Szeged, 1923. május (4. évfolyam, 98-121. szám)

1923-05-30 / 120. szám

9Wg«d, 1923 májüs »0. SZEGED képviselők hozzászólhassanak a már megadott programhoz. Ismételten kérem az elnök napi­rendi javaslatának elfogadását. Kabők Lajos: A holnapi napirendhez pőllást kér abban a tekintetben, hogy a kereseti adó súlyos voltára való tekintettel tűzzék napi­rendre annak tárgyalását. Kéri, hogy Farkas István indítványát a munkásság nyomorának enyhítése tárgyában szintén tűzzék napirendre. Dénes István kéri a földmivelésügyi minisz­tert, hogy a földbirlokreform-novella tervezetét tűzesse napirendre. Az elnök szavazásra leszi fel a kérdést. A Ház az elnök napirendi indítványát fogadja el. Az ülés 1 órakor ért véget. Szeged teljes mellőzése a nyári menetrendnél. Az utolsó napokban közzétett nyári menet­rend arra késztet, hogy szóvátegyem a Máv. azon eljárását, amellyel Szeged kereskedői- és iparos-érdekeit már hosszabb idő óta teljesen mellőzi. A kereskedelmi és iparkamara — el­tekintve korábbi beadványoktól, amelyek szin­tén mindig eredménytelenek maradtak — né hány hét előtt, amikor a nyári menetfend meg­állapítása szóbakerült, egy eléggé indokolt be­advánnyal arra kérte a Máv. igazgatóságot, hogy: 1. nyáron a gyorsvonat induljon innen 30—40 perccel korábban, 630 kor és az utidőnek szin­tén egy 10—20 perccel való, feltétlenül lehetsé­ges megrövidítése által tegye lehetővé, hogy a gyorsvonat ne 11 órakor, hanem lehetőleg már 10 óra körül érjen Budapestre, hogy kereske­dőink és iparosaink ügyeiket a hivatalokban és egyéb helyeken m*g a legfontosabb délelőtti órákban elvégezhessék. Szintén a gyorsvonatra vonatkozólag azt is kérle a kamara, hogy délután 410 helyett a gyorsvonat 510 órakor induljon Budapestről, ezzel újból lehetővé té« a kereskedők és ip ­rosoknak, hogy valamivel hosszabb idő álljon rendelkezésükre ügyeiknek a fővárosban yaló elvégzésére, hisz emtast a vonat mosf nyáron csak 8 óra helyett 9 órakor érkezne ide és esetleg, ami az éjszakai órákban mar szintén nem határoz, egy órával később Csabára. Egy máste kérése a kamarának az voií, h -gy szüntessék be végre azt az igazán képtelensé­get, ho?y a megint c.ak a kereskedők és ipa­rosok ál'al időmegtakarításból leginkább hasz­nált éjjeli vonat menetideje ne legyen teljes 8 és fél óránál is több, hanem járassa ezt a vo natot is a délutáni személyvonat 6 és fél órai menetidejével (2 25—8 40), ugy hogy ez a vo nat a kora re^g-li órákbd.1 és ne fél 9 kor ér jen Budapestre, ami álta! a keres«edők és ipa­rosok — eltekintve attól, hogy ügyeinek eveg zésére az egész déleiőít rencHke résükre á-lnt — főleg az összes pe ti c atíe Mozisokat, ugy Miskolc, mint a Dunántui felé e' .?•» m képrék. Ezen vonatnak este pont 10 érakor Buda­pestről való vispzaindu ását is s'óvá'ette a ka­mara, ezt u.yan c«ak avvai indokolva, hogy az a kereskedő, iparos, aki egé«z nap Budapesten üzleteit végzi, este a színházba is mehesse i, amely célból a vonat 10 óra helyett 11 órakor kellene hogy induljon é3 Szegedre 4 óra 23 helyett 5'23 órákor érne. Egy további fontos kérése a szegedi közön­ségnek abből áll, hogy a Romániával állandóan élénkülő üzleti összeköttetés szempontjából az innen délután 15 23 órakor indulft vonat oly időben induljon, hogy a Budapestről 14 órakor Romániába induló legjobb gyorsvonatot Csabán elérje, mig a most innen délután 1523 órakor induló vonat egy órával később érkezik Csa­bára, mint a budapesti gyorsvonat. Mindezen eléggé indokolt és evidensen na­gyon könnyen teljesíthető kérésekre a Máv.-n*k nemcsak válasza nem volt, de egyetlen egyet a legkisebb mértékben sem vette figyelembe. Kevés reményein V3n ugyan arra, hogy ezen így a nyilvánosság előtt tett panaszom a Máv. rideg és egyenesen sértő eljárásán változtatni fog, de azért a panaszt mégis elmondom, háí ha a Máv. mai hatalmas urai legalába a me­netrend összeállításánál szívesek lesznek tekin­tetbe venni a gazdasági érdekeket, amit a tari­fák megállapításánál tudvalevőleg nem tettek. Wimmer Fülöp. A belga jóvátételi terv. A Matin ugy tudja, hogy a belga kormány a jóvátételi kérdésben meghozott memorad urná­ban abból a gondolatból indul ki, hogy Német­országot évente legalább 24 milliárd arany márka fizetésére kellene kötelezni. A belga javaslat ital-, cukor* és dohánymonopólium behozatalát, valamint a vasu'ak bérbeadását kívánja. Ezek a monopóliumok, melyek egy nemzetközi szindikátus kezében volnának s amelyben a szövetségesek is tekintélyes érde­keltséget vállalnának, a jóvátételi bizottságnak évenkint 60 éven keresztül 9 milliárd arany márkát jövedelmeznének. Ehhez járulnának a szénszállítások 500 millió arany márka érték­ben. A teljes 2 4 mil-iárd arany márka 40 mil iárd arany márka 500-as kamalainak felel meg. A belga javaslat azt akarja továbbá, hogy a német ipari termékek 25 százaléka is jóvá­tételi célokra fordi'tassék. Ennek a pótjövede­lemnek a nagysága egyelőre nem volna meg­állapítandó. Nagyobb nemzetközi kölcsönök fel­vételének időpontját egyelőre ki kellene tolni. Poincaré miniszterelnök tudatta Jaspar belga külügyminiszterrel, hogy a belga kormány kí­vánságához képest junius 8-án Brüsszelbe ér­kezik a Jaspar gyengélkedése miatt félbeszakí­tott megbeszélések folytatására. Téves az a londoni hír, hogy a német kor­mány elhalasztotta a választ a szövetséges kor­mányok jegyzékére. A német jegyzék nem fog sokáig késni és a kormány különös tekintettel a Baldwin-kormány megalakulásával beálló uj helyzetre, erősen bízik, hogy sikerül erősebb alapot teremteni a jóvátételi tárgyalásokra. Az angol Baldwint tegnap Curzon lord elnökletével tar­tott értekezleten egyhangúlag megválatztották a konzervatív párt vezérévé. Az értekezleten 350 alsóházi és 10 felsCházi tag volt jelen. Lord Curzon a külügyi helyzetről szólva kijelentette, hogy uj világért uj háborút kell vívni. Ha Nagybritannia be akarjatölt;nia magas erepét, korrrányán&k tekintéllyel k;-l birni, tudnia bel', mit akar és felelőssége tudatában kell lennie A szónok felszólította a partot, hjgy támog?­tásában részesítse Ba'dwint. Baldwin válás á­ban kijelentette, hogy a konz rvativ párt e^yik tagjának sem szabad olyat tennie, ami késlel­tetné a végleges újjáalakulást, amely meggyő­ződébe s:erint nemsoká megtörténik. A maga részéről ügyetlen egy has?b fát sem fog a lüzre tenni. Bonar LHW poü'ikáját folytatni kell, sza­kadásnak nem szabad történme és a konzer­vatívoknak Disraeli elveihez kell alkalmazkodni. Baldw n kijelentette továbbá, hogy nem eng;d> he!ő meg, hogy Európa elpusztuljon, mert « Angolország ipari érdekeit is vrszélyezíeíi. Bár­mily államférfi kerüljön a kormányra, bármily nagy ember tesz, nem sz; bad az európai h ly­zetet figyelmen kívül hagynia. E* a.kérdis nem odázhitó el. Ha snnak megoldását a sorsra bíz­zuk, már késő lesz. Baidwn roinisstarelnök tegnap, mikor bekö­szöntő beszédében átvette az unionista párt ve­zeté ét, határozottan kérte Mac Kerina számára is a párt támogatását. Az uj kincá'ári kancellár ; g*sz;égi állapota ugyanis lényegesen javult és átveszi a? tieyeket olykéoen, hogy ő fogja in­rézní a jóvátételi tárgyalásokat. Az alsóház tegnap második olvasásban elfo­gadta azt az indemnitási törvényjavaslatot, amely felmenti az anyagi Melősség a! 1 Bridgeman belügyminisztert az ír köztársasági foglyok szám­kivetése miatt, akiknek joguk van az állampénz­tárból az elszenvedett fogságért kártérítést igé­nyelni. E?; csak ugy volt elérhető, hogy Róbert C.cil le.-d abban a mir.őségben, hogy a mi­fúzterelnök helyettese, az alsóházban köíele­zettíéget váltait, hogy igyekezni fog minden háborús törvényt és rendeletet hamarosan meg­szünte'ni. L'ovd George elvi nyilatkozatot kö­vetelt a kormánytól, hogv a jövőben britt állam­polgárokat nem lehet gyir.na'okra, vagy domi­1 niunokra száműzni. Praktikus taktikák a közgyűlés előtt. (A Szeged tudósítójától.) A májusi közgyűlés szémára szokatlanul tarka programot készített a város tanácsa a keddi előkészítő tanácsülésen. Ha a jelek nem csalnak, a szerdai közpyülés j lesz a legelevenebb az év eddigi összes közgvu­lés'.i között. Egész tömeg indi vány, interpeilá ció zudul a tin-'Csri, d' a legfon'v abb tá>%v mégis csuk az ötszáztizenötmilliós kényszeredéit póthüel lesz, amely körül mind n valószí üs^g szerint erős hulhmokat ver majd a beszéd­áradat. A szerdára várható izga'om e'őhatása az elő­ké.-zitő tanács hangulatán tk nem sokat ártott. A vigyázó óvatosságot igényié kérdéseket nyu­godtan, flegmatikusán gyúrták át a tanácsbeliek, ügyelve minden árnyalatra, számot vetve nrnden momentummal, előre parírozva minden lehet­séges ellenorgumeníumot. Mert hit >ek. Tanács­nak lenni a bizonytalanul háborgó és az állan­dóan kitörésre kész városi parlament kereszt­tüzében nem éppen irigy'csre méltó felad it. Minden apró-c-eprő kérdés harcot jelent. A ! városatyák nyúlod iságot színlelő arca mögött rejtett szándékok, ravasz praktikák, veszélyes fondorlatok lappanghatnak, az ártatlannak látszó és gyakran semmitmondó mondások tőrt lep­lezhetnek, a kacskaringós körmondatok utvesz* tőjében a tájékozódás könnyen elveszthető. Az­tán azok a sokszor érthetetlen hangulatváltozá­sok, titkos lé'ektani rugók könnyelmű meg­bo.iygatábának kellemetlen és veszélyes követ­kezményei, amelyek eldöntik a tanácsi szándé­kok sorsát, mind, mind magasabb filozófiai ké­pességet kívánnak, mert az eredmény haj szája­kon függ és a hajszálak olyan könnyen elsza­kadnak némely viharos háborgásom s.ózivatar­jában. Az előkészítő tanácsülés éppen ezért a leg­nehezebb valamennyi tanácsülés között. Át n érzik a rövid órák fontosságát a tanácsurak. A személyi diferenciák megszünnes, hallgatólagos fegyverbarátság támad között ÜK, mint üzüktég­szerü következménye annak, hogy a tanács be­fe'é akármilyen kuszál; sz'ndéku legyen is, de kii lé gységesnek, egyirányúnak kell látszania. A legfontosabb — hogy sporinyelven mondjuk meg a ényeget — az összjáték, a taktika. Eb­ben pedig nester a tek. Tanács. A polgármes­terben — már sokan megá lapították — nagy hadv 'é i talentum rejt', ködik, amely pompá­san párosu5 a npgasab? diplomácia ir nli ér­z4k<el Aki megfigyelte a közgyűlési c-atak vi­har s hevében" az látha ta, hot4y milyen mű­ve zi sz kérlekniinel dolgo r mily n pontosan ismeri a szavaH lélektani hatását, milyen mes­t -rien jál.-zik azun a százhuru há'fán, ^melynek közönséges neve köztörvényhatősági bizottság. Mindig biztos a dolgában, egy-e^y szép zen­gésű vara>smondattal egyszeribe lecsillapítja a háborgást és a zász'ót akkor men'i meg, ami­kor már mindenki eiveszetsnek vélte. A tanács — igy előkészítések aíkalmával — készségesen honorálja is a vezér képességeit, véleményét megtnáMthaitiilan igazságként fogad­ják és az általa kidolgozott csataterv minden részletét pontosan betartják a h?rc hevében. Tudja mindenki, hogy egyetlen helytelen szó a győzelmet veszélyezteti. Az előkészítős legfon­tosabb feladata tulajdonképen nem más, mint a heiyes, taktikus szavak kiválogatása. Ez a válogatás kedden nem tartott sokáig. A szerdai közgyűlés tárgysorozatának nem lesz £Ok pontja és csak olyan pontja lesz, amelyre már régebben kikristályosodott a tanács tö^b­>égt és igy az egész tanácsra kötelező véle­ménye. Először a gazdasági vonatkozású ügyek mentek keresztül az előáég*ités szűrőjén. Apró­cseprő problémák, sablóncs tsnácsi javaslatok. Volt közöttük azért néhány kényesebb termé­szetű is. Igy a tűzoltó főparancsnok természet­beni ruha iránti kérelme. A vélemények azon­ban nagyon elfértek egymástól. Bokor Pál jó­szive teijesitendönek találta, de voltak, akik ellenezték és azzal érveitek, hogy akkor a ta­nács minden tagjának is jár a ruha és nincs semmi ok arra, hogy éppen a tűzoltó parancs-

Next

/
Oldalképek
Tartalom