Szeged, 1923. május (4. évfolyam, 98-121. szám)

1923-05-16 / 109. szám

SZEGED nemzetközi kereskedelmi kongresszus magyar csoportja holnap délelőtt kezdi meg munkáját a parlament alelnöki szobájában. A nemzetközi kereskedelmi kongresszus Prágában május 21-én kezdődik és 26-ig tart. Nsm változtatnak a közigazgatási rsformon. A nemzetgyűlés elnapolása óta több ankéten hallgatta meg a belügyminiszter az egyes szakemberek és politikusok véleményét a közigazgatási reform tervezetéről. Bir az ankétok még nem fejeződtek be, megállapítható, hogy a közigazgatási reform kardinális alapelveiben lényeges változás nem történik. Ez azonban nem jelenti, hogy Rakovszky Iván ridegen elutasítana minden, az alapelveket nem érintő, az ankéten elhangzott kérdést, ugy mint erre vonatkozólag egyes közlemények hirdették. Erre vall különben az a nyilatkozat is, amit Blaha Sándor dr. államtitkár, a belügyminisztérium törvény-előkészítő osztályának vezetője tett: — Az ankéten különösen két kérdésről volt szó. Az egyik, hogy a közigazgatási reform időszerű e, a másik, hogy a vármegyei tisztviselőket kinevezzék, vagy továbbra is válasszák-e? A belügyminiszter ur azt az álláspontot foglalta el, hogy az időszerűség szempontjából felmerült aggályok nem helytállók. Fe;téJenül szükségesnek tartja a közigazgatási reform előterjesztését. Ugyanakkor részletesen foglalkozott a kinevezési rendszer ellen felhozott érvekkel is és a tervezetnek idevágó részletében elfoglalt álláspontját továbbra is fenntartotta. Ily körülmények között a belügyminiszter ur reformterve változást szenvedni nem fog. Hogy mikor terjeszti be a belügyminiszter ur, erre nézve ezidő szerint határozott választ adni nem tudok. A reform több szaktanácskozás anyaga már nem lesz, legfeljebb arról lehet szó, hogy a belügyminiszter egy-két alispánt, vagy más szakembert meghallgat. Ez a félhivatalos kijelentés nBgyon meglepő, mert tudtunkkal ezeken az ankéteken elsőrangú szaktekintélyek nyilatkoztak és súlyos kifogások hangzottak el a reform ellen általában és a tervezetnek egyes fontosabb intézkedései ellen is. A javaslatnak magában a kormányzópártban is számottevő ellenzéke van. A reformjavaslat hir szerint Budapest közigazgatását is megreformálja és szabályozza a törvényhaiósági bizottsági választást is. Az OMQE Nagyatádi földreformja állon. Az Országos Magyar Gizdasági Egyesület ma délelőtt a Közteleken igazgató választmányi ülést tartolt. Somsich László gróf elnöki megnyitójában megemlékezett a földreform novelláról. Ami a kérdést illeti — mondotta —, nem mulaszthatom el hangoztatni, hogy a gazdatársadalom teljesen feleslegesnek tartja, hogy az alaptőrvényt most újra felforgassuk. Elegendő lett volna az érdekelt és az Országos Földbirtokrendező Bíróság meghallgatása után egy végrehajtási utasítás. Egy alapiörvényt megváltoztatni, megingatni a jogbiztonságba és a magántutajdon szentségébe vetett hitet, tönkretenni a termelést, nem lehet. Mert a földreformtörvény bizonytalanná tette a termelést, inert ha csak 100.000 hold földet osztottak el s holdankint másfél métermázsával kevesebb termett, ez már olyan hiány, melyet ez a koldusország nem viselhet el. A földbirtokreform törvény főereje abban volt, hogy a független bíróságra bízta annak végrehajtását. Ha ezt most kiveszik a bíróság kezéből és egy politikai tényező kezébe csúsztatják, összeomlik a bizalom. Ez ellen az egész magyar gazdatársadalom óvást emel és a legerélyesebben tiltakozik. Nagyon jól tudják, hogy a novellát nem szakértők, hanem politikusok készítették, akik nem tudnak a napi politika fölé emelkedni és nélkülözik a szakértelmet. Nem akarjuk hinni, hogy a noveltából törvény lesz. Ezután Mutschenbacher Emil helyettes igazgató az ujabb mezőgazdaságra vonatkozó kormányintézkedésekről számolt be. „A jövedelem nem emelkedett ugy, amint a pénz értéke csökkent." (A Szeged budapesti tudósítójától.) A nemzetgyűlés drágasági bizottsága ma délután ülést tartott Heinrich Ferenc elnöklésével. A bizottság ülésén megjelent Walkó Lajos kereskedelmi és Bud János közélelmezési miniszter. Jelen voltak még: Mayer János, az egységespárt elnöke, Schandl Károyl, Apponyi Albert gróf, Ugrón Gábor, Eckhardt Tibor, Biró Pál, Haller István, Szijj Bálint, Egri Nagy János, Bugyi Antal, Drehr Imre, Rakovszky István, Peyer Károly, Forkas István, Szabó József, Tamás József, Platthy György, Wolff Károly és Vdzsonyi Vilmos. Szabóky Alajos államtitkár azokat az okokat ismertette, melyek külkereskedelmi forgalmunk mérlegében p3sszivitást idéznek elő. Kiemelte, hogy a termelés lényeges csökkenése folytán már nem tudjuk kielégíteni azokat az értékösszegeket, melyeket a nélkülözhetetlen életszükségleti cikkekért és termelésünk fentartása érdekében a szükséges nyersanyagokért a külföldnek fizetni vagyunk kénytelenek. Hozzájárul a kereskedelmi mérleg romlásához, hogy a behozatalban szereplő legfontosabb áruk a világpiacon jóval inkább emelkedtek, mint azoknak a sikkeknek árai, melyekből feleslegünket a külföldnek átengedjük. Felhívja a bizottság figyelmét arra, hogy a korlátozó intézkedések előnyös hatással vannak a külföldi áruverseny ak'-.lására és koronánknak a világpiacon való helyzetére. A korlátozó intézkedések nélkül a behozatalnak oly nagyfokú emelkedésétől kellene félni, mellyel nem tudnánk lépést tartani kivitelünkkel, viszont a kivitelnek teljesen szabaddátétele éppen a legfontosabb cikkeknél könnyen maga után vonhatná azt, hogy a belső ellátást nem tudnánk biztosítani. Kétségkívül a drágaság nagy, azonban jóval azon a színvonal alatt marad, amelyben pénzünk leromlott. Nézete szerint a jövedelem elosztódásban beállott aránytalanság főoka az, hogy az egész jövedelem nem emelkedett oly mértékben, amelyben a pénz értéke csökkent. Heinrich Ferenc elnök indítványozza, hogy Szabóky előadását sokszorosítsák és bocsássák a bizottság rendelkezésére. Szabó Imre kéri az adatoknak a fizetésekre és munkabérekre való kiegészítését. Biró Pál külkereskedelmi statisztikánknak háború előtti alapon való összeállítását kéri. Apponyi Alb:rt gróf kívánja, hogy a fxfizetésü és az inlelligenciához tartozó egyének kereseti viszonyaira vonatkozó adatokat is állítsák össze, mert a kérdésnek ott van a súlypontja, hogy lépést tartanak-e a jövedelmi viszonyok az árakkal. Bud János honorálja a felszólalásokat és kijelenti, hogy igyekezni fog ilyen értelemben eljárni. Vázsonyi Vilmos ugyancsak az adatok kiegészítését kívánja abban az irányban, hogy a vámok mennyire emelik az árakat. Bud János közélelmezési miniszter rámutat arra, hogy mily óriási viták folytak a háború elölt is a drágaság okainak megjelölése körül. A termelési költségek erős emelkedése p\ már a háború előtt is nagy szerepat játszott az árak emelkedésében. A világháború az emberi és egyéb munkaerők javarészét elpusztította. Ebből az okból kifolyólag is nehezebbé vált a termelés. Vannak egyéb okok is, melyek szintén a termelési költségek növekedését idézték elő. Rátér a vámok kérdésére. Már a háború előtt erős volt az elzárkózás politikája. A vámokat azonban nem lehet most sem nélkülözni, mert azok jórészben a termelés érdekében használtatnak fel. Azonban pontosan meg kell jelölni a határt, ahol már a vámok a termelés érdekeivel ellenkező irányban érvényesülnek. Rátér arra a kérdésre, melyet mintegy szemrehányást emeltek a kormánnyal szemben, hogy a kormánynak nem volna programja a drágaság lefokozására és csökkentésére nézve. Nem lehet figyelmen kivül hagyni, hogy a közélelmezés csak egy része és függvénye a gazdasági életnek. Ö nem mulasztott el egy alkalmat sem, hogy felhasználja az adóit helyzetet a fogyasztók érdekében. Ma sok tekintetben a merkantilizmus időszakát éljük. A merkantilizmust mint gazdasági rendszert rosszul ítélik meg azok, akik azt tartják, hogy annak főlörekvése csak a pénzmennyiség szaporítása. Ma, amikor a gazdasági élet a leggyorsab elhatározást teszi szükségessé, nem lehet az ilyen kérdéseket bürokratikusán megoldani. A tőke egyrésze nem a Szeged, 1923 májas li. termelést, hanem a spekulációt szolgálja. Ha ez igy megy tovább, nemzeti szerencsétlenség kövekezhetik be belőle. Nem híve a rekvirálásnak, sem a maximálásnak. A gazdasági élet éltető eleme a szabadság. Ed az elvet azonban sajnos elzárt gazdasági életünk miatt nem viheti teljesen keresztül, de minden törekvése a szabadforgalom elérésére irányul. A cél az, hogy amit mi tudunk előállítani, amit mi ludunk termelni, amihez meg vannak idebenn a termelés előfeltételei, azt állítsák elő az országban. Áttér az életstandard kérdésére. Hangsúlyozza, hogy a drágaság kérdése tényleg a jövedelem elosztásának problémája, azonban ezt a kérdést nagyon óvatosan kell kezelni. Ma nehéz megtalálni azt a határt, amelyen a kérdést mindenkire nézve kielégitöen meg lehetne oldani. Törekedni kell tehát a jövedelmi viszonyok megjavítására, azonban nagyon kell vigyázni arra, hogy olyan megoldás ne legyen, amely az egész nemzet gazdasági életét tönkreteszi. Önmérsékletet ajánl minden téren, mert ezt a módot találja egyedül megfelelőnek a gaídíSági felépítés nagy munkájához. Heinrich Ferenc elnök megköszönte a miniszter előadását. A bizottság legközelebbi ülésének idejét az elnök az elnökséggel együtt fogja megállapítani. Az angol-orosz konfliktus. Az angol kormányhoz közel álló politikai körökben és a kormány sajtójában is rendkívül ügyes diplomáciai kérdésnek tekintik Moszkva részéről, hogy az uj jegyzék nem csupán a függőben lévő orosz-angol konfliktust kívánja egy konferencián elsimítani, hanem egyben azt is jelzi, hogy szeretnék a kereskedelmi viszonyt uj alapokra fektetni. Bonar Law, aki vasárnap tért vissza rövid időre, megszakítja szabadságát, hogy Krassinnal tárgyaljon. Krassin, aki London felé utaztában egy óra hosszat Berlinben időzött, az újságírók előtt kijelentene, hogy az angol-orosz kapcsolatok megszakításának esetére a készpénzalapok és az Angliában lévő orosz árukészletek elegendőképen biztosítva vannak. A Daily Mail az angol memorandumra adott orosz választ a következő megjegyzésekkel kiséri: A válasz a lefoglalt halászhajókra vonatkozólag azt mondja, hogy ezek a hajók a törvények megsértésének szandékával hatoltak be be az orosz vizekre, de az orosz kormány, hogy megakadályozza a kérdésnek bonyodalommá való fejlődését, meglette a szükséges intézkedéseket. A válasz kijeknti, hogy semmi ok sincs Oroszország és Anglia k'zötti szakadásra és igy folytatja: A szovjetkormány és Anglia között felmerült kérdések javarésze a két ország közötti szakítás következményeihez képest oly csekély jelentőségű, hogy kölcsönös jóakarattal az ille ékes tényezők értekezlete nagyobb nehézségek nélkül rövid idő alatt kielégítő megegyezésre juthat. Meg kellene tehát egyezni az értekezlet helyében és idejében s ezen az értekezleten mindkét fél képviselői nemcsak a szóbanforgó másodrangú ügyeket vizsgálnák meg és rendeznék, hanem egyszersmind a legmesszebbmenő mértékben megoldanák mindazokat a kérdéseket, amelyek a szovjetkormány és Nagybritannia között a kapcsolatok tárgyai. A Times azt irja, hogy az orosz válasz olyan okmány, amelyet az angol kormány nem tekinthet kielégítőnek. A Morning Post szerint a válasz tele van kibúvókkal. Az angol beavatkozás kísérlete ellen Oroszországban tüntetések folynak, amelyeknek ez a jelszava: „Békét akarunk, de küzdeni fogunk minden beavatkozás ellen". Az utcai tünteiésen körülbelül félmillió munkás és alkalmazott vett részt Megszakították az orosz-román kereskedelmi tárgyalásokat. Az orosz-román kereskedelmi szerződés megkötéséről tárgyaló orosz megbizottak a román megbízottakhoz azt a kérdést intézték, vájjon Románia elismeri-e a szovjetkormányt. Amikor a román megbizottak erre a kérdesre a román kormány hátározatának előzetes megkérdezése után tagadó választ adtak, a szovjet megbizottak kijelentették, hogy utasításuk van a kereskedelmi szerződés-tárgyalások megszakítására.