Szeged, 1923. május (4. évfolyam, 98-121. szám)

1923-05-30 / 120. szám

SZBQBD nokkal tegyenek kivételt. Amikor már nagyon összekuszálódtak a vélemények, a vezér kimondta a szentenciát: „Ugy látom, még nem ért meg ez a dolog a közgyűlésre, majd tia kikristályosodik a vélemény, akkor visszük be" és igy is lón, a tanács egyhangúlag belenyugodott. A másik kényesebb kérdés két indítvány volt, a Világos-utca és a Zrínyi-utca kiköve?.ésére. Indokolt kívánság mindkettő, de ha nincs rá fedezet. A rideg elutasító javaslat azonban nem ajánlatos, mert a közgyűlésen visszafelé sülhet el, -éppen ezért a po'gármester vezényletére ugy határoztak az előkészítők, hogy nem is javasolják az elutasítást, hanem azt, hogy a jövő évi kövezési programot gazdagítsa vele a város közönsége. A „holnap" elve — mint taktikai fogás — már nem uj keletű, a mondai egy szerű ember alkalmazta talán elóazör, amikor az ördöggel akadt valami dolga, de azért még mindig nagyszerűen beválik ég a torony alatti politikában küiönösen sokszor alkalmazzák — sikerrel. A kulturügyekkel azonban baj történt. Gaál Endre egyszer csak eitünt az ülésről, aktái ottmaradtak ugyan a zöidasztalon, de — megpróbálkoztak vele többen — nem tudott senki kiokosodni belőlük éR igy a szerdai közgyűlés . mentes lészen mindennemű kulturdtól. A legveszélyesebb ügyeket, a város pénzügyeit, készítette elő a magisztrátus a legsimábban. Rack Lipót halkan referált. Először az 515 milliós póthitelt emiitette. Nem is tett mást, mint megemlítette, mert a polgármesier ezuital röviden intézte el a kérdést, mondván: „Ugy visszük be. mint ahogy a pénzügyi bizonság javasolja." Többet nem is mondott róla senki, amiből arra lehet következtetni, hogy ezt a tanácsi javaslatot a polgármester veszi kezelésbe szerdán, ez pedig azt jelemi, hogy viharokat vár miatta, de fölveszi a harcot bátor elszántsággal és a biztos győzelembe vetett remény szilárd hitével. A hidvámok felemelése is simán ment, csupán Berzenczey Domokos siólí ellene, de ő nem tanácsbeli és szava az előkészítésnél ne:n esik latba. Legutoljára két elég fontos darab maradt. Az egyik Mihálovics Dezső indítványa a faármegállapítások ügyében, a másik pedig a Rá kóczl-tér átengedésének az ügye. Mindkettő Balogh Károly reszortjába tartozik. Mihálovics indítványáról megállapította a tanáci, ho^y az nem indítvány, hanem interpelláció, de a közgyűlés még igy sem illetékes benne. A Rákóczi-tér ügyéoen pedig Regdon G:jza megfelebbezte a tanács határoznál. A tanácsnak az pz álláspontja, hogy ez a határozat nem volt véghatározat és igy felébb Késnek nincs helye, tehát azt nem is terjeszti a közgyűlés elé. A kerdfia azért mégis bekerül, Wimmer Fülöp ugyanis külön indítvány formájában javasolja, hofcv bizonyos föltétetek mellett engedje át a kért telket az állami hivataipalo'a számára a város közönsége. A tanács kénytelen-kelletlen előlerjeszti az indítványt, de diplomatikus ja vaslattal. Ismét holnapra apel'ál, mert ugy állítja be a kérdést, hogy a tárgyalások folynak és az alku sikerét veszélyeztetné, ha a közgyűlés már most végleges határozatot hozna ebben a kérdésben. A tanács majd a juniuai közgyűlésen ismét a közgyűlés elé viszi a kérdést. Közben a főügyész örömmel konstatálta, hogy zavarodik már a tér ügye, a törvényszéki elnök külön tervekkel komplikálja. Még csak azt szeretné, ha az egyetem is beállna az igénylők sorába, mert igy biztos lenne, hogy a tér parlagon marad. Ezzel azután ki is merült az előtcrjeazfés, pedig a déli harangszóból még fél óra hiányzott és addig joga van minden városatyának indítványt, vagy interpellációt -bejegyezni. Csak most vette észre valaki Qaál Endre eltűnését, de a főjegyző szelíden legyintett: „Majd juniusban megreferálhatja az aktáit." A polgármesterhelyettes is igy vélekedett: „A tizenkét ózát még csak respektáljuk, de Qaál Bandit nem ügön." Ami azt jelenti, hogy a harang szóig permanenciába maradt a tanács, de nem történt semmi baj. A jól végzett taktikai előkészítés után nyugodt hangulatban ment ki-ki oda, ahova leginkább vágyakozott. Bútorozott szobát keresek, lehetőleg a Belvárosban junius elsejére. Ajánlatokat „Jó lakó" jeligére a kiadóba. 5zeged; 1923 május 30 A tanács egyszer már átengedte a Rákóczi-teret. (A Szeged tudósítójától.) Lapunk más helyén röviden megemíéke:ílnk arról, hogy a város tanácsa milyen formában viszi a Rákóczi-tér ügyét a szerdai közgyűlés elé, hogy Regdon Gqza műszaki főíanáqsos feiebbezéaét hivatalból visszautasítja és hogy Wimmer Fülöp külön indítványát halogató javaslattal terjeszti elő. Szükségesnek tarijuk, hogy ezzel az igen fontos kérdéssel a város közönségének helyes tájékoztatása céljából részletesebben foglalkoznunk. Éppen ezért Regdon Gejza felebbezését, amely már ugy sem kf-rül a közgyűlés elé, kivonatosan leközöljük. Regdon Gejza mindenekelőtt a?t kéri, hogy felebbezését teljes terjedelmében ismertesse a tanács a közgyűléssel. Majd a következőket írja: Mondja ki » közgyűlés, hogy a város közönsége a Rűkéczi-tér Mérey-u'ca feiőli részét az állami központi hivatali épület céljaira díjtalanul átengedi, azzal a kikötéssel, hogy az állam az építkezést legkésőbb az 1924. év tavaszán megfeddi, az épületben e'heiyezi mindazokat az állami hivatalokat, amelyek ezidőszerint bérhelyijégekben, vagy a városi széképületben és bérházban vannak elhelyezve, továbbá laVást létééit »z elheiytze* dő hivatalok főnökeinek és esetleg egyes beoszioit tisztviselőinek is és végül, hogy az igy felszabaduló lakásokat és helyiségeket a város közönségének visszaadja. Szóbanforgó építkezési ügyben az első döntő lépés megtörténte, nevezetesen az egyes érdekelt miniszterek elvi hozzájárulásának kieszközlése után a város hatóságához fordultam, kérve a városi tanács határozatát arranézve, hegy a Rákóczi-teret, mint a szóbajdhető egyediili alkalmas telket engedje át az építkezős céljaira. E kérésemre a város tanácsa mult évi november hó 14-én hivatalommal közölte, hogy elvileg hozzájárul ahhoz, hogy a szóbanforgő épület a közösen megállapitannó feliételek mellett a Rákóczi-téren emeltessék fel. Majd késúbb, április 19-én kelt határozatában Í3 híjiandómk nyilatkozott a Rákóczi teret átengedni — bizonyos ellenszolgáltatások ellenében. E határozatok után egy pillanutig sem gondolhattam árra, hogy a város tanácsa nemsokára más álláspontra helyezkedik. Időközben — még mielőtt a tanács ujabb álláspontja tu domásomra jutott volna — előterjeszié«emre a kereskedelemügyi miniszter kiküldöttje a Rákóc/itéren helyszíni szemlét tartott, amelynek kedvező eredménye alapján .-z ö<ssze, érd-kelt miniszter u .ok intencióinak megfelel en már folyamatba is tette a vázlatos tetvek és költségvetések elkészítését. A Rákóczi-téri megoldás azért az egyetlen lehető megoldás, mert más alkalmas összefüggő telek, amely az elengedhetetlenül szükséges centrális fekvéssel is rendelkezik, nem található, viszont az építkezést több telken szétdarabolni anyagi, esztétikai és célszerűségi okokból lehetetlen, mert a szétdarabolás ugy az állam, mint a város és talán elsősorban a város közönségének érdekeibe ütköznék. Ez az épiikezés jelentékenyen enyhítené a lakásínséget, mert mintegy 80 lakás szabadulna fel és igen számottevő munkát és jövedelmet jelentene a város kereskedelmének és iparának. Kötelességemnek tartom még közölni a város közönségével, hogy információim szerint a Sátoraljaújhely városában megindított hasonló irányú törekves már testet öltött, amennyiben mintegy hétszázmillió korona költséggel az ottani központi állami hivatali épület épitése a közeljövőben már megindul, továbbá, hogy a kormány intenciói szerint a következő város, ahol hasonló épület létesitéáe tervbe vétetett, Szeged lenne. Nagy kár, hogy a szerdai közgyűlés tárgysorozatáról a tanács eltaktikázta ezt a felebbezést, amely bizonyára meggyőzte volna a józan többséget a tanácsi elzárkózás helytelenségéről. Szerette ére Wimmer Fülöp indítványával mégis napirendre kerül a kérdés, ugyanis Wimmer Fülöp indítványában a következőket mondja: Mondja ki a közgyűlés, hogy a Rákóczi-teret az állam által legalább egymilliárd költséggel felépítendő és a városban elhelyezett különféle hivatalok befogadására alkalmas épület céljaira átengedi, ha az állam kötelezi magát arra, hogy az építkezést még a folyó évben megkezdi és az épüle>et a jövő év folyamán végleg elkészíti. A nagyon értékes telket természetesen ne ingyen adj át a város, hanem annak ellenértékekepen kösse ki a város, hogy az államrendőrségnek bi/tosi'ott helyiségeket felszabadítja és a város rendelkezésére bjcsálja, valamint az építendő bolthelyiségek egy részét átengedi a varosnak. Az épi őip^r foglalkoztatása, a hivatalok részére lefoglalt helyiségek felszabadítása és sok más ok feltétlenül indokolja a Rákóczi-tér átengedését. U*y érezzük, hogy a tanács még sem taktikázott egészen kifogástalanul, mert a szerdai közgyűlés igy is, ugy is foglalkozik a kérdéssel és a jelek azt mutatják, hogy a közgyűlés többségé nem hagyja majd jóvá a tanács többször módosított határozatát. Ekéjétől drágább fesz a Szeged. Tulajdonképen egyetlen magyarázó sort sem kellene írnunk arról, hogy miért drágul jmeg junius elsején a Szeged, hkzen olvasóink minden bizonnyal érzik anélkül is, hogy a drágaság, ugy látszik, legyőzhetetlen sárkányának napról napra való előnyomulása az újságok eiőáliitáfci árára sem marad hatás nélkül. És hozzá minskfiuk mindent külföldi valutában TieH fizetnünk, ami hihetetlen nehézségeket jelent a mai devizaközpoati kiutalási rendszer mellett, ugy hogy kénytelenek vagyunk magyar koronában minden árat megadni, amit tőlünk követeinek, azért, hogy hozzájussunk papiroshoz, ólombetűhöz és festékhez. Mult hónapban kétszer emelkedtek a munkabérek is, ugy hogy már a hó közepétől többe kerüli magunknak a Iap: mint amennyiért adtuk. A Szeged-nek nincsenek titkos pénzforrásai, a Szeged-zl előfizetői és hirdetői iarljsk el, igy nincs más választásunk, mint ismét hozzájuk fordulni támogatásért. Az emelés amúgy sincsen arányban az általános drágulás nüíekedesével, hiszen harminc koronáról csak negyvenre eme jüü a Szeged hétköznapi számúit, csupán vasárnap lesz a nagyobb terjedelmű számunk ötven korona. Előfizetőink továbbra is részesülnek ugyanabban a nagy kedvezményben, miben eddig: 800 borona lesz csak a Szeged havi előfizetési dija. Reméljük és hisBzük, hogy előfizetőink és példányoukint vásárió barátaink továbbra is ugyanugy kitartanak közös céljaink elérésére folytatott harcunkban mellettünk, mint eddig. — A péps adományai. Schioppa Lőrinc pápai nuncius XI. Pius pápa nevében a következő adományokat osztotta szét: A szegénysorsú néi szerzetesrendek megsegítésére hárommillió-ötszázezer koronát, a világi papok és szerzeteseknek misepénzül kétmillió koronát, a Zeneakadémia nélkülöző növendékeinek és művészeinek támogatására százezer koronát. Az utóbbi összeget a nuncius Hubay Jenühöz juttatta el. — Ar. egyetem évzáró ünnepe. A Ferenc József-Tudományegyetem május hmzonkilencedikén, az egyetem alapüásának öivenegyedik évfordule ján, tartotta évzáró ünnepélyét az egyetem dísztermében. Az ünnepélyt az egyetem ifjui-ága a Magyar Hiszekegy elénpklésével kezdte meg. A megnyitó beszédet Pfeiffer Péter ezidei rektor ntagnifikua tartotta, uiána Haar A fréd rektortadó kar dékánja Bolyai Farkastól tartott figyelemreméltó előadást. Ezután a dékánok tették meg jelentéseiket, majd a rektor a pályadijakat osztotta ki a nyertes hallgatók között. A rektor záróbeszédé után az ünnepély a Himnusz akkordjaival ért véget. Ai ünnepélyen megjelent Somogyi Szilveszter polgármester, Gaál Endre kulturszenátor, dr. Szalay József kerületi főkapitány, Móra Ferenc múzeumigazgató és Tonelli Sándor iparkamarai vezértitkár, a nagyközönség azonban nem igen vett részt rajta. — Megdrágul & város lapja is. A város Hivatalos Lap-jának árát az általános drágulásra való tekintettel, junius 1-től példányon kint 12 koronáról 24 koronára emelik, az évi előfizetés diját pedig 600-ról 1000 koronára.