Szeged, 1923. május (4. évfolyam, 98-121. szám)

1923-05-18 / 111. szám

SZBQBD viselői vesznek részt. A konferencián rendű vili fontos, égető jelentőségű kereskedelmi és közgazdasági problémák fognak szőnyegre kerülni. Ezek közül különösen érdekei a kettős megadóztatás problémája. A legnagyobb érdeklődés nyilvánul meg a nyugati államokban a valutakérdés iránt, amely utolsó előtii programpontja a konferenciának. A Prágába induló magyar képviselők egyébként ma délben beható tanácskozást tartottak, melyen megvitatták azokat az irányelveket, amelyeket a magyar delegáció Prágában kövelni fog. Olasz-magyar kereskedelmi - szerződés készül. Az olaszokkal eddig csak rövid időre érvényes gazdasági megállapodásunk volt. Most a két oiszág kormánya gazdasági szerződés megkötését vette tervbe. Valkó Lajos kereskedelmi miniszter utasította a magyar-olasz kereskedelmi kamarát, hogy adatokat gyűjtsön, melyeket a tárgyalások során a magyar megbízottak felhasználhatnak. A kamarát legutóDb újjászervezték és elnökévé Pignatalli herceget választották meg. Az adatgyűjtés már megindult és a kamara részletes memorandumban foglalja össze Rendezték a városi tisztviselők fizetését — Debrecenben. a magyar-olasz kereskedelmi érintkezés lehetőségeit. V. l\ Az óriási adó A kis- és középmalmosok országos szövetségének elnöksége Lévai M hály cimz tes pü?pök, Csontos Imre és dr. Erdélyi Aladár nemzetgyűlési képviselők vezetéss alatt ma délben 12 órakor felkeresíe Bud János közélelmezési minisztert, akinek a kis- és k^zépmalmosok kívánságait tartalmazó memorandumot nyújtottak át. A memorandum szerint a s övetség kötelékébe tartozó malmok kivtnsáeai a következők : Követelik az őrlési adótörvény megvalósítását oly irányban, hogy a malmok által megőrölt buzamenyiség 10*/»-a helyett az összes forgalomba került gabona után mindenki fizessen háromszázalékos forgalmi adót, tehát ne csak a malmokat, hanem a termelőket is adóztassa meg a kormány. A kis- és középmalmosok második kivánsága, hogy a nagymalmok a Jegyiníézettől váltóra felvett kölcsönöket valorizált értékekben legyenek kénytelenek visszafízetni. Végül a memorandum a nagymalmok által fenntartó t cseretelepeken felhalmozott áruk nagyobb mértékben való megadóztatását követeli. (A Szeged tudósítójától.) A csütörtöki tanácsülésnek nagyon gazdátlan volt a hangulata a szó legszorosabb értelmében. A polgármester ugyanis Herceg Ferencet és Csathó Kálmánt kalau ólja Alsótanya rejtelmei között ós igy a tanácsülésen hol a polgármesterhelyette3, hol a főjegyző elnökölt. A körülményekkel számoltak az eiősdók is, jelentékenyebb ügyet alig refeláltak és igy az ülést már fél tizenkettő előtt befejezhették. Az ülés vége felé Balogh Károly elujságolfa, hogy Debrecen városa már rendezte a városi alkalmazottak fizetését, még pedig egyszer és mindenkorra, buzavalutás alapon. „A Városok Lapja" részletesen közli a debreceni közgyűlés (y.yhangu'ag kimondott határozatát. A tanácsbelik némi irigységgel böngészték végig a kérdéses közleményt, amelynek lényegesebb részeit mi is följegyeztük helyi okulás céljából: „A városi alkalmazottak javadalmazása — mondja a debreceni határozat — ma már egyáltalában nem áll arányban az egyre nehezedő megélhetési viszonyokkal, távolról sem fedezi azokat a legelemibb szükségleli kiadásokat, amelyek a legszerényebb megélhetéshez feltétlenül szükségesek. A városi alkalmazottakat, mint általában a kötött tizetésüeket, az egyre sokasodó anyagi gondok gyötrelme bántja, legnagyobb részük eladósodott, lerongyolódott s a teljes anyagi leromlás veszélye fenyegeti őket. Ilyen tisztviselői karral pedig helyes és jó közigazgatást ellátni, tőlük lelkiismeretes, pontos munkát kívánni nem lehet. Debrecen vátosának törvényhatósági bizottsága mindezeket átérezve, nemes áldozatkészséggel siet alkalmazottainak íegitségére egyrészt, hogy a további anyagi leromlástól őket mentesítse, másrészt pedig, hogy biztosítsa a közérdek szempontjából éppen manapság oly kívánatos pontos és lelkiismeretes hivatali munkának zavartalan ellátását." A debreceni közgyűlés határozata megszünteti az eddig élvezett havi drágasági és rendkívüli segélyeket. Az alkalmazottak számára május elsejétől kezdődöleg az eddigi törzsfizetésen, városi pótlékokon és a lakáspénzen felül fizetési osztályonként a következő drágasági segélyeket folyósítja: A XI. fizetési osztály 3 fokozatában 30 000, a 2. fokozatában 32.000, a X. fizetési osztály 3. fokozatában 34 000, 2 ban 36 000, l-ben 38 000, a IX. fizetési osztály 3. fokozatában 41.000, 2-ban 44.000, 1 ben 47 000, a VIII. osztály 3. fokozatában 50000, 2 ban 54 000, l-ben 58 000, a VII. osztály 3. fokozatában 62000, 2 ban 66 000, l-ben 70 000, a VI. osztály 3. fokozatában 80.000, 2-ban 85 000, l-ben 90.000, az V. osztály 2. fokozatában 95 000, l-ben 100000, a IV. fizetési osztály 2 fokozatában 120.000, az elsőben pedig 140.000 koronát. A díjas közigazgatási gyakornok 28.000, a jegyzői vagy előadói munkakört betöltő díjtalan közigazgatási gyakornok 27.000, állandósított napidíjas és egyetemi végzettséggel biró szakdijnok 26.000, egy évi szolgálattal biró ideiglenes napidíjas 23.000, egy évi szolgálattal nem biró ideiglenes napidíjas 20.000 korona havi drágasági segélyt k p. A közgyűlés a XI. fizeiési osztály 2. fokozatában levő városi tisztviselők havi drágasági segélyét azért áliapitotta meg 30.000 koronában, mert az előzetes számítások szerint a napi megélhetésre minimálisan 1000 korona szükséges. A drágasági segély összegét a 78. kilós tiszavidéki buza 25.000 Koronás tőzsdei jegyzési árának figyelembevételével áliapitotta meg a debreceni közgyűlés és kimondotta, hogy amilyen százalékkal emelkedik a buza ára, ugyanolyan százalékkal automatikusan emelkedik a drágasági segély is, hi ellenben a buza ára csökken, akkor a csökkenés arányában csökkentendő a drágasági segély összege is, de a megállapított alapösszeg a törvényhatósági bizottság további intézkedéséig nem csökkenhető. A búzaárakat mind.in hónap 20 án a tanács állapítja meg, mégpedig a hónap 19 napján jegyzett tőzsdei búzaárak átlaga alapján. Azok a városi tisztviselők, akik két holdnál több illetmény-földet kapnak a várostól, a drágasági segélynek mindenkor csak a felét kapják. Kimondotta a közgyűlés azt is, hogy a városi alkalmazottak eddig befizetett kereseti adóját visszatéríti. A fizetésrendezés egyébként körülbelül kétszázmillió uj terhet ró város a háztartására s ezt a terhet a városi földek és javadalmak többletjövedelme fedezi, mégpedig bőségesen fedezi. Debrecen pedig nem sokkal gazdagabb város Szegednél. Kiienc/enhatezer hold földje van, Szegednek pedig mindössze huszererrel kevesebb. Ei is a dolgok megvilágításához tartozik. Megtudtuk különben, Taschler Endre főjegyző árulta el érdeklődésünkre, hogy a városi tisztviselők fizetésrendezésének kérdésével a szegedi torony alatt is foglalkoznak és ugy volt, hogy már a májusi közgyűlés elé részletes javaslatot terjeszt a tanács. Á tervezeten a főjegyző dolgozik, mivel azonban az árvaszéki tisztviselők fizetésrendezése erősen komplikálja a kérdést, az árvaszéki e nök most ebben az ügyben járja a vidéki városokat és a tanács együtt akarja a közgyűlés elé terjeszteni az egészei, igy csak a juniusi közgyűlés tárgysorozatát gyarapíthatja a fizetésrendezés. Szegeden azonban a fedezet kérdése nehezebb, mint Debrecenben. Az ötszázhatvanhárommiiliós póthitel ug/anis fölemészt minden várható többletjövedelmet. A közgyűlés tehát csak ugy oldhatja meg a kérdést, ha a tulalacsony földbérek alapos revíziójára utasitja a város tanácsát. Szeged, 1923 május lt. Apponyi György és Orfcácalchi Mária esküvője. Ma délelőtt 11 órakor esküdött Budapesten örök hűséget Apponyi Qyörgy gróf, Apponyi Albert gróf egyetlen fia, Odescalchi Mária hercegnő leányának. Az esketést Batthyány Miklós gróf püspök végezte. A Bazilika előtt mintegy 8—10.000 főnyi tömeg várakozott az ifjú párra s a szomszéd utcákat is elözönlötte az emberáradat. Az ifjú párt a templomból való kijövetelükkor lelkes éljenzéssel fogadiák. Képek. Szeged városrészei. A régi Szeged nígy városrészből állott, úgymint Palánk, Felsőváros, Alsóváros és Rókus városrészből. Palánk szó azt jelenti, hogy kerítés, még pedig deszka, vagy léckerités. Az erődítéseknél jeient egy cölöpsort, magas, hegyes karókból leépítve a földbe, hogy akadályul és védelmül szolgáljanak ellenséges támadás esetén. Szeged vár volt, tehát ennek a belső palinkkal is védett részét nevezték még a régi időkből Palánk városrésznek. Ez a tulajdonképeni Belváros. Ezt az erődített belső városrészt sáncárkok vették körül, amely állandóan tele volt vízzel. A sáncárkokon kívül terült el a tulajdonképeni ö i Szeged a Tisza felső és alsó folyása mellett. A Tisza felső részén elterülő városrészt hívták Felsővárosnak, az alsó Tisza mellett fekvő városrészt pedig Alsóvárosnak. A Palánk lakói nem voltak magyarok. Szerbek, görögök és németek lakták, akik kereskedéssel és iparűzéssel foglalkoztak. Felső városon laktak a hajózással és halászattal foglalkozó bennszüött magyarok, akik Galactól Komáromig, Kamenicától Lengyelországig vizén és szárazon szállítottak vámmentesea, királyi szabadalomlevél alapján búzát, bort, sót és egyéb földi javakat a szomszéd népeknek. A felsővárosi nép világlátott, tanulékony, külsőjére, ruházatára gondot fordító emberekből állott s minthogy kényesek voltak sajátos emberi tulajdonságokra, büszke szegedi magyaroknak gúnyolták őket. Az alsóvárosi nép túlnyomó része mezőgazdasággal foglalkozott. Szorgalmas, igénytelen nép nem sokat törődött a külsőséggel, hanem annál töt5b gondot for Jitoit jószágaira és gazdaságára. A legnagyobb magyar őserő az alsóvárosi népben van. A hagyomány azt tartja, hogy a felsővárosi embert arról lehetett megismerni, hogy mindig jó és szép ruhában járt, lovai és szerszámai azonban Kopottak és elhanyagoltak voltak; az alsóvárosi gazda viseltes, elhanyagolt ruhábanjárt, de lovai és szerszámai jók és oly tiszták voltak, mint a vakart hal. A szegedi hajósok és halászokról az is fel van jegyezve, hogy Nándorfehérvár felszabadításában 4000 vizi jármüvei vettek részt. Rókus váresrész sokkal régebben keletkezelt. Ezek nem őslakói Szegednek, hanem jövevényekből lettek Szegediekké. Idetelepedé'ük története nem lehet más, mint minden városkörüli népeknek letelepedési története, vagyis az állandó háborúk következtében az emberek kerestet biztonsági elhelyezést, ahol támadás esetén védelmet és menekülő helyet találnak. Ily védelmet pedig csupán a kiépített várak nyújtottak, ezért a védelmet kereső népek a kiépített várak aljában telepedtek meg mindig számosabban, mert veszély esetén bemenekülhettek a várba. Igy keletkeztek a kiépített várak körül kisebbnagyobb városok. Az Alsó- és Felső/áros szigeteken feküdt, egyik részén védte őket a Tisza, a másik részen a vár sáncárkai, a harmadik részen a mélyfekvésü zsombékok, a feneketlen, süppedő talajú, vízzel borított, úgynevezett csöpörkák. Szeged város lakossága a vár tövében ezeket a helyeket foglalta el saját biztonsága érdekében. Ha azután nagy veszély esetén ezeket a helyeket is fel kellett adni, maradt még a menekülésnek utolsó helye: a vár. Rókus városrész bizonyára akkor keletkezett, mikor már az alsó és felső városrészen nem volt elegendő hely s igy nyugat felé elterülő helyen telepedtek meg az újonnan védelmet és biztonságot kereső népek. Szeged története szerint a régi Rókus városrész igen nagy városrésszé fejlődött, majdnem a mai Dorozsma határáig terjedt, nagy temploma is volt, azonban a különböző háborúk alatt ez a régibb városrész elpusztult. A török hódoltság megs "níe után létesült azután a mai helyen a Rókus városrész. • Az újjáépült Szeged uj közigazgatási beosztást kapott. A négy városi kerület helyett hét városi kerületre osztották. Az első kerület a Tisza Lajos-körúton belüli rész Újszegeddel együtt képezi a Belvárost. A második kerület a