. Az árja fajvédő lapok megint hasábokat irnak Einstein „bluff"-jéről és wdajkameséi"-rCI, az alakulatok és szervezetek pedig megint kötik az ebet a karóhoz, hogy majd leszámolnak a „jövevény"-nyel, a „betolakodotlMal, csak jöjjön egyszer vissza. Hogy a külföld azután mit gondol arról a Németországról, amely ugy látszik erével akar megszabadulni attól a jelzőtől, hogy „a költők és tudósok országa", ugy látszik mindegy ezek előtt. Ugy látszik, egyes körök mentalitása ugyanaz egész Európában, hiszen tudunk más országokról is, ahol áthághatatlan akadályt állit a „születési hiba" éppen a legkitűnőbb professzorok és katedráik közé. MMMMMMMMMI^^ Bethlen párisi tanácskozásai. (A Szeged budapesti tudósítójától) Valamennyi páitban csak Bethlen István gróf miniszterelnök és Kdllay Tibor pénzügyminiszter párisi fogadtatásáról esik szó és mindenütt nagy ötömmel fogadták aioHat a kedvező jelentéseket, airelyek arról szólanak, hogy milyen barátságosan fogadták a magyar expedíciót. A francia hivatalos kommüniké Bethlen és Kállsy megérkezéséről és utjuk céljairól a következőképen szól: — Bethlen István gróf magyar miniszterelnök Kállay Tibor pénzügyi: iniszterrel ma reggel ide érkezett. Az a szándékuk hogy pénteken délelőtt a jóvátételi tizoltüág előtt részletesen ismertetik Magyarország pénzügyi helyzetét és vázolják ezekat a terveket, amelyek szerintük alkalmasak arra, hogy a magyar korona romlása következtében támadt gazdasági és pénzügyi nehézségeket enyhikék. Bethlen István gróf miniszterelnököt és Kállay Tibor pénzügyminisztert pénteken fogja meghallgalni a jóvátételi bizottság. Az a körülmény, hogy a francia kormány vezetői már megérkezések másodnapján sietnek fogadni a magyar miniszterelnököt, kitűnő benyomást keltett Párisban, mert nyilvánvaló jóakaratnak a jele. Eddigi rendelkezések szerint Bethlen István gróf miniszterelnök vasárnap , utazik Londonba, ahol kedden fogadja őt lord ; Curzon, aki Bonnar LEW miniszterelnök távol- " létében az angol kormányt vezeti. Beihlen István és Kálisy Tibor Párisba éskezését nagy érdeklődés előzte meg. Noha a német ajánlatról szóló hirek foglalkoztatják elsősorban a sajtót és a közvéleményt, a magyar államférfiakat is nagy érdeklődés és kíváncsiság fogadia. A pályaudvaron több fotográfus és mozifányképész jelent meg, hogy az érkezés képét megörökítsék. A párisi magyar követség tagjai teljís számban jelen voltak. A párisi mBgyar koioniából is sokan voltak jelen. A nagy lapok képviselői a Claridgeszállóban várakoztak a miniszterelnökre és a pénzügyminiszterre. Minthogy május 1-én az autótaxik nem közlekedtek, a magyar küldöttséget Hevessy követségi tanácsos autója vitte el a Clarfdge-tzálfóbs. A délután folyamán Bethlen István gróf miniszterelnök több megbeszélést folytatott. Többek között tárgyalt De la Croix-val, a jóvátételi bizottság belga tagjával és Bradbury angol megbízottal. A magyar küldöttséget ma délelőtt fogadja Patncaré miniszterelnök. Délután 4 órakor kormányférfiaink tárgyaltak Barthouval, a jóvátételi bizottság elnökével s délután 5 órakor kihallgatáson tették tiszteletüket Millerand köztársasági elnök előtt. A világsajtó Bethienék utazásáról. A francia sajtó behaíóan foglalkozik a magyar kormány képviselőinek párisi útjával. A Matin hírt ad a magyar megbízottak Párisba érkezéséről. Azért jöttek — írja —, ho y a francia fővárosban képviseljék Magyarország ügyét a jóvátételi bizottság előtt, amely a legközelebb fogja megállapítani a Magyarországot terhelő jóvátétel ősszegét. A Matin értesülése szerint Bethlen István gróf miniszterelnök a jóvátételi bizottság előtt ki fogja fejteni, hogy Magyarország semmikép sem akar kibújni kötelezettségei alól, de az ország pénzügyi helyzete olyan, hogy ha nagyobb összeg megfizetésére köteleznék, az egyértelmű volna csődbekergetésével. Az Oeuvre is részletesen foglalkozik a magyar kormány képviselőinek párisi kiküldetésével. Magyarországnak az a kérése, hogy függesszék fel azt az elsőbbségi zálogjogot, amely a trianoni szerződés 180. cikkelye értelmében a szövetségeseket Magyarország minden vagyonával éa jövedelmével szemben megilleti. Esetleges későbbi kölcsönre a magyar kormány ugy nyújthat biztosítékot, ha ennek a zálogjognak elsőbbségi előjogát megszüntetik. A lap hozzáfűzi anélkül, hogy a jóvátételi bizottság válaszának elébe akarna vágni, hogy Magyarország kérésével szemben bizonyos oldalról valószínűleg meglehetősen élénk ellenkezés fog megnyilvánulni.