Szeged, 1923. május (4. évfolyam, 98-121. szám)

1923-05-08 / 103. szám

30 korona. 'e.r.J«5'6i'g és tiadóhl*a ti: 58k»ey utca 6. (Próféta­Mtói. I. emelet 6.) Telefon U—J5. A .Szeged" megjele­li bítfö kl"»éle!é»el minden wv< fszám ára 30 ko­NK. flflflzetésl árak: Egy sra Szegeden 600, Buda­ét vidéken 650 kor IV. évfolyam. Szeged, 1923 május 8, KEDD. 4*r T"* •ii/deiésl árak: Fílhaiábon 1 ím. lí, cjy boaábon20, más­fél hes.ubon 30 K. Szövegköit 15 százalékkal drágább. Apró­hirdetés 10, kövér bclBkU?l 20 K. StBiegliOill közlemények wontcn! 150 K. Nyilllér, csa­.'ídl érlesijés 200 K. Több­>sí<rl fcl«dá«n<il árengedmény. 103-ik szám. Babadge. A napoleoni háborúkat követő évek egyik leg­nagyobb feltűnést keltett könyve kétségkívül Babadge professzor Dec!ir,e of Science e voít, mely röviddel megjelenése után a szigetország határain íul is mindenütt ismertté vált. A könyv­ről hasábokat irtak az akkori angol lapok és reviewk, melyek közül négy-ölnél többnek még a nevét gem ismerik ma már magában Angliá­ban sem. A különböző társaságokban és aka­démiákban hónapokon kérésziül volt a legdiva­tosabb téma Babadge professzor könyve, mely részletesen és mindeme kiterjedőleg bizonyltja, hogy elérkezett a tudomány alkonyának kora és most már meredeken lefelé fog vezetni az az addig mindig felfelé vehető vonal, amely a tudo­mány haladásának pályáját rajzoíja meg. B badge professzor alapos munkát végzeit és a tudomány minden ágában kimulatta a deka­denciát, legelsősorban természetesen az iroda­lomban, hiszen a napoleoni háborúkat követő években kezdett a regényirodalom nagy lépé­sekkel előretörni, hiszen ebben a korban élt sir Wdlter Scolt és lord Byron, akik bizony való­ban nem szigorúan tudományos könyvek Írásá­val foglalkoztak. Igen érdekesek Babadge könyvé­nek azok az oldalai, melyek a romamicizmus e két nagy alakjával foglalkoznak és megállapít­ják róluk, hogy egy generáció után már senki sem fogja őket olvasni, egy ujabb nemzedék pedig már a nevüket sem fogja ismerni. Fel­sorol azután husz tudományos müvet a könyv, amelyek sir Walter Scott regényeivel és lord Byron költeményeivel ellentétben örökké fognak élr.i. Ma már mosolygunk a professzor meg­áfiapi'á ain, mert sir Waller Scott és lord Byron kiálctták az idő tüzpróbáját, mig a felsorolt husz tudományos mü szerzőjének neve ma már teljesen ismeretlen előttünk. De nem minden érvelése helytelen Babadge­nek, például mindazt, amit az ő korában is rendkívül elterjedt bibliomániáról irt, ma is feltétlenül alá kell írnunk, mert, hogy könyvek pusztán azért mert tökéletlenül vannak kiállítva, vagy pedig mert a nyomdában valami fatális véletlen folytán szedesi, vagy nyomási hibák kerültek bele, négyszer ötszörannyit érjenek, mint a többi, kifogástalan példányok, valóban nem igen érthető még ma sem. Azt sem győzi Babadge eléggé ostorozni, hogy könyvek első kiadásaiért valóságos vagyonokat adjanak, ugyanakkor mikor az élő irodalom nem bir boldogulni és a lehetséges irók százai vannak éhenhalásra ítélve. Ezt a megállapítást ma is alá kell írnunk, mikor a bibliománia ismét határokat nem ismerve tobzódik. És igaza van Babadgenak abb»n is, hogy amig négyszáz­nyolcvanezer példányban jelennek meg olyan könyvek, mint a napoleoni háborúk alatt évről­évre kiadott Moore's Almanach, melyet azért veti meg közel félmillió ember, mert jóslatok voltak benne, addig komoly kulturáról nem igen lehet szó. A nagy francia forradalom előtt jelent meg az első enciklopédia és Babadge megállapítja, hogy D'alambert és Diderot valósággal tudo­mányos forradalmat jelentő nagyszerű munkája után eltelt fél évszázad nem hogy haladást nem jelentett e téren sem, hanem meredek vissza­esést, hiszen minden azután megjelent ilyes­szerü munka 180 fokos szög alatt látja saját nemzetének nagyságát, további 100 fokot a nemzeti hősök, 50-et a lokális jelentőségű dol­gok és csupán a fennmaradó 30 fokot foglalja el a világ többi részét. „Bacon filozofiája négy idolt, négy hamis istenségre mutat, mint amelyeknek határtalan imádása egyengeti az emberiség nagy értékei pusztulásának útját: az Idola Theatri, Idola Tori, Idola Specus és Idola Tribus és mi ugy érezzük, hogy ezeket az ido­lokat soha még annyira nem bálványozták, mint manapság" — mondja Babadge, de mi ugy érezzük, hogy ma ez ezerszer igazabb, mint valaha is volf. Q Hosszas volna Babadge könyvének minden fejezetével behatóan foglalkozni, csak éppen a végső konklúzióról szólunk néhány szót, amely azt állítja, hogy a tudomány és irodalom a napoleoni háborúk utáni időkben oiyan deka­denciát mutat, mint a végéíjáró rémai császár­ság idejében, igy kétség'elen, hogy az emberi civilizáció és kuilura már elérte csúcspontját és hogy a XIX. század kezdeíe az a foidulópont, ahonnan már meredeken lefelé visz az ut a teljes és tökéletes megsemmisülés felé. Babadge érvei 90 százalékának helyes voltát ma sem lehet kélségbevonni. olyan alaposak fzok, igy va'ősággal rejtély előliünk, hogyan is követ­kezhetett be a tudománynak az' a nagyszerű előretörése, ami a XIX. századot jellemzi, ha ;roár nem igen lehet kélségbevonni, hogy ez az egyetlen évszázad többel vitte előre az emberi tudományt, civilizációt és kuiíurát, mint az a számtalan évezred, ami a tüz feltalálása óta telt el és hogy ez a visszaesés, ami a napoleoni háborúk után következett be, csak átmeneti volt és nem jelentette kezdetét a kul­tura és civilizáció pusztulásának. Hullámhegyek után mindig jöttek hullámvölgyek, de azok el­simulása után megint felfelé vitt az ut. Babsdgeek ma is vannak, kiváltképen Né­metországban, ahol Oswald Spengler és köve­tői bizonyítják fzintén megdönthetetlen érvek­kel, hogy elérkezett a nyugati civilizáció és kuilura alkonya és hogy a nagyszerű felfelé ivelés után most következik a meredek zuha­nás korsraVa, amely magával ránt majd min­dent, ami értéket jelent előttünk. Spengler a jövőről akarja fellebbentem a szűzi fátyolt,, amely mögött ő mély és fekete sötétséget lát, akárcsak e?y évszázad előtt Babadge, a jövő alakulásáról pedig bajos ítéletet mondanunk. Kassandrák mindig voliak és mindig lesznek is, csak éppen nem mindig hisznek nekik az emberek egyformán környen. Hogy a napoleoni háboiuk véres évei után hittek Bíbadgenek és hogy a világháború ulán hisznek Spenglernek, azonban kétségtelenül arra mutat, hogy a nagy háborúk okozta szenvedések é3 nyomorúságok hajlamosakká tették az embereket a legsötétebb pesszimizmusra, hiszen a nehéz évek hosszú sora után mindig a még nehezebb évek sora következeit, ugy hogy megtanu'ték hinni, hogy rossz uíán mirdig rosszabb jön és sohasem jobb. Lehet, hogy Spenglernek igaza lesz és tény­leg bekövelkezik a nyugati kultura és civilizáció pusztulása, de mi hisszük és reméljük, hogy ujabb száz év múlva Spengler sötét jóslatain fognak ugy mosolyogni unokáink, mint mi mo­solygunk ma Babadge próféciáin, mert akkorra a XX. század második és harmadik harmada már még sokkal alaposabban rácáfolt nagy­szerű haladásával Spenglerre, mint a XIX. Babadgere. A drágasági bizottság holnapi ülése. (A Szeged budapesti tudósítójától.) A politikai szélcsendet holnap a drágssági bizottság ülése szakítja meg. Mint már jelentetlük, a drága­sági bizottság tanácskozásán több érdekes fel­szólalás és indítvány várható. Ma délelőtt a sicciáldtmokrafa párt képviselő tagjai Peidl Gyula vezetésével tárgyalták a drágasági bi­zottság elé (erjesztendő indítványokat. A legfon­tosabb javaslat benyújtásával Peyer Károlyt bizták meg. Peyer indítványa az lesz, hogy * kormány sürgősen terjesszen a nemzetgyűlés elé törvényjavaslatot a buzavaluta-számítás ügyében. Erre azért van szükség, mert ez az egyedüli mid, arreüyel elejét lehet venni mindenféle spekulációnak és min­den további drágulásnak. A kötelező buza­valutas2ámítás révén mindenki a megérdemelt munkabérhez jut. Követelik továbbá, hogy hoz­zan k addig is, amig ez megtörténik, olyan intézkedést, hogy a fegyintézet csak buzavaluta akpján adjon a bankoknak és iparvállalatoknak kölcsönt. A drágasági bizottság holnapi ülésén nyilván tárgyalni fogja a gabora áralakulásának kérdé­sét is, mert híre jár, hogy a gabona árában momentán tapasztalható megállapodottság nem lesz tartós, hanem újra számítani lehet a gabona árának emelkedésérc. Az illetékes faktoroknak tudomására jutott sz is, hogy az érdekeltségek egy része 35—40 000 koronás búzaárak eléré­sét is óhajtanák, hogy ilyen módon majd az uj termésnél a visszaesés ne nyomja az árakat 30.000 koronán alulra, tehát azt a 30.000 koroná3 buza árát szerették volna egy ideiglenes horribilis áremeléssel biztosítani. Ezzel szemben ugy értesülünk, hogy a kormány a mai búzaárakat is indokolatlanoknak tartja és a 25 000 koronás búzaárakat az uj termés­sel 20.000 koronára akarja leszorítani. Illetékes helyen el vannak szánva a legvégsőbb eszközök­höz is nyúlni és olyan eijárast követni, amely ha kell, még a háborús viszonyok között köve­tett eljárásokat is tul fogja haladni. A közélelmezési miniszter a buza árának letöréséről. Bud János közélelmezési miniszter a drága­ság kérdésétől és különösen a búzaárak emel­ÖC kedésének megakadályozásáról a következő igen érdekes nyilatkozatot tette: — Már több ízben közöltem a nyilvánosság­gal a kormánynak azt a szigorú álláspontját, hogy a drágaság mértéktelen emelkedésének minden törvényes eszközzel gátat vet. Azáltal, hogy a buza ára a világparitás fölé emelke­dett, olyan lehetetlen állapotok állottak be, amelyeknek feltéllenül gá'at kell vetni. A kor­mány egyöntetű állásfoglalásából ered tehát annak az elvnek a> hangoztatása, hogy a buza árának további eme kedése elé gátai velünk, sőt módot találunk nemcsak a további emel­kedés megakadályozására, hanem sz árnak a normális színvonalra való visszaszorítására is. Az én tárcavállalásom alapfeltétele az, hogy az eredeti programomban lefektetett alapelvet, a fogyasztó közönség érdekeinek megvédését ke­resztül vihessem. Módomban fog állani igen drákói eszközökhöz nyúlni, ha a visszaélések rövidesen véget nem érnek. Helnrich Farenc a párisi útról és a külföldi kölcsönről. Heinrich Ferenc nemzetgyűlési képviselő, a drágasági bizottság elnöke ma délelőlt felke­reste hivatalában Walkó Lajos kereskedelem­ügyi minisztert, aki mint a pénzügyminiszter helyetlese folytatott hosszú és igen kimerítő tárgyalást Heinrich Ferenccel. A tanácskozás a drágasági bizottság holnapi ülésére vonatkozott. A tárgyalás után Heinrich a következőket mon­dotta : — Ma délelőtt meglátogattam Walkó Lajos mostani kereskedelmi és pénzügyminisztert, akit arra kértem, hogy jelenjen meg ő is a holnapi ülésen. A miniszter nu'gigérie részvé­telét, ugy hogy holnap nemcsak Bud János, hanem Walkó Lajos is érdemleges választ fog adni a felszólalóknak. A beszélgetés során szóba került a magyar kormányelnök külföldi utja is. Heinrich Ferenc a miniszterek párisi és londoni útjáról a következőket mondotta: — Magam is a legjobb benyomással vagyok eltelve ezen utazást illetőleg. Érthetetlen azon­ban az a mindinkább megnyilvánuló optimiz­mus, amellyel ezen utazás eredményei elé te­kint a közö'nség, ugy hogy már azt kel! gon-

Next

/
Oldalképek
Tartalom