Szeged, 1923. május (4. évfolyam, 98-121. szám)

1923-05-05 / 101. szám

Szeged, 1923 májra 4. SZBQBD Buzavalutás fizetést követelnek a magánalkalmazottak. (A Szeged tudósítójától.) Megírta már a Szeged, hogy a Magánlisztviselők és Kereskedelmi Alkalmazottak Országos Szövetségének Szegedi Csoporljai a Kereskedők Szövetségével érintkezésbe léptek mintegy t" nap előtt, hogy kollektív, valamennyi szegedi kereskedőre kötelező szerződést kössenek vele az alkalmazottak fizetésére vonatkozólag Mint i-meretes, a Kereskedők Szövetségének nem állott módjáb-n ezt megtenni mert a Szövetség határozatai nem bírhatnak kötelező erővel minden kereskedőre, j*y c ak feszólitást intézett tagjaihoz, hogy a lehetőséghez képest békés uton egyezzenek meg alkalmazottaikkal. Ez a nyilt levélben történt felszólítás nem elégítette ki azonban a magánalkalmazottakat, akik ma déluán gyűlést tartot'ak és azon elfogadták a vezetőség határozati javaslatát a felszólításra vonatkozólag, amely megállapítja, hogy „Ez a mód azonban nem alk lmas arra, hogy a fizetések kielégítő rródon rendez dulásokor, illetőleg Irodába való lépésekor minimálisan lq buza pénzbeli ára legyen; 2. ezen mi nimális fizetés a má-odik évtől kezdődőleg évenként 25 kg. buza pénzbeli árával emelkedjék; 3. ez a minimális fizetís beosztás és használhatóság szerint emelkedik; 4 arra való tekintettel, hogy az alkalmazottak már hosszabb idő óta legégetőbb szükségleteiket sem tud ák fedezni, egy havi fizetés utaltassék ki gyorssegély cimén; 5. minden alkalmazottnak joga van évenként fizetéses szabadsághoz, még pedig egy évi praxs után egy heti szabadságra, mely évenként két nappal" emelked k, egészen négy hétig. A szabadság igénybevételéhez szükséges, hogy az alkalmazóit a cégné már hat h'nap óta legyen; 6. a felmerülő vi ás kérdések elintézésére a Szövetségek hajlandók paritásos bizottságban \>aló részvételre; 7 a fenti pontok nem vonatkoznak a pénz- -.s biztosító intézeti tisztviselőkre." Még p dig azért nem, mert a biztosító inté eti tisztviselők fzetésrendezési ügyeit a Biztosítási Tisz'v selők buda ű íüZgyülés a következő \ pesti központja intézi az egész országra vonatirányelveket szabja meg: \ \0l6lagí 'a banktisztviselőknek pedig Szegeden 1. minden alkalmazott havi fizetése félszoba- ! úgyis elég fizetésük van. Strandot létesítenek a tisztviselők. (A Szeged tudósítójától.) A közelgő fürdőFzezon az egész város .ársadalmát meg nozgatla, kü'öoösen azonban a tisztviselők körében forszírozzál* erősen a nyári fürdőzés problémáját. Előrelátható ugyanis, hogy az idén olyan magas ára lesz a tiszai fürdésnek, amit a tiszt viselők és munkások nem tudnak megfizetni. 'Wár néhány év óta olyan lapasztalatokra jutottak a hivatalos egészségügyi körök, hegy Szegeden egy egészen uj generáció nő fel anélkül, hogy úszni megtanulna és az egészséges tiszaparti fürdőzést igénybe venné. Tudnivaló ugyanis, tiogy a Tiszán csakis az engedélyezett fürdőkben szabad fürödni, a strandon, vagy az innenső oldalon levő fürdőépületekben, a tisztviselő és munkáscsaládok viszont nem képesek gyermekeik számára a drága fürdőjegyeket megvásárolni. A szabadban való fürdőzést szigorúan bünteti a halóság, de veszedelmes Í3 lenne a fiatalságot ilyen életveszélyes vállalkozásokba engedni. A Tis/a homokos árlerületét pedig végig ki lehetne használni a fürdőzöknek, ha lenne, <,ki erről gondoskodjon. A szükség, ugy látszik, vállalkozót szült, mert néhány héttel ezelőtt dr. Lederer Dezső kerületi tiszti orvos beadványt nyújtott be a városi tisztviselők egyesületéhe/, amelyben tészlelesen feltárta a tisztvi.elő- és munkásosztály nélkülözéseit a fürdőzés terén és azt javasolta, hogy létesítsenek a tisztviselők egy partfürdőt a Tisza innenső partján, a nagykörúttal szemben, ahol a szerb megszállás alatt a Partfürdő Rt. állott. Természetes, hogy a javaslat a legteljesebb pártolásra talált a tisztviselők körében s ma már nemcsak a városi tisztviselők, hanem a Tisztviselők Otthona és a KANSz is teljes erejükkel azon dolgoznak, hogy a tisztviselőstrand terve megvalósu hasson és a szegényebb néposztályok is élvezhessék a Tisza áldásait. A tisztviselők annyira lelkesednek az önálló sfrandért, hogy anyagi hozzájárulásukkal is hajlandók biztosítani a minél könnyebb megoldást, a kabinok felállításának és a felszerelési költségek előteremtését. Kézenfekvő, hogy az anyagi részt illetőleg a tisztviselők számítanak a város támogatására is. Bárdoss Bála, a városi tiszívise'ők egyesületének elnöke, a tisztviselők strandjáról a következőket mondotta munkatársunknak: — Már egy hón ppal ezelőtt megküldtem a város előljárósági ügyosztályának azt a beadványt, amelyet dr. Lederer Dezső nyújtott be hozzám, de mind a mai napig nem kaptam rá választ. Nem tudom, hogy mi ennek az oka, de a tisztviselők ettől függetlenül is készülődezt a megcsonkított földterületet a nyugat és balkán között. Mindkét álláspontnak vannak sulyos argumentumai és éppen ezért kialakult már egy harmadik álláspont is, amely szerint az igazság valahol a középen keresendő. Ez azonban nem ránk tartozik, mi csak az uj, ismeretlen igazság vajúdásának tüneteit figyeljük napról-nspra. Egy ilyen tünet, amely lehet jelentéktelen is a végső értékelésnél, de mindenesetre érdekes tünet fisért Szeged falai között közel három éve. Éizrevéílenül kezdődött, kevesen tudták, hogy van é> hirtelen annyira általános leit, hogy minden szögletben beszélnek róla. Az első nyomokon folyion gyarapodó karaván indult meg és e2időszerint még bizonyosnak látszik, hogy a nyomok nem vezetnek hamis ösvényre. Arról vsn szó, hogy S.:egcden, ebben a tipikus agrikulfur városban, ihol az urbanitást ezelőtt néhány halbicska Készítő iparos és néhány paprikamalom képvisele, szinte máról holnapra egy uj ipar hatalmas körvonalai bontakoznak elő a por ködös levegőből, a szőnyegszövőipar körvonalai. Tegnap még értetlen csudálkozással bámulta meg a szegedi cívis a belvárosi üzletek kirakatába helyezett tarkamintáju szőnyegeket, mi már száz meg S2áz szőnyegszövőszék fonál húrjain ugrándoznak a fürge női ujjak és tucatszámra készülnek a szebbnél-szebb szmirna és perzsa szőnyegek, a skandináv és ó-gobelinek és a torontáli bútorszövetek. Ami azonban a legfontosabb, a szegedi szőnyeg már keresett cikk az egész országban, sőt a trianoni határokon tul is és t-ulyos százezrek, esetleg milliók ömlenek vissza cserébe a város falai közé. E« a tünet föltétlenül megérdemli, hogy eltűnődjön rajta néhány pillanatig az ember. A szőnyegszövőipar Magyarországon a legfiatalabb iparágak kőié tartozik. A háború előtti éhekben volt ugyan valami nyoma az ország egyes vidékein, igy Torontál vármegyében, Nagybecskerek környékén, Máramaros és Csík vármegyékben, de mindenüit mint házi-ipart kultiválták minden különösebb jelentősig nélkül. Gyárilag csak két helyen készüit: Aranyos-Maróton és Nagybtcskereken. Szőnyegipari tanműhely szintén két helven volt, Nagybecskereken és Pozsonyban. Pedig a szőnyeg mindig keresett cikk volt ai országban, annyira keresett cikk, hogy hiteles följegyzések szerint 1895-ben csupán gyapjú- és jutaszőny egek ben 2 149 875 forint volt a behozatal. A szőnyegipar fejiődátattam Hauser Rezső Sándorral," az Otthon él nőkével, valamint a KANSz veze:ő tagjaival, akik szintén minden bsfalyásukat latba vetik a strand létesítése érdekében. Ugy hisszük, hogy a tisztviselők fürdőiének felállítását senki sem fo^ja megak dáiyozni, tőt annak létrejöttét az illetékes hatCságok is előmozdítják. Talán igy tesz majd a város e'őljárósági ügyosztálya is, amely egy hónappal ezelőtt eltemette az üdvös beadványt és mindezideig nem válaszolt rá. Szegedi szenipnák, perzsák és gobelinek. (A Szeged tudósítójától.) „Akezdet — mondja I vagy oldalra kanyarodik. Az élet minden mefkérdésünkre az első szegedi szőnyegszövő telep - —«»•*—"-•«»»— egyik tulajdonosnője — nagyon ni ház volt három évvel ezelőtt. Munkásokat egyaltalán nem kap unk, mindenki idegenkedett a merőben ismeretien munkától. Ma már harmincöt tanuló [áty dolgozik a műhelyben és rendkívül sokan jelentkeznek falvételre, ugy hogy alig győzzük a visszautasításokat. Munkánk van elég, tele vagyunk megreridelés8el> pedjg már a konkur_ 8bap?1?an megnövekedett. A házi szövő"í,. JS, egyre-másra alakulnak az uí vállalatok, a tőke 18 erősen érdeklődik. Arról is beszélnek, hogy a közeljövőben nagy lökével uj, nagyarányú telepet létesítenek Szegeden\ A háború, amely végigJárla az égz yilágot és elpusztított, fölborított mindent> atni uljába akad', akár szükségszerű kirobbanása volt az utóbbi évek gazdasági feszültségének, akár egyéni bűnök szabaditoltak rá az emberiségre, mindenképen megváltoztatta a fejlődés irányát, tőben ma már megegyeznek azok a tudósok, akik foglalkoznak a világ ügyeivel és megegyezik mindenki, meri a saját bőrén érzi az irány — - "r. — • • • - • —— | . • " ' " "...i. . . .-wiijbgipai iciiuuftnek tervük megvalósításába. Tárgyalásokat foly- sének tehát már akkor is meglett volna az 1 alapja, azonban a világháborúnak kellett jönnie, hegy megteremtse azt a helyzetet, amelyből kisarjadt az uj lehetőség felismerése. S Jegeden ma már több száz szőnyegsző vőszék do'gozik, lehet hogy kissé tutzott ez a ezárn, de annyi bizonyos, hogy Szegeden a szőnyegszővőipar ma már a legfontosabb iparágak közé tartozik. Pedig ez a város kifejezet len és hangsúlyozottan agrinultur város volt és igy az uj ipiri lehetőségek igen intenzív kihasz náiása nem jelenthet mást, mint azt, hogy Sze ged város lakosságának tekintélyes része ma már nem élhet meg abból a bizonyos agrikulturából, a megváltozott viszonyok kényszeríti* ki az uj megélhetési lehetőségek felku a tósát. Legalább is ebben a pillanatban ugy látszik, hogy ez a dolog helyes magyar zata. S egeden három évvel ezelőtt állította fel a Giljum-c-alíd az eKŐ szőnyegszővőspéket. Az ip»riB<óság, mint Szőnyegszövő Iskolának adta m g az ipare->g<:dé'y?. A Oiijam cs Iád fczőry:'gszövő telepe a belvár »i ó oda rg*ik emeleti termében van. Ha talrnas s^-vőszéK. k töltik be a helyiséget. A sző őszékek mellett tizenhárom-tizenöt éves leánykák dolgoznak, boszorkányos gyorsasággal burk íják a színes fonaldarab*akat a kifeszített fonáshutokra éa kezük alatt fürgén alakulnak a bolyhos szőnyegminták. Most csak perzsa szőnyeget készítenek. A falakon néhány valóban művészi értékű kész skandináv gobelin függ, az értéke szinte felbecsülhetetlen. Megtudtuk att is, hogy mi a különbség a p»rzsa és a szmirna szőnyeg közö't. Nim sok, csupán ennyi, hogy a perzsa szőnyeg vékonyabb fonálból készül és területegységenként több csomó van benne, a szmirna pedig vastagabb fonalú, de ritkább. A skandináv gobelin és az ógobelin között már lényegesebb a különbség. A szövésük is szembetűnően elüt egymástól, azonkívül a skandináv gobelinnek mindkét oldala egynyitvánulásában uj helyzetek teremtődtek, régi, nagyszerűen bevált rendszerek dőltek össze, sziklaszilárdnak vélt igazságok váítak szertefoszló dél'bábbá. Az uj rendszerek, az uj ÍÍÍ*Zságok mo-t kristályoíodník valahol a sönénelem titokzatos kohójában és a megrémült ember báva szemmel Jesi az alakuió uj kristályok formáját. Uj helyzetek teremtődlek az élet minden megnyilvánulásában. A régi igazságokban keservesen csalódott emberek száz meg száz uj igazsággal kísérleteznek, lázas izgalommal tapogatják az uj ösvényeket, a kísérlet itt ott sikerül, az első nyomokon megindul a karaván és halad mindadd g, amig; ki ne TI derül, hogy a nyomok hamis őslényre vezettek. Ezt azonban eiőre nem tudhatja senki. Magyarországról azt szeretik mond mi mostanában, hogy ígrikultur állam, hogy csakis az őstermelés mentheti meg s ját maga és a világ számára. Lehe% hagy ez az igazság, de az is lehet, hogv azoknak van igazuk, akik az ellenkezőt álliíjík, akik más agriku'tur állam' változást, csak azt nem tudja senki, hogy me- n*k szomorú példáira hivatkoznak, akik nsgylyik hát az az uj irány, előre tarl-e, vagy hátra, szerű ipari és kereskedelmi kapecsnak látják