Szeged, 1923. május (4. évfolyam, 98-121. szám)

1923-05-08 / 103. szám

30 korona. 'e.r.J«5'6i'g és tiadóhl*a ti: 58k»ey utca 6. (PrófétaMtói. I. emelet 6.) Telefon U—J5. A .Szeged" megjeleli bítfö kl"»éle!é»el minden wv< fszám ára 30 koNK. flflflzetésl árak: Egy sra Szegeden 600, Budaét vidéken 650 kor IV. évfolyam. Szeged, 1923 május 8, KEDD. 4*r T"* •ii/deiésl árak: Fílhaiábon 1 ím. lí, cjy boaábon20, másfél hes.ubon 30 K. Szövegköit 15 százalékkal drágább. Apróhirdetés 10, kövér bclBkU?l 20 K. StBiegliOill közlemények wontcn! 150 K. Nyilllér, csa.'ídl érlesijés 200 K. Több>sí<rl fcl«dá«n<il árengedmény. 103-ik szám. Babadge. A napoleoni háborúkat követő évek egyik legnagyobb feltűnést keltett könyve kétségkívül Babadge professzor Dec!ir,e of Science e voít, mely röviddel megjelenése után a szigetország határain íul is mindenütt ismertté vált. A könyvről hasábokat irtak az akkori angol lapok és reviewk, melyek közül négy-ölnél többnek még a nevét gem ismerik ma már magában Angliában sem. A különböző társaságokban és akadémiákban hónapokon kérésziül volt a legdivatosabb téma Babadge professzor könyve, mely részletesen és mindeme kiterjedőleg bizonyltja, hogy elérkezett a tudomány alkonyának kora és most már meredeken lefelé fog vezetni az az addig mindig felfelé vehető vonal, amely a tudomány haladásának pályáját rajzoíja meg. B badge professzor alapos munkát végzeit és a tudomány minden ágában kimulatta a dekadenciát, legelsősorban természetesen az irodalomban, hiszen a napoleoni háborúkat követő években kezdett a regényirodalom nagy lépésekkel előretörni, hiszen ebben a korban élt sir Wdlter Scolt és lord Byron, akik bizony valóban nem szigorúan tudományos könyvek Írásával foglalkoztak. Igen érdekesek Babadge könyvének azok az oldalai, melyek a romamicizmus e két nagy alakjával foglalkoznak és megállapítják róluk, hogy egy generáció után már senki sem fogja őket olvasni, egy ujabb nemzedék pedig már a nevüket sem fogja ismerni. Felsorol azután husz tudományos müvet a könyv, amelyek sir Walter Scott regényeivel és lord Byron költeményeivel ellentétben örökké fognak élr.i. Ma már mosolygunk a professzor megáfiapi'á ain, mert sir Waller Scott és lord Byron kiálctták az idő tüzpróbáját, mig a felsorolt husz tudományos mü szerzőjének neve ma már teljesen ismeretlen előttünk. De nem minden érvelése helytelen Babadgenek, például mindazt, amit az ő korában is rendkívül elterjedt bibliomániáról irt, ma is feltétlenül alá kell írnunk, mert, hogy könyvek pusztán azért mert tökéletlenül vannak kiállítva, vagy pedig mert a nyomdában valami fatális véletlen folytán szedesi, vagy nyomási hibák kerültek bele, négyszer ötszörannyit érjenek, mint a többi, kifogástalan példányok, valóban nem igen érthető még ma sem. Azt sem győzi Babadge eléggé ostorozni, hogy könyvek első kiadásaiért valóságos vagyonokat adjanak, ugyanakkor mikor az élő irodalom nem bir boldogulni és a lehetséges irók százai vannak éhenhalásra ítélve. Ezt a megállapítást ma is alá kell írnunk, mikor a bibliománia ismét határokat nem ismerve tobzódik. És igaza van Babadgenak abb»n is, hogy amig négyszáznyolcvanezer példányban jelennek meg olyan könyvek, mint a napoleoni háborúk alatt évrőlévre kiadott Moore's Almanach, melyet azért veti meg közel félmillió ember, mert jóslatok voltak benne, addig komoly kulturáról nem igen lehet szó. A nagy francia forradalom előtt jelent meg az első enciklopédia és Babadge megállapítja, hogy D'alambert és Diderot valósággal tudományos forradalmat jelentő nagyszerű munkája után eltelt fél évszázad nem hogy haladást nem jelentett e téren sem, hanem meredek visszaesést, hiszen minden azután megjelent ilyesszerü munka 180 fokos szög alatt látja saját nemzetének nagyságát, további 100 fokot a nemzeti hősök, 50-et a lokális jelentőségű dolgok és csupán a fennmaradó 30 fokot foglalja el a világ többi részét. „Bacon filozofiája négy idolt, négy hamis istenségre mutat, mint amelyeknek határtalan imádása egyengeti az emberiség nagy értékei pusztulásának útját: az Idola Theatri, Idola Tori, Idola Specus és Idola Tribus és mi ugy érezzük, hogy ezeket az idolokat soha még annyira nem bálványozták, mint manapság" — mondja Babadge, de mi ugy érezzük, hogy ma ez ezerszer igazabb, mint valaha is volf. Q Hosszas volna Babadge könyvének minden fejezetével behatóan foglalkozni, csak éppen a végső konklúzióról szólunk néhány szót, amely azt állítja, hogy a tudomány és irodalom a napoleoni háborúk utáni időkben oiyan dekadenciát mutat, mint a végéíjáró rémai császárság idejében, igy kétség'elen, hogy az emberi civilizáció és kuilura már elérte csúcspontját és hogy a XIX. század kezdeíe az a foidulópont, ahonnan már meredeken lefelé visz az ut a teljes és tökéletes megsemmisülés felé. Babadge érvei 90 százalékának helyes voltát ma sem lehet kélségbevonni. olyan alaposak fzok, igy va'ősággal rejtély előliünk, hogyan is következhetett be a tudománynak az' a nagyszerű előretörése, ami a XIX. századot jellemzi, ha ;roár nem igen lehet kélségbevonni, hogy ez az egyetlen évszázad többel vitte előre az emberi tudományt, civilizációt és kuiíurát, mint az a számtalan évezred, ami a tüz feltalálása óta telt el és hogy ez a visszaesés, ami a napoleoni háborúk után következett be, csak átmeneti volt és nem jelentette kezdetét a kultura és civilizáció pusztulásának. Hullámhegyek után mindig jöttek hullámvölgyek, de azok elsimulása után megint felfelé vitt az ut. Babsdgeek ma is vannak, kiváltképen Németországban, ahol Oswald Spengler és követői bizonyítják fzintén megdönthetetlen érvekkel, hogy elérkezett a nyugati civilizáció és kuilura alkonya és hogy a nagyszerű felfelé ivelés után most következik a meredek zuhanás korsraVa, amely magával ránt majd mindent, ami értéket jelent előttünk. Spengler a jövőről akarja fellebbentem a szűzi fátyolt,, amely mögött ő mély és fekete sötétséget lát, akárcsak e?y évszázad előtt Babadge, a jövő alakulásáról pedig bajos ítéletet mondanunk. Kassandrák mindig voliak és mindig lesznek is, csak éppen nem mindig hisznek nekik az emberek egyformán környen. Hogy a napoleoni háboiuk véres évei után hittek Bíbadgenek és hogy a világháború ulán hisznek Spenglernek, azonban kétségtelenül arra mutat, hogy a nagy háborúk okozta szenvedések é3 nyomorúságok hajlamosakká tették az embereket a legsötétebb pesszimizmusra, hiszen a nehéz évek hosszú sora után mindig a még nehezebb évek sora következeit, ugy hogy megtanu'ték hinni, hogy rossz uíán mirdig rosszabb jön és sohasem jobb. Lehet, hogy Spenglernek igaza lesz és tényleg bekövelkezik a nyugati kultura és civilizáció pusztulása, de mi hisszük és reméljük, hogy ujabb száz év múlva Spengler sötét jóslatain fognak ugy mosolyogni unokáink, mint mi mosolygunk ma Babadge próféciáin, mert akkorra a XX. század második és harmadik harmada már még sokkal alaposabban rácáfolt nagyszerű haladásával Spenglerre, mint a XIX. Babadgere. A drágasági bizottság holnapi ülése. (A Szeged budapesti tudósítójától.) A politikai szélcsendet holnap a drágssági bizottság ülése szakítja meg. Mint már jelentetlük, a drágasági bizottság tanácskozásán több érdekes felszólalás és indítvány várható. Ma délelőtt a sicciáldtmokrafa párt képviselő tagjai Peidl Gyula vezetésével tárgyalták a drágasági bizottság elé (erjesztendő indítványokat. A legfontosabb javaslat benyújtásával Peyer Károlyt bizták meg. Peyer indítványa az lesz, hogy * kormány sürgősen terjesszen a nemzetgyűlés elé törvényjavaslatot a buzavaluta-számítás ügyében. Erre azért van szükség, mert ez az egyedüli mid, arreüyel elejét lehet venni mindenféle spekulációnak és minden további drágulásnak. A kötelező buzavalutas2ámítás révén mindenki a megérdemelt munkabérhez jut. Követelik továbbá, hogy hozzan k addig is, amig ez megtörténik, olyan intézkedést, hogy a fegyintézet csak buzavaluta akpján adjon a bankoknak és iparvállalatoknak kölcsönt. A drágasági bizottság holnapi ülésén nyilván tárgyalni fogja a gabora áralakulásának kérdését is, mert híre jár, hogy a gabona árában momentán tapasztalható megállapodottság nem lesz tartós, hanem újra számítani lehet a gabona árának emelkedésérc. Az illetékes faktoroknak tudomására jutott sz is, hogy az érdekeltségek egy része 35—40 000 koronás búzaárak elérését is óhajtanák, hogy ilyen módon majd az uj termésnél a visszaesés ne nyomja az árakat 30.000 koronán alulra, tehát azt a 30.000 koroná3 buza árát szerették volna egy ideiglenes horribilis áremeléssel biztosítani. Ezzel szemben ugy értesülünk, hogy a kormány a mai búzaárakat is indokolatlanoknak tartja és a 25 000 koronás búzaárakat az uj terméssel 20.000 koronára akarja leszorítani. Illetékes helyen el vannak szánva a legvégsőbb eszközökhöz is nyúlni és olyan eijárast követni, amely ha kell, még a háborús viszonyok között követett eljárásokat is tul fogja haladni. A közélelmezési miniszter a buza árának letöréséről. Bud János közélelmezési miniszter a drágaság kérdésétől és különösen a búzaárak emelÖC kedésének megakadályozásáról a következő igen érdekes nyilatkozatot tette: — Már több ízben közöltem a nyilvánossággal a kormánynak azt a szigorú álláspontját, hogy a drágaság mértéktelen emelkedésének minden törvényes eszközzel gátat vet. Azáltal, hogy a buza ára a világparitás fölé emelkedett, olyan lehetetlen állapotok állottak be, amelyeknek feltéllenül gá'at kell vetni. A kormány egyöntetű állásfoglalásából ered tehát annak az elvnek a> hangoztatása, hogy a buza árának további eme kedése elé gátai velünk, sőt módot találunk nemcsak a további emelkedés megakadályozására, hanem sz árnak a normális színvonalra való visszaszorítására is. Az én tárcavállalásom alapfeltétele az, hogy az eredeti programomban lefektetett alapelvet, a fogyasztó közönség érdekeinek megvédését keresztül vihessem. Módomban fog állani igen drákói eszközökhöz nyúlni, ha a visszaélések rövidesen véget nem érnek. Helnrich Farenc a párisi útról és a külföldi kölcsönről. Heinrich Ferenc nemzetgyűlési képviselő, a drágasági bizottság elnöke ma délelőlt felkereste hivatalában Walkó Lajos kereskedelemügyi minisztert, aki mint a pénzügyminiszter helyetlese folytatott hosszú és igen kimerítő tárgyalást Heinrich Ferenccel. A tanácskozás a drágasági bizottság holnapi ülésére vonatkozott. A tárgyalás után Heinrich a következőket mondotta : — Ma délelőtt meglátogattam Walkó Lajos mostani kereskedelmi és pénzügyminisztert, akit arra kértem, hogy jelenjen meg ő is a holnapi ülésen. A miniszter nu'gigérie részvételét, ugy hogy holnap nemcsak Bud János, hanem Walkó Lajos is érdemleges választ fog adni a felszólalóknak. A beszélgetés során szóba került a magyar kormányelnök külföldi utja is. Heinrich Ferenc a miniszterek párisi és londoni útjáról a következőket mondotta: — Magam is a legjobb benyomással vagyok eltelve ezen utazást illetőleg. Érthetetlen azonban az a mindinkább megnyilvánuló optimizmus, amellyel ezen utazás eredményei elé tekint a közö'nség, ugy hogy már azt kel! gon-