Szeged, 1923. május (4. évfolyam, 98-121. szám)

1923-05-31 / 121. szám

X Egftg aaeám ára 30 korona. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kölcsey-utca 6. (Prófétaszálló, 1. emelet <J.) Tclcrtn 13-33. A „Szeged" megjelelik hétfő kivételével minden nap. Egyes szám Ara 30 korona. Előfizetési árak: Egy kénapra Szegeden 68), Budapesten és vidéken 050 kor. GEB Hirdetési árak: Félhasábon I mnj.12, egy hasábon 20,más, fél hasábon 30 K. Szövegközt 25 százalékkal drágább. Apróhirdetés iO.tiövér betűkkel 20 K. Szövegközti közlemények Botonként ISOK.Nyilttér,családi értesítés 210 K. Többszörlteladásnil árengedmény IV. évfolyam. Szeged, 1923 május 31, CSÜTÖRTÖK. 121-ik szám. Labrador. Aki nem hiszi el, nézze meg a térképen, vagy a lexikonban, hogy Labrador Amerikának egyik legnagyobb félszigete, a Hudson öböl és az Atlanti óceán kOzötf. A kiterjedése akkora, mint a régi csonkitatlan Migyarország volt, a lakosainak száma ellenben összevissza négyezer indiánusesikimó félvér. A területe majdnem egészen tik, meri valamikor az ősidőkben a glecserek egészen simára ctiszolták, vizei az ország közepe felöl lomhán lejtenek a tenger felé. Természeti különlegességei közé tartozik nyáron a tömérdek szúnyog, a hét-nyolc hónapig tartó télen pedig a rettenetes hideg. Idáig csau szörmevadas/ok látogatták, akiknek zsákmányát a londoni és párisi dísz-nők váltán szokta a publikum megcsodálni kék róka-prém formájában. A vegetáció szegényes, hirtelen felszökő és gyorsan e viruló nyári virágok és tömérdek fűz, amely az északi részeken mohának és zuzmóaak ad helyet. Szükségesnek láttuk ezeket elmondani, mert Labrador nem tartozik a földkerekségnek azon részei közé, melyet a magyar közönség valami nagyon ismerne. Ez az arktikus félsziget kivül esett a világháború csataterein, egyebekben pedig kevéssé vonzó jellegű ahhoz, hogy oda mafjar államtitkárok és egyéb kiváló állású egyéniségek magukat tenulmányutra kiküldessék. Ilyerformán a rája vonatkozó ismeretek a puszta neven nem nagyon terjednek (ülés azt hisszük, hogy nagyon meg volna akadva még az a magyar földrajztanár is, akitfii azt kiyánnák, hogy Labradorra vonatkozó ismereteit tiz sorban vesse a papírra. Pedig, ha a hirek igazak, Labrador alkalmasint rövidesen belekerül az érdek ődés homlokterébe. Newyork ból hozza hírül a távíró, hogy a labradori folyók vizében igen nagy mennyiségű aranyat találtak, amely aránylag m'g az alaszkai folyók aranytartalmát is felülmúlja. A hírre az Egyesült Államokból és Kanadából a szerencsevadászoknak máris egész légiója indult meg Labrador felé s az angol hajózási vállalatok máris arra számítanak, hogy a kivándorlók özöne fogja ellepni hajóikat. Ugyanaz a történet fog ismétlődni, amely Alaszkában játszódott le két évtizede: az aranynak a láza egy ujabb területet fog elhódítani a sarkvidéki éjszakától és az őstermészettől. Sajátságos az arany históriája az u'olsó nyolcvan esztendő folyamán. Mikor a komoly közgazdasági tudósok már aggodalmaskodni kezdtek a mult század negyvenes éveiben, hogy a föld aranyké-zleiei kimerü őfélben vannak és kénytelenek leszünk pénzrendszerünket más alapokra fektetni, érkezett meg Európába a kaliforniai aranytelepek felfedezésének hire. Akkor K tlifornia volt az elérhetetlenségek országa. Egy áttalan kontinensen, rézbőrűekkel csatázva kellett a fehér embereknek magukat keresztüitörniök, hogy óceántól óceánig eljussanak az ígéret földjé é. Két évtized múlva felfedezték a délafrikai aranymezőket, majd utánuk az ausztráliai telepeket, megint éppen olyan nehezen megközelíthető viszonyok közepette. Az alaszkai aranytól már beszélni sem kell; minden újságolvasó ismeri azt a különb értékekhez is méltó heroikus küzdelmei, amelyet a szerencse után rohanók folytattak a sárga porszemek fornrájáb n jelentkező kincsek meghódításáért az arktikus vadon minden veszedtlmével, zordomágával, fagyával. Alkalmasint ez fog ismétlődni most L bradorban is. Ugy látszik, bogy ar nynak, vagy még inkább az aranyért küzdő embernek tragikuma az, hogy az arí ny rejtőzik előle és csak nehezen, a természetid viVott mak cs harc árán ergedi magát meghódittalni. Viszont az sngciul beszélő társadalomnak szerencséje, hogy az utolsó száz esztendőben felfedezett minden aranymező amerikai vagy angol területen fekszik és a newyorki és londoni tőzsde körül feltömörülő gazdagságot és hatalmat gyarapítja. Az aranyért, egy sárga elemért, amely önmagában, a tudomány szempontjából, de az éhező errberre nézve is értéktelenebb, mint egy ugyanakkora darab kenyér, újra megindul a küzdelem. Először százak és százak csontjii jelzik az aranytelepek felé vezető utat, bűntények, gyilkosságok tarkítják a közgazdasági történelemnek az uj fejezetét. Azután jön a szerencsevadászok nyomán a technika, a nagykapitalizmus, amely vasutat épit, műszaki berendezéseket létesít és dübörögve tapos el embert és természetet. Százezrek elpusztulnak, hogy nagyvárosok palotáiban, ragyogó tengeri fürdőkben egyesek, nagyon kevesen haszonélvezők módjára duskálódjanak a kiásott és kimosott kincsek hasznátxn. Fent pedig, a labradori füzesek végtelensége fölött hidegen szikrázva, szinte gúnyosan vi'ágiija meg az örök téli éjszakát a kéktően csillogó északi fény... Bethlen tájékoztatta külföldi útjáról a pártok képviselőit. szó szerinti szövege nem látszik kielégítőnek, mégis remény van atra, hogy a kormánynak a további tárgyalások sorén sikerülni fog olyan megoldást elérni, amely az ország pénzügyi és közgazdasági konszolidációjának megalapozását fogja eredményezni. A pénzügyi tanács ezután ugyancsak a pénzügyminiszter előterjesztése alapján két én félmilliárdban állapította meg azt az összeget, amit a pénzügyminiszter az államháztartás továbbvitelének céljára legközelebb az Állami J;gyintizettől hitel gyanánt igénybe vehet. A jóvátételi bízottsággal kapcsolatos hírekkel ellentétesen a magyarországi nyilatkozatokról megállapítják, ho^y a bizottság határozata a magyar kérdésb n távolról sem tekinthető kompromisszumos megoldásnak. Franciaország a tprgyalások során egyáltalán nem tett kísérletet arra, hogy a kisántánt képviselőit rávegye a jóvátételi követelések elejtésére. A bizottság ülétért a szövetséges delegátusok azt hangoztatták, hegy Magyarország gazdag agrárállam, melynek helyzetét semmiképen se lehet Ausztriáéval Összehasonlítani. Anglia és Olaszország kijelentette, hogy az ellenjavaslat nem akar moratórium lenni Magyarország számára. (A Szeged budapesti tudósítójától.) Bethlen István gróf miniszterelnök, aki tegnap az egységespárt és a többi párt vezetőit tájékoztatta külföldi útjáról és a jóvátételi bizottság döntéséről, ma délben egynegyed 12 órakor a képviselőház miniszteri tanácstermében a jobboldali ellenzék vezetőit fogadta. A miniszterelnök előtt ez alkalommal megjelent Apponyi Albert gróf, Andrássy Gyula gróf, Zichy János gróf, Ugrón Gábor, Haller István és Meskó Zoltán. A miniszterelnök bizalmasan tájékoztatta a jobboldali ellenzék vezetőit külfö'di utjának eredményeitől. A megbeszélésen résztvett Diruváry Géza külügyminiszter is. A miniizterelnök magához kérette Kállay Tibor pénzügyminisztert is, 6 azonban ma délelőtt a * pénzügyi tanács ütésén vett részt és emiatt a Házban nem jelenhetett meg. A miniszterelnök délben a baloldali ellenzék vezetőit fogadta: Vázsonyi Vilmost, Rassay Károlyt, Rainprecht Antalt, Peidl G ulát és Peyer Károlyt. Az országos pénzügyi tanács ma délben tartott ülésén Kállay Tibor pénzügyminiszter behatóan tájékoztatta a tanácsot külföidi u'jának eredményeiről és az utón szerzett benyomásai 1 tói. Bár a jóvátételi bizottság határozatának I Nagy vihar Zalaegerszeg miatt. (A Szeged budapesti tudósítójától.) A nemzetgyűlés mai ülését egynegyed 12 óra előtt nyitotta meg Scitovszky Bé'a elnök. Petty Pál, a 3. számú biráló bizottság előadója beterjeszti a bizottság jelentését Knaller Győző választásának érvénytelenítési iránt beadott panasz tárgyában. A biráló bizottság a panaszt a házszabálvok 62. §-a értelmében, mint alakilag kifogás alá esőt, visszautasította. Knallert végleg igazólt képviselőnek jeieatetse ki. Mátéffy Viktor, a közgazdasági és pénzügyi bizottság előadój-j beterjeszti a bizottság jelentését az építés előmozdításáról és megkönnyítésétől szóló törvényjavaslat tárgyában. Ezután az indítvány és interpdlációs könyvet olvassák fel. Az interpolációs könyvbe 15 interpellációt jegyeztek he. Ezután Putnoky Sándor, az árvizsgáló bizottság előadója beterjeszti a bizoitság jelentését a nerr zelgyülés által 1922 junius 1-től december l-ig foganatosított bevételekről és kiadásokról. Mikovényi Jenő, a mentelmi bizottság előadója beterjeszti a bizottság jelentését. A Ház a következő képviselők mentelmi jogát függeszti fel: Lakó Imre mentelmi jogát súlyos testi sértés vétsége miatt, Vanczák János mentelmi jogát sajtó helyreigazító nyilatkozat le nem edása miatt, Szilágyi Lajos mentelmi jogát sajtó utján elkövetett iágaim zás miatt, Rainprecht Antal mentelmi ügyét sajtó utján elkövetett rágalmazás vét-ége miatt, Vanczák János mentelmi jogát hatrendbeii sajtó utján elkövetett rágalmazás vétsége miatt, Sándor Pál mentelmi jogát szabadsiombitorláu miatt. Az elnök napirendi indítványt tesz, mely 6zerint a Ház iegköze ebbi ülését junius 5-én délelőtt 10 órakor tartják. Ezután áttérnek az interpellációkra. Alföldy Béla: Egyes fogtechnikusok orvosi működést fejlenek ki, ami nem egyéb kuruzslásnál. A levizsgázott fogtechnikusok száma 230—240 főre tehető, de ennyire lehelő ázol: száma, akik nem vizsgáztak és csak kuruzslást folytatnak. Kérdi a kormányt: van-e tudomása arról, hogy az iparigízolvánnyal biró fogmüíes iparosok az egész országban, de különösen a fővárosban fogorvosi hatáskörbe tartozó müveleteket végeznek és hsjlandó-e a kormány az idevonatkozó törvényes rendelkezéseket hatályosabbá tenni és a büntető szankciókat oly iránybin módosítani, hogy a kuruzslás lehetetlenné váljék. Vass József népjóléti miniszter: V«n tudomása arról, hogy az iparigazolvánnyal ellátott fogtechnikusok orvosi hatáskörbe tartó'ó müveiele kft is végeznek. Minden gazdasági kérdéstől függetlenül a közegészségügynek tallózunk azza , hogy megakadályozzuk embertárssink egészségének esetleges tönkretételét. A gabonaellátás. Farkas Tibor az állami gabonaellátás tárgyában interpellál. Kéri a közélelmezési minisztert, tájékoztassa a nemzetgyűlést arról az akcióról, melyet a gabonaárak szabályozását a megindított. Bud János közélelmezési miniszter: A mult év októberében 11.700 korona volt a buza métermázsája. Ettől az időtől fogva először is a kiviteli illetékek felemeléie, másodszor amiatt, hogy a földadót természetben is le 1 heteit ró i és ezért erős kínálat jelentkezett a piacon, a buza ára fokozatosan esett és december vége felé 9200-9500 koronára szállt alá. Ettől kezdve azonban egészen érthetetlenül áremelke dés következett be, mely a legélesebben januárban jelentkezett. Január közepén 14.700 koronával jegyezték a gabona métermázsájá>. Nem